Új Magyarország, 1994. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

mJENY • Rekordot döntött az elmúlt év­ben az Egyesült Államokba me­nekült kubaiak száma. 1993-ban több mint 3500-an menekültek a közép-amerikai szigetországból Floridába, ami 43 százalékkal több az előző évinél. • Indián felkelő csoportok fegy­veres támadást intéztek a hét vé­gén több dél-mexikói város ellen az ország középső vidékén. Né­gyet közülük elfoglaltak, kezük­re kerültek a mexikói fővárostól mintegy 700 kilométerre délke­letre fekvő San Cristobal de las Casas, Ocosingo, Altamirano és Las Margaritas városok. • Észak-Írország fővárosában, Belfastban gyújtőbombás me­rényletsorozattal kezdte az évet az IRA, a brit fennhatóság ellen küzdő terrorszervezet. Szombat­ra virradóra tíz üzlethelyiségben és áruházban okoztak tüzet. Az anyagi kár jelentős, de személyi sérülésről nincs hír. •Január elsején életbe lépett a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó által aláírt Észak-Ameri­kai Szabadkereskedelmi Megál­lapodás. A rövidítve csak NAF­­TA-ként ismertté vált szerződés a világ leghatalmasabb gazdasá­gi övezetét hozta létre, 360 millió fogyasztóval és 6 ezer milliárd dollár éves árutermeléssel. • Három hónappal a tragikus moszkvai események után, még a múlt év végén meglehetősen zavaros körülmények között le­tartóztatták Alekszandr Barkaso­­vot, az oroszországi fasiszták ve­zetőjét, akinek fegyveres hívei részt vettek a tavaly októberi­ za­­vargásokban. A hírt tegnap kö­zölte az Interfax hírügynökség. IV. évfolyam, 1. szám 1994. január 3., hétfő KÜLFÖLD Zsirinovszkij fenyegetőzése elérte célját? A harmadik világháború megidézése kölni tudósítónktól: Bonn minden bizonnyal gonda­­­talanabb hangulatban kívánta­­ átlépni az új esztendő küszöbét,­­ mint arra rákényszerítették. A­­ német kormány "kénytelen volt " utasítani a Szövetség Hírszerző­­ Szolgálatot és az Alkotmányvé-­­ dő Hivatalt, hogy fokozott fi­­i­gyelmet szenteljen a szélsőjobb-­­ oldali szervezetek nemzetközi­­ tevékenységére. A megsokszo­­­­­ozott ellenőrzést azok a kij­elen-­­ tések tették szükségessé, ame­­l­­yekkel az orosz liberális-de-­­ mokraták pártvezére, Vlagyimir­­ Zsirinovszkij búcsúzott a szófiai­­ repülőtéren attól a német diplo-­­ matától, aki közölte vele, hogy a­­ külügyminisztérium elutasította a beutazási kérvényét.­­ A feldühödött nacionalista politikus - felrúgva a diplomá­ciai szokások legelemibb szabá­lyait - közölte a konzuli osztály vezetőjével, hogy amennyiben átveszi a kormányzást Moszkvá­ban, megszakíta a diplomáciai kapcsolatokat Bonnal. Ezen túl­menően figyelmeztette őt arra, hog a még német területen tar­­tózkodó orosz katonákat nem fognák kivonni, sőt azok létszá­mát 300 ezerre emelik majd. „El­ső számú feladatuk az lesz, hogy biztosítsák a második világhábo­rúból levezetett orosz jóvátételi követeléseket. Németországnak annyit kell fizetnie, hogy ebbe beleszegényedik!" - idézi a Welt am Sonntag című hetilap Zsiri­­-Vv­szkijt, az a tőle megtagadott beutazási engedély miatt a harmadik világháború kitö­résével fenyegeti meg a né­meteket, és azt jósolja, hogy ennek során teljesen megsemmisítik majd az or­szágot. A német diplomatának azt is tudomására hozta, hogy őt személy szerint ha­marosan likvidálják. A szélsőséges orosz poli­tikus szoros kapcsolatot tart fenn a neonácista Né­met Néppárttal (DVU), amely - a maga 26 ezer tag­­jával - Németország legna­gyobb szélsőjobboldali szervezete. A DVU vezető­jével - Gerhard Frey-jel - 1993. október elején közö­sen léptek fel egy, a passaui Nibelungen csarnokban megtartott rendezvényen. A szófiai repülőtéren el­hangzott megnyilvánulá­sok természetesen nem maradtak válasz nélkül. A német kormány