Új Magyarország, 1994. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
mJENY • Rekordot döntött az elmúlt évben az Egyesült Államokba menekült kubaiak száma. 1993-ban több mint 3500-an menekültek a közép-amerikai szigetországból Floridába, ami 43 százalékkal több az előző évinél. • Indián felkelő csoportok fegyveres támadást intéztek a hét végén több dél-mexikói város ellen az ország középső vidékén. Négyet közülük elfoglaltak, kezükre kerültek a mexikói fővárostól mintegy 700 kilométerre délkeletre fekvő San Cristobal de las Casas, Ocosingo, Altamirano és Las Margaritas városok. • Észak-Írország fővárosában, Belfastban gyújtőbombás merényletsorozattal kezdte az évet az IRA, a brit fennhatóság ellen küzdő terrorszervezet. Szombatra virradóra tíz üzlethelyiségben és áruházban okoztak tüzet. Az anyagi kár jelentős, de személyi sérülésről nincs hír. •Január elsején életbe lépett a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó által aláírt Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás. A rövidítve csak NAFTA-ként ismertté vált szerződés a világ leghatalmasabb gazdasági övezetét hozta létre, 360 millió fogyasztóval és 6 ezer milliárd dollár éves árutermeléssel. • Három hónappal a tragikus moszkvai események után, még a múlt év végén meglehetősen zavaros körülmények között letartóztatták Alekszandr Barkasovot, az oroszországi fasiszták vezetőjét, akinek fegyveres hívei részt vettek a tavaly októberi zavargásokban. A hírt tegnap közölte az Interfax hírügynökség. IV. évfolyam, 1. szám 1994. január 3., hétfő KÜLFÖLD Zsirinovszkij fenyegetőzése elérte célját? A harmadik világháború megidézése kölni tudósítónktól: Bonn minden bizonnyal gondatalanabb hangulatban kívánta átlépni az új esztendő küszöbét, mint arra rákényszerítették. A német kormány "kénytelen volt " utasítani a Szövetség Hírszerző Szolgálatot és az Alkotmányvé- dő Hivatalt, hogy fokozott fiigyelmet szenteljen a szélsőjobb- oldali szervezetek nemzetközi tevékenységére. A megsokszoozott ellenőrzést azok a kijelen- tések tették szükségessé, amelyekkel az orosz liberális-de- mokraták pártvezére, Vlagyimir Zsirinovszkij búcsúzott a szófiai repülőtéren attól a német diplo- matától, aki közölte vele, hogy a külügyminisztérium elutasította a beutazási kérvényét. A feldühödött nacionalista politikus - felrúgva a diplomáciai szokások legelemibb szabályait - közölte a konzuli osztály vezetőjével, hogy amennyiben átveszi a kormányzást Moszkvában, megszakíta a diplomáciai kapcsolatokat Bonnal. Ezen túlmenően figyelmeztette őt arra, hog a még német területen tartózkodó orosz katonákat nem fognák kivonni, sőt azok létszámát 300 ezerre emelik majd. „Első számú feladatuk az lesz, hogy biztosítsák a második világháborúból levezetett orosz jóvátételi követeléseket. Németországnak annyit kell fizetnie, hogy ebbe beleszegényedik!" - idézi a Welt am Sonntag című hetilap Zsiri-Vvszkijt, az a tőle megtagadott beutazási engedély miatt a harmadik világháború kitörésével fenyegeti meg a németeket, és azt jósolja, hogy ennek során teljesen megsemmisítik majd az országot. A német diplomatának azt is tudomására hozta, hogy őt személy szerint hamarosan likvidálják. A szélsőséges orosz politikus szoros kapcsolatot tart fenn a neonácista Német Néppárttal (DVU), amely - a maga 26 ezer tagjával - Németország legnagyobb szélsőjobboldali szervezete. A DVU vezetőjével - Gerhard Frey-jel - 1993. október elején közösen léptek fel egy, a passaui Nibelungen csarnokban megtartott rendezvényen. A szófiai repülőtéren elhangzott megnyilvánulások természetesen nem maradtak válasz nélkül. A német kormány