Új Magyarország, 1994. október (4. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

ZTENY C,n • Bulgáriában és Romániában is lezuhant csütörtökön egy-egy szovjet gyártmányú vadászgép. A bolgár légierő egy MIG-29-ese próbarepülés közben zuhant le a fekete-tengeri Burgasz kikötője közelében. A pilóta életét vesztette. A román MIG-21-es az erdélyi Torda városától nem messze zuhant le, de a pilótának sikerült katapultálnia. • Robert Galludi, aki Genfben, az amerikai-észak-koreai atomtárgyalásokon Washingtont képviseli, közölte, hogy a megbeszéléseket szerdán folytatják. A tárgyalásokon az észak-koreai nukleáris létesítmények ellenőrzésének a lehetőségéről folyik a vita. Galluci azt is közölte, hogy egyelőre nem értek el érdemi haladást. • A német titkosszolgálatokat felügyelő miniszter cáfolta, hogy a Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában azzal vádolta volna a moszkvai katonai vezetést: az orosz csapatok kivonásakor jelentős mennyiségű fegyvert adtak el Szerbiának. Bernd Schmidbauer az orosz kémvadászfőnökkel folytatott beszélgetésén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az újságírók helytelenül értelmezték szavait". Titkos csúcs a nyári palotában Tudósítónktól: Husszein jordániai király és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök csütörtök este újabb csúcsértekezletet tartott a Vörös-tenger partján fekvő Akaba városában, ahol a jordán uralkodó nyári palotájában folyt le a rendkívül szívélyes légkörű megbeszélés. A találkozót mindössze negyvennyolc órával annak létrejötte előtt készítették elő a legszigorúbb titoktartás jegyében, és így azt mindössze a kormányfő egészen maroknyi legközelebbi munkatársa tudta. Mint kiderült, egy nappal a Husszein-Rabin találkozó előtt, ugyancsak titkos körülmények között Ammanba repült Ehud Barak tábornok, az izraeli vezérkari főnök, aki a jordán fővárosban kollégájával, a jordán vezérkari főnökkel tárgyalt és valószínűleg Husszein királynál audiencián jelent meg a csúcsértekezlet előkészítéseként. Csütörtök este nyolc órakor a tel-avivi Dov belföldi repülőtérről, amelyben egy katonai részleg is van, a kormányfő és lnsérete a hadsereg helikopterén szállt fel és repült egyenesen Akabába, ahol a királyi palota területén belül szállt le. Itt a király, a jordán miniszterelnök és az egész jordán politikai-katonai vezető csoport tagjai fogadták Rabint és Iséretét, akik között jelen volt Barak vezérkari főnök is. A találkozó után Husszein és Rabin közös nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben azon reményüknek adnak kifejezést, hogy mielőbb sikerül megoldást találni a még rendezésre váró problémákra, és ennek nyomán lehetővé válik hamarosan a békeszerződés aláírása. Jenizsálem - fen aránytényezők szerint Izrael több mint 360 négyzetkilométer területet hajlandó visszaadni Jordániának az úgynevezett Arává sivatagban, jóllehet Husszein ennél nagyobb területet kér. A másik megoldásra váró probléma a vízellátás kérdése. D. O. Londoni tudósítónktól. Míg a legújabb közvélemény-kutatási adatok továbbra is egészséges, sőt majdnem páratlanul erős munkáspárti fölényt mutatnak, a párt különös és potenciálisan veszedelmes problémával küzd a számára talán legfontosabb angol övezetekben. Az „entrizmus" az angol enter szóból ered, amelynek a jelentése: „belépni". Az entrizmus a politikai és szakszervezeti életben azt jelenti, hogy egy csoport tömegesen lép be egy szervezetbe abból a célból, hogy átvegye és a maga képére alakítsa át. Ilyen entrizmussal küzdött kis ideig a Munkáspárt a második világháborút közvetlenül követő években a kommunisták részéről, akiknek entrizmusa később évtizedekre rányomta a bélyegét a brit szakszervezeti mozgalomra, valamint egyes jól megválasztott, befolyásos szakmákra és hivatásokra is. Ez a mostani entrizmus etnikai jellegű. Közép-Anglia iparvidékén tűnt fel, hogy egyes választókerületekben hirtelen tömegesen érkeztek a helyi alapszervekhez felvételi kérelmek ázsiai származású brit állampolgárok köréből. Egy kilencszáz párttagot