Új Magyarország, 1995. október (5. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

3, 7" frac' A miniszterelnök Németországban Kitüntetés Kasselben Horn Gyula miniszterelnök teg­nap a németországi Kasselben átvette a Prizma elnevezésű dí­jat, amelyet a német egyesülés­hez nyújtott hozzájárulása elis­meréseként adományoztak a magyar kormányfőnek. A hesse­­ni nagyváros polgárai 1990-ben alapították a díjat. Olyan politikusokat, tudóso­kat és művészeket jutalmaznak vele, akik jelentős szolgálatokat tettek az értelem, a kölcsönös megértés érvényre jutása érde­kében. Legelső alkalommal a né­met újraegyesítés nemzetközi feltételeinek megteremtéséért sokat dolgozó Hans-Dietrich Genscher akkori német külügy­miniszternek, a német egyesülés ötödik évfordulóján a vasfüg­göny lebontásában úttörő szere­pet vállaló Horn Gyulának ítél­ték a díjat. Az ünnepségen Hans Eichel hesseni tartományi kormányfő méltatta a magyar politikus pá­lyafutását és érdemeit. A magyar kormányfő tegnap este Bonnba utazott, ahol hivatalos tárgyalá­sokat folytat Helmut Kohl kancel­lárral. Magyarország felvétele az Európai Unióba nem jótékonykodás­nak tekintendő, hiszen a nyugati államok jelentős piaclehetőségek­hez jutnak az unió kibővítésével - jelentette ki Horn Gyula kor­mányfő a Welt am Sonntag című német újságnak adott interjúban A vasárnapi lapnak a magyar miniszterelnök kifejtette: kormányá­nak legfontosabb célja, hogy az ország 2000-ig belépjen az Európai Unióba. Rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen a közép- és kelet-európai államok közül, amely rendszeresen konkrét és építő javaslatokat tesz az unió asztalára. Hétfői bonni megbeszéléséről Horn hangsúlyozta, hogy Német­ország élen jár a közép- és kelet-európai államok segítésében, és különösen jelentős erkölcsi, politikai és pénzügyi támogatást nyújt Magyarországnak.­­ Valamennyi nemzetközi törekvésünkben szá­míthatunk Bonn támogatására. A hétfőn létrejövő hitelmegállapo­dás elsősorban a magyar gazdaság szerkezetátalakítását fogja szol­gálni - nyilatkozta a miniszterelnök. ­A­FL Holbrooke tárgyalásai Szarajevóban eredmény nélkül zárultak a szombati tárgyalások Richard Holbrooke amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettes és Ali­ja Izetbegovic boszniai államfő kö­zött. Az Egyesült Államok dél­szláv ügyeilen illetékes külön­­megbízottja Belgrádba való el­utazása előtt adott nyilatkozatá­ban közölte, hogy ezúttal sem történt áttörés az általános bosz­niai fegyverszünet megkötésé­nek igében. Richard Holbrooke szomba­ton Belgrádban a késő éjszakai órákig tárgyalt Szlobodan Milose­tudósítónktól. Horn Gyula magyar és Nicolae Va­­caroiu román kormányfő meg­egyezése alapján budapesti szakértői csoport vizsgálta a na­pokban Romániában a tanügyi törvény következtében kialakult helyzetet. A rövid erdélyi látogatás ta­pasztalatairól Honti Mária, a ma­gyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtit­kára, a küldöttség vezetője nyi­latkozott a bukaresti rádió ma­gyar nyelvű adásának. Mint mondta, ismertették román tár­gyalópartnereikkel a magyar anyanyelvű oktatás helyzete miatti aggodalmaikat és kifogá­saikat a román tanügyi törvény több pontjával szemben. A Brassó és Kovászna megyei tapasztalatokról szólva Honti Mária