Új Magyarország, 1996. szeptember (6. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

Nyugtalan Irak Huszein újra feszíti a húrt Küldetésük végeztével az iraki csapatokat „rövidesen" kivonják az ország északi részéből - közöl­te szombaton egy hivatalos bag­dadi szóvivő, adta hírül az MTI. A visszavonulásról azért szüle­tett megállapodás, mivel az iraki vezetés még nem döntött a kor­mányhatalom visszaállítása mel­lett a kurd tartományokban - tet­te hozzá a Forradalmi Parancs­nokság Tanácsának ülése után, amelyen Szaddám Huszein állam­fő elnökölt. A Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) szóvivője az AFP-nek nyilatkozva azt állította, hogy Iz­­bU és környéke kizárólag a KDP ellenőrzése alatt áll, iraki csapa­tokat nem vonultattak fel a tér­ségben. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának munkatársa szemtanúkra hivatkozva viszont azt közölte a francia hírügynök­séggel, hogy Irbíben felvonták az iraki zászlót a kurd parlament épületére. Az amerikai légierő megket­tőzte őrjáratait a berepülési tila­lom alá eső területek felett, vagyis a 36. szélességi foktól északra és a 32. szélességi foktól délre - kö­zölte szombaton a Pentagon. A francia védelmi minisztérium szombat esti tájékoztatása sze­rint az Öböl térségében szolgála­tot teljesítő 130 főből és 5 Mirage vadászgépből álló francia kon­­tingest is maximális készenlétbe helyezték. Tárik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes szombaton úgy nyilatkozott, hogy az iraki erők a KDP kérésére avatkoztak be Észak-Irakban. Hozzáfűzte, hogy az iraki hadsereg „korláto­zott" offenzívájának célja az Észak-Irak feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló iráni próbálkozás meghiúsítása. A brit külügyminisztérium szóvivője szombaton elítélte az Irán elleni iraki támadást, és kö­zölte, hogy London szoros kap­csolatban áll szövetségeseivel. Eközben megszakadtak a két ri­vális kurd szervezet között az Egyesült Államok égisze alatt Londonban kezdett tárgyalások. Törökország szombaton aggo­dalmának adott hangot az iraki csapatok hadművelete alatt. Az ankarai külügyminisztérium egyik illetékese a francia hírügy­nökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az Észak-Irakban folyó harcok csapást mérnek a térségbeli stabilitás megteremté­sére irányyuló valamennyi erőfe­szítésre és fenyegetik a térség polgári lakosainak az életét. KÜLFÖLD 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Ha béke nincs, felkelés lesz Arafat az intifáda újjáélesztéséről Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke szomba­ton úgy nyilatkozott, hogy a palesztinok esetleg újjáéleszthetik az izraeli megszállás elleni nemzeti felkelést, ha a béke megteremtése érdekében tett lé­pések nem hoznak eredményt - jelentette az MTI. Az egyik választási lehetőségünk az intifádá­­hoz való visszatérés - jelentette ki a pelesztin ve­zető a Jordán n­yugati partján lévő Nabluszban, ahol középiskolások előtt beszélt a tanévnyitó al­kalmából. Két napon belül Arafat már másodszor figyelmeztette Izraelt, hogy a palesztinok számá­ra nem a béke az egyetlen alternatíva - emlékez­tet a Reuter. Előzőleg a keresztény palesztinokat szólította fel arra, hogy vasárnap tartsanak nagy­szabású közös imát a jeruzsálemi Szent Sír Temp­lomában, s így tiltakozzanak Izraelnek a zsidó te­lepek bővítésére irányuló tervei ellen. