Új Magyarország, 1994. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

• A dél-afrikai államfő tegnap bejelentette, hogy elrendeli a rendkívüli állapot bevezetését Natalban és a tartományba éke­lődő, önkormányzattal rendel­kező KwaZulu­bantusztán terü­letén, ahol a szakadatlan politi­kai erőszak veszélyeztetheti az április 26-28-i demokratikus vá­lasztások megtartását. Az elnöki rendelet értelmében megtilthat­ják a g­yűléseket és felvonuláso­kat, házkutatásokat tarthatnak, őrizetbe vehetik a gyanúsnak ta­lált személyeket. • A Tádzsikisztánban állomáso­zó orosz csapatok parancsnoka tegnap Dusanbéban kijelentette, hogy „az orosz katonák örökre" a volt szovjet köztársaságban maradnak. Nyikolajev vezérez­redes szerint csapatainak jelen­léte Oroszország stratégiai érde­keinek megerősítését szolgálja a térségben. Bíráló vélemények szerint az orosz katonai jelenlét a moszkvai terjeszkedő szemlé­let újjászületését jelzi. • Robbanás történt tegnap egy franciaországi atomerőműben. A dél-franciaországi Cadarache­­ban lévő erőmű leállított atom­reaktorában akkor történt a rob­banás, amikor éppen szétszerel­ték. A robbanásban négyen megsérültek. A tűzoltók a tör­melékek között kutatnak egy el­tűnt személy után. Nem tapasz­taltak radioaktív szennyeződés­re utaló jelt. Rendőraffér Grúziában Mintegy ezer felfegyverzett mili­­cista foglalta el tegnap délelőtt Tbilisziben a parlament épületét. A behatolókat David Zeikidze tá­bornok, tbiliszi rendőrfőnök ve­zette. A tiltakozó akciót az vál­totta ki, hogy Eduard Sevardiidze elnök Sota Kviraját jelölte a bel­ügyminiszteri posztra, s ennek jóváhagyását kérte a törvényho­zóktól. Zeikidze és hívei szerint Kviraja alkalmatlan e tisztségre, korrupt, összeszűri a levet a szervezett bűnözéssel. A grúz parlament több órán át tartó „megszállása" délután vér­ontás nélkül véget ért. Sevard­­nadze - akit testőrei gyorsan biz­tonságba helyeztek - egy idő után személyesen próbálta meg jobb belátásra bírni a tiltakozó­kat. Fáradozása sikerrel járt, a fegyveresek távoztak, a parla­­ment képviselők pedig jóvá­hagyták Kviraja kinevezését. IV. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1994. ÁPRILIS 1., FENTEK KÜLFÖLD (Folytatás az I. oldalról) Viszonzásképpen a PFSZ lemon­dott arról, hogy palesztin ren­dőrségi alakulatok is részt vegye­nek Hebronban a rendfenntartó közegek munkájában. Az egyezményben rögzítettek szellemében a jövő hét elején - Izrael hozzájárulásával - megje­lennek a Gázai övezetben és Je­rikó térségében az első reguláris palesztin rendőrségi alakulatok, hogy megkezdjék „a helyzet ta­nulmányozását" ebben a két övezetben, amelyek az eljöven­dő önkormányzat (autonómia) alapját képezik. Úri Szavir, aki a Kairóban ki­alakított megállapodás egyik ér­telmi szerzője volt, tegnap dél­után az egyiptomi fővárosból való távozása előtt az izraeli hadsereg rádiójának nyilatko­zott. Az izraeli külügyi államtit­kár szerint a megállapodás üze­netének jelentősége abban áll, hogy a nehézségek és a válságok ellenére, amelyek beárnyékolták a tárgyalásokat a múltban, a bé­kefolyamat igenis folytatódik. Jichak Samir, volt miniszterel­nök, aki a jobboldali Likud egy­kori vezetője volt, teljes elutasí­tással fogadta a Kairóban tegnap aláírt megállapodást. Ez az egyezmény csak bajt okoz majd Izraelnek a jövőben. Ez az első eset, hogy az izraeli kormány hozzájárult nemzetközi erők je­lenlétéhez az állam területén, ez­zel gyakorlatilag lemondva szu­verenitásunk egy részéről - han­goztatta Samir. Az említett százhatvan tagú ENSZ karhatalmi alakulat tagjai­nak zöme európai államok kato­náiból rekrutálódik. A túlnyo­mórészt norvég, dán és olasz megfigyelők Hebronban a BT 901. számú határozata értelmé­ben jelenlétükkel „hozzájárul­nak a helybeli palesztin lakosság testi épségének és biztonságá­nak megőrzéséhez". Az izraeli küldöttség, amely az elmúlt három nap folyamán szinte éjt nappallá téve tárgyalt Kairóban a PFSZ megbízottaival, a