rámutatott: beigazolódtak fenntartásaik, a magyar anya­vics szerb elnökkel. A szerb elnö­ki iroda közleménye szerint mindkét fél hangsúlyozta a tűz­szünet szükségességét. A nyugat-boszniai harcok le­állítását sürgette az amerikai ál­lamtitkár-helyettes a Franjo Tudj­­man elnökkel tegnap délelőtt Zágrábban folytatott megbeszé­lésén. Holbrooke a zágrábi ta­nácskozás után is azt hangsú­lyozta, hogy jelentős nézetkü­lönbség van a felek között a tűz­szüneti feltételekkel kapcsolat­ban. (MTI) nyelvű oktatás, szakmai képzés ugyanis nagyon aggasztó hely­zetbe került. A leghatározottabban kijelen­tem, hogy nem a törvény jó vagy rossz végrehajtását tanul­mányoztuk, nem erről tárgyal­tunk, hanem magáról a törvény­ről. Nem felel meg tehát a való­ságnak, hogy a végrehajtásról tárgyaltunk volna. Mi mindvé­gig a törvényről tárgyaltunk, és mindvégig arra mutattunk rá, hogy amíg a megfelelő kisebbsé­gi jogok érvényesüléséhez szük­séges törvényi garancia nincs meg, addig nem lehet végrehaj­tási kérdésekkel foglalkozni - mondta ugyanakkor Honti Má­ria, egyúttal leszögezve: illuzóri­kus azt hinni, hogy egy-egy ilyen tárgyalás nyomán meg le­hetne változtatni a román tan­ügyi törvényt, így a küldöttség­nek is elsősorban a tájékozódás volt a célja.­­ (­­ Botos László Magyar vélemék a román tanügyi törvényről Megalapozott fenntartások Szöveg nélkül A DIE WELT GÚNYRAJZA NYOMÁN V. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ WIW ■’T-1 tudósítás az EBESZ csecsenföldi képviseletén |­o­cf’x Ellenőrizni próbálják a misszió munkáját Mészáros Sándor, az EBESZ groz­­niji állandó képviseletének veze­tője határozottan cáfolta azokat a híreket, hogy a misszió körül­­zárásának előzménye a képvise­letről távozó fegyveresek okozta állítólagos incidens lett volna, amelynek következtében helyi rendőrök sebesültek meg. Mé­száros a történtekről tájékoztat­va elmondta: a grozniji polgár­­mester, Beszlan Gantemirov pén­teken írásos üzenetet intézett a misszióhoz, közölve, hogy azna­pi hatállyal felfüggeszti annak te­vékenységét Groznijban. Ebben a nyilatkozatban szerepelt egye­bek közt az a vád is, hogy állító­lag fegyveres személyek távoz­tak a misszió épületéből csütör­tökön, majd pedig tüzet nyitot­tak egy arra haladó gépkocsira, megsebesítve annak két rendőr utasát. Az EBESZ missziójának veze­tője határozottan cáfolta ezt az állítást, mondván, a csütörtöki egyrészt az egyik olyan ritka nap volt, amikor egyáltalán nem járt látogató a misszión, más­részt a kialakított gyakorlatnak megfelelően a fegyvereiket és testőreiket a tárgyalásokra érke­zők mindig a misszió kapuján kívül hagyják. Minthogy Mészá­rosnak az ideiglenes kormány­nyal, valamint az orosz hatósá­gokkal nem sikerült telefonon kapcsolatba lépnie, gépkocsival próbált helyettesével az ideigle­nes kormány székhelyére hajta­ni. Géppisztolyt szegezve a rend­őrök azonban kiszállították őket a kocsiból, és visszakényszerítették a két diplomatát az épületbe. Végül sikerült telefonálni, és az ideiglenes kormány vezetőjé­hez, Szalambek Hadzsijevhez sze­mélyesen eljutni. Hadzsijev azt állította, hogy az akció az előző napi „incidens" kivizsgálását szolgálta, ám szavaiból Mészá­ros szerint az derült ki, hogy az EBESZ-misszió tevékenységét akarják folyamatos ellenőrzés