Új Magyarország, 1995. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

• A hatalomátadásról tárgyalt szombaton Burhanuddin Rabba­ni afgán elnök szövetségeseivel. Rabbani eredetileg egyoldalú tűzszünetet hirdetett, és bejelen­tette lemondási szándékát. El­lenfelei azonban megtévesztés­nek minősítették mind a két lé­pést, és nem szüntették be a har­cot. • Srí Lankán tegnap agyonlőtték a tamil függetlenségért küzdő vezető politikusok egyikét. Az 58 esztendős Karaiva Kandaszami­­ra otthonában támadtak rá isme­retlen fegyveresek, akik a pártve­zetőt fejbe lőtték, majd kézigrá­nátot dobtak az épületbe, súlyo­san megsebesítve a politikus 23 éves leányát is. • Chile kapcsolatainak felújítá­sára készül Kubával, s az előké­születeket már meg is kezdte eh­hez. A két ország diplomáciai kapcsolatai 1973-ban szakadtak meg, amikor Augusto Pinochet tábornok véres államcsínnyel magához ragadta a hatalmat Chilében. • Két hónap óta első ízben jelent meg a nyilvánosság előtt Kim Dzsong 1l, Észak-Korea tényle­ges vezetője. Az 52 éves Kim egyes források szerint súlyos ve­seproblémákkal küszködik. A személyével kapcsolatos találga­tásokat mind ez ideig sem hitelt érdemlően megerősíteni, sem cá­folni nem sikerült. • Az iráni parabolaantenna-tu­lajdonosok egy hónapot kaptak arra, hogy leszereljék berendezé­­seiket, amelyek a „nyugati kultu­rális invázió" jelképének számí­tanak a befolyásos konzervatív , papság szemében. Az önként le nem szerelt antennákat a­ h­atósá­­gok rendőri erővel távolíthatják el, elkobozhatják és 1700 dollárig terjedő bírsággal sújthatják üze­meltetőiket. V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1995. JANUÁR 2., HÉTFŐ KÜLFÖLD Kenyértörés Moszkvában Dudajev elmenekült? (Folytatás az 1. oldalról) Dzsohar Dudajev csecsen elnök az utolsó jelentések szerint az elnö­ki palota alatti óvóhelyen tartóz­kodott több orosz parlamenti képviselővel együtt. Az orosz kém­elhárítás korábban már közölte, hogy a palotától két alagút is ve­zet a városon kívülre, így nem ki­zárt, hogy Dudajevéknek sike­rült elmenekülniük. A kormány sajtószolgálata beszámolt arról is, hogy az orosz katonák elfog­lalták a grozniji kőolajfinomítót és vegyikombinátot, megakadá­lyozva ezzel azok állítólag terve­zett felrobbantását. A találatot kapott tartályokban lévő olaj je­lentős része elégett, a tüzet sike­rült eloltani. A tűz miatt koráb­ban sűrű fekete füst borította el a csecsen fővárost, amely a ked­vezőtlen időjárási viszonyok mi­att csak részben oszlott fel. Pavel Gracsov védelmi miniszter és Vik­tor Jerin, a belügyi tárca irányítója egynapos moszkvai villámláto­gatás után szombaton visszatért a válságövezetbe. A két politikus útjának részletei nem ismertek. Dudajev legjobban képzett eliterői déli irányban elhagyták a várost és a hegyekbe vonultak, ami a partizánharc lehetőségére utal. Tegnap délelőtt a hadsereg és a belügyi csapatok megerősí­tették a Groznij központja köré vont gyűrűt. Független források arról számoltak be, hogy az orosz légierő folytatta a bombá­zást. Az áldozatok számáról nem érkezett jelentés. Közben Moszkvában emlé­keztetőt tett közzé a parlament­ben képviselt egyik demokrata párt. A Szergej Sahraj helyettes kormányfő vezette Oroszorszá­gi Egység és Egyetértés Pártja (PRESZ) szerint a csecsenföldi viszály egyre inkább összorosz­­országi politikai válságba csap át: a pártok és más erők megosz­tottsága az