felháboro­dásának, de ugyanakkor Zsirinovszkij a jövőben „egyedi esetben" mégis kap­hat beutazási engedélyt Né­metországba - jelentette ki tegnap este Klaus Kinkel né­met külügyminiszter a SAT-1 tévéadónak adott nyilatkoza­­tában. A miniszter elitélte az orosz politikus kijelentéseit, amelyeket a szófiai német konzulátus egyik alkalma­zottjának mondott, és egyút­tal helyesnek vélte, hog a múlt héten nem engedélyez­ték Zsirinovszkij beutazását Németországba egy 18 napos propagandaútra. Ugyanak­kor lehetséges, hogy egy va­lamikori egyszeri beutazás esetében másként döntünk -írin Volf a Hna aggodalmának adott kifejezést. Peter Hintze - a Keresztényde­mokrata Párt főtitkára - felszólí­totta a biztonsági szerveket, hogy minél több információt szerezzenek be azon fáradozá­sokról, amelyek a szélsőjobbol­dal nemzetközi szervezetének kiépítését szorgalmazzák, és amely fenyegető veszélyt jelent egész Etiópára. A CDU/CSU parlamenti frakciójának nevé­ben Jürgen Rüttgers kijelentette: „Nacionalisták, fasiszták és jobb­oldali radikálisok egész Európát átfogó hálózat kial­tásán fára­doznak Ezt bizonyítja Zsiri­­novszky közös fellépése is a né­met szélsőjobboldalllal! A barna terrorral szemben nemcsak Né­metországban kell fellépni a ha­talom minden eszközével, ha­nem figyelemmel kell kísérni a szélsőjobboldali szervezeteket külföldön is." Stefan Lázár Zsirinovszkij, európai körútjáról ha­zatérve, „kissé" dühösen MTI - Külföldi képszerkesztőség Washingtoni NATO-kampány Az amerikai kormányzat beható diplomáciai kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó ke­let-európai országokat: az azon­nali NATO-tagság követelése he­lyett fogadják el a szövetség fo­kozatos kibővítésének a tervét - írta szombati számában a The Washington Post, külügyminisz­­tériumi forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a meggyő­zési hadjárat elsősorban a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely hangoztatja, hogy szüksé­ge van a szövetség biztonsági ga­ranciáira. A lap utalt rá, hogy az ameri­kai kormányzat ellenzi a NATO gyors ütemű kibővítését, mert attól tart, hogy a kiterjesztéssel csupán elidegenítené magától Oroszországot, illetőleg a Nyu­gatot ellenségnek tekintő orosz nacionalisták kezére játszana ve­le. Az újság idézte Stephen Ox­­mant, az európai és kanadai ügyekért felelős amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettest, aki a békepartnerség koncepciójáról kijelentette: Az elképzelés lénye­ge az, hogy ne jöjjenek létre új megosztó vonalak Európában. A lap szerint a kezdeménye­zés elutasítása a kelet-európai partnerek - kiváltképpen Prága, Varsó és Budapest - részéről egyértelműen aláásná a koncep­ció szövetségi szintű felkarolá­sát, amelynek kimondását a NA­TO januári brüsszeli csúcsérte­kezletétől várják. Kísért a lengyel múlt Bűnszövetkezet szervezésének és vezetésének vádját emelte a lengyel legfőbb ügyészség Wladyslaw Ciastow és Zenón Plas volt belügyi tábornokok, a Biz­tonsági Szolgálat vezetői ellen. A vádemelés egybeesik azzal, hogy a varsói vajdasági bíróságon vé­géhez közeledik a '80-as évek két vezető belügyi tisztje ügyének tárgyalása, amelyben a Jerzy Po­­pieluszko katolikus pap meggyil­kolásával végződő akció vezeté­sével vádolják őket. A két tábornokon kívül öt to­vábbi volt belügyi funkcioná­riust is bíróság elé kívánnak állí­tani. Az ügyészség szerint a ve­zetők által szervezett bűnszövet­kezet tevékenysége 1981 és 1984 között a minisztérium keretein belül a katolikus papság, vala­mint az ellenzéki politikusok el­len irányult. A tábornokokat ezenkívül azzal is vádolják, hogy eltüntették a beosztottjaik által elkövetett bűncselekmé­nyek nyomait. Lengyelországban az óév utolsó napján