Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

UlVdl--j-tOjugW OwJ&T»cg 0^ IV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM II tudósítás 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Mégis meghívtak bennünket Essenbe­n a Kehl és Mitterrand tárgyalni akar Boszniáról 6­ (Folytatás az 1. oldalról) Egyetértés uralkodott abban is, hogy a közép- és kelet-európai nemzetek beilleszkedése az EU-ba csak lépésről lépésre valósítható meg. Ezt a célt szolgálja az európai piacok kiterjesztése keletre, el­mélyített együttműködés belpolitikai és jogi téren, valamint rendszeres dialógus bevezetése a társul­ni kívánó országok magas rangú vezetőivel. A német-francia tárgyalások befejeztével meg­tartott közös sajtókonferencián Helmut Kohl beje­lentette, hogy - az előzetes tervekkel és jelenté­sekkel ellentétben - mégiscsak meghívja Lengyel­­ország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ro­mánia, valamint Bulgária államfőit, miniszterel­nökeit és külügyminisztereit az esseni csúcstalál­kozóra, ahol lehetőségük nyílik arra, hogy - a hi­vatalos tárgyalások befejeztével - találkozhassa­nak az EU-nemzeteket képviselő kollégáikkal. Párizs és Bonn egyöntetűen vallja, hogy a bosz­­niai konfliktus csakis politikailag oldható meg, a csatatéren nem születhet döntés. „A borzalmas szenvedések köteleznek bennünket arra, hogy mindent megtegyünk a konfliktus megoldására" - hangoztatta a német kancellár, és utalt a Bihac térségében folyó eseményekre. Arról a vélemény­­különbségről viszont, amely a tárgyalófelek kö­zött továbbra is fennáll a Boszniával szemben fo­ganatosított fegyverembargó feloldásáról, sem Kohl, sem Mitterrand nem volt hajlandó pontos információt szolgáltatni. Tartózkodó magatartás nyilvánult meg Edouard Balladur francia minisz­terelnök azon cikkével szemben is, amelyet a né­met-francia megbeszélések előtt hozott nyilvá­nosságra a Le Monde. Ebben Balladur úgy véle­kedett, hogy az 1963-ban De Gaulle tábornok és Adenauer kancellár kötötte szerződést felül kellene vizsgálni, és az együttműködést a mai követelmé­nyeknek megfelelően új alapokra kellene helyez­ni. A két ország védelmi miniszterei - Volker Rühe és Francois Leotard - megállapodtak abban, hogy 1995-ben közös felszerelési ügynökséget hoznak létre, amely a Nyugat-európai Unió minden tag­országának a rendelkezésére áll, és koordinálhat­ja az EU-államok elképzeléseit, különös tekintet­tel a tervbe vett együttműködésre mind a kül-, mind a biztonságpolitika területén. „A közös ka­tonai felderítő műholdról folyó tárgyalásokat jövő márciusig be kell fejezni" - hangoztatta Helmut Kohl. A 64. német-francia konzultációs megbeszélés­nek különös hangulatot adott, hogy ezen utolsó ízben vett részt Francois Mitterrand államfő. / / Stefan Lázár .­­Ly A magyar Külügyminisztérium szóvivője tegnap az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez. Helmut Kohl, az Európai Unió soros elnöki tisztsé­gét betöltő Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Horn Gyulához intézett levélben hívta meg a magyar miniszterelnököt, valamint a külügyminisztert az Eu­rópai Unió állam- és kormányfői esseni csúcsértekezlete keretében, 1994. december 10-én sorra kerülő találkozó­ra, illetve az azt követő munkaebédre, amelyeken lehe­tőség nyílik a csatlakozásra való felkészülés stratégiájá­val kapcsolatos véleménycserére. Az Európai Unió tagállamainak, valamint Ausztria, Finnország és Svédország vezetőinek részvételével megrendezendő eseményre Magyarország mellett meg­hívást kapott az Európa-megállapodással (társulási egyezménnyel) rendelkező további öt kelet-közép-euró­­pai ország is. (MTI) Mitterrand elnök és Kohl kancellár a közös saj­tókonferencián FOTÓ: DPA - TIM BRAKEMEIER Gáli ENSZ-főtitkár szarajevói tárgyalásai Békeerőfeszítések, éleződő vitával (Folytatás az 1. oldalról) Szarajevói jelentések szerint nem sokkal Butrosz Gáli érkezése előtt Kiseljakba értek azok a brit ENSZ-katonák, akiket a szerbek kedd este engedtek szabadon a kelet-boszniai Gorazde közelé­ben. A szerbek továbbra