Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
UlVdl--j-tOjugW OwJ&T»cg 0^ IV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM II tudósítás 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Mégis meghívtak bennünket Essenben a Kehl és Mitterrand tárgyalni akar Boszniáról 6 (Folytatás az 1. oldalról) Egyetértés uralkodott abban is, hogy a közép- és kelet-európai nemzetek beilleszkedése az EU-ba csak lépésről lépésre valósítható meg. Ezt a célt szolgálja az európai piacok kiterjesztése keletre, elmélyített együttműködés belpolitikai és jogi téren, valamint rendszeres dialógus bevezetése a társulni kívánó országok magas rangú vezetőivel. A német-francia tárgyalások befejeztével megtartott közös sajtókonferencián Helmut Kohl bejelentette, hogy - az előzetes tervekkel és jelentésekkel ellentétben - mégiscsak meghívja Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Bulgária államfőit, miniszterelnökeit és külügyminisztereit az esseni csúcstalálkozóra, ahol lehetőségük nyílik arra, hogy - a hivatalos tárgyalások befejeztével - találkozhassanak az EU-nemzeteket képviselő kollégáikkal. Párizs és Bonn egyöntetűen vallja, hogy a boszniai konfliktus csakis politikailag oldható meg, a csatatéren nem születhet döntés. „A borzalmas szenvedések köteleznek bennünket arra, hogy mindent megtegyünk a konfliktus megoldására" - hangoztatta a német kancellár, és utalt a Bihac térségében folyó eseményekre. Arról a véleménykülönbségről viszont, amely a tárgyalófelek között továbbra is fennáll a Boszniával szemben foganatosított fegyverembargó feloldásáról, sem Kohl, sem Mitterrand nem volt hajlandó pontos információt szolgáltatni. Tartózkodó magatartás nyilvánult meg Edouard Balladur francia miniszterelnök azon cikkével szemben is, amelyet a német-francia megbeszélések előtt hozott nyilvánosságra a Le Monde. Ebben Balladur úgy vélekedett, hogy az 1963-ban De Gaulle tábornok és Adenauer kancellár kötötte szerződést felül kellene vizsgálni, és az együttműködést a mai követelményeknek megfelelően új alapokra kellene helyezni. A két ország védelmi miniszterei - Volker Rühe és Francois Leotard - megállapodtak abban, hogy 1995-ben közös felszerelési ügynökséget hoznak létre, amely a Nyugat-európai Unió minden tagországának a rendelkezésére áll, és koordinálhatja az EU-államok elképzeléseit, különös tekintettel a tervbe vett együttműködésre mind a kül-, mind a biztonságpolitika területén. „A közös katonai felderítő műholdról folyó tárgyalásokat jövő márciusig be kell fejezni" - hangoztatta Helmut Kohl. A 64. német-francia konzultációs megbeszélésnek különös hangulatot adott, hogy ezen utolsó ízben vett részt Francois Mitterrand államfő. / / Stefan Lázár .Ly A magyar Külügyminisztérium szóvivője tegnap az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez. Helmut Kohl, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Horn Gyulához intézett levélben hívta meg a magyar miniszterelnököt, valamint a külügyminisztert az Európai Unió állam- és kormányfői esseni csúcsértekezlete keretében, 1994. december 10-én sorra kerülő találkozóra, illetve az azt követő munkaebédre, amelyeken lehetőség nyílik a csatlakozásra való felkészülés stratégiájával kapcsolatos véleménycserére. Az Európai Unió tagállamainak, valamint Ausztria, Finnország és Svédország vezetőinek részvételével megrendezendő eseményre Magyarország mellett meghívást kapott az Európa-megállapodással (társulási egyezménnyel) rendelkező további öt kelet-közép-európai ország is. (MTI) Mitterrand elnök és Kohl kancellár a közös sajtókonferencián FOTÓ: DPA - TIM BRAKEMEIER Gáli ENSZ-főtitkár szarajevói tárgyalásai Békeerőfeszítések, éleződő vitával (Folytatás az 1. oldalról) Szarajevói jelentések szerint nem sokkal Butrosz Gáli érkezése előtt Kiseljakba értek azok a brit ENSZ-katonák, akiket a szerbek kedd este engedtek szabadon a kelet-boszniai Gorazde közelében. A szerbek továbbra is mintegy 350 kéksisakost tartanak