bíróságilag beje­gyezték a Második Világháború Volt Német Katonáinak Len­gyelországi Szövetségét. A szö­vetséget pontosan egy évvel ezelőtt már bejegyezték, de ez ellen az igazságügy-miniszter, aki egyben a legfőbb ügyész is, törvényességi óvást emelt. A szervezet alapszabályzata és el­nevezése, amely akkori változa­tában veteránoknak minősítette tagjait, ellentétes volt a veterá­nokra vonatkozó törvénnyel. Lengyelországban ugyanis vete­ránoknak - az ezzel járó előjo­gokkal - azok minősülnek, akik a németellenes honvédő és füg­getlenségi harc résztvevői vol­tak. Már a szövetség első bejegy­zési kísérlete heves vihart ka­vart, s elsősorban az egykori Ho­ni Hadsereg szervezetei tiltakoz­tak az ellen, hogy egykori halá­los ellenségeik velük egyenjogú­­vá váljanak. Ennek ellenére mó­dosított­ névvel és alapszabály­zattal létrejött az egykori meg­szállók katonáinak szövetsége, amely elsősorban anyagi és egészségügyi ellátási segítséget kíván nyújtani tagjainak, illetve özvegyeiknek. (MTI) KÉSZÜl az orosz-amerikai csúcs Bill Clinton január 12-én kezdő­dő moszkvai látogatásának elő­készítésére utazott tegnap Was­hingtonba Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyet­tes. Mint indulása előtt elmond­ta: az amerikai fővárosban vég­legesítik a találkozó napirendjét. A washingtoni megbeszélése­ken a két ország kül- és belpoliti­kájára vonatkozó kérdésekről tárgyalnak majd, de szó lesz le­szerelési kérdésekről is. Az orosz külügyminiszter-helyettes mindazonáltal nem említett részleteket. Bill Clinton a NATO brüsszeli csúcsértekezletét követően láto­gat Moszkvába, ahol három na­pot tölt majd. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter egy ko­rábbi nyilatkozatában arról be­szélt, hogy a küszöbönálló csúcstalálkozó légkörét a két or­szág partneri együttműködése határozza majd meg. Moszkva várakozásai szerint a két elnök találkozója körvonalazni hivatott a jövő évezredig terjedő orosz­amerikai együüttműködést. Az Egyesült Államok és Oroszország új típusú, partneri kapcsolatainak alapjait a tavaly áprilisi vancouveri csúcstalálko­zón vetette meg Borisz Jelcin és Bill Clinton. (MTI) Újvidéki jelentésünk: Egy pénzügytechnikai műve­lettel, a nullák levágásával egy dinárt csináltak egymilliárd di­nárból a jugoszláv szövetségi kormány minapi intézkedése nyomán. A dinárt tavaly októ­ber elsején nullátlanították leg­utóbb. Akkor hat nullát töröl­tek, most kilencet. A forgalom­ban lévő soknullás bankjegye­ket '94. február 28-ig kell becse­rélni. Persze semmiféle rende­zett pénzbecserélésről nem le­het szó, mivel hatalmas mennyiségű papírpénz van forgalomban.­­Másrészt ez nem is szükséges, mert a villám­gyors elértéktelenedés folytán a polgárok maguk dobálják el a mit sem érő papírfecniket. Az egész káoszban a most már állandó jelleggel mínusz­ba szaladó folyószámla-tulaj­donosok járnak viszonylag jól, hiszen a bankok nem szabhat­nak akkora havi kamatot, amekkorát az infláció képes pár nap alatt ugrani. Viszony­lag, mert a csekkért az üres boltokban semmit sem lehet vásárolni, a piacon pedig már a készpénz sem kell, a német márka rég átvette a hatalmat. Decemberben a jugoszláviai infláció már túlszárnyalta a húszas évekbeli hírhedt né­metországi pénzromlást, és rö­videsen alighanem meghalad­ja a második világháború utáni magyar bilipengős idők világ­csúcsát is. Havi szinten min­den bizonnyal 250 000 száza­lék felett alakul - jelentette ki a belgrádi közgazdasági kar egyik tanára. Úgy tűnt, hogy a dinár lezüllése december else­jén a mélypontjára ért, hiszen egy hónap alatt (november el­sejétől december elsejéig) a márka feketepiaci árfolyama 62 400 százalékkal növekedett. December 13-án egy német márka 13 milliárd, karácsony