Új Magyarország, 1994. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

Jeszenszky: nem hanyagoltuk el a német kapcsolatot Többfelé nyitott külpolitika (Folytatás az 1. oldalról)­­ Horváth István volt bonni nagykö­vet, Horn Gyula miniszterelnök je­lenlegi tanácsadója nemrég úgy nyi­latkozott, hogy a korábbi magyar kor­mányzat számos befektetési lehetősé­get hagyott ki, félve az esetleges né­met gazdasági hegemóniától. Való­ban voltak-e ilyen félelmek, s profi­tálhat-e többet az új kormány újabb befektetések ösztönzésével? -kér­deztük a volt külügyminisztert. - Komolytalan minden olyan vád, vagy célzás, hogy megfe­ledkeztünk Németországról, vagy, hogy nem használtuk vol­na rá az adott lehetőségeket. A magyarországi befektetések egy jelentős része USA-érdekeltségű volt. Arra törekedtünk, hogy a magyar politika és a külpolitika többfelé is nyitott legyen, sok lá­bon álljon. Soha nem volt olyan szándékunk, hogy egyoldalú német orientációt képviseljünk, de nem is féltünk az ezt emlege­tő bírálatoktól. Az volt a célunk, hogy Magyarországot vonzóvá tegyük a befektetők számára. Ma már közhely - vagy annak kell lennie - hogy a volt kommu­nista országokban történt összes befektetésének fele Magyaror­szágra irányult. Az sem elhanya­golható, hogy más országok is versengtek a befektetésekért. Az üzletember nem érzelmi alapon gondolkodik, oda fog menni, ahol több, biztosabb megtérülé­sét látja a vállalkozásnak. Cseh­ország, Lengyelország, mint közvetlen szomszéd megerősíté­se, Németország elemi érdekei közé tartozik. Sok lett az eszki­mó, kevés a fóka. Függetlenül attól, hogy itthon milyen mítoszt építettek fel Horn Gyula állítóla­gos szereplése körül, semmivel sincsenek jobb esélyei az új ma­gyar kormánynak, s nem va­gyok biztos abban sem, hogy jobban fog élni az adódó lehető­ségekkel, hiszen a politika a gaz­dasági életet ma közvetlenül nem nagyon tudja befolyásolni. Nem titok az sem, hogy a jelen­legi német kormány jobban örült volna, ha hozzá közelebb álló pártok nyernek a magyaror­szági választásokon. - A helyzet viszont másként ala­kult. Mennyi befolyása maradt az ellenzéknek? - Korai volna még ezt megítél­ni, az előjelek viszont nem túl kedvezőek. A külügyi vezetés­ben bekövetkezett személyi vál­tozások nem éppen az egyetér­tésen alapuló politizálást jelzik. Verbálisan ezt a szándékot han­goztatják, de a tettek mást mu­tatnak. A személyi tényezőket lényegesnek tartom, de nem­csak erről van szó. Az, hogy a politika megpróbálja befolyásol­ni a gazdaságot, máshol is meg­történik. Itthon viszont a kül­ügyi vezetés éppen saját kor­mányzatától szenvedett veresé­get az NGKM megszüntetése­kor. A tárcát ugyanis szétosztás helyett lényegében az ipari mi­nisztériumhoz csatolták, s a kül­földi kereskedelmi kirendeltsé­gek továbbra is teljesen függet­lenek a Külügyminisztériumtól. Az európai ügyek hivatala más­hol a külügyhöz kapcsolódik. - Kevés hango­t kapott a sajtóban az alpbachi konferencia. Miről szólt ez a tanácskozás? - Az alpbachi konferencia öt­venéves múltra visszatekintő fó­rum, melyet 1945 óta rendszere­sen megtartanak. Néhány ran­gos osztrák értelmiségi hozta lét­re. Ennek a kétnapos rendez­vénynek az Európai perspektí­vák című részén szólaltunk fel Alois Mock osztrák külügymi­niszterrel együtt. A szűkebb té­makör az volt, mit lehet tenni ebben a helyzetben az európai folyamatok érdekében. Mock külügyminiszter egy magával ragadó ,előadást tartott Ausztria Európa-politikájáról. Jó, ha sor kerül az ilyen konferenciákra, bár hatásosabb, ha ezeket a talál­kozókat a felzárkózásra váró or­szágok valamelyikében tartják, hogy a résztvevők jobban szem­besüljenek a problémákkal.