Új Magyarország, 1994. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-01 / 204. szám
Jeszenszky: nem hanyagoltuk el a német kapcsolatot Többfelé nyitott külpolitika (Folytatás az 1. oldalról) Horváth István volt bonni nagykövet, Horn Gyula miniszterelnök jelenlegi tanácsadója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a korábbi magyar kormányzat számos befektetési lehetőséget hagyott ki, félve az esetleges német gazdasági hegemóniától. Valóban voltak-e ilyen félelmek, s profitálhat-e többet az új kormány újabb befektetések ösztönzésével? -kérdeztük a volt külügyminisztert. - Komolytalan minden olyan vád, vagy célzás, hogy megfeledkeztünk Németországról, vagy, hogy nem használtuk volna rá az adott lehetőségeket. A magyarországi befektetések egy jelentős része USA-érdekeltségű volt. Arra törekedtünk, hogy a magyar politika és a külpolitika többfelé is nyitott legyen, sok lábon álljon. Soha nem volt olyan szándékunk, hogy egyoldalú német orientációt képviseljünk, de nem is féltünk az ezt emlegető bírálatoktól. Az volt a célunk, hogy Magyarországot vonzóvá tegyük a befektetők számára. Ma már közhely - vagy annak kell lennie - hogy a volt kommunista országokban történt összes befektetésének fele Magyarországra irányult. Az sem elhanyagolható, hogy más országok is versengtek a befektetésekért. Az üzletember nem érzelmi alapon gondolkodik, oda fog menni, ahol több, biztosabb megtérülését látja a vállalkozásnak. Csehország, Lengyelország, mint közvetlen szomszéd megerősítése, Németország elemi érdekei közé tartozik. Sok lett az eszkimó, kevés a fóka. Függetlenül attól, hogy itthon milyen mítoszt építettek fel Horn Gyula állítólagos szereplése körül, semmivel sincsenek jobb esélyei az új magyar kormánynak, s nem vagyok biztos abban sem, hogy jobban fog élni az adódó lehetőségekkel, hiszen a politika a gazdasági életet ma közvetlenül nem nagyon tudja befolyásolni. Nem titok az sem, hogy a jelenlegi német kormány jobban örült volna, ha hozzá közelebb álló pártok nyernek a magyarországi választásokon. - A helyzet viszont másként alakult. Mennyi befolyása maradt az ellenzéknek? - Korai volna még ezt megítélni, az előjelek viszont nem túl kedvezőek. A külügyi vezetésben bekövetkezett személyi változások nem éppen az egyetértésen alapuló politizálást jelzik. Verbálisan ezt a szándékot hangoztatják, de a tettek mást mutatnak. A személyi tényezőket lényegesnek tartom, de nemcsak erről van szó. Az, hogy a politika megpróbálja befolyásolni a gazdaságot, máshol is megtörténik. Itthon viszont a külügyi vezetés éppen saját kormányzatától szenvedett vereséget az NGKM megszüntetésekor. A tárcát ugyanis szétosztás helyett lényegében az ipari minisztériumhoz csatolták, s a külföldi kereskedelmi kirendeltségek továbbra is teljesen függetlenek a Külügyminisztériumtól. Az európai ügyek hivatala máshol a külügyhöz kapcsolódik. - Kevés hangot kapott a sajtóban az alpbachi konferencia. Miről szólt ez a tanácskozás? - Az alpbachi konferencia ötvenéves múltra visszatekintő fórum, melyet 1945 óta rendszeresen megtartanak. Néhány rangos osztrák értelmiségi hozta létre. Ennek a kétnapos rendezvénynek az Európai perspektívák című részén szólaltunk fel Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt. A szűkebb témakör az volt, mit lehet tenni ebben a helyzetben az európai folyamatok érdekében. Mock külügyminiszter egy magával ragadó ,előadást tartott Ausztria Európa-politikájáról. Jó, ha sor kerül az ilyen konferenciákra, bár hatásosabb, ha ezeket a találkozókat a felzárkózásra váró országok valamelyikében tartják, hogy a résztvevők jobban szembesüljenek a