Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

a­ z Al Gore amerikai alelnök de­cember 13-16. között Moszkvá­ba látogat, hogy Viktor Csernor­­migyin kormányfővel a két or­szág űrkutatási és egyéb jellegű tudományos-gazdasági együtt­működéséről tárgyaljon. A két politikus a társelnöke annak a vegyes bizottságnak, amelyet a Vancouver­ csúcsértekezlet után hoztak létre a kooperáció elmé­lyítésére. • Amerikai-észak-koreai szak­értői tár­gyalások kezdődtek teg­nap az Egyesült Államok pekin­gi nagykövetségén a két ország nukleáris megállapodásának végrehajtásáról. A megbeszélé­seken főként a könnyűvizes atomreaktorok Észak-Koreában történő építéséről van szó. Phenjan vállalta, hogy befa­gyasztja atomprogramját, leállít­ja grafitfékezésű reaktorait. A korszerű reaktorok mellett Wa­shington gazdasági és diplomá­ciai engedményeket is ígért Észak-Koreának. • Gheorghe Tinca román védel­mi miniszter lépéseket tett an­nak érdekében, hogy elősegítse a háborús veteránok jogait sza­bályozó, a nyugdíj folyósítását lehetővé tevő törvény alkalma­zását azoknak a román állam­polgárságú veteránoknak az esetében, akik a magyar hadse­regben szolgáltak. E kérdésről Zsigmond László Kovászna me­gyei RMDSZ-képviselővel foly­tatott megbeszélést a miniszter. • Fejszal Huszeini palesztin ve­zető szerdán kizárta annak a le­hetőségét, hogy a palesztin vá­lasztásokat megtartsák az izraeli katonáknak a ciszjordániai váro­sokból történő kivonása előtt. A Fatah ciszjordániai vezetője az izraeli rádiónak annak kapcsán nyilatkozott, hogy előzőleg Ji­­chak Rabin izraeli kormányfő a katonák előzetes áthelyezése nélkül javasolta a voksolás meg­tartását. • Szöuli bejelentés szerint Dél- Korea átvette az Egyesült Álla­moktól hadserege békeidőben történő hadműveleti irányításá­nak jogait, amelyeket a koreai háború óta az amerikai hadveze­tés gyakorolt. Az erről szóló megállapodást Ri Bjong Te dél­koreai nemzetvédelmi miniszter és amerikai kollégája, William Perry erősítette meg a Washing­tonban tartott kétoldalú bizton­sági konzultatív találkozón. Norvég összesítés A hétfőn véget ért népszavazá­son a norvégok 52,2 százaléka szavazott nemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásra, 47,8 százalékuk pedig igennel - idéz­te az AFP a tegnap kiadott hiva­talos végeredményt. A részvételi arány elérte a 88,8 százalékot, vagyis 3 266 182 sze­mély adta le voksát, ami Norvé­giában egyébként a legmaga­sabb részvételi arány országos szavazáson. Ez a részvételi arány meghaladja az EK-hoz va­ló csatlakozásról szóló 1972-es - szintén elutasítással végződött - népszavazás százalékos részvé­telét, ami akkor 79,1 volt. Akkor a nemmel szavazók aránya 53,5 százalék volt. M­ág Baltás támadás egy katonalán­ye terrorlta „Mérnököt”keresik Tel-avivi tudósítónktól. Tegnap délután az Izrael északi övezetében fekvő Afula város­ban a központi autóbusz-állo­más és a rendőrség közötti főut­cán egy 25 éves arab férfi baltával támadt egy ott elhaladó katona­lányra, s halálosan megsebesítet­te. A támadás után a járókelők ül­dözőbe vették a tettest, elfogták, és átadták a hatóságoknak. Ki­hallgatása során a támadó el­mondta, hogy a nyugati partvi­déken fekvő Kabatije faluból ér­kezett, azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy baltájával kato­nákra támadjon a város főutcáján. (Afula egyébként az a város, ahol a közelmúltban arab kamikáze­terrorista az autóbusz-állomás mellett pokolgépet robbantott, öt személy halálát okozva és szá­mos sebesülést idézve elő.) Kitudódott