felháborodásának, de ugyanakkor Zsirinovszkij a jövőben „egyedi esetben" mégis kaphat beutazási engedélyt Németországba - jelentette ki tegnap este Klaus Kinkel német külügyminiszter a SAT-1 tévéadónak adott nyilatkozatában. A miniszter elitélte az orosz politikus kijelentéseit, amelyeket a szófiai német konzulátus egyik alkalmazottjának mondott, és egyúttal helyesnek vélte, hog a múlt héten nem engedélyezték Zsirinovszkij beutazását Németországba egy 18 napos propagandaútra. Ugyanakkor lehetséges, hogy egy valamikori egyszeri beutazás esetében másként döntünk -írin Volf a Hna aggodalmának adott kifejezést. Peter Hintze - a Kereszténydemokrata Párt főtitkára - felszólította a biztonsági szerveket, hogy minél több információt szerezzenek be azon fáradozásokról, amelyek a szélsőjobboldal nemzetközi szervezetének kiépítését szorgalmazzák, és amely fenyegető veszélyt jelent egész Etiópára. A CDU/CSU parlamenti frakciójának nevében Jürgen Rüttgers kijelentette: „Nacionalisták, fasiszták és jobboldali radikálisok egész Európát átfogó hálózat kialtásán fáradoznak Ezt bizonyítja Zsirinovszky közös fellépése is a német szélsőjobboldalllal! A barna terrorral szemben nemcsak Németországban kell fellépni a hatalom minden eszközével, hanem figyelemmel kell kísérni a szélsőjobboldali szervezeteket külföldön is." Stefan Lázár Zsirinovszkij, európai körútjáról hazatérve, „kissé" dühösen MTI - Külföldi képszerkesztőség Washingtoni NATO-kampány Az amerikai kormányzat beható diplomáciai kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó kelet-európai országokat: az azonnali NATO-tagság követelése helyett fogadják el a szövetség fokozatos kibővítésének a tervét - írta szombati számában a The Washington Post, külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a meggyőzési hadjárat elsősorban a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely hangoztatja, hogy szüksége van a szövetség biztonsági garanciáira. A lap utalt rá, hogy az amerikai kormányzat ellenzi a NATO gyors ütemű kibővítését, mert attól tart, hogy a kiterjesztéssel csupán elidegenítené magától Oroszországot, illetőleg a Nyugatot ellenségnek tekintő orosz nacionalisták kezére játszana vele. Az újság idézte Stephen Oxmant, az európai és kanadai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettest, aki a békepartnerség koncepciójáról kijelentette: Az elképzelés lényege az, hogy ne jöjjenek létre új megosztó vonalak Európában. A lap szerint a kezdeményezés elutasítása a kelet-európai partnerek - kiváltképpen Prága, Varsó és Budapest - részéről egyértelműen aláásná a koncepció szövetségi szintű felkarolását, amelynek kimondását a NATO januári brüsszeli csúcsértekezletétől várják. Kísért a lengyel múlt Bűnszövetkezet szervezésének és vezetésének vádját emelte a lengyel legfőbb ügyészség Wladyslaw Ciastow és Zenón Plas volt belügyi tábornokok, a Biztonsági Szolgálat vezetői ellen. A vádemelés egybeesik azzal, hogy a varsói vajdasági bíróságon végéhez közeledik a '80-as évek két vezető belügyi tisztje ügyének tárgyalása, amelyben a Jerzy Popieluszko katolikus pap meggyilkolásával végződő akció vezetésével vádolják őket. A két tábornokon kívül öt további volt belügyi funkcionáriust is bíróság elé kívánnak állítani. Az ügyészség szerint a vezetők által szervezett bűnszövetkezet tevékenysége 1981 és 1984 között a minisztérium keretein belül a katolikus papság, valamint az ellenzéki politikusok ellen irányult. A tábornokokat ezenkívül azzal is vádolják, hogy eltüntették a beosztottjaik által elkövetett bűncselekmények nyomait. Lengyelországban az óév utolsó napján bíróságilag bejegyezték a Második