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőtől a hé­ten azt követelte Arafat, hogy rendelje el az izraeli csapatok Hebronból való kivonását, és tegyen ele­get a békemegállapodásban vállalt más izraeli kö­telezettségeknek is. Válaszul Netanjahu elküldte néhány munkatársát, hogy tárgyaljanak a palesz­tin illetékesekkel, ez utóbbiak azonban később úgy nyilatkoztak, hogy a megbeszélések ered­ménytelenek maradtak. Clinton nem tart igényt Morris tanácsaira A botrányhős barát marad A választási körúton tartózkodó Bill Clinton amerikai elnök közöl­te, hogy a jövőben nem tart igényt lemondott politikatervező straté­gája, Dick Morris tanácsaira, ám a személyes kapcsolatot nem kíván­ja teljesen megszakítani vele. A po­litikai konzultánst hosszú időre visszatekintő ismeretség fűzi az el­nökhöz - jelentette az MTI. A botrányszagú lemondás po­litikai bombaként robbant a vá­lasztási küzdelemben. A döntést a hét közepén jelentették be, mi­után fény derült rá: Dick Morris­­nak állítólag egy éven át viszo­nya volt egy prostituálttal, aki­nek óránként kétszáz dollárt fi­zetett a szolgáltatásaiért. Bll Clinton két napon át kitérő vá­laszokat adott az ügyet firtató újságírók kérdéseire, először az MTV-nek adott interjújában fog­lalkozott az esettel. Az elnök hangsúlyozta, hogy megítélése szerint kampánya nem fogja megérezni a lemondott politikai konzultáns hiányát, mert „remek választási csapat állt össze, és min­denki más a helyén marad". Az elnök - 1992-es korteshad­járatát felelevenítve - autóbu­szos kampányutat tesz Al Gore alelnök társaságában Missouri, Illinois, Kentucky és Tennessee államokban. Bob Dole konzervatív „O.K.”-ja a hét végén Costa Mesában tartott kampánygyűlésén FOTÓ: MTI/AP Ütközőzóna Afganisztánban Egy orosz küldöttség szombaton Kabulból 25 kilométer széles fegyvermentes övezet létreho­zására kérte az afgán kormányt az ország északi határán abból a célból, hogy megszűnjön a kor­mányellenes tádzsik felkelők hátországa. Kabul szerint a hét­tagú orosz delegáció már kedd óta próbálja rávenni a kabuli kormányt az ütközőövezet létre­hozására - közölte az AP nyo­mán az MTI. Még nincs döntés az ügyben, azonban valószínűtlen, hogy Gulbuddin Hekmatjar, az új afgán kormányfő elfogadná a javasla­tot. Az afgán miniszterelnök, mi­közben tagadja, hogy országa segítené a tádzsik felkelőket, el­ismeri, hogy vallási kötelesség a mohamedán szellemű felkelések támogatása. A Szolidaritás visszatér? Augusztus utolsó napjai immár hagyományosan az 1980-as év e forró nyári hónapjának végén a sztrájkoló munkások képviselőivel a kommunis­ta vezetés által aláírt megegyezések emlékezete jegyében telnek: ezek tették lehetővé a Szolida­ritás független szakszervezet megalakulását. Idén az évfordulós ünnepségek központi színhe­lye augusztus 31-én, szombaton a lengyel fővá­ros volt. A legendás szakszervezet által szerve­zett felvonuláson mintegy 70 ezer ember vett részt. Varsóiak ezrei üdvözölték a mozgalom hí­veit a járdákról és a fellobogózott ablakokból. A felvonulás előtt az 1984-ben a lengyel poli­tikai rendőrség meggyilkolta pap, Jerzy Popie­­luszko egykori templomában tartott ünnepi mi­séjén Józef Glemp prímás szentbeszédében a Szo­lidaritás eredeti értékei mentén való megújulás­ra és a mozgalom újjáépítésére hívott fel, egy olyan mozgaom s nemzeti egység megteremté­sére, amely, mint mondta, tartósan képes lesz megváltoztatni Lengyelországot. A szentmisét követően Marian Krzaklewski, a Szolidaritás országos elnöke szólt az egybegyűl­tekhez. A politikus figyelmeztette a baloldali ha­talomgyakorlókat, hogy lehetőség szerint kerül­jék el az összeütközést a társadalomnak azokkal a széles rétegeivel, amelyek a hagyományos ke­resztény értékrend és a nemzeti tradíciók köve­tőinek vallják magukat. Éles szavakkal bírálta Krzaklewski a nemzeti vagyon felelőtlen kiáru­sítását. A kormánynak ezzel kapcsolatos dönté­seit az elnök hazaárulásnak minősítette. Megje­gyezte: mozgalma azon igyekszik majd, hogy felelősségre vonja a hasonló döntések létrehozó­it. Az elnök vége ismertette azokat a program­pontokat, amelyek jegyében ringbe kíván lépni a „Szolidaritás" Választási Akció nevű jobbkö­zép és jobboldali tömörülés a jövőre esedékes parlamenti választásokon. Szavaiból kiderült, hogy e program mellett aligha vállalhat szerepet a balliberális Szabadságunió, amelynek eddigi tevékenységéről a szakszervezetnek az a véle­ménye, hogy jelentős