alá vonni. Noha Mészáros nem kért vé­delmet, végül megállapodtak abban, hogy az épület elé állíta­nak két orosz páncélozott harc­járművet. A történtek miatt tilta­kozott az éppen Moszkvában tárgyaló Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium­ politikai ál­lamtitkára. Szent-Iványi köve­telte, hogy az orosz hatóságok haladéktalanul állítsák helyre a misszió eredeti mandátumát, szavatolják annak biztonságát, eltávolítva onnan a fegyverese­ket. Hangsúlyozta, hogy elvár­ják a képviselet szabad működé­sének szavatolását. Mészáros el­mondta, hogy Jelcin elnök cse­csenföldi megbízottja, Oleg Lo­bov biztosította: megtette a misszió normális működéséhez szükséges lépéseket. Szent-Iványi István, a Külügymiisztérium politikai államtitkára Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes tavaszi budapes­ti látogatását viszonozta a hét végén. A találkozó eredeti napi­rendje előtt szóba hozott grozniji incidens után a kétoldalú kap­csolatok három fő kérdését tekintették át, köztük azt, hogy mi­ként lehetne csökkenteni a kétoldalú kereskedelmet jellemző magyar deficitet. Szent-Iványi hangsúlyozta, hogy alapvető ma­gyar érdek a forgalom kiegyensúlyozottabbá tétele, és szorgal­mazta a hatályos gazdasági szerződések teljesítését. entam­ást indítottak a szerbek CIA ' ' fegyverszakértők érdekes megállapítása i­s a hét végén ellentama- amelyet a boszniai szerb katonai A szerbek a hét végén ellentáma­dást indítottak Északnyugat- Boszniában, hogy visszafoglal­ják Bosanska 10-upát, amelyet nehéztüzérséggel lőnek - közöl­te az ENSZ egyik szóvivője teg­nap Szarajevóban. Miriam So­­chacki ENSZ-szóvivő szerint a szerbek pénteken indítottak of­­fenzívát Bosanski Novi és Otoka irányában, s céljuk Bosanska Krupa visszafoglalása. Sochacki megállapította: „Bo­sanska Krupát jelenleg a szerb nehéztüzérség lövi. Ez arról ta­núskodik, hogy a szerbek job­ban megközelítették a várost, mint gondoltuk. Némi sikert arattak, lehet, hogy be tudják venni." A felmentett bihaci muszlim katlan délkeleti pere­mén található Bosanska Krupát két hete foglalta el a bosnyák kormánycsapatok ötödik had­teste. A szerb nehéztüzérség szombaton vette tűz alá. A horvát-muszlim erők jelen­tős területeket szereztek vissza, hála közös offenzívájuknak, amelyet célpontok elleni NATO-légitáma­­dások nyomán hajtottak végre. Brit fegyverszakértők meg­győződése szerint nem a szer­­bek, hanem a bosnyák erők lőt­ték ki azt a gránátot, amely au­gusztusban véres rendet vágott a szarajevói piactéren, s - moz­gásba lendítve a NATO hadigé­pezetét - fordulatot idézett elő a délszláv háború menetében. A The Sunday Times által idézett szakértők szerint a 37 emberéle­tet kioltó lövedék azonosításá­ban annak idején a francia vizs­gálótisztek is egyetértettek a brit következtetéssel, az amerikaiak azonban ezt felülbírálták, s az ENSZ ennek alapján adta ki a szerbeket vádoló nyilatkozatot. Szerbiában a hét elején újra­kezdték a boszniai és horvátor­szági szerb menekültek mozgó­sítását - közölte szombaton a belgrádi háborúellenes központ. A besorozottakat Kelet-Szlavó­niába, Banja Lukába és Tuzla környékére vitték. A krajinai szerb szakadárok a horvát katolikus templomok és kolostorok több mint háromne­gyedét rombolták le az általuk korábban