az is, hogy a had­sereg a biztonsági szolgálat (Sín Bét) embereivel karöltve a nyu­gati partvidék különböző helye­in elfogott neg­yven Hamasz-ak­­tivistát, akiket a hatóságok ter­rorcselekmények végrehajtásá­val gyanúsítanak. A most lakat alá került Hamasz-tagok a többi között pokolgépes merényletet akartak végrehajtani a Tel-Aviv közelében fekvő Petah Tikva vá­ros piacterén. Ezt az akciót hiú­sította meg a biztonsági hatósá­gok közbelépése. Az is kiszivárgott egyébként, hogy Rabin miniszterelnök állí­tólag utasította az illetékes biz­tonsági tényezőket, kövessenek el mindent a már amúgy is régó­ta körözött dihje­tás kézrekeríté­­sére. Ez a Hamasz-terrorista, akit a palesztinok a „Mérnök" fedő­néven ismernek, értelmi szerző­je a legutóbbi palesztin öngyil­kos merényleteknek. Neki tulaj­donítják a robbanóanyagok összeállítását és fölszerelését az öngyilkos merényletre vállalko­zó palesztin fiatalok testére. A je­lek szerint, illetőleg külföldi hír­forrásokból ítélve az izraeli biz­tonsági szolgálat hajtóvadásza­tának egyik elsődleges célja te­hát most a „Mérnök" elfogása. Így Dán Ofry IV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM, 1994. DECEMB. KÜLFÖLD­ivj-k-Se'HSÍ- O. ÉR 1., CSÜTÖRTÖK ) Vitatott osztrák takarékossági program Vranitzky szolidaritást kér A lakosság szolidaritását kérte Franz Vranitzky osztrák kancellár a kedden hivatalba lépett új kor­mány programjának előterjesz­tésekor. Kétórás parlamenti be­szédében a következő négy évre kidolgozott munkatervet átfogó, kezdeményező és bátor prog­ramnak nevezte, és a két koalí­ciós párt nevében teljes mérték­ben elkötelezte magát a költség­­vetés konszolidációja, valamint az azt szolgáló takarékossági in­tézkedések mellett. Ez utóbbiak Vranitzky szavai szerint elen­gedhetetlenek ahhoz, hogy Ausztria megőrizze vezető he­lyét Európában. Külpolitikai vonatkozásokról Vranitzky - csakúgy, mint maga a program - keveset beszélt. Megerősítette Ausztria elkötele­zettségét az Európai Unió mel­lett, amelynek valamennyi terü­letén aktív közreműködést ígért. A Nyugat-európai Unióban Ausztria megfigyelői státusra tö­rekszik - mondotta. A külső és belső biztonság ér­dekében új határvédelmi csapa­tot állítanak szolgálatba, javítják a biztonságiak felszerelését, nemzetközi összefogással veszik fel a küzdelmet a szervezett bű­nözés ellen - mondotta. A kormányprogram beterjesz­tése után, a várakozásnak meg­felelően igen éles vita kezdő­dött. Jürg Haider, az ellenzéki Szabadságpárt (FPÖ) vezetője nem fukarkodott a nyers kifeje­zésekkel: cinizmussal vádolta a kancellárt, a takarékossági prog­ramot pedig disznóságnak ne­vezte, amely a kisembert sújtja. Egyben közölte, hogy mivel a koalíciós pártok megszegték vá­lasztási ígéreteiket, az FPÖ bizal­matlansági indítványt fog beter­jeszteni. Több szakszervezet tiltakozást jelentett be, és a takarékossági program megváltoztatását, a szociális szempontok figyelem­­bevételét követelte - akár a kor­mánykoalíció felbontása, új vá­lasztások kiírása árán is. A partnerség megjárja - a bővítés korai Oroszország valószínűleg ma véglegesíti kétoldalú együttmű­ködési munkaprogramját a NA­­TO-val - jelezték tegnap Brüsszelben. A tervek szerint Andrej Kozirev - aki az Észak-at­lanti Együttműködési Tanács holnapi, külügyminiszteri ülésé­re érkezik a belga fővárosba­­ és Willy Cleas NATO-főtitkár a tag­országok ma tartandó külügymi­niszteri ülése után cseréli ki a bé­kepartnerség keretében megva­lósítandó együttműködési pro­gram dokumentumát. Ugyan­csak