­­ Fölmerült-e a visegrádi orszá­gok csatlakozásának kérdése? - A konferencián így, mint Vi­segrádi négyek, nem merült föl, de az én megközelítésem is az volt, hogy jelenleg rosszabbul áll a kommunista országok átalaku­lásának ügye, mint 1989-ben gondolni lehetett volna. - A magyar választások eredmé­nye nem takar valami hasonló kiáb­rándultságot? - Azt hiszem, nekünk jóval kevesebb okunk van a kiábrán­dulásra, mint a térség más orszá­gainak. Viszont a tét változatlan: sikerül-e bebizonyítania ezek­nek a „nyugat-közép-európai" országoknak mind lakosságuk, mind a külvilág számára, hogy az adódó nehézségek velejárói ennek az átmenetnek. Antall Jó­zsef már 1990 decemberében fel­hívta egyébként a figyelmet a Nyugat felkészületlenségére és felelősségére, de talán ő maga sem gondolta, hogy ezek az ag­godalmak ily módon nyernek igazolást. Udvardy Zoltán A csempészeket lelövik újvidéki tudósítónktól. Nincs irigylésre méltó helyzet­ben Macedónia, az egykori Jugo­szlávia tagköztársasága. Leg­ősibb szomszédja, Görögország hallani sem akar arról, hogy e név alatt elismerje, és zárlat alá vette a mintegy kétmilliós Mace­dóniát. Jugoszlávia, amellett, hogy elégedetlen az ottani szer­­bek helyzetével, nem tartja pon­tosan megszabottnak a két or­szág közötti határokat. Idén júni­usban már fegyveres incidens ki­robbantásával fenyegetett, de akkor a jugoszláv hadsereg az utolsó pillanatban visszavonult arról a hegycsúcsról, amelyiket a macedónok magukénak valla­nak. Legújabban az illegális hatá­rátlépők miatt éleződött ki a vi­szony Jugoszlávia és Macedónia között. Köztudott, hogy Jugo­szláviából a zöldhatáron keresz­tül legkönnyebben éppen Mace­dónia felé lehet kijutni, és a ha­tár mentiek élnek is a lehetőség­gel. A kőolajszármazékok mel­­ett főképpen cigarettát csem­pésznek. Az elmúlt tíz napban azonban a macedón határőrség kétszer is rálőtt az illegális határ­átlépőkre, és mindkét alkalom­mal halálra sebesített egy-egy ju­goszláv állampolgárt. Első alkalommal a jugoszláv fél a macedón illetékesek sajnál­kozó nyilatkozata után nem is reagált, az e heti második inci­dens után a jugoszláv külügymi­nisztérium már élesen elítélte mindkét esetet. A másodikról azt is állítja, hogy az jugoszláv területen történt. A fegyvertelen polgárok lelövése a jugoszláv külügyminisztérium szerint aka­dályozza a viszony normalizáló­dását. Macedónia ezzel szeretné bizonyítani, hogy Szerbia veszé­lyezteti biztonságát, és ily mó­don próbálja igazolni a külföldi erők macedóniai tartózkodását. A macedón belügyminisztéri­um is közleményben számolt be az esetről, amely szerintük az ő területükön történt, a halálos puskalövés pedig dulakodás közben dördült el. Egyébként a két jugoszláv csempész mellett a közelmúltban egy macedónt is lelőtt a határőrség. Guszton András s IV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ) 1­1., 1994. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖKI f/ tudósítás Napirenden az alapszerződés Teodor Melescanu román külügy­miniszter hétfői budapesti láto­gatásán, amelyre Kovács László magyar külügyminiszter meghí­vására kerül sor, áttekintik a ro­­mán-magyar viszony időszerű és távlati témáit, beleértve az alapszerződésről folytatott tár­gyalások felújításának és befeje­zésének kérdését, valamint köl­csönös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi problémákat - kö­zölte tegnap sajtóértekezletén Mircea Geoana román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy Meles­­canut fogadja Göncz Árpád köz­társasági elnök, Horn Gyula mi­niszterelnök és Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke is. Kérdésekre válaszolva a szó­vivő utalt Jeszenszky Géza tavalyi romániai útjára, és kifejtette, hogy viszontlátogatásról van szó. Ezen nemcsak az alapszer­ződésről, hanem a