Új Magyarország, 1995. október (5. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

Kínai tervek és vádak Tajvan visszacsatolása Kínához a történelmi folyamat elkerülhetetlen fejleménye lesz - jelentette ki szombaton Li Peng kínai kormányfő, a Kínai Népköztársaság megalapításának 46. évfordulója alkalmából mondott beszédében. Utalt arra, hogy Peking fenyegetésnek szánta a függetlenségre törekvő szigetország partjainál a közelmúltban végrehajtott rakétakísérleteket. A keletkínai-tengeren tartott legutóbbi hadgyakorlatok bizonyítják a kínai Népi Felszabadító Hadsereg rendíthetetlen elszántságát, amellyel kész megvédeni az állam szuverenitását és területi integritását - mondta Li Peng a Népek Nagy Csarnokában összesereglett háromezer vendég előtti az évforduló előestéjén. A Jőna jú-5 Husban és augusztusban több rakéta-lőgyakorlatot is tartott Tajvan északi partjainál, nem kis pánikot keltve ezzel a szigetország lakóinak körében.) A kínai miniszterelnök beszédében dicsérte a kínai gazdaság gyors ütemű növekedését, ugyanakkor említést tett a kommunista párton belül leleplezett, nagy port felvert korrupciós ügyekről is. Egyben kitért Peking és Washington feszült viszonyára is. A két ország kapcsolatai ugyanis jelentősen romlottak, mióta Washington engedélyezte Li Teng-huj tajvani elnöknek, hogy magánlátogatást tegyen az Egyesült Államokban. Jena ezek után azzal vádolta Washingtont, hogy támogatja Tajvan függetlenségi törekvéseit. (MTI) -Cu 0uv 'ycujKAT ''/;; W ! 12 A ki^ , ggil., fct. ^61 Iwlgx II. i^U'l 2.,HÉTFO ^ V. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1995. OKTÓBER 2 . KÜLFÖLD Izrael budapesti nagykövete a tabai egyezményről A valódi békefolyamat reménye Folytatás az 1. oldalról Az oslói elvi nyilatkozat szellemében bekövetkezett elmozdulás nehéz tárgyalássorozatra tett pontot. Ez viszont, mint a neve is mutatja, ideiglenes egyezmény - fogalmazott Joel Aron nagykövet. Fontosnak látom, hogy a washingtoni aláírásnál jelen volt több szomszédos arab állam vezetője, az egyiptomi elnök, Jordánia királya, sőt még távolabbi arab államok képviselői is. Visszafordíthatatlan folyamat ez, bár vannak a békés megegyzésnek ellenségei is. Az izraeli katonai alakulatok kivonása hét arab városból a terület demilitarizálását jelenti? Nem. Itt arról van szó, hogy a közbiztonság felügyelete palesztin biztonsági szervek kezébe kerül az említett városokban. A palesztinok ezáltal saját „élettérhez" jutnak. A szerződés lényege éppen ez: a hatalom a választott palesztin szervezetek kezébe kerül. Továbbra is fenyegetheti a békefolyamatot a szélsőségesek, például a Hamasz terrortevékenysége, amely a palesztin vezetést sem ismeri el. Ezek a szélsőségesek nembeszerződést megsemmisítenék. Viszont, aki hallotta Jasszer Arafat beszédét és a PFSZ másik vezetőjét, amint a washingtoni aláírás után nyilatkoztak, az előtt világossá válhatott, hogy szándékukban áll keményen fellépni a terrorszervezetekkel szemben. Nem lehet véletlen, hogy az aláírási ceremónián a térség államain kívül az EU, sőt Japán is képviseltette magát. Úgy gondoljuk, mindezek a nagy méltóságok nem jöttek volna el a tegnapi ceremóniára, ha nem lennének meggyőződve arról, hogy Izraeli-szír közeledés a láthatáron Tel-avivi tudósítónktól. Az amerikai kormányzat optimista az Izrael és Szíria közötti békefolyamat kilátásaival kapcsolatban is. Azok után, hogy Izrael és a palesztinok a múlt héten Washingtonban aláírták az „Osló-II." átmeneti egyezményt, a Fehér Ház szakértői valószínűnek tartják, hogy Szíria is csatlakozik a békefolyamathoz, és felújítja a tárgyalásokat Izraellel. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy Warren Christopher amerikai külügyminiszter Asszad elnök tudomására hozta, miszerint Benjamin (Bib) Natanjahu, a jobboldali ellenzéki Likud vezére a jelek szerint hajlandó lesz számottevő területi engedményekre Szíria javára, ha a Likud hatalomra kerül. Nem nyugosznak viszont a kedélyek Izraelben a palesztinokkal kötött egyezmény azon szakasza körül, amely előírja a bebörtönzött palesztin biztonsági foglyok szabadon bocsátását. A szabadlábra helyezendők között van huszonnyolc nő is, akiknek a kegyelmi ügyéről Weizman államelnöknek kell döntenie. Tegnap, vasárnap egy polgári beadványra reagálva a legfelsőbb bíróság letiltotta biztonsági foglyok szabadon bocsátását, amíg a knesszet előzőleg nem hagyja jóvá a palesztinokkal kötött egyezményt és annak a foglyokra vonatkozó szakaszát. Weizman elnök egyébként azt hangoztatta tegnap, hogy csak a Rabin miniszterelnökkel való személyes tanácskozás után hozza meg döntését a palesztin nők ügyében, és kitart amellett, hogy egyetlen olyan személynek sem ad amnesztiát, akinek kezéhez „vér tapad". Ugyanez a legfelsőbb bíróság tegnap egy másik döntésében kötelezte a kormányzatot, hogy negyvenöt napon belül indokolja meg, miért nem indítanak bűnvádi eljárást a biztonsági szolgálat (Sin Bét) azon nyomozói ellen, akik felelősek azért, hogy egy terrorista tevékenység gyanújával letartóztatott palesztin a kihallgatás során elhunyt. A palesztinok szerint a Sin Bét olyan kihallgatási módszert alkalmazott, ami a letartóztatott halálát okozta, de ennek ellenére mindössze belső fegyelmi megrovásban részesítették a nyomozót, holott rendes bűnügyi eljárást kellett volna indítani ellene. Dan Ofry Választások Portugáliában Portugáliában tegnap reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, hogy a mintegy 8,9 millió választópolgár dönthessen a 230 tagú parlament összetételéről. A mandátumokért 13 párt hozzávetőleg háromezer jelöltje verseng. A jobboldali liberális szociáldemokraták (PSD) két kormányzási periódusa után közvéleménykutatások szerint a szociáldemokrata irányzatú szocialisták (PS) ezúttal eséllyel pályáznak a győzelemre. Anibal Cavaco Silva szociáldemokrata miniszterelnök többé nem jelölteti magát. A stafétabotot a 45 éves Fernando Nogeira vette át, aki egy esztendeje áll a PSD élén. Felmérések szerint az Antonio Guterres vezette Szocialista Párt most a legerősebb politikai formációvá léphet elő, a szavazatok mintegy negyven százalékával. A PSD a voksok 36 százalékára számíthat. A törvényhozásban jelen lesz a jobboldali nacionalista Néppárt (PP), valamint a kommunistákat és zöldeket tömörítő szövetség (PCP) is. (MTI) Fernando Nogeira, a szociáldemokraták vezetője, hívei körében FOTÓ: MTI/EPA A franciák sem akarnak robbantásokat Nyolc-tízezer ember vonult végig szombaton Párizs utcáin, tiltakozva a francia kísérleti atomrobbantások ellen. A megmozdulást 150 szervezet felhívására tartották, s azon a franciák mellett több száz brit, olasz, spanyol és belga is részt vett. Hasonló akciók voltak Franciaország számos más városában, ezek további 10-12 ezer embert vittek az utcákra. A párizsi tüntetés látványos mozzanata volt, amikor a menet összes résztvevője lefeküdt a földre, egy atomrobbantás hatását szimulálva. A plakátok „Hirochirac" megállítását követelték, más feliratok pedig azt hangoztatták, hogy inkább a „bérekre, nem pedig az atomkísérletekre" kellene a pénzt költeni. A tömeg egyébként igazán színpompás látványt nyújtott, mert számos fiatal különböző jelmezekbe öltözve mutatta ki tiltakozását a robbantások ellen. A felvonulók között ott voltak a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet franciaországi irányítói, s felvonult például Henri Emmanuelli, a francia szocialisták vezetője is, jelezve ezzel, hogy az ellenzék szeretne a korábbinál nagyobb szerepet vállalni az atomkísérletek elleni tömegmozgalomban. • Franciaország több hadihajót küldött a Comore-szigetek környékére, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kikényszerítse az ottani puccsban szerepet vállaló külföldi zsoldosok, közöttük az őket vezető, francia nemzetiségű Bob Denard távozását. A tegnap nyilvánosságra hozott hírek szerint a „La Rieuse" őrhajó és a „Le Floreal" fregatt szombaton