ekkor véglegesítik a béke­partnerség határain kívül eső, úgynevezett „kibővített párbe­szédről" készülő nyilatkozatot is. Ez többek között a nukleáris po­litikával, az atomleszereléssel kis orosz külügyminiszter-he­lyettes újságíróknak nyilatkozva tegnap Moszkvában úgy véleke­dett: az Észak-atlanti Szövetség egyik-másik országa erőteljes nyomást gyakorol majd a NA-vagy például a nukleáris fegyve- T­-tanács ülésén annak érdeké­nek terjedésének megelőzésével hogy a kérdés vitáján túl kapcsolatos kooperációt tartal­mazza. Egy magas rangú orosz diplo­mata egy nappal a Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülése előtt úgy vélekedett: nem időszerű a kö­zép-európai országok felvétele a NATO-ba. Nyikolaj Afanaszjevsz­hozzanak döntést a NATO bőví­tésének menetrendjére vonatko­zóan is. Az orosz politikus kifej­tette: Moszkva némelyik nyuga­ti partnere tisztában van a NA­TO bővítésére vonatkozó elkép­zelések kockázatosságával és az orosz aggodalmakkal. Hangos figyelmeztetés Brüsszeli tudósítónktól: Igazuk van a norvégoknak? Tévednek? E kérdésre A norvégok voksolásának eredményét (félhivatalosan) pontos feleletet csak később kaphatunk. Annyit mi­mindenki az Európai Unió arculcsapásának és egyben igen komoly figyelmeztetésnek tekinti. Mert azt min­den, a dolgok ismeretével bíró polgár, minden tárgyi­lagosan ítélő, világosan látó, a szavakat kimondani is­merő politikus jól tudja, hogy Norvégiában a szavazók nem Európának, hanem az Európai Unió kaotikus in­tézményrendszerének, sok buktatót magában foglaló bürokratikus munkamódszerének, s nem utolsósorban a vezető országok gyakran nyomasztó döntésjogának mondtak nemet. Norvégiában „csak" annyi történt, hogy egy öntudatos, nemzeti értékeit becsülni tudó, a kemény munkától, sőt kockázatvállalástól sem vissza­riadó ország népe huszonkét év leforgása alatt két íz­ben utasította vissza egy sokszínű Unió (?) egyre több vonatkozásban vitatott jövőépítését. Azont már napjainkban is tudni lehet (sőt kell!), hogy az Európai Unió mai felépítési rendszere sürgős vál­toztatást, legalábbis lényeges módosítást igényel. Brüsz­­szelnek be kell látnia, hogy január elsejétől m­ár tizenöt, később esetleg még több ország elgondolásait, jogait, kö­telességeit közös alapra helyezni nem lehet úgy, mint például a Hatok esetében történhetett. Ugyani lehe­tetlen közös Európáról papolni akkor, ha egyes önző po­litikusok - erőszakolt érveket hangoztatva - hideget, me­leget egyszerre fújva mindent elkövetnek, hogy Európa kettészakadása továbbra is fennmaradjon. A norvégok „nei él EU"-ja talán jókor jött. Han­gos figyelmeztetés az esseni csúcsértekezlet előtt azoknak, akik elefántcsonttornyukba zárkózva azt prédikálják, hogy Isten lába csak Brüsszelen keresztül fogható meg. Mécs László F PZ cou­poi­ot az óceánjárók­ Három koros utas meghalt, további nyolc személy megsérült, amikor szerdán, a kelet­afrikai partok közelében, eddig ismeretlen okokból kigyulladt az Achille Lauro olasz­­óceánjáró. A hajón tartózkodó mintegy ezer emberből 900-nak - köztük szinte vala­mennyi utasnak­­ mentőcsónakokkal sike­rült elhagynia az óceánjárót. Az emberek ki­mentésére a szerencsétlenség helyszínére el­sőként a panamai bejegyzésű Hawaiian King tartályhajó érkezett, amely a Seychelle-szige­­teken fekvő Mahe városába szállít utasokat. A StarLauro olasz tengerhajózási cég - az óceánjáró tulajdonosa - szerint az égő Achil­le Lauro Szomália északkeleti partjaitól 60 kilométerre működésképtelenül sodródik. A legénység