mértékben felelős a kom­munisták visszatéréséért a hatalomba. Az ünnepi szentmisét és Krzaklewski beszé­dét követően a ünneplő tömeg átvonult a varsói óváros környékére, ahol nagyszabású népünne­pélyen vett részt. A Nemzeti Szolidaritás meg­hirdetése - a jelek szerint - előrevetíti: nem ki­zárt, hogy a szakszervezet ismét széleskörű nemzeti mozgalommá alakulva visszaterelheti az eredetileg kitűzött vágányokra a rendszervál­tás vonatát. Jacek Kaminski Varsó • Teng Hsziao-ping már beszélni sem tudott, amikor az aggastyánt 92. születésnapján, augusztus 22-én fel­­keresték a tíwai vezetők, köztük Csiang Cö-min elnök és­­ Peng kormánya. Teng már több mint két éve nem jzent meg a nyilvánosság előtt, bár me­gye­­lők szerint az országot a piaci r­ormok útján elindító vezető még mindig bu­lyással bír kiválasztott utódaira. Cson Tu Hvan és Ro Te Vu fellebbezett Elnöki kegyelem várható? Az 1979-es katonai államcsínyt irányító Cson Tu Hvan egykori dél-koreai elnök szombaton fel­lebbezést nyújtott be a múlt hétfőn kihirdetett halálos ítélete ellen. Csont a dél-koreai bíróság bű­nösnek találta államcsíny végre­hajtásában, magas rangú katona­tisztek elleni gyilkossági kísérlet­ben, valamint az 1980-as kvang­­zsui felkelés vérbe fojtásában. Utódja, RoTeVu volt elnök, akit 22 és fél évi börtönbüntetésre ítéltek hasonló bűnök címén, szintén fel­lebbezést nyújtott be az ítélet ellen. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy a fellebbezési eljárás lefoly­tatása négy-nyolc hónapot is igénybe vehet. Dél-koreaiak so­kasága azonban úgy vélekedik, hogy a fellebbezés eredményé­től függetlenül Kim Jung Szam je­lenlegi államfő kegyelemben ré­szesíti két elődjét. (MTI) Bossi a független Padania kikiáltásáról Észak Dél ellen Olaszországban Szeptember 15-én Velencében elfogadják Padania függetlensé­gi nyilatkozatát, s ezen a napon megalakul az ideiglenes padán kormány - jelentette ki Umberto Bossi, az Északi Liga nevű párt vezetője. Nyilatkozatát a közel­múltban létrehozott AgePadania nevű hírügynökség szombati je­lentése alapján ismertette a teg­napi olasz sajtó nyomán az MTI. Bossi egyben közölte, hogy a Padania néven függetlenné váló Észak-Olaszország a Dél terhé­től megszabadulva 1999. január 1-jétől a közös európai valutát, az eurót létrehozó EU-államok közé kíván tartozni. A pártveze­tő - aki egyben képviselő az Eu­rópai Parlamentben - már inter­pellációval fordult a brüsszeli bi­zottsághoz, kérvén annak tisztá­zását, hogy „milyen eljárási elő­írásokat kel teljesítenie Padaniá­­nak a csatlakozáshoz". Az Északi Liga vezetője nyilat­­kozatában leszögezte: „Az olasz államban két gyökeresen eltérő ga­zdaság létezik: a padán, mely teljesítményét tekintve a gazda­sági nagyhatalmak közé tarto­zik, és a déli, mely továbbra is a fej­lődő államok szintjén található." A független Padania - az Olaszország kettészakítását im­már nyitt, hivatalos program­ként megfogalmazó Északi Liga szerint - a Pó-síkság déli határáig húzódó északolasz területeket foglalná magába. 32 millió lakosa lenne, parla­mentje Mantovában, kormánya Velencében működne. Az olasz kormány eddigi hiva­talos álláspontja az, hogy az Északi Liga semmilyen törvény­be ütköző cselekedetet nem kö­vet el a független Padarda tervé­nek dédelgetésére. A szeptember 15-re tervezett padán függetlensé­gi napot is egyelőre úgy tekinti, hogy az Északi Liga hívei vasárna­pi kirándulást tesznek a Pó folyó­hoz - amíg a megmozdulás a tör­vényes rend keretei között marad. A NAP hírei • A liege-i rendőrség szombat esti közlése szerint épségben előkerült két belga tizenéves lány, akiknek csütörtöki eltűnését szombaton reggel h­ták nyilvánosságra Belgiumban. A belga hatóságok nem közölték, hogy gya­nújuk szerint a lányok eltűnésének köze van-e a Belgiumot a közelmúltban megrázkódtató gyermekszexbotrányhoz. • Jean-Marie Le Fen, a francia szélsőjobboldal vezetője az