számláló alapszervezetbe például hatszáz új személy kérte felvételét. Az effajta entrizmus azonnal és jelentősen módosíthatja a párt összetételét, parlamenti képviseletét és végső soron a politikáját. Az alapszabályok szerint az Országos Végrehajtó Bizottságnak kell ugyan jóváhagynia egy-egy választókerület jelöltjének személyét, ám az alapszervezet tagsága „deszelektálhatja" - vagyis visszahívhatja, illetve elhatározhatja, hogy nem jelöli a legközelebbi választáson. Kis híján ez történt a Munkáspárt egyik, köztiszteletben álló politikusával, Gerald Kaufmannal, aki sokáig a párt külpolitikai szóvivője volt, más szóval „árnyékkülügyminiszter" . A Munkáspártot ez politikai és erkölcsi dilemma elé állítja. Erkölcsi dilemmája természetesen az, hogy nem utasíthat vissza felvételi kérelmet nemzetiségi vagy faji alapon. Nemcsak azért nem, mert ezt a fennálló törvények is tiltják, hanem azért sem, mert mint baloldali politikai párt, egész fennállása alatt mindig a nemzetiségek és fajok közötti egyenlőség hirdetője volt. Politikailag még súlyosabbá válhat a dilemma. Egyes adatok szerint a Munkáspárt körülbelül negyven mandátumot veszítene az Alsóházban, ha ázsiai szavazói elpártolnának tőle. Ez a folyamat különben is tart, mert köztudott, hogy mihelyt az új bevándorló ipari munkásból vagy alacsony beosztású közalkalmazottból kisvállalkozó lesz - ami az indiai és pakisztáni eredetű bevándorlók esetében igen gyakori -, jó részük egyébként is átteszi a szavazatát a liberális demokratákhoz vagy a konzervatívokhoz. Ezzel szemben, ha a párt tétlenül nézné ezt a minden jel szerint tervszerű kampányt, akkor egy-két évtized alatt kiszámíthatatlan irányban, de mindenképpen rétegérdekek irányában változhat politikai vonalvezetése. Jelen pillanatban a Munkáspárt alsóházi képviselői között az ázsiai eredetű állampolgárok, még inkább a Munkáspártra szavazó ázsiaiak számához viszonyítva ez a réteg nem rendelkezik elegendő képviselővel. Ugyanez azonban már nem mondható el a helyi önkormányzatokról. Egy-két esetben kiderült, hogy személyek vagy szervezetek anyagi ösztönzőt is alkalmaztak, vagy legalábbis felajánlották, hogy ők fizetik majd az újonnan belépők tagdíját. E korrupt szavazatvásárlás ellen lehet küzdeni. Ez azonban aránylag ritka jelenség, talán azért is, mert nehéz bizonyítani. Ahol pedig ilyesmi nem bizonyítható, ott a párt nehezen teheti meg, hogy egyéni felvételi kérelmeket elutasítson, mert a kérelmező bőre barnább a brit szigeteken megszokottnál. A párt új, demokratikusabb belső választási politikája, az „egy ember, egy szavazat" pedig gondoskodik arról, hogy az entrizmus rövidesen a párt tisztújító választásain is meghozhassa gyümölcsét. ’László ^ Jpischkyl ^ t laEntrizmus és laji^lerem^^onban Amikor a tömeges belépésnek sem örül a párt IV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM II II 1994. OKTÓBER 1., SZOMBAT KÜLFÖLD Haiti: feloldott ENSZ-szankciók Líncshangulat, robbantás után Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön feloldotta azokat a gazdasági és büntetőintézkedéseket, amelyeket a testület tavaly és az idén hozott Haiti ellen. A büntetőintézkedéseket azonban csak egy nappal azt követően helyezik hatályon kívül, hogy Jean- Bertrand Aristide, a törvényesen megválasztott, majd később száműzött elnök visszatér a szigetországba. A BT tavaly két, az idén pedig egy Haiti-ellenes intézkedést hozott. Ezek megtiltották a szigetországba irányuló olaj- és fegyverszállításokat, valamint tengeri blokádot rendeltek el Haiti körül. Helyszíni hírügynökségi jelentések szerint nem csitulnak a kedélyek Port-au-Prince-ben a csütörtökön elkövetett robbantásos merénylet után. A legfrissebb beszámolók szerint az öt (és nem három) áldozatot, valamint mintegy 40-50 sebesültet követelő robbantást követően a feldühödött tömeg nekiesett egy garázsnak, azt üvöltözve, hogy az épületben vannak a merénylők. A garázs egyébként a főváros rendőrkapitányának a tuladona. Végül valahonnan előráncigáltak egy fiatalembert, akit az egyik tettesnek véltek. Már