politikai, gaz­dasági, kereskedelmi témákról, a kétoldalú kapcsolatok normális körébe tartozó kérdésekről is vé­leményt cserélnek a felek. Ami az alapszerződést illeti, a szóvi­vő szerint a látogatás lehetővé újítását. Ezek célja az lesz, hogy folytassák a megbeszéléseket a szerződésről és kölcsönösen el­fogadható formulákat találjanak ,egyfelől a határok és a területi integritás tiszteletben tartására, másfelől a nemzeti kisebbségek­hez tartozó személyek jogaira vonatkozólag. Azaz, mondotta a szóvivő, egy ilyen magas szintű fontos látogatás nem közvetle­nül tárgyalásra szolgál, hanem egy nyilvánvaló politikai fontos­ságú pillanat kiemelésére, a tár­gyalások ösztönzésére. A szóvivő az MTI tudósítójá­nak kérdésére közölte, hogy az elmúlt hetekben sem a román, sem az új magyar kormány ré­széről nem érkeztek új szövegin­dítványok az alapszerződéshez, az asztalon továbbra is azok a ja­vaslatok fekszenek, amelyek ta­valy kerültek oda. A magyaror­szági változások óta voltak érint­kezések a politikai pártok és szakminiszterek szintjén, Buda­pestről járt küldött Bukarestben közvetlenül a választások után, és találkozott a nyáron a két vé­teheti a szakértői tárgyalások fel­­delmi miniszter is. ' annnf nAalacnnvin­ A r-i L-iílííimr- i'íííf-^c'-í -i -i 1 /-w' -y K/-\í-nr Újabb román sértődés Tudósítónktól: Milan Resutik, Szlovákia bukares­ti nagykövete a román sajtóban közzétett nyílt levelében igyek­szik tisztázni azt a félreértést, amely a szlovák nemzeti felkelés 50. évfordulójának tiszteletére, Besztercebányán zajlott ünnep­ség beszédei nyomán terjedt el a romániai tömegtájékoztatatás­ban. A román helyszíni tudósítók az esemény napján és másnap­ján is sértődött hangon, megrö­könyödve vették tudomásul, hogy a besztercebányai házigaz­dák „kifelejtették", „mellőzték" a román hadsereg szerepét a szlo­vák föld felszabadításában. Mi­lan Resutik rámutat, hogy sajná­latos félreértés történt a romá­nok részéről, hiszen abban az időszakban, amelyre az általuk támadott beszédszöveg utalt, nem eshetett el szlovák terüle­ten egyetlen román katona sem, esetleg néhány román partizán harcos. A román hadsereg ugyanis csak hónapokkal az em­lített, 1994. augusztus 29-i idő­pont után érte el Szlovákiát, és ezekről a harcokról, a románok hősies szerepéről senki sem fe­ledkezett meg Szlovákiában, ezt különben emlékművek is őrzik. Más vonatkozású hír, hogy szeptember elsejétől 20 száza­lékkal emelkedik a kenyér fo­gyasztói ára Romániában. A drá­gulást már több sajtóorgánum is előre jelezte, igaz, hogy némely lapok 50-60 százalékos áreme­lést rebesgettek. B. L. Mérleg Kovács László prágai útjáról Frázisoktól mentes együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) Kovács László külügyminiszter külön is kiemelte a megbeszélé­sein a Magyarország iránt ta­pasztalt rokonszenvet, az új ma­gyar kormány iránti hangsúlyo­zott bizalmat, s a kérdések prag­matikus megközelítését. - A láto­gatás tapasztalatai megerősítet­ték bennem azt - j­elentette ki Ko­vács László -, hogy bár kormá­nyaink politikai összetétele elté­rő, a kérdések gyakorlatias, ideo­lógiamentes kezelése nagyon jó lehetőséget ad a szoros kapcso­latokra. Josef Zieleniec elmondta: meg­állapodtak a csehszlovák-ma­gyar szerződések jogutódlásá­nak rendezéséről, s arról, hogy a gazdasági együttműködés szá­mára kedvező feltételeket kell kialakítani. Kovács László ígére­tet tett arra, hogy gyorsított eljá­rásban a parlament elé terjeszti ratifikálásra a beruházások köl­csönös védelméről és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. - Számomra nagyon fontos volt - hangsúlyozta a cseh dip­lomácia vezetője -, hogy Kovács úr szavai azt bizonyították: Ma­gyarország azonos módon te­kint a regionális