másnapján pedig 300 milliárd dinárt ért. A hiperinflációnak a gazdaságban és az egész társa­dalomban megnyilvánuló kö­vetkezményeit egy másik ne­ves közgazdász, Ljubomir Ma­­dzsar olyan katasztrófának ne­vezte, amely felér egy bombá­zással. Szerinte nem is létezik olyan gazdaságpolitika, amely a jugoszláv gazdaságot kiránt­hatná a jelenlegi nyomorból. Mint mondta, a megoldás kul­csa a politikában, és nem a gazdaságban van. Esetünkben - mondta doktor Madzsar - a hiperinfláció megfékezéséhez a háború befejezése nyújthat csak lehetőséget, és egy angol közgazdász szavait idézte, me­lyek szerint a hiperinfláció ak­kor áll meg, ha a házban, azaz az államban már nincs ami elégjen... Hogy hol van a nyomor el­viselésének alsó határa - lé­vén, hogy a városi lakosság legnagyobb része jelenleg heti egy-két márkának megfelelő összeget kap kézhez, és ezért a pénzért kenyéren kívül esetleg másfél kiló burgonyát tud ven­ni? Egy ismert politológus vé­leménye szerint ez az állapot akár még évekig is eltarthat. Nem várhatóak nagyobb za­vargások, az elégedetlenség tömeges megnyilvánulása. Hi­perinflációval küzdő orszá­gokban ugyanis ilyesmi általá­ban nem következik be, s ugyanez a helyzet a zárlattal sújtott országokkal is. Évekig eléldegélnek a blokádban, és abban a szent meggyőződés­ben - amelyet Jugoszláviában is igyekeznek nem kis sikerrel kialakítani -, hogy „a világ gyűlöli őket". E propaganda­­fogás hatását nem szabad lebe­csülni, a most lebonyolított vá­lasztások eredményei is arra utalnak, hogy a nép még min­dig képes így élni, és hajlandó is erre. V. A. mpyG— A dinár látványos halála Világrekord-esélyes a jugoszláviai pénzromlás #MAf.YAR0mAfi kommentár Remények és esélyek Az egymást követő évek fordulóján általában hajlamosak vagyunk valamiféle számvetésre, de a jövőt illető esélyeink és reményeink áttekintésére is. A világ történéseit az 1993-as esztendőben (is) sike­rek és kudarcok egyaránt jellemezték. Akadtak olyan események is, amelyekről majd csak az utókor mondhatja meg, melyik kategóriá­ba is tartozik valójában. Mindenképpen ez utóbbiak körébe kell so­rolnunk az oroszországi fejleményeket, azt, hogy Jelcin elnök a tan­kokat is segítségül hívta a hatalma ellen nyíltan is fellépő parlament szélsőségeseinek felszámolására, s hogy az ország történetében elő­ször rendeztek ezután többpárti választásokat. A tény feletti öröm­­tüzek lángját mindenképpen jelentősen elhalványította, hogy az új törvényhozásban a határozottan reformpárti erők rovására nyertek teret a szélsőségek­­ Zsirinovszkij radikális jobboldalától az éledező kommunistákig. Az óév vitathatatlanul leglátványosabb diplomáciai sikerének­­­­­ch­ak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat PFSZ-vezető washing­toni kézfogását tekinthetjük, hiszen az általuk aláírt keretmegálla­podás - papíron legalábbis - annak esélyét vetíti előre, hogy hosszú évtizedek után végre valóban kitörhet a tartós béke a Közel-Kelet olajfái alatt. Noha európai látókörünkből egy kissé kiesik, mégis­csak óriási jelentőségű, a fajüldöző rendszer totális felszámolását előirányzó megállapodásokat kötöttek a Dél-afrikai Köztársaság­ban is a szemben álló erők. (Igaz, Izraelhez hasonlóan a szélsőséges erőszak és az oktalan gyűlölködés komoly gátja lehet még a meg­valósulásnak.) Hozzánk közelebbi vizeken, Nyugat-Európában egy kevéssé látványos, ám annál inkább korszakos egyezményre tették fel a pontot 1993-ban: a maastrichti megállapodás szentesítésével megszületett az Európai Unió. Hazánk számára nem kevéssé fon­tos, hogy végre, csaknem egy éves késéssel, életbe léphet a még az Európai Közösséggel kötött társult tagsági szerződés. Továbbra is csupán vajúdik viszont - s félő, hogy eredményte­lenül - a délszláv béketerv. A balkáni háború tartóssá válása, a kü­lönböző rendezési elképzelések kútbe esése egyértelműen a tavalyi esztendő legnagyobb kudarca volt. Mert nemcsak a békéltetők te­kintélyén esett csorba, de eközben Boszniában aratott a halál és ár­tatlan polgárok százezrei váltak földönfutóvá, sokan pedig - kö­zöttük ma vajdasági magyarok tízezrei - a fokozódó fenyegetettség és nélkülözések miatt hagyták-hagyják el szülőföldjüket.