majdnem agyonverték, amikor amerikai katonai rendőrök siettek a szerencsétlen segítségére. A rémült gyanúsított a biztonságot nyújtó amerikai bakancsok védelmében FOTÓ: AFP - JAIME RAZURI Azerbajdzsán Politikai gyilkosságok Ismeretlen tettes Bakuban csütörtökön késő este meggyilkolta az azerbajdzsán parlament elnökhelyettesét. A Gejdar Alijev államfő egyik közeli emberének számító Afijaddin Dzsalilov szolgálati gépkocsiján hazafelé tartott, amikor a merénylő géppisztolyból több lövést adott le a járműre. Raszul Gulijev parlamenti elnök éles hangú nyilatkozatban ítélte el a merényletet, és nyugalomra intette tévébeszédében a lakosságot. A gyilkoság miatt fokozott készültségbe helyezték a fegyveres erőket, és lezárták az azerbajdzsán fővárosból kivezető utakat. Dzsalilov meggyilkolásának valószínűleg politikai okai vannak. A politikus korábban a nahicseváni autonóm terület vezetője volt, és ő vezette a bakui küldöttséget is a karabahi tárgyalásokon. Mindössze néhány órával az azeri parlament elnökhelyettese ellen végrehajtott támadás után, péntekre virradóra újabb gyilkosság történt Bakuban. Ismeretlen fegyveresek ezúttal az államfő különleges hírszerző szolgálatának főnökét lőtték le. Samszi Ragimov ezredes éppen hazafelé tartott, amikor a halálos lövés érte. (MTI) háttér Keresd a pénzt! Az utóbbi időszak egyik leghomályosabb, legáttekinthetetlenebb ügyévé kezd változni a Krím-félszigeten bekövetkezett hatalmi válság. Bizonyítják ezt a minapi hírek is, melyek szerint a helyi parlament megfosztotta hatalmától Jurij Meskov elnököt, aki azonban a jelek szerint - nem is sikertelenül - nem óhajtja figyelembe venni ezt a döntést. Emlékeztetőül nem árt tudni ugyanakkor, hogy a krími parlament az elnök szándékai szerint már csupán papíron létezik, hiszen korábban feloszlatta azt. Más kérdés, hogy ennek nem lett foganatja. Első megközelítésre valamiféle operett-puccsra emlékeztetnek a krími történések, a tét azonban meglehetősen komoly: nemcsak az orosz-ukrán nézeteltérések egyik vitatárgya a terület, de óriási pénzek is forognak kockán. A számos váratlan fordulat miatt reménytelen próbálkozás lenne teljes áttekintést adni a krími politikai krími természetrajzáról, elégedjünk meg most elsősorban az ügy anyagi vonzataival. A krími honatyák nemcsak korábbi szövetségesüket, Meskov elnököt támadják, de a kormányt is, annak lemondását követelve. Megfigyelők szerint ennek oka nem annyira a gazdasági reformok kudarca, mint inkább azok megléte, beindulása volt. Megfigyelők szerint a paradoxnak tűnő helyzet mögött az áll, hogy a Krím korábbi kormányzatai, de a törvényhozás is mindent megtettek annak érdekében, hogy lassítsák, szabotálják a tényleges privatizáció folyamatát, amely az egyik előfeltétele a piacgazdaságra való átállásnak. A Szovjetunió széthullása után a krími Legfelsőbb Tanács úgymond államosította az orosz és az ukrán tulajdonokat, létrehozva ezzel azt a jogi káoszt, amely elemi érdekévé lett a különböző kétes (alvági) üzleti köröknek. A helyi tőke újsütetű lovagjai, akik a tengerparti bárok és kaszinók, a szervezett prostitúció révén alapozták meg minibirodalmaikat, kiválóan használták ki a kusza tulajdonjogi állapotokat, amikor például egy-egy - mondjuk úgy: állami - szanatóriumot minden felügyelet és megkötés nélkül üzemeltetett egy „üzleti társaság". Arról is hallani, hogy például az egyik honatya úgy kapta bérletbe Szimferopol egyik előkelő negyedét - ahol éttermeket, bárokat üzemeltet - hogy semmilyen írásos dokumentum nem rögzíti, mennyit is kell(ene) fizetni a bérletért. Ebben a helyzetben érthető, hogy a helyi - nem ritkán alvilágimaffiózó körökkel összefonódó - tőke ingerültséggel fogadta a tabinet határozott reformterveit, s mindent megtett azok leállítására. A Jevgenyij Szaburov nevével fémjelzett kormányzati próbálkozásoknak volt ugyanakkor egy el nem hanyagolható részlete, nevezetesen, hogy a magánosítási programot gyakorlatilag az orosz (pontosabban oroszországi) tőke bevonásával képzelte el. Nlvánvalóan nem utolsó sorban ez a