is mint­egy 350 kéksisakost tartanak fogva Bosznia különböző térsé­geiben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este azonnali tűzszünet­re szólította fel a Bihac térségé­ben szemben álló erőket, és sík­­raszállt az egész Boszniában ki­hirdetendő fegyvernyugvás mellett. Az ENSZ-főtitkár sza­rajevói látogatásának előestéjén elfogadott nyilatkozat egyúttal arra sürgeti a viszályban érintett feleket, hogy működjenek együtt a főtitkárral a béke meg­teremtését szorgalmazó erőfe­szítéseiben. A nemzetközi összekötőcso­port képviselői tegnap Zágráb­ban folytatták délszláv körútju­kat. A brit, francia, német, orosz és amerikai politikusok Belgrád­­ban, majd Szarajevóban tárgyal­tak, s kedden csak késő este ér­keztek meg a horvát fővárosba. Emiatt elmaradt a Nikica Valentic kormányfővel tervezett eszme­csere. A brit külügyminiszter szerint a NATO nemzetközi hitele nem azon áll vagy bukik, hogy sike­rül-e szétválasztania a harcoló feleket Boszniában. Douglas Hurdnek a parlament külügyi bi­zottságában tett kijelentése újabb igazolása annak, hogy a brit kormány nem tud napirend­re térni az amerikai törvényho­zás egyik vezetője által minap tett nyilatkozat felett. Robert Dole, az új amerikai sze­nátus többségi republikánus frakciójának vezetője­­ a brit saj­tó szerint jelenleg a legbefolyá­sosabb amerikai politikus, Clin­ton elnököt is beleértve - a hét­végén keserű megjegyzésekkel illette Londont, amiért az állító­lag rendre gáncsot vet a boszniai szerbek megfékezését célzó NATO-erőfeszítéseknek. A brit kommentárok elsősorban Dole kifakadásának azon részletét fáj­lalják, miszerint „ha az európai­ak féltik ENSZ-katonáikat (a NATO fellépésének következ­ményeitől), akkor... takarítsák el őket az útból". Dole egyébként éppen tegnap érkezett Londonba, ahol Major kormányfővel, Hurd külügymi­niszterrel és Ripind védelmi mi­niszterrel ül tárgyalóasztalhoz Bosznia ügyében. Valószínűleg nem minden célzatosság nélküli azonban az a tény, hogy az ame­rikai politikus először Lady That­cherrel, a nyugat-európai Bosz­­nia-politika rendületlen ostoro­­zójával találkozik. A főrendi rangra emelt egykori miniszter­­elnök legutóbb kedden szorgal­mazta az azonnali légicsapáso­kat a szerbek ellen, s maga is azon a véleményen volt, hogy az atlanti szövetség hitele forog kockán a megfelelő fellépés el­maradása esetén. Sikeres a vagyonjegyes privatizáció Magyar napok Pozsonyban Pozsonyi tudósítónktól. Tegnap véget ért a vagyonjegyes könyvek bejegyeztetésének ha­tárideje Szlovákiában. A privati­záció e formájába 3,3 millió pol­gár kapcsolódott be. Ez az érdek­lődés meghaladta a legderűlá­­tóbbb várakozásokat is. A szlovák pénzügyminisztéri­umnak a privatizációs tárcával kötött megállapodása szerint a vagyonjegypontok december 15-től fektethetők be, természe­tesen azok által, akik vagyon­jegykönyvüket eddig még nem bízták valamelyik befektetési alapra. Szintén a pénzügymi­niszter döntése értelmében a be­fektetési lehetőségek első köre a következő év január 31-ig tart. A vagyonjegyes privatizációval függ össze, hogy eddig 166 be­fektetési alap jegyeztette be ma­gát. Ezeknek az alapoknak az a céljuk, hogy a polgároknak se­gítséget nyújtsanak vagyon­­könyvük felhasználásában. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt egyes vezetői a vagyonje­gyes privatizáció felülbírálásáról beszélnek az utóbbi időben, egyelőre azonban még részlete­ket nem árultak el terveikről. Tegnap Pozsonyban Peter Kre­­sánek, Pozsony város főpolgár­mestere és Boros Jenő, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykö­vete ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Magyar Gazdasá­gi Napokat Pozsonyban. Ennek keretében hatszáz négyzetméte­ren huszonkilenc magyarországi cég köztük élelmiszer-ipari, koz­metikai, elektrotechnikai vállala­tok mutatják be termékeiket. A vásárral egybekötött kiállítás de­cember 3-ig tart. K. M. Horn-interjú a Süddeutsche Zeitungban Valamit fel kell k V^íimutatnunk Kitartok a stabilizációs program mellett, de egyúttal fel kell vala­mit mutatnunk, különben nem kérhetünk áldozatokat az embe­rektől - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Süddeutsche Zeitung című német lapban teg­nap megjelent interjújában. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kormány nem várhat még éve­kig, a jelentős áremeléseket kénytelen végrehajtani, és emi­att nagy szociális feszültségekkel kell számolnia. A négyhónapos koalíciós kor­mányzás tapasztalatairól szólva Horn kifejtette, hogy a szabad­­demokraták kemény partnerek, és vita azért van a kormányon belül, mert „egy átalakulóban lé­vő gazdaságot nem szabad a li­berális gazdaságpolitikának ki­tenni" - állapította meg a kor­mányfő Michael Frank és Weyer Béla kérdéseire válaszolva. Elis­merte, hogy a korrupciós ügyek és a visszaélések ígért feltárása sokkal lassabban halad, mint ahogy azt várták. Ennek az az oka, hogy sok esetben rendkívül tisztességtelenül jártak el ugyan, de nem sértették meg a tör­vényt. Külpolitikai kérdésekről szól­va rámutatott, hogy a közép- és kelet-európai térségben a ki­sebbségek jogainak ügye elvá­laszthatatlan a háború és béke kérdésétől. Ahol durván meg­sértik a kisebbségi jogokat, ott rögtön területi követelések je­lentkeznek, amint ezt Jugoszlávia példája is mutatja. A kormányfő meggyőződése szerint nagyon nagy jelentőségű lenne, ha az Európa Tanácsnak sikerülne megteremtenie a kötelezettsége­ket és szankciókat is tartalmazó kisebbségvédelmi rendszert. A szocialista-liberális kor­mány javítani akarja kapcsolata­it Romániával és Szlovákiával, és ennek révén kívánja elérni, hogy a szomszédok komolyan vegyék a kisebbségek jogait. Horn szerint még számos fe­szültség van e két országhoz fű­ződő viszonyban, s mindkét or­szágban a parlamentben nacio­nalista pártok is helyet foglal­nak, amelyek időnként provoká­cióval próbálkoznak. A magyar kormánynak ebből a szempont­ból könnyebb normális politikát folytatnia, mert egyik szélsőjobb­­oldali pártot sem választották be az Országgyűlésbe. Horn sürgette, hogy az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet (EBEÉ) vállaljon szerepet a viszályok megelőzé­sében, és ennek érdekében fo­gadjon el kötelező érvényű ma­gatartási kódexet. Az 54 tagálla­mot tömörítő EBEÉ-t azonban nehéz összefogni, hiszen olyan államok is tagjai, amelyek nem­rég keletkeztek, s viszálykodnak egymással. Sok orosz politikus mindmáig azt hiszi, hogy a NATO eleve agresszív, lévén ka­tonai szervezet. Ezért Moszkvát meg kell győznünk arról, hogy semmifajta veszély nem fenye­geti a biztonságát, ha Magyaror­szág csatlakozik az Észak-atlanti Szövetséghez - nyilatkozta Horn Gyula. (MTI) Kitüntetett nagykövet Az olasz-magyar kapcsolatok erősítése érdekében végzett te­vékenysége elismeréseként a „Nouva Alleanza Comuni d Ita­­lia" szervezet különdíjjal tüntet­te ki Szörényi Lászlót, Magyaror­szág római nagykövetét. Az olasz önkormányzatokat tömörítő szervezet évente rend­szeresen kitüntetésben részesíti azokat az olasz önkormányzato­kat és személyeket, akik különö­sen sokat tesznek az olasz helyi önkormányzatok EU-integráció­­jának elősegítésére. Mint Giusep­pe Anelli, az olasz szervezet elnö­ke elmondta, az idén különdíjat hoztak létre azoknak a közép- és kelet-európai országoknak a számára, amelyek csatlakozni kí­vánnak az Európai Unióhoz. Az első két különdíjat a magyar nagykövetnek és Peteris Clmaks professzornak, a rigai egyetem helyettes tanszékvezetőjének ítélték oda. Az Együttélés Politikai Mozga­lom, a szlovákiai Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom, és a Magyar Polgári Párt képviselői, Duray Miklós, Csáky Pál és Tóth Károly budapesti tájékoztatóju­kon ismertették a szlovákiai helyhatósági választásokkal ki­alakult politikai helyzetet és a fel­adatokat. Duray Miklós szóvá tette, hogy az utóbbi időben keveset foglalkozik a magyarországi írott és elektronikus média a szlovákiai magyarság gondjai­val, nem informál időben arról, mi történik a Felvidéken, és arra is volt már példa, hogy félreve­zették a magyarországi közvéle­ményt. Hangsúlyozta, milyen kedvező hozadéka az a