­­Figyel­münk Európa közepén érthetően inkább a volt Jugoszláviára irá­­nyult, s képletesen a balkáni füstfellegek eltakarták a tényt, hogy az Egyesült Államok szomáliai szerepvállalása sem vonul majd be a történelmi almanachok sikerlapjaira. E múlton azonban nem változtathatunk már, reményeink a jö­vőre összpontosulnak. Az olyan természetes óhajok mellett, mint hogy a béke és a kiegyezés uralja már délszlávia valamennyi utód­államát, s hogy senki se kényszerüljön elhagyni otthonát, régiónk államaiban másfajta bizakodások is megfogalmazódnak a bekö­szöntött új év hajnalán. Azt várjuk, hogy az önmaga új helyét is kereső NATO, mint a biztonság történelmileg igazolt egyedüli ga­ranciája, ismerje fel végre az új idők szavát. Azt, hogy a legjobb szolgálatot azzal teszi, ha Jalta után nem hagyják ismételten ma­gára Közép-Európát. Persze teljesen nyilvánvaló, hogy ajtóstól nem rohanhatunk a házba, ám kézzel fogható gesztusokra min­denképpen vágyakozunk. A tettekben is megnyilvánuló jóindulat kinyilvánítása lehet a Nyugat részéről az is, ha gyorsított ütemben járulna ki az Európai Unió teljes jogú tagságához, s egyben a gaz­dasági-politikai integrációhoz elvezető ajtaja. Közép-Európa, s nem utolsósorban hazánk - de tágabb értelemben egész Európa - ka­tonai biztonsága ugyanis nagymértékben függ majd a gazdasági stabilitástól. S a mindennapi jólét biztosítása kihatással lehet majd a térség országai közötti kapcsolatok valóban jószomszédivá téte­lére is, amikor egyes belső (gazdasági-szociális) bajokat szomszédos fővárosokban nem a „magyar mumus" felemlegetésével próbálnak majd elkendőzni. Az előttünk álló esztendő magyar szempontból kétségtelenül legkedvezőbb fordulata ez utóbbi lenne. Félő azonban, hogy a jövő évi számvetéskor e kérdés még nem a „sikerek" rubrikába kerül majd... f/f Daróczi László h AIDS-oltóanyag Japán tudósok HIV-fertőzés elleni ol­tóanyagot fejlesztettek ki és ehhez a tuberkulózis elleni vakcinát, a BCG-t használták föl. A Mainicsi Simbun cí­mű lap szerint a japán nemzeti egész­ségügyi kutatóközpont tudósainak az oltóanyaggal sikerült megakadályoz­­niuk a HIV-fertőzés kialakulását a kí­sérleti állatokon. A cukubai kutatóintézetben egere­ket és egyéb kísérleti állatokat oltottak be TBC elleni oltóanyaggal, amibe be­vitték HIV-fertőzött japánok és thai­földiek génjét. Az oltóanyagtól főként a HIv speciális ázsiai változatának le­küzdésében remélnek sikereket. A vakcina oly módon akadályozza meg a fertőzést, hogy megsokszorozza azokat az antitesteket, amelyek a HIV- vírust leküzdik. Az oltóanyag növeli a limfociták számát, amelyek segítenek a HIV-vel fertőzött sejtek elpusztításá­ban. A Mainicsi szerint a kísérleti ege­rek mindegyikénél mozgósítani tud­ták a limfocitákat, míg a többi kísérleti állat esetében is jelentős mértékben fokozódott a betegséggel szembeni el­lenállás. E hónapban majomkísérle­tekkel folytatják az immunológiai vizsgálódást - közölték. Mivel az oltószer nem HIV-vírus, hanem alapvetően BCG, így oltáskor nem áll fönn az AIDS-fertőzés terjedé­sének veszélye. A lap idézi a kutató­kat, akik remélik, hogy az oltószert csecsemőknél alkalmazhatják majd és ezzel elejét vehetik annak, hogy az anyák AIDS-szel fertőzzék gyermeke­iket. (MTI)

Next