problémákkal. Fölmerült-e a visegrádi országok csatlakozásának kérdése? - A konferencián így, mint Visegrádi négyek, nem merült föl, de az én megközelítésem is az volt, hogy jelenleg rosszabbul áll a kommunista országok átalakulásának ügye, mint 1989-ben gondolni lehetett volna. - A magyar választások eredménye nem takar valami hasonló kiábrándultságot? - Azt hiszem, nekünk jóval kevesebb okunk van a kiábrándulásra, mint a térség más országainak. Viszont a tét változatlan: sikerül-e bebizonyítania ezeknek a „nyugat-közép-európai" országoknak mind lakosságuk, mind a külvilág számára, hogy az adódó nehézségek velejárói ennek az átmenetnek. Antall József már 1990 decemberében felhívta egyébként a figyelmet a Nyugat felkészületlenségére és felelősségére, de talán ő maga sem gondolta, hogy ezek az aggodalmak ily módon nyernek igazolást. Udvardy Zoltán A csempészeket lelövik újvidéki tudósítónktól. Nincs irigylésre méltó helyzetben Macedónia, az egykori Jugoszlávia tagköztársasága. Legősibb szomszédja, Görögország hallani sem akar arról, hogy e név alatt elismerje, és zárlat alá vette a mintegy kétmilliós Macedóniát. Jugoszlávia, amellett, hogy elégedetlen az ottani szerbek helyzetével, nem tartja pontosan megszabottnak a két ország közötti határokat. Idén júniusban már fegyveres incidens kirobbantásával fenyegetett, de akkor a jugoszláv hadsereg az utolsó pillanatban visszavonult arról a hegycsúcsról, amelyiket a macedónok magukénak vallanak. Legújabban az illegális határátlépők miatt éleződött ki a viszony Jugoszlávia és Macedónia között. Köztudott, hogy Jugoszláviából a zöldhatáron keresztül legkönnyebben éppen Macedónia felé lehet kijutni, és a határ mentiek élnek is a lehetőséggel. A kőolajszármazékok melett főképpen cigarettát csempésznek. Az elmúlt tíz napban azonban a macedón határőrség kétszer is rálőtt az illegális határátlépőkre, és mindkét alkalommal halálra sebesített egy-egy jugoszláv állampolgárt. Első alkalommal a jugoszláv fél a macedón illetékesek sajnálkozó nyilatkozata után nem is reagált, az e heti második incidens után a jugoszláv külügyminisztérium már élesen elítélte mindkét esetet. A másodikról azt is állítja, hogy az jugoszláv területen történt. A fegyvertelen polgárok lelövése a jugoszláv külügyminisztérium szerint akadályozza a viszony normalizálódását. Macedónia ezzel szeretné bizonyítani, hogy Szerbia veszélyezteti biztonságát, és ily módon próbálja igazolni a külföldi erők macedóniai tartózkodását. A macedón belügyminisztérium is közleményben számolt be az esetről, amely szerintük az ő területükön történt, a halálos puskalövés pedig dulakodás közben dördült el. Egyébként a két jugoszláv csempész mellett a közelmúltban egy macedónt is lelőtt a határőrség. Guszton András s IV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ) 11., 1994. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖKI f/ tudósítás Napirenden az alapszerződés Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfői budapesti látogatásán, amelyre Kovács László magyar külügyminiszter meghívására kerül sor, áttekintik a román-magyar viszony időszerű és távlati témáit, beleértve az alapszerződésről folytatott tárgyalások felújításának és befejezésének kérdését, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat - közölte tegnap sajtóértekezletén Mircea Geoana román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy Melescanut fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Kérdésekre válaszolva a szóvivő utalt Jeszenszky Géza tavalyi romániai útjára, és kifejtette, hogy viszontlátogatásról van szó. Ezen nemcsak az alapszerződésről, hanem