orosz társadalmon belül újabb szakadással fenye­get. A PRESZ egyben Borisz Jel­cinhez fordulva kérte, hogy az ál­lamfő kezdeményezzen átfogó vizsgálatot a csecsenföldi tragé­­dia moszkvai felelőseinek felku­tatására; meggyőződésük sze­rint ugyanis Dudajev rendszere csak bizonyos moszkvai erők tá­mogatása révén létezhetett. A csecsenföldi válság állt Edu­ard Sevardnadze grúz államfő és az észak-kaukázusi orosz határ­őrkörzet parancsnoka szombati megbeszéléseinek középpontjá­ban is. A tbiliszi elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyaláso­kon megállapodtak abban, hogy kölcsönösen erősítik a határőrize­tet annak érdekében, hogy meg­akadályozzák a Dudajev támoga­tására érkező zsoldosok beszivár­gását Csecsenföldre. (MTI) Mi, magyarok sokáig csecsenek voltunk, hazátlanok országunk­ban, idegen hatalom éles karmai között vergődtünk. Reményünk alig lehetett arra, hogy ennek valaha is végeszakad. 1848-49-ben a Szentszövetség rendszerét védte a világ - még a liberális Anglia és a forradalmi Franciaország is­­ ellenünk. 1956-ban a diplomaták és politikusok fo­gadták el a jaltai paktum érvényességét azzal, hogy Moszkvát nem akadályozták meg a magyar forradalom leverésében. A Corvin közi srácokkal akkor úgy végzett a szovjet hadsereg, mint ma az orosz a csecsen ellenál­lókkal. Groznij már romokban hever, égnek az olajkutak, öregek fagyoskodnak az utcákon otthontalanul, gyerme­kek keresik a szétbombázott házak romjai között szülei­ket. A grozniji városkép az 1956-os Budapestre emlékez­tet. De a csecsen sors is. Ma már az egész világ tudja, mi zajlik ebben a kis államban a Kaukázus előterében. A hatalmas Oroszország hadat visel egy kis nép ellen, mint annyiszor már az elmúlt századokban, mert azok nem fogadják el, hogy nekik csak diktálni lehet. A csecsenek harcolnak annak ellenére is, hogy győzelemre aligha van esélyük. Washingtonban, Londonban,­ Párizsban és minden fővárosban tudják, mi történik, de a politikusok és a diplomaták sajnálkozásaik közepette egyre csak azt hangoztatják: tudomásul kell venni a geopolitikai reali­tásokat, Oroszország sajátos érdekeit Csecsenföldön. Mi, magyarok, ismerjük ezeket a könnyen kimondható, de gyilkolásra felhatalmazó monda­tokat. Akik átélték 1956-ot, tudják, milyen érzés egyedül maradni. Vannak ma olyanok is Magyaror­szágon, akik úgy gondolják, hogy ne emeljük fel szavun­kat a csecsenek mellett, mert Moszkva még ezért is bosszút állhat rajtunk. Azt is hozzáteszik, mit ér a mi szavunk. Az elmúlt évtizedek gondolatai ezek, a meg­vert és reményt vesztett Magyarországé. De legalább nekünk, akik ezen az oldalon voltunk és vagyunk, s nem pufajkában, géppisztollyal a hátunkon men­tünk a szov­jet tankok mellett, hogy lesipuskásként lőjük saját vé­reinket, kár lenne felednünk, hogy mennyire örültünk 1956-ban, amikor tudtuk, hogy a világ népei, az egy­szerű emberek velünk vannak. Hiába lőtték szét a szov­jet páncélosok Budapestet, és bábkormányuk hiába vé­geztetett ki százakat, börtönzött be ezreket, a magyar nép szabadságküzdelmét nem tudták teljesen elfojtani. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a világ közvéleménye - ha a politikusok és a diplomaták nem is - mellettünk állt. Hiteles írók, becsületes újságírók emelték fel szavukat mellettünk. Mi tudjuk: már azzal is segítünk a csecseneknek, ha megváltjuk, hogy harcu­kat igaznak és heroikusnak tartjuk. Halottaik a mi ha­­lottaink, és minden idegen nemzet által elnyomott népé, de minden jogfosztott etnikai és vallási kisebbségé is. Mi másként nem gondolkozhatunk, mert nagyon sokáig csecsenek voltunk... Gyócsy János Csecsensors A háború ezredik napja Tűzszünet Boszniában (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délben Boszniában élet­be lépett a valamennyi frontra érvényes, négy hónapra kötött fegyvernyugvási egyezmény, a szombat este aláírt dokumen­tum. Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtit­kár délszláv ügyekben illetékes különmegbízottja üdvözölte az el­lenségeskedések leállításáról szóló szerződés elfogadását. Flatko Mla­dic, a boszniai szerb hadsereg főpa­rancsnoka hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy a fegyverek el­hallgassanak, s a diplomácia vegye át a kezdeményezést. Michael Rose, az ENSZ-erők boszniai főparancsnoka is üdvö­zölte az egyezményt, s kijelen­tette: reméli, hogy a szemben ál­ló felek a jövőben kevesebbet fognak beszélni, s többet tesznek a dokumentum pontjainak meg­valósítása érdekében. A január végén távozó brit tábornok azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ- nek több katonára lenne szüksé­ge az ütköző zónák megszállásá­ra, s a tűzszünet betartásának ellen­őrzésére, ám a kéksisakosok így is igyekeznek mindent megtenni, hogy teljesítsék feladataikat. Ejup Ganic boszniai alelnök sze­rint a szarajevói kormány azért ír­ta alá az egyezményt, hogy szava­tolja a segélyszállítmányok sza­bad haladását. „A polgári lakos­ságnak élelemre van szüksége, s nekünk nincs elég fegyverünk ah­hoz, hogy magunk nyissuk meg a segélyszállítmányok által hasz­nált utakat" - mondta a muzul­mán politikus. Alija Izetbegovic boszniai elnök azt hangsúlyozta, hogy a szarajevói kormány fenn­tartja a jogot a harcok felújítására, ha a szerbek nem lesznek hajlan­dóak bizonyos engedményekre. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szerint az év utolsó napján aláírt megállapodás az ellenséges­kedés beszüntetéséről az első lé­pést jelenti a háború befejezése felé. Az ENSZ főtitkára örömmel fejezte ki a megállapodás létrejöt­te fölött. Butrosz Gáli, akit szóvivő­je idézett, leszögezte: a szombati megállapodás az első, fontos lépés a valódi béke megteremtése felé Boszniában. (MTI) Ratko Mladics, a boszniai szerb hadsereg vezetője és Michael Rose, a boszniai ENSZ-erők főparancs­noka jelenlétében Radovan Karadzsics, a szakadár boszniai szerb állam elnöke is aláírta a tegnap életbe lépett tűzszüneti egyezményt FOTÓ: AP Újévi üzenetek Bizakodás és remény: Francois Mitterrand francia köztár-­­ sasági elnök köszöntőjében meg-­­­erősítette, hogy mandátuma leje­­ráig hivatalában kíván maradni Az államfő felszólította honfitársa­it, hogy az új esztendőben is mun­kálkodjanak a szabadság és az eu­rópai egység érdekében. A régi tragédiák megismétlő­désének megakadályozására erősíteni kell az európai integrá­­ciót, mert a nacionalizmus, az idegengyűlölet és a vallási fana­tizmus gonosz eszméi nem csak a Balkánon találnak támogató­kat - jelentette ki Helmut Kohl német kancellár. Csiang Cö-min kínai államfő a fontos események évének nevez­te a beköszöntő esztendőt Emlé­keztetett: az idén lesz 50 éve an­nak, hogy véget ért a második vi­lágháború, ezen belül a kínai nép harca a japán agresszió ellen. Akihito japán császár a fél év­százada véget ért „lerettenete­­sebb