Világháború Volt Német Katonáinak Lengyelországi Szövetségét. A szövetséget pontosan egy évvel ezelőtt már bejegyezték, de ez ellen az igazságügy-miniszter, aki egyben a legfőbb ügyész is, törvényességi óvást emelt. A szervezet alapszabályzata és elnevezése, amely akkori változatában veteránoknak minősítette tagjait, ellentétes volt a veteránokra vonatkozó törvénnyel. Lengyelországban ugyanis veteránoknak - az ezzel járó előjogokkal - azok minősülnek, akik a németellenes honvédő és függetlenségi harc résztvevői voltak. Már a szövetség első bejegyzési kísérlete heves vihart kavart, s elsősorban az egykori Honi Hadsereg szervezetei tiltakoztak az ellen, hogy egykori halálos ellenségeik velük egyenjogúvá váljanak. Ennek ellenére módosított névvel és alapszabályzattal létrejött az egykori megszállók katonáinak szövetsége, amely elsősorban anyagi és egészségügyi ellátási segítséget kíván nyújtani tagjainak, illetve özvegyeiknek. (MTI) KÉSZÜl az orosz-amerikai csúcs Bill Clinton január 12-én kezdődő moszkvai látogatásának előkészítésére utazott tegnap Washingtonba Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettes. Mint indulása előtt elmondta: az amerikai fővárosban véglegesítik a találkozó napirendjét. A washingtoni megbeszéléseken a két ország kül- és belpolitikájára vonatkozó kérdésekről tárgyalnak majd, de szó lesz leszerelési kérdésekről is. Az orosz külügyminiszter-helyettes mindazonáltal nem említett részleteket. Bill Clinton a NATO brüsszeli csúcsértekezletét követően látogat Moszkvába, ahol három napot tölt majd. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy a küszöbönálló csúcstalálkozó légkörét a két ország partneri együttműködése határozza majd meg. Moszkva várakozásai szerint a két elnök találkozója körvonalazni hivatott a jövő évezredig terjedő oroszamerikai együüttműködést. Az Egyesült Államok és Oroszország új típusú, partneri kapcsolatainak alapjait a tavaly áprilisi vancouveri csúcstalálkozón vetette meg Borisz Jelcin és Bill Clinton. (MTI) Újvidéki jelentésünk: Egy pénzügytechnikai művelettel, a nullák levágásával egy dinárt csináltak egymilliárd dinárból a jugoszláv szövetségi kormány minapi intézkedése nyomán. A dinárt tavaly október elsején nullátlanították legutóbb. Akkor hat nullát töröltek, most kilencet. A forgalomban lévő soknullás bankjegyeket '94. február 28-ig kell becserélni. Persze semmiféle rendezett pénzbecserélésről nem lehet szó, mivel hatalmas mennyiségű papírpénz van forgalomban.Másrészt ez nem is szükséges, mert a villámgyors elértéktelenedés folytán a polgárok maguk dobálják el a mit sem érő papírfecniket. Az egész káoszban a most már állandó jelleggel mínuszba szaladó folyószámla-tulajdonosok járnak viszonylag jól, hiszen a bankok nem szabhatnak akkora havi kamatot, amekkorát az infláció képes pár nap alatt ugrani. Viszonylag, mert a csekkért az üres boltokban semmit sem lehet vásárolni, a piacon pedig már a készpénz sem kell, a német márka rég átvette a hatalmat. Decemberben a jugoszláviai infláció már túlszárnyalta a húszas évekbeli hírhedt németországi pénzromlást, és rövidesen alighanem meghaladja a második világháború utáni magyar bilipengős idők világcsúcsát is. Havi szinten minden bizonnyal 250 000 százalék felett alakul - jelentette ki a belgrádi közgazdasági kar egyik tanára. Úgy tűnt, hogy a dinár lezüllése december elsején a mélypontjára ért, hiszen egy hónap alatt (november elsejétől december elsejéig) a márka feketepiaci árfolyama 62 400 százalékkal növekedett. December 13-án egy német márka 13 milliárd, karácsony másnapján pedig 300 milliárd dinárt ért. A hiperinflációnak a