parla­menti választások előtti hosszú egyeztetésnek, hogy megszüle­tett a magyar politikai pártok ko­alíciója. A helyi önkormányzati választások eredményei még jobban tükrözik a felvidéki egye­sült politikai erők sikerét. Előre­láthatóan közel négyszáz tele­pülésen magyar nemzetiségű polgármestert választottak, és körülbelül hatezer a magyar nemzetiségű képviselők száma. Csáky Pál, az MKDM képvise­letében elmondta, hogy óriási a nemzetközi érdeklődés a szlová­kiai magyar politikai pártok te­vékenysége iránt. Emlékeztetett arra, hogy a bonyolult belpoliti­kai helyzet folytán Meciar még mindig nem tudott kormányt alakítani, és teljesen bizonytalan a szlovák parlament költségve­tési tervezetének elfogadása is, noha a koalícióra lépett szlová­kiai magyar pártok mindent meg­tesznek, hogy a parlament idő­ben elfogadja az ország jövő esz­tendei költségvetését. A válasz­tási eredmények azt bizonyítják, hogy Szlovákia magyarlakta vi­dékein megnőtt a lakosság poli­tikai pártok iránti bizalma. A to­vábblépés érdekében már ta­vasszal terveznek egy regionális tanácskozást a gazdasági és szo­ciális problémák orvoslásáról. Tóth Károly úgy fogalmazott, hogy Szlovákiában válságosra fordult a helyzet, mert a demok­ratikus erőknek nem sikerült át­ütő sikert elérni, és ennek követ­keztében nem tudták folytatni a márciusban megfogalmazott programot. Elmondta: a szlovák parlamentben a jelenlegi ellen­zék közös programot fog alkot­ni, más kormányzati alternatívát is nyújtani akar. A szlovákiai magyar pártok készek együtt­működni a demokratikus pár­tokkal, illetve vállalják a kor­mányzás felelősségét is, ha ki­sebbségbe kerül Meciar (még meg sem alakult) kormánya. Papp János Eredményes a szlovákiai magyar koalíció Megnövekedett a bizalom Politikai gyógyír úgy fest, a norvégok elutasítása kel­lett ahhoz, hogy az Európai Unió kö­zelgő esseni csúcsértekezletén mégis­csak képviselhessék magukat Kelet- Közép-Európa társult tagállamai. Miután a skandináv ország lakói nem éltek a felkínált lehetőséggel, s továbbra sem óhajtanak csatlakozni az Unió „szent családjához", a Ti­­zenkettek-januártól Tizenötök-ve­zetőköreiben alighanem még egyszer átgondolták a keleti stratégiát. Külö­nösen azok után: talán a vártnál is kedvezőtlenebb visszhangot váltott ki az elmúlt héten, hogy nem postáz­­ták a korábban sugallt meghívókat az EU-csúcsra a közép-európai kopog­tatóknak. Most az Európai Unió egyfajta gyógyírral szeretne szolgálni térsé­günk államai, de önmaga számára is, hogy lám, azért mégsem feledkez­nek meg rólunk. Talán nem téve­dünk ugyankkor nagyot, ha azt fel­tételezzük: nem teljesen önzetlen, pontosabban hátsó szándék nélküli ez a legújabb gesztus. Az északi „nem" után, amit azért sokan a brüsszeli europolitika kudarcának is értékelnek, Nyugat-Európa jó pon­tokat szeretne, bizonyítván, hogy nagyon is szívén viseli más régiók gondjait-bajait, és kész kapuit is ki­tárni az arra érdemesült jelentkezők előtt. A brüsszeli stratégák szeme előtt lebeghetett emellett - mégha áttételesen is - a boszniai, s általá­ban a délszláv kudarc intő példája. Amely egyértelműen bebizonyította, hová vezet a tehetetlenség és ígérge­tések politikája. Remélhetően e felismerés is szere­pet játszik a csúcsra történt meghí­vásunkban, hiszen már így is késés­ben vagyunk - öt évvel a berlini fal leomlása és a szocialista rendszer széthullása után, a látszólagos ered­mények ellenére, még mindig tisztes távolból követhetjük csak a konti­nensünk fejlettebb felében történte­ket. Miközben bizonyos fokig a Nyu­gat mulasztásainak is köszönhető, hogy a nagyon sok tekintetben ma­gukra hagyott új demokráciák egyi­­kében-másikában kedvezőtlen és akár súlyos következményekkel is fe­nyegető társadalmi-politikai válto­zások törtek a felszínre. Jobb későn, mint soha - tartja a mondás, amit nyugodtan idézhe­tünk esseni meghívásunk apropó­ján. Most már csak arra kell vigyáz­nunk, mi magunk ne szolgáltass­­sunk semmiféle okot, ürügyet arra, hogy ismét az előbbi kátyúba döc­­cenjen európai szekerünk kereke. (­ daróczi­­)

Next