fogva Bosznia különböző térségeiben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este azonnali tűzszünetre szólította fel a Bihac térségében szemben álló erőket, és síkraszállt az egész Boszniában kihirdetendő fegyvernyugvás mellett. Az ENSZ-főtitkár szarajevói látogatásának előestéjén elfogadott nyilatkozat egyúttal arra sürgeti a viszályban érintett feleket, hogy működjenek együtt a főtitkárral a béke megteremtését szorgalmazó erőfeszítéseiben. A nemzetközi összekötőcsoport képviselői tegnap Zágrábban folytatták délszláv körútjukat. A brit, francia, német, orosz és amerikai politikusok Belgrádban, majd Szarajevóban tárgyaltak, s kedden csak késő este érkeztek meg a horvát fővárosba. Emiatt elmaradt a Nikica Valentic kormányfővel tervezett eszmecsere. A brit külügyminiszter szerint a NATO nemzetközi hitele nem azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e szétválasztania a harcoló feleket Boszniában. Douglas Hurdnek a parlament külügyi bizottságában tett kijelentése újabb igazolása annak, hogy a brit kormány nem tud napirendre térni az amerikai törvényhozás egyik vezetője által minap tett nyilatkozat felett. Robert Dole, az új amerikai szenátus többségi republikánus frakciójának vezetője a brit sajtó szerint jelenleg a legbefolyásosabb amerikai politikus, Clinton elnököt is beleértve - a hétvégén keserű megjegyzésekkel illette Londont, amiért az állítólag rendre gáncsot vet a boszniai szerbek megfékezését célzó NATO-erőfeszítéseknek. A brit kommentárok elsősorban Dole kifakadásának azon részletét fájlalják, miszerint „ha az európaiak féltik ENSZ-katonáikat (a NATO fellépésének következményeitől), akkor... takarítsák el őket az útból". Dole egyébként éppen tegnap érkezett Londonba, ahol Major kormányfővel, Hurd külügyminiszterrel és Ripind védelmi miniszterrel ül tárgyalóasztalhoz Bosznia ügyében. Valószínűleg nem minden célzatosság nélküli azonban az a tény, hogy az amerikai politikus először Lady Thatcherrel, a nyugat-európai Bosznia-politika rendületlen ostorozójával találkozik. A főrendi rangra emelt egykori miniszterelnök legutóbb kedden szorgalmazta az azonnali légicsapásokat a szerbek ellen, s maga is azon a véleményen volt, hogy az atlanti szövetség hitele forog kockán a megfelelő fellépés elmaradása esetén. Sikeres a vagyonjegyes privatizáció Magyar napok Pozsonyban Pozsonyi tudósítónktól. Tegnap véget ért a vagyonjegyes könyvek bejegyeztetésének határideje Szlovákiában. A privatizáció e formájába 3,3 millió polgár kapcsolódott be. Ez az érdeklődés meghaladta a legderűlátóbbb várakozásokat is. A szlovák pénzügyminisztériumnak a privatizációs tárcával kötött megállapodása szerint a vagyonjegypontok december 15-től fektethetők be, természetesen azok által, akik vagyonjegykönyvüket eddig még nem bízták valamelyik befektetési alapra. Szintén a pénzügyminiszter döntése értelmében a befektetési lehetőségek első köre a következő év január 31-ig tart. A vagyonjegyes privatizációval függ össze, hogy eddig 166 befektetési alap jegyeztette be magát. Ezeknek az alapoknak az a céljuk, hogy a polgároknak segítséget nyújtsanak vagyonkönyvük felhasználásában. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt egyes vezetői a vagyonjegyes privatizáció felülbírálásáról beszélnek az utóbbi időben, egyelőre azonban még részleteket nem árultak el terveikről. Tegnap Pozsonyban Peter Kresánek, Pozsony város főpolgármestere és Boros Jenő, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Magyar Gazdasági Napokat Pozsonyban. Ennek keretében hatszáz négyzetméteren huszonkilenc magyarországi cég köztük élelmiszer-ipari, kozmetikai, elektrotechnikai vállalatok mutatják be termékeiket. A vásárral egybekötött kiállítás december 3-ig tart. K. M. Horn-interjú a Süddeutsche Zeitungban Valamit fel kell k V^íimutatnunk Kitartok a stabilizációs program mellett, de egyúttal fel kell valamit mutatnunk, különben nem kérhetünk áldozatokat az emberektől - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Süddeutsche Zeitung című német lapban tegnap megjelent interjújában. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kormány nem várhat még évekig, a jelentős áremeléseket kénytelen végrehajtani, és emiatt nagy szociális feszültségekkel kell számolnia. A négyhónapos koalíciós kormányzás tapasztalatairól szólva Horn kifejtette, hogy a szabaddemokraták kemény partnerek, és vita azért van a kormányon belül, mert „egy átalakulóban lévő gazdaságot nem szabad a liberális gazdaságpolitikának kitenni" - állapította meg a kormányfő Michael Frank és Weyer Béla kérdéseire válaszolva. Elismerte, hogy a korrupciós ügyek és a visszaélések ígért feltárása sokkal lassabban halad, mint ahogy azt várták. Ennek az az oka, hogy sok esetben rendkívül tisztességtelenül jártak el ugyan, de nem sértették meg a törvényt. Külpolitikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy a közép- és kelet-európai térségben a kisebbségek jogainak ügye elválaszthatatlan a háború és béke kérdésétől. Ahol durván megsértik a kisebbségi jogokat, ott rögtön területi követelések jelentkeznek, amint ezt Jugoszlávia példája is mutatja. A kormányfő meggyőződése szerint nagyon nagy jelentőségű lenne, ha az Európa Tanácsnak sikerülne megteremtenie a kötelezettségeket és szankciókat is tartalmazó kisebbségvédelmi rendszert. A szocialista-liberális kormány javítani akarja kapcsolatait Romániával és Szlovákiával, és ennek révén kívánja elérni, hogy a szomszédok komolyan vegyék a kisebbségek jogait. Horn szerint még számos feszültség van e két országhoz fűződő viszonyban, s mindkét országban a parlamentben nacionalista pártok is helyet foglalnak, amelyek időnként provokációval próbálkoznak. A magyar kormánynak ebből a szempontból könnyebb normális politikát folytatnia, mert egyik szélsőjobboldali pártot sem választották be az Országgyűlésbe. Horn sürgette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) vállaljon szerepet a viszályok megelőzésében, és ennek érdekében fogadjon el kötelező érvényű magatartási kódexet. Az 54 tagállamot tömörítő EBEÉ-t azonban nehéz összefogni, hiszen olyan államok is tagjai, amelyek nemrég keletkeztek, s viszálykodnak egymással. Sok orosz politikus mindmáig azt hiszi, hogy a NATO eleve agresszív, lévén katonai szervezet. Ezért Moszkvát meg kell győznünk arról, hogy semmifajta veszély nem fenyegeti a biztonságát, ha Magyarország csatlakozik az Észak-atlanti Szövetséghez - nyilatkozta Horn Gyula. (MTI) Kitüntetett nagykövet Az olasz-magyar kapcsolatok erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a „Nouva Alleanza Comuni d Italia" szervezet különdíjjal tüntette ki Szörényi Lászlót, Magyarország római nagykövetét. Az olasz önkormányzatokat tömörítő szervezet évente rendszeresen kitüntetésben részesíti azokat az olasz önkormányzatokat és személyeket, akik különösen sokat tesznek az olasz helyi önkormányzatok EU-integrációjának elősegítésére. Mint Giuseppe Anelli, az olasz szervezet elnöke elmondta, az idén különdíjat hoztak létre azoknak a közép- és kelet-európai országoknak a számára, amelyek csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz. Az első két különdíjat a magyar nagykövetnek és Peteris Clmaks professzornak, a rigai egyetem helyettes tanszékvezetőjének ítélték oda. Az Együttélés Politikai Mozgalom, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, és a Magyar Polgári Párt képviselői, Duray Miklós, Csáky Pál és Tóth Károly budapesti tájékoztatójukon ismertették a szlovákiai helyhatósági választásokkal kialakult politikai helyzetet és a feladatokat. Duray Miklós szóvá tette, hogy az utóbbi időben keveset foglalkozik a magyarországi írott és elektronikus média a szlovákiai magyarság gondjaival, nem informál időben arról, mi történik a Felvidéken, és arra is volt már példa, hogy félrevezették a magyarországi közvéleményt. Hangsúlyozta, milyen kedvező hozadéka az a parlamenti választások