mintegy száz tagja a fedélzeten maradt, hogy megfékezze a tüzet, s miután sikerült ellenőrzésük alá vonni a tűzvészt, mindannyian elhagyták a hajót. A hajó ka­pitánya rádión közölte, hogy az óceánjáró 40 fokkal oldalára dőlt, és félő, hogy el­süllyed. Az Achille Lauro neve 1985-ben már sze­repelt az újságok címlapján. Ekkor a PFSZ- hez tartozó Abu Abbasz csoportja a Földkö­zi-tengeren több napra hatalmába kerítette a hajót. Világméretű felháborodást váltott ki, amikor a terroristák megölték az idős, to­lókocsihoz kötött Leon Klinghoffer zsidó­amerikai állampolgárt, és holttestét a hajó­korláton át a tengerbe dobták. A kolonizálás k­üszöbén­­e­k Belgrádban bejelentették, hogy elkészült a háborús menekültek be­telepítésének tervezete. Bár a szerb kormány mellett működő Me­nekültügyi Főbiztosság elgondolásairól meglehetősen keveset lehet tudni, néhány funkcionáriusának szűkszavú kijelentéséből arra le­het következtetni, hogy a háborús övezetekből elmenekültek zömét a Vajdaságba telepítenék be. Ezzel nemcsak hogy megváltozna a tartomány lakosságának nemzeti összetétele, állítják több vajdasági községben, hanem óriási mértékben megsokszorozódnának a már így is felgyülemlett szociális problémák. A szabadkai község elnöke, Kasza József a belgrádi Borba című napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a községben kialakult ál­láspont szerint a betelepítés elfogadhatatlan, mert megváltoztatná a lakosság nemzeti összetételét. A szabadkai község területén több mint nyolcezer menekült tartózkodik, ami már önmagában is nagy gond, a „tűrhetőség határán mozog", nyomást gyakorol a foglal­koztatásra, és egész sor szociális problémát okoz. Hasonló véleményen van a zentai önkormányzat elnöke, Szűcs Ferenc is. Amellett, hogy itt is lényegesen megváltozna a lakosság nemzeti összetétele, a községben amúgy is akkora a nyomor, hogy néhány ezer őslakos szociális helyzete már az elviselhetőség hatá­rán van. A híresztelésekre, hogy „a menekülteket azoknak a ma­gyaroknak a házaiba költöztetik be, akik elhagyták az országot", a zentai polgármester úgy válaszolt: a községben határozottan el­lenzik, hogy ezt tegyék azokkal, akik a mozgósítási parancsot meg­tagadva hagyták el az országot. A topolyai polgármester, Agyánszki János szerint lélektani nyo­másról van szó, vagy a közhangulat szondázásáról. Semmiféle hi­vatalos értesítést a menekültek betelepítéséről nem kaptak. De ha az ügy a szerb parlament elé kerül, akkor már nem lesz kérdéses, hogy megszavazzák-e vagy sem. Ágoston András, a VMDK elnöke az ENSZ dokumentumaira hi­vatkozva egy minapi sajtóértekezleten kifejtette, hogy megenged­hetetlen az olyan területekre való betelepítés, ahol a kisebbségi la­kosság többségben van. „Mi ellene vagyunk tehát az ilyen betele­pítéseknek a Vajdaságban, mivel ezzel megváltozna a terület nem­zeti összetétele" - mondta Ágoston András. Hozzáfűzte, hogy an­nak idején ezt a problémát szóvá tette az európai Menekültügyi Főbiztosság igazgatójánál, aki tudomásul vette a VMDK idevágó észrevételeit. Ezekben a napokban egyébként a VMDK alelnöke, Vékás János Kanadában és Amerikában tartózkodik, és ismertetni fogja a VMDK e kérdésben kialakított álláspontját az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságával. Mind­eközben a napokban szép csendben, minden hírverés és ünneplés nélkül, a törökkanizsai községben felavatták az első, me­nekülteknek épült falut. A rezsim ezzel tovább rontja a bácskai és bánáti magyarság arányszámát a még viszonylag