körülmény váltotta ki a helyi - egyébként szintén zömmel orosz - tőke féltékenységét és haragját. Ezért (is) lett kegyvesztett Jurij Meskov, aki ezek után Moszkva számára sem lehet már annyira fontos figura, hogy a főképpen orosz elképzelések szerint formálódó orosz-ukrán közeledést kockáztassák miatta a fekete-tengeri flotta erődemonstrációjával. A sors különös fintoraként Meskov inkább számíthat - noha teljességgel nem bízhat benne - Kiev bizonyos fokú támogatására. Leonyid Kucsma államfő a magas Ukrajna számára előnyösen használhatja ki, hogy a krími hatalmi viszályban a döntőbíró szerepét játszhatja el s ezért az „oszd meg és uralkodj" elv alapján alighalehet érdekelt Meskov gyors bukásában. Kérdés persze, hogy megmentése érdekében hajlandó-e tenni valamit. Daróczi László Ukrán kolerahelyzet Az ukrán főügyészség jogi keresetet nyújtott be száz magas beosztású egészségügyi és önkormányzati vezető ellen, amiért nem intézkedtek időben a kolerajárvány megfékezése érdekében. A nyomozásból kiderült: már június elejétől ismert volt a közegészségügyi szolgálat vezetői számára, hogy egyes körzetekben felbukkant a kór, de ezt akkor még nem vették komolyan. És bár tudták, hogy a folyókban kifogott halak is terjesztik a betegséget, túl későn rendeltek el ellenőrző vizsgálatokat ez ügyben. A Krím néhány körzetében csökkent a járvány hevessége. Más megyékben azonban tovább növekszik a halottak és a betegek száma. Eddig Ukrajna 25 megyéjéből tízben találtak kolerás beteget, 17-en haltak meg, 720 beteget tartanak nyilván, és ötezer olyan személyt, aki velük kapcsolatban állt az elmúlt napokban. A járvány már az ország keleti megyéit is elérte, az elmúlt napokban Dnyepropetrovszk és Donyeck térségében is több tucat beteget kellett kezelni. (MTI) Elmaradt Jelcin találkozója az ír kormányfővel Rosszullét vagy malőr? Orosz-amerikai szabadkereskedelmi övezet létesítésére tett javaslatot Seattle-ben Jelcin orosz elnök, aki a Csendes-óceán partján lévő amerikai iparvárosban fejezte be az Egyesült Államokban tett látogatását. Jelcin nem részletezte, hogy mely területeken képzeli el a szabadkereskedelmi övezetet. Ezt a gondolatot üzletemberekkel tárgyalva vetette fel, akiket igyekezett meggyőzni, hogy Oroszországban biztonsággal be lehet fektetni tőkét. Az orosz elnök Egyesült Államok-beli látogatásáról hazatérőben tegnap nem szállt ki repülőgépéből az írországi Shanonnban, annak ellenére, hogy a repülőtéren fogadására megjelent Albert Reynolds ír kormányfő. Oleg Szoszkovec első miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Jelcin a 17 órás repülésben nagyon kifáradt, nem érzi jól magát, és alszik a repülőgépében. Törölték Jelcin feleségének az ír kormányfő feleségével való találkozóját is. Az orosz „first ladynek" szánt virágcsokrot az ír kormányfő felküldte a gépre. Az orosz elnöki sajtóiroda pénteken közleményt adott ki, s ebben túlterhelés következtében fellépő kisebb rosszulléttel magyarázta, hogy Borisz Jelcin nem vett részt az írországi tárgyalásokon. A közlemény az orosz államfő orvosára hivatkozva közölte: Jelcint túlságosan kimerítették washingtoni tárgyalásai és seattle-i utazása. Az elnök az Egyesült Államokból hazatérőben rossz közérzetre panaszkodott. Ezért úgy döntöttek, hogy nélküle tartják meg a megbeszéléseket. A közlemény emlékeztetett arra, hogy végül Oleg Szoszkovec első miniszterelnök-helyettes és Oleg Davidov külgazdasági miniszter képviselték az orosz vezetést, s tárgyalásaik eredményesnek bizonyultak. Albert Reynolds ír kormányfő az orosz hírügynökségnek adott pénteki nyilatkozatában jelezte, hogy Jelcin a most elmaradt rövid megbeszélések helyett a későbbiekben hosszabb látogatást tervez a szigetországba. Közismert tény, hogy Jelcin időnként egészségügyi problémákkal küszködik: hátfájás kínozza, és szívbántalmai is vannak. A Kremlből tudósító újságírók szerint azonban a hivatalos rendezvényekről való váratlan távolmaradásainak oka általában nem valamilyen betegség, hanem az, hogy szeret a pohár fenekére nézni - így a Reuter.