emberi fajon belüli különböző embercsoportok egyenlőtlenségében hisz, s úgy gondolja, hogy az utóbbi másfél évezredben Franciaország bebizonyította civilizációja felsőbbrendűségét Le Pen egy hétvégi sajtóértekezletén elhangzott fejtegetése mellett a párt egyik veze­tője, Bruno Mégret például az Egyesült Államokat és a bevándorlást nylvánította a francia nemzeti identitást veszélyeztető tényezőknek. Ugyanitt a Nemzeti Front egy másik politikusa a bevándoroltak je­lenlétét a II világháborús náci megszálláshoz hasonlította. • A norvég hatóságok szombaton kihallgattak két orosz hegyimen­tőt, akik kilenc társukkal és más szakemberekkel együtt részt vettek a héten a Spitzbergákon lezuhant orosz személyszállító gép mentési munkálataiban. A Spitzberga-szigetek kormányzója közölte, hogy az orosz mentőalakulat illegálisan hatolt be a hegyvidékre, ahol csü­törtökön a Vnukovo Airlines orosz légitársaságnak a Spitzbergákon dolgozó orosz és ukrán bányászokat szállító járata 141 személlyel a fedélzetén lezuhant. Erőszak helyett politikai rendezés Csecsenföldön Békepaktum magyarázattal Alekszandr Lebegy tábornok, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára és Aszlan Maszhadov cse­csen vezérkari főnök szombaton hajnalban két dokumentumot írt alá a csecsen határ közelében, Haszav-jurt dagesztáni járási központban folytatott tárgyalá­sai eredményeként. Az MTI tájékoztatása szerint az orosz-csecsen nyilatkozat ér­telmében a felek lemondanak az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetés eszközéről, hangsúlyozva, hogy a tárgyalá­soknak, a politikai rendezésnek nincs alternatívája. Az aláírók ki­nyilvánították, hogy tevékeny­ségük az emberi jogok 1949-es egyetemes nyilatkozatának, il­letve a polgári és politikai jogok 1966-os nemzetközi paktumá­nak elveire épül. A második aláírt dokumen­tum - amely „Az Oroszországi Föderáció és a Csecsen Köztársa­ság közötti kapcsolatok alapjait meghatározó elvek" címet viseli - tartalmazza azt a kitételt, hogy 2001. december 31-ig elhalaszt­ják Csecsenföld státusának ren­dezését. Az orosz-csecsen dokumen­tumok további elemzést és érté­kelést tesznek szükségessé - je­lentette ki ugyancsak szomba­ton Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök szóvivője. Szergej Jasztrzsembszkij e megállapodá­sok kapcsán úgy fogalmazott, hogy a felek bizonyos változta­tásokat eszközöltek ahhoz a szó-Tegnapra gyakorlatilag mind az orosz, mind pedig a csecsen egy­ségek-a közös járőrök kivételével - elhagyták Groznijt. Az orosz belügyi csapatok parancsnoksá­­gának közlése szerint a szövetségi erők több mint ötezer katonát vontak ki a csecsen fővárosból, s csaknem négyezer szakadár har­cos vonult ki Groznijból. A cse­­csenföldi orosz parancsnokság közleményéből azonban kitűnik, hogy egyelőre vontatottan halad a fogolycsere. Orosz állítás sze­rint egyes csecsen osztagparancs­nokok váltságdíjat is követelnek az orosz hadifoglyokértö­reghez képest, amelyet a Viktor Csernomirgyin kormányfő vezet­te csütörtöki tanácskozáson vi­tattak meg. Moszkvában egyéb­ként a Puskin téren kisebb, pár ezres tüntetést szerveztek egyes demokratikus szervezetek és pártok a csecsenföldi békefolya­mat támogatására. Csecsenföld független marad - szögezte le Szaid-Hasszan Abu­­muszlimov csecsen alelnök szom­baton, a békemegállapodás alá­írása után. Hozzáfűzte: a doku­mentumban semmi nem rendel­kezik arról, hogy Csecsenföld Oroszország része, így csecsen szempontból semmi nem válto­zott. A megállapodás jelentősé­gét Abumuszlimov másként ér­tékelte, mint a dokumentumot orosz részről aláíró Alekszandr Lebegy. Egyebek mellett felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a szöveg szerint Csecsen­föld végleges státusát 2001. de­cember 31-ig, nem pedig 2001. december 31-én fogják rendezni. Lebegy a maga részéről úgy nyi­­latkozott, hogy a státus kérdését öt év múlva fogják megvitatni.

Next