kompakt etnikai területen is. Másodsorban a friss telepesekkel, akik magukkal hoz­ták a hegyvidéki mentalitást, viselkedésmódot és szokásrendszert is, a nem eléggé megbízható (zömében ellenzéki) vajdasági szerb­séget is háttérbe szoríthatja. Harmadszor pedig az ingyen házak­kal, kertekkel és munkalehetőséggel a rezsim a hálás hívek ezreit nyeri meg magának olyan vidéken, ahol meglehetősen rosszul áll a hatalmi párt szénája. A kisebbségi tiltakozások pedig, minden jel szerint, vajmi keveset változtathatnak az újabb kolonizálási hullám elindításán. V. Á. Dudajev hajlandó tárgyalni Dzsohar Dudajev csecsen elnök kész tárgyalni Moszkvával a cse­­csenföldi válság rendezéséről. Ez derült ki a szakadár kaukázusi köztársaság elnökének nyilatko­zatából, amelyet tegnap az Inter­fax hírügynökség ismertetett. Dudajev, aki a Borisz Jelcin el­nök ultimátumában szereplő ha­táridő lejárta előtt nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy a csecsen tárgyalóküldöttség kész a párbe­szédre, mihelyt erre vonatkozó javaslat érkezik Moszkvából. Dudajev szerint Csernomirgyin orosz kormányfő már a közeljö­vőben indítványozhatja a párbe­szédet. A csecsen elnök beszámolt ró­la, hogy Groznij fölött helikopte­rek köröztek tegnap délután. Abba az irányba tartottak, ahol fogva tartják a hét végi harcok során fogságba esett oroszokat. Dudajev, aki korábban nem zár­ta ki, hogy kivégzik a mintegy hetven orosz hadifoglyot. Jelcin ultimátumát követően sokkal békülékenyebb hangot ütött meg. Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter lépéseket tett a cse­­csenföldi harcok során fogságba esett fegyveresek kiszabadításá­ra. Ezt Jelena Agapova, a politikus tanácsadója közölte tegnap az Interfax hírügynökséggel. Agapova szerint a tárca min­den szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy kiszaba­dítsák a foglyul ejtett fegyvere­seket. A tanácsadó utalt rá, hogy a titkosszolgálat együttműködé­sével folyik a túszok kiszabadítá­sát célzó akció, s a foglyok életét nem fenyegeti veszély. Clinton elnök sikere a képviselőházban Áldás a GATT-egyezményre Az amerikai képviselőház kedd este - amint az várható volt - áldását adta a hét évig tartó tárgyalások nyomán létrejött GATT-egyezményre. A ke­reskedelmi korlátok globális leépíté­séről intézkedő, 123 országra kiterje­dő megállapodásnak január elsején kell érvénybe lépnie, a ratifikálási el­járások lezárultával. Az amerikai kongresszus igenlő döntése sok or­szág számára lehet mérvadó. Jóllehet a képviselőház jelentős többséggel adta áldását az egyez­ményre, a szenátusban már nehe­zebbnek ígérkezik a jóváhagyás. Mi­vel a GATT-megállapodás nyomán a költségvetés mintegy harmincmil­­liárd dolláros vámbevételtől esne el, a szenátoroknak először arról kell szavazniuk, hogy kivételesen men­tesítsék-e a kormányzatot a deficit­­korlátozó törvény hatálya alól. A törvény módosításához nem elég az egyszerű többség: ehhez hatvan szenátor szavazata szükséges a száztagú felsőházban. Nemzetközi és gazdasági kihatá­sa mellett a kongresszusi szavazás­nak fontos belpolitikai vonatkozása is van. Kimenetele jelezheti, vajon Bill Clinton elnök képes lesz-e együttműködni a januártól már re­publikánus párti többséggel össze­ülő törvényhozással - vagy pedig megkezdődik a kilátástalannak ígér­kező párharc az elnök és a kongresz­­szus között. Nem véletlen, hogy a képviselőházi eredmény kihirdetése után az elnök nem csak a szavazás nemzetközi jelentőségét méltatta, hanem kiemelte annak belpolitikai súlyát is.

Next