háborúra" emlékeztetett a nemzethez intézett újévi üzene­tében, s az áldozatok emlékét idézve kívánt békés új évet Ja­pánnak és az egész világnak. Ausztriának a lehető legjob­ban ki kell használnia tagságát az Európai Unióban - mondotta Franz Vranitzky osztrák kancel­lár újévi beszédében. Oscar Luigi Scalfaro olasz ál­lamfő azt volna megvizsgálni, hogy van-e lehetőség működő­képes új kormány felállítására. Ezt az államfő közölte újévi kö­szöntőjében. Scalfaro több mint félórás beszédének központi té­mája a kormányválság volt Az államfő szerint a válsáról kive­zető utat az érvényben lévő al­kotmány alapján, a tavaly már­­ciusi törvényhozási választások eredményének figyelembevéte­lével kell megtalálni. mmMRSMG háttér Túl a legrosszabbon újév napján iktatták be hivtalába Fernando Henrique Cardoso brazil államfőt, aki az 1994. október 3-i elnökválasztáson a balközép irány­zatú Brazil Szociáldemokrata Párt jelöltjeként aratott fölényes győ­zelmet. Vajon sikerül-e az új elnöknek talpra állítania a „beteg óri­ást", a világ ötödik legnagyobb, 160 milliós lakosságú országát? A 63 éves, szociológus képzettségű, korábbi pénzügyminiszter kilátásai e tekintetben nem túl rózsásak. Megválasztása napján ugyan egy brazil történész kijelentette: „hosszú válságidőszak után az alagút végére értünk, és túl vagyunk a legrosszabbon". A hatal­mas ország közelmúltjának eseményei rávilágítani látszanak a megállapítás okaira és az új elnök előtt tornyosuló feladatokra. Brazília, a volt portugál gyarmat népe 1964-től két évtizeden át katonai kormányok elnyomó politikájától szenvedett. Az első pol­gári elnököt, Nevest 1985-ben választották meg, majd korai halála után helyébe lépett alelnöke. Larney 1986-ban gazdasági programot dolgozott ki a katasztrofális infláció, a folyamatosan romló életszín­vonal, a jövedelmek egyenlőtlen megoszlása súlyos problémáinak orvoslására. Ez csak ideig-óráig sikerült neki, és 1988-ban mandá­tuma lejárta előtt távoznia kellett posztjáról. 1989 végén Fernando Collor de Mello került az államfői székbe, aki a „beteg óriást" legin­kább kínzó kór, az ország politikai életét is megmérgező korrupció elleni kíméletlen harcot tűzte zászlajára. Általános megdöbbenést keltett, amikor két évre rá ő is a megvesztegethetőség gyanújába keveredett és lemondásra kényszerült. (Csak 1994. decemberében mentették fel­­ bizonyítékok hiányában - a vád alól.) 1992 végén a mostanáig irányító Itamar Francót iktatták be államfőnek. Ő ne­vezte ki a jelenlegi győztes Cardosót előbb külügyminiszternek, majd pénzügyminiszternek. Cardoso 193-ban hirdette meg „piano verdade"-ját (Igazi Ter­vét) a gazdaság talpraállítására és elsősorban az infláció megféke­zésére. 1994-es kampánya sikerében nem kis szerepet játszott, hogy ennek megvalósítása érdekében fontos lépéseket tett. Az áremel­kedéseket a júniusi ötvenszázalékosról szeptemberre egyszázalé­kosra szorította vissza, ami húsz év óta a legalacsonyabb szintet je­lentette. Radikális inflációellenes intézkedése volt a dollárhoz kö­tött új fizetőeszköz, a real bevezetése is. Meghirdette a szövetségi költségvetés szigorú ellenőrzését, és reformprogramjával az ipari termelésben - az előző évihez képest - kilenc százalékos növeke­dést idézett elő. Az export (a kávé kivitelétől az autóalkatrészekig) ugrásszerűen megnőtt, és az egész 1994-es évet tekintve a gazda­ságban négyszázalékos össznövekedés állt