ellenőrzött horvátor­szági területeken. Ezzel szem­ben a szerb ortodox templomok­nak mindössze 2,5 százaléka pusztult el a horvát csapatok ál­tal idén augusztusban visszafog­lalt területen - adta hírül vasár­napi számában a Vecernji List cí­mű zágrábi napilap. A lap újság­írókat idéz, akik Krajinában jár­va arra a megállapításra jutottak, hogy a templomok és műemlé­kek az elmúlt évek etnikai tisz­togatásainak „áldozataivá" vál­tak. A Vecernji List adatai szerint a szerbek a vidék 161 katolikus épülete közül 125-öt teljesen le­romboltak, 30-at erősen, míg ha­tot kisebb mértékben megron­gáltak. A térségben lévő 121 or­todox templom közül viszont csak három vált a földdel egyen­lővé, és mindössze kettő rongá­lódott meg jelentősebben - írja a zágrábi lap. A gyakorlat bonyolultabb, mint az elmélet Megtorpant a boszniai békefolyamat Újvidéki tudósítónktól, Richard Holbrooke amerikai állam­titkár-helyettes legújabb dél­szláv küldetése során maga is be­láthatta: sokkal könnyebb a né­hány éve háborúzó felektől alá­írásokat kicsikarni a különböző megállapodásokra, mint rávenni őket, hogy a gyakorlatban is áll­ják szavukat. Hogy a papírra vetett elképze­lések gyakorlati megvalósítása mennyire nehéz és olykor lehe­tetlen, azt bizonyítja a szerbek Nagy-Szerbiára vonatkozó el­képzelése is. Négy év háborús­kodás után most már odáig ju­tottak, hogy tagadják ennek az elképzelésnek még a létezését is. Az meg már csak szinte hab a tortán, hogy az elképzelésnek végül is a szerbek által igen nagyra tartott oroszok adták meg a kegyelemdöfést, ellenez­ve a boszniai szerbek Jugoszláviá­hoz csatlakozását. Világos az orosz logika is: nem volna sem­mi kifogásuk a szerbek ellen, de nagyon nem szeretnék, ha a sze­paratizmus ragadóssá válna az Oroszországban élő nem oro­szok körében. Mindezek után a nagyszerb eszme tántoríthatatlan híveinek táborában csak a boszniai szer­­bek és a szerbiai ellenzék egy nem túl jelentős része maradt. Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető és Ratko Mladics ka­tonai parancsnok valószínűleg hágai, egyirányú menetjegyét hitelesíti ezzel. A háborús bűnök tisztázásával megbízott nemzet­közi bíróság elnöke szeptember­ben már kétszer is kérte Szerbiát, hogy adja ki az akkor ott tartóz­kodó Mladics tábornokot. Belg­­rádból az első követelésre azt vá­laszolták, hogy a katonatiszt ép­pen elutazott. Ha azonban ezek a kérések gyakorivá válnak, nem biztos, hogy az egyik nem fogja a nevezetteket éppen Jugoszlá­via területén érni. Különösen, ha a külföld ezt megfelelő eréllyel követeli, és ettől teszi függővé, hogy a szerbek is részesüljenek a háború sújtotta vidékek fellendí­tését célzó nemzetközi segélyből. Duszton András -Vu -------------ILjg-f.’.jOOI­ X Szlovákiai oktatás*1 Megfélemlítési kísérlet a pozsonyi tudósítónktól: Újólag felborzolta a felvidéki ma­gyar oktatásügyben dolgozók kedélyét Miroslav Pius szlovákiai tanügyi igazgató, akinek neve a magyar tanítási nyelvű gimnáziu­mok igazgatóinak leváltása kap­csán vált ismertté. Ezúttal civíltó levéllel fordult a belügyi tárca ve­zetőjéhez, arra kérve Ludovit Hu­­dek minisztert, hogy szüntesse be a Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetségének működését. Indítványának indoklása sze­­rint a pedagógusszövetség