Jeruzsálemből kapott utasítá­soknak megfelelően egyértel­műen a palesztin kiküldöttek tu­domására hozta, hogy Izrael de­monstrálni akarja hajlandóságát az önkormányzat mielőbbi meg­valósítására. Ebből következik, hogy minden késedelem nélkül felújulnak formálisan is a meg­beszélések az önkormányzat végrehajtására. Erre a hajlandóságra utal a hadsereg rádiójának tegnap dél­utáni jelentése is, amiből kitű­nik, hogy amennyiben a kor­mány kiadja a megfelelő utasí­tást, a hadsereg három napon belül képes lesz kivonni csapa­tait a Gázai övezetből. Dán Ofry Aláírták a hebroni megállapodást Izrael „kivonul” Gázából Moszkva elhalasztott békepartnersége Oroszország októberig elhalaszt­ja csatlakozását a NATO Partner­ség a békéért elnevezésű prog­ramjához - jelentette be csütör­töki sajtóértekezletén az orosz el­nök szóvivője. Borisz Jelcin úgy véli, még hat-hét hónapra van szükség ahhoz, hogy Oroszor­szág csatlakozzék a katonai együttműködés programjához - mondta Vjacseszlav Kosztyikov. A szóvivő szerint a csatlakozáshoz társadalmi egyetértésre is szük­ség van, s ehhez szükséges az említett időszak. Az orosz csatla­kozásról szóló aláírást április kö­zepére várták. Kosztyikov kifejtette: a Part­nerség a békéért elnevezésű kez­deményezés nem veszi kellő­képpen figyelembe Oroszország politikai és katonai súlyát. Mint mondta, a csatlakozással Moszk­va elveszíthetné széles mozgás­terét a konfliktusok rendezése terén. Ezenkívül a békepartner­ség korlátozná Oroszország jo­gát a fegyverkereskedelemre. Az orosz halasztási döntésre válaszul az atlanti tömb is értés­re adta a kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Mint a NATO egyik szóvivője kifejtette: a békepart­nerség lényege, hogy csupán egy ajánlat, amelyet a szövetség a kelet- és közép-európai part­nereinek kínál, de végső soron az ő döntésükön múlik, vajon akarnak-e élni a lehetőséggel, vagy sem. E tekintetben Orosz­ország elhatározása is szabad és szuverén döntésnek minősül. Brüsszeli megfigyelők mind­ezek kapcsán rámutatnak, hogy a március elején Moszkvában járt NATO-küldöttség visszatér­te után már jelezte: elsősorban az orosz parlament képviselői, még láthatóan jelentős idegen­kednek a békepartnerség prog­ramjától, és általában is a NATO politikájától, lététől. Ennek elle­nére - mint azt nem hivatalos NATO-források jelezték-a part­nerség keretegyezményének áp­rilisi aláírását és ennek céljából Kozirev brüsszeli látogatását a tegnapi moszkvai bejelentésig NATO-körökben gyakorlatilag biztosra vették, a halasztásra vo­natkozó orosz döntés bizonyos kiábrándulást is okozott. (MTI) Walesa fokozza a nyomást a baloldalra Politikai kérdőjelek Lengyelországban Walesa lengyel államfő fokozza a baloldali kormánykoalícióra gyakorolt nyomást: megerősítet­te, hogy nem hajlandó aláírni Da­­riusz Rosati kinevezését a minisz­terelnök-helyettesi és pénzügy­­miniszteri posztra. Walesa meg­jegyezte, neki már van saját je­löltje. Walesa ezzel alááshatja a pa­rasztpárt és a szociáldemokraták kormánykoalíciós szerződését is. Ebben ugyanis úgy állapodott meg a választásokon győztes Demokratikus Baloldali Szövet­ség (SLD) és a Lengyel Paraszt­párt (PSL), hogy az előbbi le­mond a miniszterelnöki poszt betöltéséről a PSL javára, de en­nek fejében megkapja az első miniszterelnök-helyettesi és a gazdasági miniszteri posztokat. Feltételezések szerint az ál­lamfő támadására való válasz­adási szándéknak is szerepe volt abban, hogy a napokban az SLD úgy döntött, kötelezi parlamenti képviselőit: ne szavazzák meg a Vatikánnal kötött konkordátum parafálását. Walesa erre a Slowo katolikus napilap szerkesztősé­gében tett látogatásán közölte: egyelőre nem biztos, hogy haj­landó lesz aláírni a parlament­ben elfogadott idei költségve­tést, mert azt a baloldali válasz­tók elárulásának tartja. Melles­leg azt is közölte: tanulmányoz­zák annak lehetőségét, hatályba léptetheti-e az államfő a parla­ment jóváhagyása nélkül is a konkordátumot. A