gazdaságban és az egész társadalomban megnyilvánuló következményeit egy másik neves közgazdász, Ljubomir Madzsar olyan katasztrófának nevezte, amely felér egy bombázással. Szerinte nem is létezik olyan gazdaságpolitika, amely a jugoszláv gazdaságot kiránthatná a jelenlegi nyomorból. Mint mondta, a megoldás kulcsa a politikában, és nem a gazdaságban van. Esetünkben - mondta doktor Madzsar - a hiperinfláció megfékezéséhez a háború befejezése nyújthat csak lehetőséget, és egy angol közgazdász szavait idézte, melyek szerint a hiperinfláció akkor áll meg, ha a házban, azaz az államban már nincs ami elégjen... Hogy hol van a nyomor elviselésének alsó határa - lévén, hogy a városi lakosság legnagyobb része jelenleg heti egy-két márkának megfelelő összeget kap kézhez, és ezért a pénzért kenyéren kívül esetleg másfél kiló burgonyát tud venni? Egy ismert politológus véleménye szerint ez az állapot akár még évekig is eltarthat. Nem várhatóak nagyobb zavargások, az elégedetlenség tömeges megnyilvánulása. Hiperinflációval küzdő országokban ugyanis ilyesmi általában nem következik be, s ugyanez a helyzet a zárlattal sújtott országokkal is. Évekig eléldegélnek a blokádban, és abban a szent meggyőződésben - amelyet Jugoszláviában is igyekeznek nem kis sikerrel kialakítani -, hogy „a világ gyűlöli őket". E propagandafogás hatását nem szabad lebecsülni, a most lebonyolított választások eredményei is arra utalnak, hogy a nép még mindig képes így élni, és hajlandó is erre. V. A. mpyG— A dinár látványos halála Világrekord-esélyes a jugoszláviai pénzromlás #MAf.YAR0mAfi kommentár Remények és esélyek Az egymást követő évek fordulóján általában hajlamosak vagyunk valamiféle számvetésre, de a jövőt illető esélyeink és reményeink áttekintésére is. A világ történéseit az 1993-as esztendőben (is) sikerek és kudarcok egyaránt jellemezték. Akadtak olyan események is, amelyekről majd csak az utókor mondhatja meg, melyik kategóriába is tartozik valójában. Mindenképpen ez utóbbiak körébe kell sorolnunk az oroszországi fejleményeket, azt, hogy Jelcin elnök a tankokat is segítségül hívta a hatalma ellen nyíltan is fellépő parlament szélsőségeseinek felszámolására, s hogy az ország történetében először rendeztek ezután többpárti választásokat. A tény feletti örömtüzek lángját mindenképpen jelentősen elhalványította, hogy az új törvényhozásban a határozottan reformpárti erők rovására nyertek teret a szélsőségek Zsirinovszkij radikális jobboldalától az éledező kommunistákig. Az óév vitathatatlanul leglátványosabb diplomáciai sikerénekchak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat PFSZ-vezető washingtoni kézfogását tekinthetjük, hiszen az általuk aláírt keretmegállapodás - papíron legalábbis - annak esélyét vetíti előre, hogy hosszú évtizedek után végre valóban kitörhet a tartós béke a Közel-Kelet olajfái alatt. Noha európai látókörünkből egy kissé kiesik, mégiscsak óriási jelentőségű, a fajüldöző rendszer totális felszámolását előirányzó megállapodásokat kötöttek a Dél-afrikai Köztársaságban is a szemben álló erők. (Igaz, Izraelhez hasonlóan a szélsőséges erőszak és az oktalan gyűlölködés komoly gátja lehet még a megvalósulásnak.) Hozzánk közelebbi vizeken, Nyugat-Európában egy kevéssé látványos, ám annál inkább korszakos egyezményre tették fel a pontot 1993-ban: a maastrichti megállapodás szentesítésével megszületett az Európai Unió. Hazánk számára nem kevéssé fontos, hogy végre, csaknem egy éves késéssel, életbe léphet a még az Európai Közösséggel kötött társult tagsági szerződés. Továbbra is csupán vajúdik viszont - s félő, hogy eredménytelenül - a délszláv