Új Magyarország, 1997. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
Chirac a bővítésről is tárgyal Elnöki egyeztetés Moszkva előtt Az Egyesült Államok és Franciaország „egészében véve ugyanazon a hullámhosszon" van a NATO keleti irányú kibővítését, valamint az atlanti szövetség és Oroszország közötti kapcsolatok szabályozására hivatott megállapodásról szóló tárgyalásokat illetően - jelentette ki a Fehér Ház szóvivője. Michael McCurry arról a telefonbeszélgetésről nyilatkozott, amelyet nem sokkal korábban Bill Clinton elnök folytatott Jacques Chirac francia államfővel, egyebek mellett a NATO kibővítéséről és korszerűsítéséről. Tájékoztatása szerint a beszélgetést Clinton kezdeményezte, mert „egyeztetni" kívánt francia kollégájával annak vasárnap kezdődő moszkvai látogatása előtt. Ennek során Chirac a tervek szerint Borisz Jelcinnel is találkozik. Az eszmecsere főként a NATO és Oroszország között kötendő megállapodás jelentőségéről, az erről szóló tárgyalások folytatásának mikéntjéről, valamint a NATO júliusban tartandó madridi csúcsértekezletének napirendjére kerülő kérdésekről folyt - fűzte hozzá McCurry. A szóvivő „nagyon jónak" minősítette azokat a konzultációkat, amelyeket a NATO-tagországok a Moszkvával tartandó tárgyalásokon követendő taktikáról folytatnak. „Chirac és Clinton megbeszélésében semmi olyasmi nem volt, ami arra utalt volna, hogy ezen a téren ne tennénk további előrelépéseket" - jelentette ki. Tirana kártalanítja az áldozatokat A piramisjáték csődje alááshatja a gazdaságot Az albán törvényhozás teljes egyetértésben fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az összeomlott piramisjátékok áldozatainak anyagi kártalanítását. Mint ismeretes, a kis balkáni országban népfelkelés formáját kezdik ölteni a gyors pénzveszteség okozta agresszív tüntetések. A féktelen tömeghisztéria szításához alaposan hozzájárult a nemrég megtartott választások után ismét ellenzékbe szorult, csak nevében szocialista, ám gyakorlatilag ortodox kommunista párt politikai propagandája is, amelynek elsődleges célja a demokrata vezetés lejáratása. Kisebb településeken a szocialisták aktivistái - bizonyítottan - nemcsak irányították a feltüzelt tömeget, de betörtek a jelenlegi kormánypárt irodáiba is. A minap megszavazott kártalanítási törvény talán elsimíthatja a lakossági dühkitöréseket, azonban kérdéses, hogyan vészeli át az albán gazdaság a kénytelenkelletlen megszövegezett jogszabály gyakorlatba ültetését. A Nemzetközi Valutaalap ígért segítsége csak részben hozhat megoldást. A valamivel több mint hárommillió lakosú Albániában majdnem háromszázezren tették letétbe megtakarított pénzüket - 35-100 százalékos kamatok reményében - a posztkommunista Kelet-Európában már közismertté vált piramisjátékokba. Albánia egyébként az egyetlen ország, amely részben állami pénzből kárpótolja a pilótajátékok áldozatait. Igaz, a kárvallottak óriási létszáma, illetve az „elveszett" pénz összege (négyszázmillió dollár) rendkívüli intézkedéseket kíván. Berisha államelnök szerint a kártalanításnak csak kis hányada lesz készpénz, a nagyobbik részt folyamatosan helyezik majd el állami bankokba, rövid lekötésű számlákra. Az Albán Nemzeti Bank kormányzója ugyanakkor úgy véli: hosszú távon lehet csak megoldani az anyagi kártalanítást. Akárhogyan is, nem kizárt, hogy a pilótajátékok káros következményekkel járhatnak a diktatórikus kommunizmus csődjét éppen csak kiheverő és éledező albán gazdaságra. (pataky) KÜLFÖLD Euroszkepticizmus ferde szemmel nézve A Toyota a közös valuta elfogadására ösztökéli a brit kormányt Londoni tudósítónktól. A Toyota japán gépkocsigyártó vállalatcsoport elnöke azt mondta, hogy a csoport felülvizsgálja jövendő beruházási politikáját az Egyesült Királyságban, ha az ország nem fogadja el a közös európai valutát. Csaknem valamennyi angol lap feltűnő helyen közölt egy fényképet, amelyen Major miniszterelnök awalesi ügyek miniszterének és a dél-koreai nagykövetnek a társaságában