mérsékelt jobboldali Zycie Warszawy az államfő és a balol­dal közti háború eszkalálódásá­val foglalkozó vezércikkében azt írta, egyelőre nem világos, mi haszna lehet Walesának a költ­ségvetés megvétózásából, amit ráadásul a szejm esetleg le fog szavazni. Az azonban biztos, hogy egy ilyen lépéssel azt jelzi a Nyugatnak: a lengyel politika destabilizálódása már megha­ladta a biztonságos határokat. Mivel Walesa elismerte, hogy nem gazdasági okokból utasí­taná vissza a költségvetést, ki­zárólag politikai indoka lehet rá. (MTI) Már megint Csernobil A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértőinek egy csoportja súlyos biztonsági hiányosságokra derített fényt a csernobili atomerőműben. A szak­emberek március 7-e és 17-e kö­zött vizsgálták meg a történelem eddig legnagyobb nukleáris bal­esetének színhelyét. Mint a NAÜ tegnapi sajtónyi­latkozatából kitűnik, a négyes számú reaktor betonból öntött biztonsági köpenye (itt követke­zett be az 1986-os katasztrófa) összedőléssel fenyeget. A vizs­gálat során számos biztonsági hiányosság került felszínre a je­lenleg is működő két reaktor­blokkban. Hans Blix, a NAÜ vezérigazga­tója a helyzet komolyságára való tekintettel javasolta a szervezet egy nemzetközi értekezlet meg­rendezését az érdekelt országok bevonásával, amelyet Kravcsuk ukrán elnök elfogadott. #MAfiVAIUil­SZ4fi kommentár A voksok tanulsága­ i Milánói tudósítónktól: " Itália, elég látványosan, új fejezetet nyitott históriájában. Vasárnap és hétfőn az urnák előtt határolta el magát a „partitocrazia", a pártok uralmának több mint negyvenéves korszakától, megszabadulva a korrupt politikusok hadától, megbüntetve mindazon pártokat, amelyek 1948 óta a maguk hasznára és elvbarátaik anyagi gyara­podására használták fel az államot. Új és friss elképzelések mellé álltak a választók, kitüntetve bizalmukkal Silvio Berlusconi mozgal­mát, a Forza Italiát, amely alig több mint két hónappal zászlóbontása után a jobboldali választási szövetség vezető erejévé vált, s Olaszország első pártjaként meghatározó tényezője lesz a Második Köztársaságnak. Az első akadály után a Fininvest hajdan volt ura, a milánói mé­diakirály a másodikat is sikerrel vette. A választási szövetségben ugyanis ellentétek izzottak: Umberto Bossi, az Északi Liga vezére ne­hezen illeszkedett ebbe a trióba, amelynek a másik pólusát Gian­franco Fini egykori újfasiszta pártja, az MLI-ből Nemzeti Szövetség­gé szelídült, szélsőjobboldalinak kikiáltott csoportosulás alkotja. Igaz, Bossiék - bizonyára a Forza Italia javára - jócskán veszítettek korábbi népszerűségükből, aminek következtében a Liga vezére mindenekelőtt Berlusconival szemben helyezkedett enyhén szólva durcás álláspontra, kizárva annak esélyét, hogy Finiékkel bármiben együttműködjék, vagy akár a Forza Italia vezérének miniszterel­nöki ambíciójához jó képet vágjon. Od­etto, a vesztes baloldali blokk és a Baloldal Demokratikus Pártjának vezére a választásokat követő éjszakán nem titkolta kár­­örvendését, mondván, a jobboldal nem lesz képes kormányt ala­kítani. Azt is hozzáfűzte, hogy a kormányozhatatlanná váló ország­ban egyetlen kiút kínálkozik: rövidesen újabb választások kiírása, amikor is a baloldal revánsot vesz mostani vereségéért. A jövendölés nem vált be. Berlusconi és Bossi még szerdán békét kötött, s a kompromisszum értelmében a Liga hajlandó részt venni egy Berlusconi által vezetett kormányban. Fini - aki politikai érett­ségéről többször is bizonyságot tett az elmúlt hetekben - nem vállal tárcát, de pártjának képviselői ott lesznek Itália 49. kormányában. Itáliának imponál Berlusconi. Hogyisne, amikor a most öt­­vennyolcadik évét taposó nagyvállalkozó-politikus a Forza Italiával olyan „árut" bocsátott az olasz „fogyasztók" rendelkezésére, amely - bizonyság rá a páratlan siker - tökéletesen bevált, megvolt rá az igény - úgy látszik, hiányát is érez­ték a félszigeten. Más kérdés, hogy a centrumerők hiánya furcsa helyzetet terem­tett