be. Az új elnök, a nemzetközileg elismert tudós, huszonöt kön­yv szerzője műveiben és politikai-gazdasági programjában egyúttal kiemelten foglalkozott a Brazíliában égbekiáltó méreteket öltő sze­génység és társadalmi egyenlőtlenség kérdéseivel. Beszédeiben rendre kijelentette­ ,y Brazília nem fejletlen állam többé: már az igaz­ságtalanságok országa." Minden erejével azon lesz, hogy ez a mi­nősítés hatására belátható időn belül ne vonatkozzék, ígérte meg­választásakor. A dél-amerikai mértékkel mérve is kiemelkedően nagyarányú bűnözés, a kábítószerkereskedelem, a bűnbandák uralmának visszaszorítása mellett is elkötelezte magát. Kérdés, hogy mindebből mit tud valóra váltani, és törekvései támogatókra találnak-e a jövőben? Cs. S. __________________zL A BT új, nem állandó tagjai ^ c Németország és Olaszország - Botswafiavál7~ Indonézával és Ilandurasszal együtt - vasárnap két évre az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa JiaGnem^allindojia^ e£yikeleit_ Miután Franciaország és Nagy-Britannia a BT állandó tagjai, a két új európai taggal együtt az Európai Unió négy legnagyobb országa képviselteti magát a testületben - hívja fel a figyelmet a tényre a Reuter. Az öt új, nem állandó tag Bra­zíliát, Dzsibutit, Új-Zélandot, Pa­kisztánt és Spanyolországot váltja fel a testületben. A Biztonsági Tanácsnak össze­sen 15 tagja van. Az öt állandó - az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország - vétójoggal ren­delkezik. A többi tíz helyen ötös csoportokban váltják egymást a nem állandó tagok, úgy, hogy minden évben másik öt ország adja át helyét a testületben. Ennek értelmében Argentína, Csehor­szág, Nigéria, Omán és Ruanda 1995 végéig marad BT-tag. Németország és Olaszország, valamint az összes többi nyugat­európai ország Kanadával, Új- Zélanddal és Ausztráliával együtt tartozik egy országcso­portba a világszervezeten belül. A Német Szövetségi Köztársa­ság 1973-ban nyert teljes jogú ENSZ-tagságot, az egykori NDK- val egyszerre.­­Azóta kétszer, 1977-78-ban és 1987-88-ban küld­hetett képviselőt a Biztonsági Ta­nácsba - emlékeztet a dpa. Német rendbontás Szélsőséges fiatalok randalíroz­tak és rendőrökkel csaptak össze szilveszter éjszakáján több né­met nagyvárosban. A házi tűzi­játékok ezúttal egy ember halálát okozták, sok személy megsérült és számos helyen tűz keletkezett. Brémában álarcot viselő balol­dali szélsőségesek több mint száz fős csoportja eltorlaszolt egy útkereszteződést, s a kivo­nuló rendőröket szilveszteri ra­kétákkal, fér­y­e­ző lövedékek­kel lőtte. Sok kirakatot bezúztak és több személyautót felgyújtot­tak. Az összecsapásokban számos fiatal és rendőr is megsebesült, nyolc személyt őrizetbe vettek. Passauban ugyancsak balol­dali szélsőségesek romboltak több bevásárlóutcában, és hatal­mas betűkkel jelszavakat mázol­tak a falakra. A rendőrség né­hány órás küzdelem árán szét­kergette a fiatalokat, akik több mint 100 ezer márka anyagi kárt okoztak. A brandenburgi Eisenhütten­stadtban részeg suhancok betör­tek egy élelmiszeráruházba és ládaszámra hordták ki az italo­kat. Több személyt őrizetbe vet­tek, de csak több óra elteltével si­került megfékezni a rendőröket kövekkel és petárdákkal dobáló fiatalokat. Az éjféli házi tűzijátékokon mintegy 140 millió márka értékű rakétát, petárdát használtak el a németek. A szórakozást szolgáló robbanószerkezetek ezúttal is számos balesetet okoztak.

Next