hagyta el a térségbeli Réunion szigetét, míg a „La Somme" utánpótlás-szállító hajó pénteken indult el Dzsibuti rakötőjéből. • Huszonhárom járművet gyújtottak fel ismeretlen tettesek tegnapra virradóra a közép-franciaorsgi Lyon körzetében. A rendőrség a gyújtogatásokat Khaled Kelkal algériai terrorista napokban történt halálával hozza összefüggésbe. :for^ londoni száműzetésben élő Rushdie újra ír Harcos vagy áldozat? Nemrégiben került az angliai könyvesboltokba a londoni száműzetésben élő, indiai származású író, Salman Rushdie ^ regénye,_A mór utolsó sóhaja. A mű száműzetésénel belső terméke 1989 óta, amikor Irán vallási vezetője, a néhai Khomeini ajatollah az iszlám nevében „halálra ítélte" az írót annak-szerinte- vallást sértő műve, a Sátáni versek miatt. „Először éreztem kedvet az íráshoz, mióta száműzetésbe kényszerültem" - nyilatkozta könrve bemutatója előtt az író. Nem könnyű számára távol lenni Indiától, hiszen szülőhazájának mindig nagy jelentőséget tulajdonított, magánemberként és íróként egyaránt. „Világéletemben úgy éreztem, hogy rendkívül szerencsés vagyok, mert India szolgálhat forrásként írásaimhoz. Ha egy hetet eltölt valaki Indiában, egész életén át feldolgozható témához jut" - mondta Rushdie. Új regénye egy spanyol származású, Bombayben letelepedett kereskedő család életének krónikája. A család utolsó sarja, a „mór" meséli el a dinasztia történetét. Ezzel az író a móroknak Spanyolországból való (1492-ben bekövetkezett) kiűzetésére utal, és lehetetlen nem azonosítani a narrátort magával Rushdie-val. A regény egyébként bővelkedik eseményekben, tulajdonképpen az író csodálatos utazása a világmindenségen át. A szövevényes történet a század eleji fűszerkereskedés körüli bonyodalmaktól eljut napjaink kábítószer- és fegyverkereskedelmének problémájáig. „A tragikus eseményeket a komédia nyelvén írtam le" - nyilatkozta az író, így az egész művet áthatja a szomorúság és a vidámság kettőssége. „A történet saját tapasztalataimon alapszik, a baj csak az, hogy az emberek túl sokat tudnak rólam" - panaszkodott az író. Rushdie, aki Bombayben született és Angliában tanult, korábban azt vallotta, hogy egy kivándorló szemüvegén át látja a világot műveiben. Most, száműzöttként, inkább harcosnak tekinti magát, mint áldozatnak, noha tudja, hogy az emberek több rokonszenvet éreznek egy áldozat iránt. Saját bevallása szerint egyébként az ilyen dolgokat nem is veszi komolyan. Annál inkább foglalkoztatják az iszlám kultúrán belüli problémák: „...hiszen ezek vezetnek ahhoz, hogy olyan országok, mint Irán vagy a feltehetően mérsékeltebb Egyiptom és a keményvonalas Algéria bizonyos körei az értelmiség legyilkolását tűzik ki célul. Teszik ezt azért, mert a szellem emberei jelentik a modernizációt az iszlámon belül, és eltérnek a középkori igazhitűség elveitől, megpróbálva a jelenbe helyezni ezt a kultúrát. Azután »hálából« bebörtönzik, megkínozzák, felakasztják őket" - hangzik Rushdie véleménye. A mór utolsó sóhaja című műve megjelenésével a száműzött író megtapasztalja, hogy egyfelől egyszerűen szabad íróként mondanak fölötte ítéletet, másfelől tényleges szabadsága továbbra is korlátozott. „Piros betűs ünnep lesz számomra, ha nem tartózkodnak majd biztonsági őrök a szomszéd szobában" - mutatott rá. Mivel továbbra is vallja azonban az iszlámot bíráló eddigi nézeteit - mialatt ilyen szellemben írt, új regénye valószínűleg hamar elfogy az üzletekből, nem biztos, hogy ezt a közeljövőben megéri. Cs. S. TÖZT A terrorizmus mint emberi jog... Londoni tudósítónktól: A brit kormány két nap alatt kétszer került a vádlottak padjára IRA- terroristák jogainak megsértése ügyében, miközben az északír béketárgyalások ügye is csigalassúsággal halad. Még tartott a brit kormány és a konzervatívok felháborodása az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztaló ítélete miatt, amikor Michael Howard belügyminisztert az angol bíróság rótta meg, mert késleltette terrorcselekmények