Itáliában. A politikai palettáról eltűntek a több mint száz esz­tendőre visszatekintő republikánusok, a liberálisok, a szociálde­mokraták, s velük együtt az alig néhány éve alakult zöldek. Craxiért megbűnhődtek a szocialisták. Ami az egykori kereszténydemokra­tákat, az Olasz Néppártot (PPI) illeti, ők is szétforgácsolódtak. Fő­titkáruk, Mino Martinazzoli benyújtotta lemondását, s néhány kép­viselőjük már az új kormánykoalíció felé kacsingat. Kitört a bizalmi válság a baloldal berkeiben is. Annál is inkább, mert soha ilyen közel nem álltak a győzelemhez. Stratégiájuk azon­ban elhibázottnak bizonyult, s a szélsőséges nézetekért - a Rifon­­dazione, vagyis a Kommunista Újjáalapítás Pártja „jóvoltából"­­ fi­zetniük kellett. Az új olasz törvényhozás április közepén ül össze. Addigra tisz­tázódik a kormányprogram is, s - minden bizonnyal Silvio Berlus­coni irányításával - az ország megifjodva, egykori szeplőinek le­törlésével lép az egységes úton menetelő Európa országai sorába. Győry Kornél Különös ENSZ-jelentés Szomáliáról Bírálat Amerikának Egy ENSZ-jelentés következte­tései szerint Aidid Szomáliai ha­dúron kívül az Egyesült Államok és a világszervezet is hibás az erőszak fellángolásáért a kelet­afrikai országban vállalt humani­tárius küldetés során. A jelentést elkészítő háromtagú bizottságot a Biztonsági Tanács hozta létre a tavaly októberi „mogadishui csa­ta" után, amelyben 18 amerikai katona vesztette életét. A The Washington Post érte­sülése szerint a jelentéstevők azt indítványozták, hogy az ENSZ fizessen kártérítést a harcok Szo­máliai áldozatainak, függetlenül attól, hogy kit terhel a felelősség az erőszak kirobbanásáért. A lap forrásai szerint a ENSZ tisztség­­viselői a kártérítést pénzügyileg megvalósíthatatlannak minősí­tették, Butrosz Gáli főtitkár pedig a jelentés felülvizsgálatára kérte fel a bizottság tagjait, de ők ezt megtagadták. A zambiai legfelsőbb bíróság volt elnöke, Matthew Nglube, va­lamint két tábornok, a ghanai Emmanuel Erskine és a finn Gus­tav Hagglund február 24-én ter­jesztették be jelentésüket, ame­lyet azóta sem hoztak nyilvános­ságra. Dokumentumuk a többi között azért bírálja az Egyesült Államokat, mert katonái külön parancsnokság alatt tevékeny­kedtek, és az Aidid-ellenes rajta­ütéseiket nem egyeztették az ENSZ tisztjeivel. Az ENSZ béke­­fenntartóinak irányítóit a jelen­tés azért marasztalja el, mert erő­szakkal próbálták lefegyverezni a Szomáliai csoportokat, és ezzel Aidid erőit maguk ellen fordítot­ták. A jelentés megkérdőjelezi a Butrosz Gáli által is támogatott „agresszív békefenntartó straté­giát", amelynek Szomália volt a kísérleti terepe. A bizottság kö­vetkeztetése szerint az ENSZ- nek ragaszkodnia kellett volna hagyományos semlegességé­hez. (MTI) Enyhül a COCOM-tilalom Az amerikai kormány szerdán bejelentette, hogy feloldja a táv­közlési berendezések és számító­gépek jelentős részének a CO­­COM-tilalmát: az intézkedés nyomán lehetővé válik eladásuk Kínába és az egykori szovjet tömb országaiba. A tilalmi ren­delkezések megszüntetése ápri­lis negyedikén lép életbe. A felol­dás értelmében lehetővé válik az összes polgári rendeltetésű táv­közlési berendezés és a nem ka­tonai felhasználású, viszonylag nagy teljesítményű számítógé­pek exportja az érintett orszá­gokba. Továbbra is érvényben ma­radnak az eladási-szállítási tilal­mak Észak-Korea, Líbia, Szíria, Irán, Irak és Kuba vonatkozásá­ban. Mivel fennáll annak a ve­szélye, hogy - viszonteladás út­ján - a tilalmi listán szereplő or­szágok mégis hozzájutnak a csúcstechnológiát megtestesítő termékekhez, az amerikai kor­mányzat szeretné bevonni Oroszországot egy új tilalmi re­zsim kidolgozásáról. EZ MÁR BIZTOS! *Jegyezték ,hogy a legnagyobb hazai nyomda, a SZIKRA LAPNYOMDA RT. részvényei kárpótlási jegyek ellenében március 30-tól április 22-ig jegyezhetők. Ügyfélszolgálat: 1133 Bp. Pozsonyi út 56. (S-ló­-ig, pénteken 8-15"-ig tel: 269-8600) SZIKRA LAPNYOMDA RT.

Next