a politikai, gazdasági, kereskedelmi témákról, a kétoldalú kapcsolatok normális körébe tartozó kérdésekről is véleményt cserélnek a felek. Ami az alapszerződést illeti, a szóvivő szerint a látogatás lehetővé újítását. Ezek célja az lesz, hogy folytassák a megbeszéléseket a szerződésről és kölcsönösen elfogadható formulákat találjanak ,egyfelől a határok és a területi integritás tiszteletben tartására, másfelől a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozólag. Azaz, mondotta a szóvivő, egy ilyen magas szintű fontos látogatás nem közvetlenül tárgyalásra szolgál, hanem egy nyilvánvaló politikai fontosságú pillanat kiemelésére, a tárgyalások ösztönzésére. A szóvivő az MTI tudósítójának kérdésére közölte, hogy az elmúlt hetekben sem a román, sem az új magyar kormány részéről nem érkeztek új szövegindítványok az alapszerződéshez, az asztalon továbbra is azok a javaslatok fekszenek, amelyek tavaly kerültek oda. A magyarországi változások óta voltak érintkezések a politikai pártok és szakminiszterek szintjén, Budapestről járt küldött Bukarestben közvetlenül a választások után, és találkozott a nyáron a két véteheti a szakértői tárgyalások feldelmi miniszter is. ' annnf nAalacnnvin A r-i L-iílííimr- i'íííf-^c'-í -i -i 1 /-w' -y K/-\í-nr Újabb román sértődés Tudósítónktól: Milan Resutik, Szlovákia bukaresti nagykövete a román sajtóban közzétett nyílt levelében igyekszik tisztázni azt a félreértést, amely a szlovák nemzeti felkelés 50. évfordulójának tiszteletére, Besztercebányán zajlott ünnepség beszédei nyomán terjedt el a romániai tömegtájékoztatatásban. A román helyszíni tudósítók az esemény napján és másnapján is sértődött hangon, megrökönyödve vették tudomásul, hogy a besztercebányai házigazdák „kifelejtették", „mellőzték" a román hadsereg szerepét a szlovák föld felszabadításában. Milan Resutik rámutat, hogy sajnálatos félreértés történt a románok részéről, hiszen abban az időszakban, amelyre az általuk támadott beszédszöveg utalt, nem eshetett el szlovák területen egyetlen román katona sem, esetleg néhány román partizán harcos. A román hadsereg ugyanis csak hónapokkal az említett, 1994. augusztus 29-i időpont után érte el Szlovákiát, és ezekről a harcokról, a románok hősies szerepéről senki sem feledkezett meg Szlovákiában, ezt különben emlékművek is őrzik. Más vonatkozású hír, hogy szeptember elsejétől 20 százalékkal emelkedik a kenyér fogyasztói ára Romániában. A drágulást már több sajtóorgánum is előre jelezte, igaz, hogy némely lapok 50-60 százalékos áremelést rebesgettek. B. L. Mérleg Kovács László prágai útjáról Frázisoktól mentes együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) Kovács László külügyminiszter külön is kiemelte a megbeszélésein a Magyarország iránt tapasztalt rokonszenvet, az új magyar kormány iránti hangsúlyozott bizalmat, s a kérdések pragmatikus megközelítését. - A látogatás tapasztalatai megerősítették bennem azt - jelentette ki Kovács László -, hogy bár kormányaink politikai összetétele eltérő, a kérdések gyakorlatias, ideológiamentes kezelése nagyon jó lehetőséget ad a szoros kapcsolatokra. Josef Zieleniec elmondta: megállapodtak a csehszlovák-magyar szerződések jogutódlásának rendezéséről, s arról, hogy a gazdasági együttműködés számára kedvező feltételeket kell kialakítani. Kovács László ígéretet tett arra, hogy gyorsított eljárásban a parlament elé terjeszti ratifikálásra a beruházások kölcsönös védelméről és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. - Számomra nagyon fontos volt - hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője -, hogy Kovács úr szavai azt