együttműkö­désre, és szintén annak frázisok­tól mentes létrehozásában érde­kelt. A magyar külügyminiszter el­mondta még, hogy a kétoldalú érintkezések folytatódni fognak: november 1-jén Budapestre ér­kezik Václav Havel cseh elnök, megállapodás született egy (jö­vő év eleji) kormányfői találkozó előkészítéséről, és magyarorszá­gi látogatásra hívta meg Zieleni­ec külügyminisztert. Kovács szerint egyetértettek abban, hogy a gazdasági együtt­működéstől a kulturális kapcso­latokig minden területen szük­ség is, lehetőség is van a tovább­lépésre. (MTI) Kozirev ajánlata a boszniai szerbeknek A térkép még módosítható Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter Berlinben úgy nyilatko­zott, hogy ha a boszniai szerbek elfogadnák a nemzetközi össze­kötő csoport béketervét, utána módosítani lehetne Bosznia- Hercegovina felosztási térképén - jelentette az AFP.­­ Az össze­kötő csoport elismerte, van arra lehetőség, hogy kölcsönös egyet­értés alapján a konfliktusban érintett felek javítást hajtsanak végre a térképen - állította az orosz diplomácia vezetője a ber­lini Tegel repülőtéren újságírók­nak nyilatkozva. Kozirev kiemelte, hogy ez a le­hetőség mindenesetre csupán a béketerv elfogadása, nem pedig elutasítása esetén állna fenn. Az orosz külügyminiszter szerint a módosítások az etnikai tisztoga­tás színterévé vált, a vitatott öve­zeteket érinthetnék. Kozirev mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az összekötő csoport mindaddig nem változtat a tér­képen, amíg a béketervet el nem fogadják, s még akkor is csupán a harcban álló felek egyetértésé­vel, nem pedig egyoldalúan le­hetne végrehajtani esetleges módosításokat. Az amerikai külügyminiszté­rium kedden hangsúlyozta: a boszniai szerbeknek fel kell ké­szülniük arra, hogy elviseljék a nemzetközi összekötő csoport által kidolgozott béketerv újabb elutasításának következménye­it. A csoport tagjai (Egyesült Ál­lamok, Németország, Nagy-Bri­­tannia, Franciaország és Orosz­ország) tovább tanulmányozzák a tervezett intézkedések részle­teit. Legutóbbi, július végi genfi ér­tekezletén az összekötő csoport a béketerv elutasításának esetére a szankciók szigorítását, a mu­zulmánok elleni fegyverszállítá­si tilalom feloldását helyezte ki­látásba. - Az Egyesült Államokat nem lepte meg a boszniai szerb nép­szavazás eredménye, amely a boszniai szerb vezetők makacs elutasítását tükrözi - hangsú­lyozta Michael McCurry külügyi szóvivő. McCurry nem kom­mentálta Andrej Kozirev legutób­bi - Szerbiára nézve igen kedve­ző - kijelentéseit, mondván, hogy a külügyminisztérium vár­ja az orosz diplomácia vezetőjé­nek belgrádi és szarajevói útjáról készült részletes beszámolót. A nemzetközi összekötő cso­port béketervére kimondott boszniai szerb „nem" elmélyít­heti a rendezési erőfeszítések­ben érdekelt nagyhatalmak kö­zötti nézeteltéréseket. Oroszor­szág, az ugyancsak ortodox Szerbia hagyományos szövetsé­gese, úgy véli: Belgrád, amely nemcsak támogatta a béketer­vet, hanem blokád alá is helyez­te a tervet elutasító boszniai szerbeket, megérdemli, hogy megjutalmazzák, a világ a Jugo­szlávia elleni szankciók enyhíté­sével honorálhatja Szlobodan Mi­losevics szerb elnök „bátor lépé­seit". Az összekötő csoport többi tagállama, Franciaország, Né­metország, Nagy-Britannia, va­lamint az Egyesült Államok ez­zel szemben csak akkor lenne hajlandó a szankciók enyhítésé­re, ha Belgrád beleegyezik a Drá­nán túli szerbek elleni blokád nemzetközi ellenőrzésébe. Az összekötő csoport belső né­zetkülönbségei még inkább el­mélyülhetnek, ha Washington, ígéretéhez híven, október dere­kán indítványozza a muzulmá­nok elleni fegyverszállítási tila­lom feloldását. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben az embargó feloldása a lehető legrosszabb döntés, majd hozzátette: amennyiben az Egyesült Álla­mok egyoldalúan feloldaná a fegyverszállítási tilalmat, Moszkvában nagyon erős nyo­más nehezedne a kormányra a Jugoszlávia elleni ENSZ-szank­­ciók egyoldalú felmondása érde­kében. A fegyverembargó feloldása következtében fellángolhatnak a harcok Bosznia egész területén. Erre utal Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető azon nyi­latkozata is, amely szerint a boszniai szerbek az embargó fel­oldása után egyetlen ENSZ-ha­­tározatot sem tartanának meg, s a kéksisakosokon állnának bosszút Washington döntéséért. Gyógyszersegélyünk Afrikában A Ruandával szomszédos Bu­rundiba megérkezett az a repü­lőgép, amely a Magyar Karitász és a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat közös gyűjtéséből származó első gyógyszersegélyt szállította - tudatta szerkesztő­ségünkkel a Karitász Sajtószol­gálat. A helyszínen összeállított igénylista alapján, 650 ezer fo­rint értékben, kizárólag hazai gyártású antibiotikumokat, láz­csillapítókat és fertőtlenítő tab­lettákat vásárolt a két magyar se­gélyszervezet. A szállítmányt a Chinoin Gyógyszergyár ado­mánnyal egészítette ki. A repü­lőgépet - amelynek fedélzetén összesen 36 tonnányi segélyt jut­tattak a válságövezetbe - az Osztrák Caritas bérelte. A Magyar Karitász és a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat folytatja akcióját. A pénz java részén vásárolt gyógysze­rek helyszínre juttatását a test­vérszervezetek, a megfelelő szétosztását pedig a Burundiban dolgozó képviselőik garantálják. (cs) nk­tatádt­ó „Suba alatt” előkészítik az alternatív oktatást ■ _ Szlovákiai magyarok panaszai Pozsonyi tudósítónktól: Ebben a választási időszakban utoljára ült össze tegnap Po­zsonyban a kormányban képvi­selt pártok, valamint a két ma­gyar parlamenti mozgalom taná­csa. A megbeszélésekről Duka Zó­lyomi Árpád, az Együttélés Politi­kai Mozgalom alelnöke tájékoz­tatta lapunkat. Elmondta, hogy a koalíciós tanács egyebek mellett több olyan kérdéssel is foglalko­zott, melyek érzékenyen érintik a Szlovákiában élő magyarságot. Az Együttélés és a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom képviselői elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a szlo­vák oktatásügyi minisztérium­ban mind a mai napig nem sike­rült létrehozni a szlovákiai ma­gyar oktatásüggyel foglalkozó szakosztályt, holott erre a pozso­nyi kormány már korábban ígé­retet tett. Parázs vita alakult ki az úgynevezett alternatív oktatás bevezetése körül. A jelenlegi po­zsonyi kabinet ugyanis megígér­te, hogy nem vezetik be a ma­gyar tanítási nyelvű iskolákba a kétnyelvű oktatást. A magyar képviselők tegnap felháborodá­sukat fejezték ki amiatt, hogy „suba alatt", tehát az illetékes minisztérium tudta nélkül egyes magyar tanítási nyelvű iskolák­ban máris felkészülnek az alter­natív oktatás bevezetésére. Erre a kormánykoalíció pártjainak képviselői úgy reagáltak, hogy ők csak az alternatív oktatás be­vezetésének elhalasztására tet­tek ígéretet, s ez nem zárja ki azt, hogy lépéseket tehetnek a két­nyelvű oktatás jövőbeni beveze­tésének előkészítésére. Duka Zólyomi Árpád kérdé­sünkre elmondta, hogy a koalí­ciós tanács tegnapi ülésén nem volt szó a két további tervezett magyar-szlovák határátkelő­­hely megnyitásáról. Az Együtté­lés alelnöke úgy tudja, hogy Mi­­chal Kovác szlovák, illetve Göncz Árpád magyar államfő közös le­velet küldenek Brüsszelbe. Eb­ben kérni fogják, hogy az Euró­pai Unió Phare-programja kere­tén belül nyújtsanak anyagi tá­mogatást új határátkelőhelyek létrehozására. A hírek szerint egyébként valószínűleg még az idén októberben megnyitják a Páda-Nagykövesd közötti határ­­átkelőhelyet. Kamoncza Márta

Next