boldogan rakja le Walesben egy új koreai gyár alapjait. A boldogságra minden oka megvolt a brit kormánynak, hiszen Wales az Egyesült Királyságnak olyan tartománya, amely igen sokat szenved a munkanélküliségtől. Kár, hogy Hirosi Okuda személyében ünneprontó zavarta meg az idilli képet. Okuda úr a világ egyik legnagyobb vállalatcsoportjának, a Toyotának az elnöke, és ilyen minőségében jelentette ki, hogy a Toyota bizony egész nagy-britanniai beruházási politikáját felülvizsgálja, amennyiben London nem fogadja el a közös európai valutát az első adandó alkalommal. A Toyota elnöke higgadtan kifejtette, hogy a japán beruházók szempontjából miért előnyös a közös európai valuta, s ennélfogva miért helyezné át a csoport európai beruházási politikájának súlypontját Nagy-Britanniából egy olyan európai országba, amely belép a Valutaunióba. A szempontok nem éppen újak: feleslegessé válik a költséges valutaátváltás, eltűnik az üzleti stratégia tervezéséből egy súlyos bizonytalansági elem, amennyiben nem változhat Európa gazdaságilag legfontosabb országai valutáinak viszonylagos értéke, egyöntetűvé válnak a kamatlábak, nivellálódnak az adók és foglalkoztatási költségek és így tovább. Az Egyesült Kiráyság Japán, a többi távol-keleti ország, valamint Észak-Amerika egyik legfontosabb hídja az EU felé. Ennek okai részben a hagyományos üzleti kapcsolatokban, részben az angol nyelvben és részben az alacsonyabb termelési költségekben kereshetők. Úgy látszik azonban, hogy ezeknek a tényezőknek az értéke úgy csökken, ahogyan az Egyesült Királyság távolodik az EU közép-A tegnapi The Times hasábjain megjelent elemzés, amely a kormányzó konzervatív párt egyik felsőházi képviselője, Lord Pearson tollából származik, összefoglalja mindazon érveket, amelyeket eddig különböző fórumokon, félhivatalos vagy magánvélemények formájában hallani lehetett London és az Unió szakításáról Pearson szerint Nagy-Britanniára legrosszabb esetben is semleges hatást gyakorolna a „békés válás az EU-tól". A brit kereskedelemnek alig 9 százaléka kötődik az EU-hoz, 11 százaléka más országokhoz, 80 százaléka pedig belföldön bonyolódik - érvel Pearson. A tory kormánypárton belül az utóbbi hónapokban mind többször merül fel a brit kiválás az Uniból, pontjától - vagy, ha úgy tetszik, élvonalától. Attól a csoporttól, amely a mind teljesebb integráció útját követi. Hirosi Okuda enyhén szólva tapintatlanul választotta meg, hogy mikor emeli fel a szavát az euro mellett. Az Egyesült Királyság választásra készül, és minden jel arra mutat, hogy az európai Valutaunió érzelmileg telített kérdése fontos szerepet fog játszani a választási hadjáratban és a szavazók döntésében egyaránt. Az érzelmi telítettséget mi sem mutatja szebben, mint egy rövid olvasói levél a Daily Telegraphban. Az olvasó felidézi, hogy a német külügyminiszter rövid néhány hónappal ezelőtt arra buzdította a brit szavazókat, szavazzanak arra a pártra, amely közelebb áll a közös valuta elfogadásához, s így ír: „Előbb a németek oktatnak ki, hogy kire szavazzunk, most meg a japánok írják elő, hogy milyen gazdaságpolitikát folytassunk. Az apám nemzedéke elgondolkozhat azon, hogy miért is vesztegette az idejét 1939 és 45 között." Jotischky László Perui rendőrök a limai parlament épülete előtt fékezik meg a lécekkel felfegyverkezett tüntető építőmunkásokat. A munkafeltételek, szociális juttatások megszorítása után Fujimori elnöknek nem csak a túszválsággal kell szembesülnie fotó: mti/epa Balos védelem volt ügynököknek öt hónapos vita után a lengyel szejm illetékes bizottsága elfogadta az átvilágításról szóló törvény tervezetét. A testületben a döntést követően csaknem botrányt idéztek elő a baloldali blokk (SLD) képviselői, akik magukra maradtak az átvilágítás szinte hisztérikus ellenzőiként. Egyébként nemcsak az ellenzék szavazott igennel a tervezetre, hanem a koalíciós partner Parasztpárt (PSL) is. A posztkommunisták legutóbbi felháborodását az váltotta ki, hogy a