bizonyították: Magyarország azonos módon tekint a regionális együttműködésre, és szintén annak frázisoktól mentes létrehozásában érdekelt. A magyar külügyminiszter elmondta még, hogy a kétoldalú érintkezések folytatódni fognak: november 1-jén Budapestre érkezik Václav Havel cseh elnök, megállapodás született egy (jövő év eleji) kormányfői találkozó előkészítéséről, és magyarországi látogatásra hívta meg Zieleniec külügyminisztert. Kovács szerint egyetértettek abban, hogy a gazdasági együttműködéstől a kulturális kapcsolatokig minden területen szükség is, lehetőség is van a továbblépésre. (MTI) Kozirev ajánlata a boszniai szerbeknek A térkép még módosítható Andrej Kozirev orosz külügyminiszter Berlinben úgy nyilatkozott, hogy ha a boszniai szerbek elfogadnák a nemzetközi összekötő csoport béketervét, utána módosítani lehetne Bosznia- Hercegovina felosztási térképén - jelentette az AFP. Az összekötő csoport elismerte, van arra lehetőség, hogy kölcsönös egyetértés alapján a konfliktusban érintett felek javítást hajtsanak végre a térképen - állította az orosz diplomácia vezetője a berlini Tegel repülőtéren újságíróknak nyilatkozva. Kozirev kiemelte, hogy ez a lehetőség mindenesetre csupán a béketerv elfogadása, nem pedig elutasítása esetén állna fenn. Az orosz külügyminiszter szerint a módosítások az etnikai tisztogatás színterévé vált, a vitatott övezeteket érinthetnék. Kozirev mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az összekötő csoport mindaddig nem változtat a térképen, amíg a béketervet el nem fogadják, s még akkor is csupán a harcban álló felek egyetértésével, nem pedig egyoldalúan lehetne végrehajtani esetleges módosításokat. Az amerikai külügyminisztérium kedden hangsúlyozta: a boszniai szerbeknek fel kell készülniük arra, hogy elviseljék a nemzetközi összekötő csoport által kidolgozott béketerv újabb elutasításának következményeit. A csoport tagjai (Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország) tovább tanulmányozzák a tervezett intézkedések részleteit. Legutóbbi, július végi genfi értekezletén az összekötő csoport a béketerv elutasításának esetére a szankciók szigorítását, a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldását helyezte kilátásba. - Az Egyesült Államokat nem lepte meg a boszniai szerb népszavazás eredménye, amely a boszniai szerb vezetők makacs elutasítását tükrözi - hangsúlyozta Michael McCurry külügyi szóvivő. McCurry nem kommentálta Andrej Kozirev legutóbbi - Szerbiára nézve igen kedvező - kijelentéseit, mondván, hogy a külügyminisztérium várja az orosz diplomácia vezetőjének belgrádi és szarajevói útjáról készült részletes beszámolót. A nemzetközi összekötő csoport béketervére kimondott boszniai szerb „nem" elmélyítheti a rendezési erőfeszítésekben érdekelt nagyhatalmak közötti nézeteltéréseket. Oroszország, az ugyancsak ortodox Szerbia hagyományos szövetségese, úgy véli: Belgrád, amely nemcsak támogatta a béketervet, hanem blokád alá is helyezte a tervet elutasító boszniai szerbeket, megérdemli, hogy megjutalmazzák, a világ a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítésével honorálhatja Szlobodan Milosevics szerb elnök „bátor lépéseit". Az összekötő csoport többi tagállama, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok ezzel szemben csak akkor lenne hajlandó a szankciók enyhítésére, ha Belgrád beleegyezik a Dránán túli szerbek elleni blokád nemzetközi ellenőrzésébe. Az összekötő csoport belső nézetkülönbségei még inkább elmélyülhetnek, ha Washington, ígéretéhez híven, október derekán indítványozza a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldását. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben az embargó feloldása a lehető legrosszabb döntés, majd hozzátette: amennyiben az Egyesült Államok egyoldalúan feloldaná a fegyverszállítási tilalmat, Moszkvában nagyon erős nyomás nehezedne a kormányra a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók egyoldalú felmondása érdekében. A fegyverembargó feloldása következtében fellángolhatnak a harcok Bosznia egész területén. Erre utal Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető azon nyilatkozata is, amely szerint a boszniai szerbek az embargó feloldása után egyetlen ENSZ-határozatot sem tartanának meg, s a kéksisakosokon állnának bosszút Washington döntéséért. Gyógyszersegélyünk Afrikában A Ruandával szomszédos Burundiba megérkezett az a repülőgép, amely a Magyar Karitász és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat közös gyűjtéséből származó első gyógyszersegélyt szállította - tudatta szerkesztőségünkkel a Karitász Sajtószolgálat. A helyszínen összeállított igénylista alapján, 650 ezer forint értékben, kizárólag hazai gyártású antibiotikumokat, lázcsillapítókat és fertőtlenítő tablettákat vásárolt a két magyar segélyszervezet. A szállítmányt a Chinoin Gyógyszergyár adománnyal egészítette ki. A repülőgépet - amelynek fedélzetén összesen 36 tonnányi segélyt juttattak a válságövezetbe - az Osztrák Caritas bérelte. A Magyar Karitász és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat folytatja akcióját. A pénz java részén vásárolt gyógyszerek helyszínre juttatását a testvérszervezetek, a megfelelő szétosztását pedig a Burundiban dolgozó képviselőik garantálják. (cs) nktatádtó „Suba alatt” előkészítik az alternatív oktatást ■ _ Szlovákiai magyarok panaszai Pozsonyi tudósítónktól: Ebben a választási időszakban utoljára ült össze tegnap Pozsonyban a kormányban képviselt pártok, valamint a két magyar parlamenti mozgalom tanácsa. A megbeszélésekről Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy a koalíciós tanács egyebek mellett több olyan kérdéssel is foglalkozott, melyek érzékenyen érintik a Szlovákiában élő magyarságot. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a szlovák oktatásügyi minisztériumban mind a mai napig nem sikerült létrehozni a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozó szakosztályt, holott erre a pozsonyi kormány már korábban ígéretet tett. Parázs vita alakult ki az úgynevezett alternatív oktatás bevezetése körül. A jelenlegi pozsonyi kabinet ugyanis megígérte, hogy nem vezetik be a magyar tanítási nyelvű iskolákba a kétnyelvű oktatást. A magyar képviselők tegnap felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy „suba alatt", tehát az illetékes minisztérium tudta nélkül egyes magyar tanítási nyelvű iskolákban máris felkészülnek az alternatív oktatás bevezetésére. Erre a kormánykoalíció pártjainak képviselői úgy reagáltak, hogy ők csak az alternatív oktatás bevezetésének elhalasztására tettek ígéretet, s ez nem zárja ki azt, hogy lépéseket tehetnek a kétnyelvű oktatás jövőbeni bevezetésének előkészítésére. Duka Zólyomi Árpád kérdésünkre elmondta, hogy a koalíciós tanács tegnapi ülésén nem volt szó a két további tervezett magyar-szlovák határátkelőhely megnyitásáról. Az Együttélés alelnöke úgy tudja, hogy Michal Kovác szlovák, illetve Göncz Árpád magyar államfő közös levelet küldenek Brüsszelbe. Ebben kérni fogják, hogy az Európai Unió Phare-programja keretén belül nyújtsanak anyagi támogatást új határátkelőhelyek létrehozására. A hírek szerint egyébként valószínűleg még az idén októberben megnyitják a Páda-Nagykövesd közötti határátkelőhelyet. Kamoncza Márta