előtti hosszú egyeztetésnek, hogy megszületett a magyar politikai pártok koalíciója. A helyi önkormányzati választások eredményei még jobban tükrözik a felvidéki egyesült politikai erők sikerét. Előreláthatóan közel négyszáz településen magyar nemzetiségű polgármestert választottak, és körülbelül hatezer a magyar nemzetiségű képviselők száma. Csáky Pál, az MKDM képviseletében elmondta, hogy óriási a nemzetközi érdeklődés a szlovákiai magyar politikai pártok tevékenysége iránt. Emlékeztetett arra, hogy a bonyolult belpolitikai helyzet folytán Meciar még mindig nem tudott kormányt alakítani, és teljesen bizonytalan a szlovák parlament költségvetési tervezetének elfogadása is, noha a koalícióra lépett szlovákiai magyar pártok mindent megtesznek, hogy a parlament időben elfogadja az ország jövő esztendei költségvetését. A választási eredmények azt bizonyítják, hogy Szlovákia magyarlakta vidékein megnőtt a lakosság politikai pártok iránti bizalma. A továbblépés érdekében már tavasszal terveznek egy regionális tanácskozást a gazdasági és szociális problémák orvoslásáról. Tóth Károly úgy fogalmazott, hogy Szlovákiában válságosra fordult a helyzet, mert a demokratikus erőknek nem sikerült átütő sikert elérni, és ennek következtében nem tudták folytatni a márciusban megfogalmazott programot. Elmondta: a szlovák parlamentben a jelenlegi ellenzék közös programot fog alkotni, más kormányzati alternatívát is nyújtani akar. A szlovákiai magyar pártok készek együttműködni a demokratikus pártokkal, illetve vállalják a kormányzás felelősségét is, ha kisebbségbe kerül Meciar (még meg sem alakult) kormánya. Papp János Eredményes a szlovákiai magyar koalíció Megnövekedett a bizalom Politikai gyógyír úgy fest, a norvégok elutasítása kellett ahhoz, hogy az Európai Unió közelgő esseni csúcsértekezletén mégiscsak képviselhessék magukat Kelet- Közép-Európa társult tagállamai. Miután a skandináv ország lakói nem éltek a felkínált lehetőséggel, s továbbra sem óhajtanak csatlakozni az Unió „szent családjához", a Tizenkettek-januártól Tizenötök-vezetőköreiben alighanem még egyszer átgondolták a keleti stratégiát. Különösen azok után: talán a vártnál is kedvezőtlenebb visszhangot váltott ki az elmúlt héten, hogy nem postázták a korábban sugallt meghívókat az EU-csúcsra a közép-európai kopogtatóknak. Most az Európai Unió egyfajta gyógyírral szeretne szolgálni térségünk államai, de önmaga számára is, hogy lám, azért mégsem feledkeznek meg rólunk. Talán nem tévedünk ugyankkor nagyot, ha azt feltételezzük: nem teljesen önzetlen, pontosabban hátsó szándék nélküli ez a legújabb gesztus. Az északi „nem" után, amit azért sokan a brüsszeli europolitika kudarcának is értékelnek, Nyugat-Európa jó pontokat szeretne, bizonyítván, hogy nagyon is szívén viseli más régiók gondjait-bajait, és kész kapuit is kitárni az arra érdemesült jelentkezők előtt. A brüsszeli stratégák szeme előtt lebeghetett emellett - mégha áttételesen is - a boszniai, s általában a délszláv kudarc intő példája. Amely egyértelműen bebizonyította, hová vezet a tehetetlenség és ígérgetések politikája. Remélhetően e felismerés is szerepet játszik a csúcsra történt meghívásunkban, hiszen már így is késésben vagyunk - öt évvel a berlini fal leomlása és a szocialista rendszer széthullása után, a látszólagos eredmények ellenére, még mindig tisztes távolból követhetjük csak a kontinensünk fejlettebb felében történteket. Miközben bizonyos fokig a Nyugat mulasztásainak is köszönhető, hogy a nagyon sok tekintetben magukra hagyott új demokráciák egyikében-másikában kedvezőtlen és akár súlyos következményekkel is fenyegető társadalmi-politikai változások törtek a felszínre. Jobb későn, mint soha - tartja a mondás, amit nyugodtan idézhetünk esseni meghívásunk apropóján. Most már csak arra kell vigyáznunk, mi magunk ne szolgáltasssunk semmiféle okot, ürügyet arra, hogy ismét az előbbi kátyúba döccenjen európai szekerünk kereke. ( daróczi)