béketerv. A balkáni háború tartóssá válása, a különböző rendezési elképzelések kútbe esése egyértelműen a tavalyi esztendő legnagyobb kudarca volt. Mert nemcsak a békéltetők tekintélyén esett csorba, de eközben Boszniában aratott a halál és ártatlan polgárok százezrei váltak földönfutóvá, sokan pedig - közöttük ma vajdasági magyarok tízezrei - a fokozódó fenyegetettség és nélkülözések miatt hagyták-hagyják el szülőföldjüket.Figyelmünk Európa közepén érthetően inkább a volt Jugoszláviára irányult, s képletesen a balkáni füstfellegek eltakarták a tényt, hogy az Egyesült Államok szomáliai szerepvállalása sem vonul majd be a történelmi almanachok sikerlapjaira. E múlton azonban nem változtathatunk már, reményeink a jövőre összpontosulnak. Az olyan természetes óhajok mellett, mint hogy a béke és a kiegyezés uralja már délszlávia valamennyi utódállamát, s hogy senki se kényszerüljön elhagyni otthonát, régiónk államaiban másfajta bizakodások is megfogalmazódnak a beköszöntött új év hajnalán. Azt várjuk, hogy az önmaga új helyét is kereső NATO, mint a biztonság történelmileg igazolt egyedüli garanciája, ismerje fel végre az új idők szavát. Azt, hogy a legjobb szolgálatot azzal teszi, ha Jalta után nem hagyják ismételten magára Közép-Európát. Persze teljesen nyilvánvaló, hogy ajtóstól nem rohanhatunk a házba, ám kézzel fogható gesztusokra mindenképpen vágyakozunk. A tettekben is megnyilvánuló jóindulat kinyilvánítása lehet a Nyugat részéről az is, ha gyorsított ütemben járulna ki az Európai Unió teljes jogú tagságához, s egyben a gazdasági-politikai integrációhoz elvezető ajtaja. Közép-Európa, s nem utolsósorban hazánk - de tágabb értelemben egész Európa - katonai biztonsága ugyanis nagymértékben függ majd a gazdasági stabilitástól. S a mindennapi jólét biztosítása kihatással lehet majd a térség országai közötti kapcsolatok valóban jószomszédivá tételére is, amikor egyes belső (gazdasági-szociális) bajokat szomszédos fővárosokban nem a „magyar mumus" felemlegetésével próbálnak majd elkendőzni. Az előttünk álló esztendő magyar szempontból kétségtelenül legkedvezőbb fordulata ez utóbbi lenne. Félő azonban, hogy a jövő évi számvetéskor e kérdés még nem a „sikerek" rubrikába kerül majd... f/f Daróczi László h AIDS-oltóanyag Japán tudósok HIV-fertőzés elleni oltóanyagot fejlesztettek ki és ehhez a tuberkulózis elleni vakcinát, a BCG-t használták föl. A Mainicsi Simbun című lap szerint a japán nemzeti egészségügyi kutatóközpont tudósainak az oltóanyaggal sikerült megakadályozniuk a HIV-fertőzés kialakulását a kísérleti állatokon. A cukubai kutatóintézetben egereket és egyéb kísérleti állatokat oltottak be TBC elleni oltóanyaggal, amibe bevitték HIV-fertőzött japánok és thaiföldiek génjét. Az oltóanyagtól főként a HIv speciális ázsiai változatának leküzdésében remélnek sikereket. A vakcina oly módon akadályozza meg a fertőzést, hogy megsokszorozza azokat az antitesteket, amelyek a HIV- vírust leküzdik. Az oltóanyag növeli a limfociták számát, amelyek segítenek a HIV-vel fertőzött sejtek elpusztításában. A Mainicsi szerint a kísérleti egerek mindegyikénél mozgósítani tudták a limfocitákat, míg a többi kísérleti állat esetében is jelentős mértékben fokozódott a betegséggel szembeni ellenállás. E hónapban majomkísérletekkel folytatják az immunológiai vizsgálódást - közölték. Mivel az oltószer nem HIV-vírus, hanem alapvetően BCG, így oltáskor nem áll fönn az AIDS-fertőzés terjedésének veszélye. A lap idézi a kutatókat, akik remélik, hogy az oltószert csecsemőknél alkalmazhatják majd és ezzel elejét vehetik annak, hogy az anyák AIDS-szel fertőzzék gyermekeiket. (MTI)