meg­sértette saját alapszabályát és a társulási törvényt azzal, hogy augusztus végén felhívást inté­zett a szlovákiai magyar szülők­höz: a tanév második napján til­takozás gyanánt ne engedjék gyermekeiket iskolába. A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének elnöke, Si­­dó Zoltán a következőképpen rea­gált a történtekre: „A pedagógus­szövetség érdekvédelmi és szak­mai szervezet, melynek alapsza­bályát a belügyminisztérium be­jegyezte. A szövetség nem sér­tette meg sem saját alapszabá­lyát, sem az alkotmányt, sem az érvényben lévő törvényeket. Nincs tehát ok arra, hogy a bel­ügyminisztérium beszüntesse a tevékenységét. A tanügyi igaz­gató ezzel a lépésével hatni pró­bál a magyar szülőkre és peda­gógusokra. Mi azonban nem hagyjuk magunkat megfélemlí­teni. A jövőben is felemeljük sza­vunkat az olyan döntések ellen, mint például az alternatív okta­tás bevezetése, a magyar iskolák igazgatóinak leváltása, tehát mindazon határozatok ellen, amelyek bennünket érintenek, de a hatalom nélkülünk döntött róluk." (Kamoncza) -o­ n W starf"------------Újízófdiú.­NATO-ernyő kerülhet Macedónia fölé újvidéki tudósításunk. A volt Jugoszláviából eleddig csupán Macedóniának sikerült egy puskalövés nélkül kiválnia. Mivel gazdasági helyzete sosem volt irigylésre méltó, a világ arra számított, nem is alaptalanul, hogy Belgrádot nem fogja érde­kelni ez a terület. A milosevicsi rezsimnek azonban a délszláv válság kirobbanása előtt is fájt a foga Macedónia északi részeire, Görögország pedig követelte Szkopjétól az újonnan létrejött ország nevének megváltoztatá­sát. Nem utolsósorban pedig Macedónia volt Jugoszláv Köz­társaságban" igen nagy számban élnek albán nemzetiségű polgá­rok, akik semmiképpen sem tud­nak belenyugodni, hogy ott (is) kisebbségi sorsban kell élniük. Az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsa tavalyelőtt bölcsen mérte fel a helyzetet, s úgy ítélte meg, hogy az esetleges fegyveres konfliktus kirobbanását megelőz­heti egy zászlóalj amerikai katona állomásoztatásával. Belgrád ugyanis aligha kockáztatná meg a csillagos lobogó alatt a békét őrző jenkik megtámadását, hiszen ez­zel (amerikai) nemzeti érdekeket sértene, és Washington aligha hagyna megtorlás nélkül ilyes­mit. A szkopjei vezetés elsősor­ban erre a lapra játszik, ugyan­akkor pedig iparkodik bekap­csolódni a Partnerség a békéért programba. Szkopje tudatában van annak, hogy a békepartnerséghez való kapcsolódása bizonyos áldoza­tokat követel. Hadseregének szervezeti felépítése és logiszti­kai felszereltsége harmonizál a NATO-éval. Ez azonban aligha lesz elegendő. Van viszont egy kitűnő ütőkártyája, mégpedig a meglehetősen nagy jelentőségű, Krivolak nevű gyakorlótér. Va­lóság tehát a magát két éve tartó szóbeszéd, hogy a NATO-szak­­emberek már feltérképezték Kri­­vojakot, sőt a tervek is elkészül­tek a különféle felszíni és föld alatti létesítmények megépítésé­re. A beavatottak szerint már a ki­vitelezési munkálatok is folynak, s amennyiben Macedóniának sike­rül kapcsolódnia a Partnerség a békéért programhoz, úgyszólván abban a pillanatban befogadhat 12-15 ezer amerikai katonát, ami mindenképpen szavatolni fogja e fiatal államnak az agresszív szom­széddal szembeni biztonságát. B. M. IT TcuvC\*/7 cl

Next