miatt elítélt IRA-tagok szabadulási esélyeit. Jelentőségében nagyobb, hatásában kisebb súlyú az emberi jogi bíróság döntése. A bíróság magasabb szinten visszájára fordított egy korábbi döntést, amely szerint az Egyesült Királyság jogosan járt el, amikor az SAS nevű terrorizmuselhárító csoport, a brit fegyveres erők elitosztaga, 1988-ban Gibraltárban az utcán agyonlőtte az IRA három tagját. A három személy terrorista küldetésben volt, habár gépkocsijuk átkutatásakor kiderült, hogy a feltételezéssel ellentétben nem volt velük olyan szerkezet, amellyel távolból bombát lehet robbantani. Az Európai Emberi Jogi Bíróság elvetette azt a panaszt, hogy a brit katonák feltétlenül gyilkossági szándékkal nyitottak tüzet a terroristákra, és elvetette a három személy megölésével kapcsolatos kártérítési igényt is, de a jogi költségeket a brit kormányra hárította. A bíróság döntése tíz szavazattal, kilenc ellenében született. Magyar tagja a döntés ellen szavazott. Meg kell vallani, hogy Nagy-Britanniában az Európai Emberi Jogi Bíróság sokat veszített tekintélyéből, amióta egy döntésével arra kötelezte a brit kormányt, hogy tizennégyezer font kártérítést fizessen egy jogerősen elítélt kábítószerüzérnek, jóllehet az ítélet indokoltságát a bíróság nem vonta kétségbe. Ennek fényében nem csoda, hogy sokan azon a véleményen vannak: az Egyesült Királyságnak el kellene határolnia magát az Európai Emberi Jogi Bíróságot létrehozó nemzetközi konvenciótól. Azzal érvelnek, hogy ez a konvenció nemcsak külföldi fennhatóság alá helyezi az angol jogszolgáltatást, hanem sok esetben arra is kötelezi az angol bírókat, hogy politikailag motivált döntéseket hozzanak. A brit kormány részéről nem csak Howard belügyminiszter, hanem Heseltine miniszterelnök-helyettes is súlyosan bírálta az emberi jogi bíróság döntését, melynek azonban kizárólag elvi a jelentősége, hiszen nem írja elő sem a kártérítést, sem a tettesek vagy feletteseik felelősségre vonását. Következményeiben alighanem fontosabb a brit Felsőbíróságnak az a döntése (mely egyébként szintén az Egyesült Királyságban törvényerőre emelt Európai Emberi Jogi Konvención alapul), hogy a belügyminiszter „indokolatlanul és törvénytelenül" késleltette öt bebörtönzött IRA-terrorista feltételes szabadlábra helyezését, amennyiben elodázta a szabadlábra helyezés ügyében tartandó kihallgatást. A brit joggyakorlat szerint a bíró meghatározza ítéletében, mennyi az a minimális idő, amelyet az elítéltnek le kell töltenie büntetéséből. Ennek elteltével össze kell hívni azt a bizottságot, amelynek feladata, hogy az érdekelt elítélt kihallgatása után megállapítsa: kiérdemelte-e jó magatartásával a feltételes szabadlábra helyezést, s ez nem veszélyezteti-e a társadalom biztonságát. Noha a bírósági döntést nem befolyásolhatták aktuálpolitikai megfontolások, súlyát mégis növeli, hogy a terrorista elítéltek ügye az északír békefolyamat egyik legfontosabb kerékkötője az IRA fegyverzetének használaton kívül helyezése mellett. Jotisch Lászlótév KÖZÖS EU-valuta 1999-től . 0T_1 ----:_.i. hitelességét és visszafordít Az Európai Unió tagállamainak Valenciában tanácskozó pénzügyminiszterei szombaton megerősítették, hogy a közös valutát - a maastrichti szerződésnek megfelelően -1999 január elsejével kell bevezetni. Az időpont 1999. Ezt kivétel nélkül minden résztvevő megerősítette, ami nagyon biztató - jelentette ki Klaus van der Pas, az Európai Bizottság szóvivője. Szavai szerint a „Tizenötök" pénzügyminiszterei az egységes valutához vezető folyahatatlanságát erősítették meg. A maastrichti szerződés alapján azok a tagországok csatlakozhatnak a tervezett pénzügyi unióhoz, amelyek eleget tesznek három alapfeltételnek, így az állami költségvetési hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék három százalékát, az állam adósságállománya nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, végül pedig alacsony inflációs szint is szükséges. (MTI)