bizottság az elfogadás napján két, a belügyi és államigazgatási minisztérium, illetve a titkosszolgálatok vezetésétől az utolsó pillanatokban beérkezett levéllel nem volt hajlandó foglalkozni. Az illetékes bizottság vezetője, a parasztpárti Bogdan Pék szerint a két dokumentum semmilyen érdemi, korábbról nem ismert érvvel nem szolgált a testület munkájához. Janusz Szymanski, az SLD delegálta belügyminiszter-helyettes amiatt panaszkodott üzenetében, hogy a törvénytervezet veszélyezteti az államtitok védelmét, mivel automatikusan lehetővé teszi a titoktartási kötelezettség feloldását a lusztráció érintettjei számára. Az ugyancsak kommunista utódpárti Zbigniew Siemiatkowski, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerint az új jogszabály megbénítja a különleges szolgálatok tevékenységét, rést ütve az informátorok védelmén. Többek közt azzal érvel, hogy a régi ügynökök egy részét a rendszerváltás után átvette az államvédelmi hivatal (VOP), és felfedésük következményei beláthatatlanok lennének. Nehéz nem egyetérteni a törvénytervezet támogatóival, akik ezeket a kifogásokat azzal hárították el, hogy egyetlen besúgónak vagy ügynöknek sem kötelező közéleti szerepet vállalnia. A jogszabály szejm általi jóváhagyása esetén ugyanis csak a fontosabb állami hivatalok vezetőinek, ügyészeknek, bíráknak s a közszolgálati média vezető beosztású alkalmazottainak kell majd nyilatkozniuk arról az átvilágítási bíróság előtt, hogy 1944 és 1990 között együttműködtek-e a kommunista titkosszolgálatokkal. A hamisan nyilatkozókra ötévi börtön és a közhivatali munkától való tízéves eltiltás várna. A törvénytervezet egyébként valóban lehetővé teszi az érintettek számára az államtitok megőrzésének kötelezettsége alóli feloldást külön belügyi engedély nélkül. Ennek azonban fontos szerepe van abban, hogy az egykori kommunista politikai rendőrség tagjai semmiképpen se tagadhassák meg a kimerítő választ a vizsgálatot végző szerv előtt. A rendszerváltozás óta eltelt csaknem nyolc év során Lengyelországban is többször napirendre került az átvilágítás és a kommunizmus alatt elkövetett bűnökkel való elszámoltatás kérdése, de egy eset kivételével csak meddő vitákig sikerült eljutni. A Jan Olszewski vezette nemzeti jobboldali kormány ez irányú konkrét kezdeményezése 1992 tavaszán egyetlen éjszaka leforgása alatt a kabinet bukásához vezetett. Egy lusztrációs törvény megalkotásának szükségessége legutóbb 1996 elején merült fel, amikor Józef Oleksy miniszterelnököt a KGB-nek való kémkedés vádja érte. Annak ismeretében, hogy Lengyelországban idén ősszel parlamenti választások lesznek, aligha várható, hogy a mostani szejm a nyár elejéig végigtárgyalja a törvénytervezetet, s még kevésbé, hogy életbe is lép. Könnyen lehet, hogy az új parlamentben elölről kell kezdeni mindent. Úgy tűnik hát, hogy ügynöktörvények tekintetében csak a volt NDK-ban és a cseheknél nem állnak csehül a dolgok. Szalai Attila A NAP hírei • Az észak-koreai lakosok kevesebb élelmiszerhez jutnak, mint az afrikai menekültek- állapította meg az ENSZ Élelmezési Programja. A szervezet phenjani irodája szerint az országban az élelmiszer-fejadagot napi 100 grammra csökkentették, de az észak-koreai kormány illetékesei még ennek a szintnek a fenntartását sem tartják biztosnak. • A japán Közbiztonsági Bizottság tegnap úgy döntött, hogy nem szükséges betiltani az Aum Sinrikjo (Legfelsőbb Igazság) nevű szektát, amelyet azzal vádolnak a hatóságok, hogy mérgesgázzal megölt 11 embert a tokiói metrón 1995 márciusában. A testület azzal érvelt, hogy a szekta már nem jelent veszélyt a társadalomra, hiszen javait elkobozták, és büntetőeljárás folyik számos tagja ellen. • Az angolai békemegállapodás végrehajtásában tapasztalt ismételt késlekedések miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa figyelmeztette az érintett feleket, hogy ne halogassák tovább a nemzeti egységkormány beiktatását, és felszólította az érintett feleket, hogy alakítsák meg a nemzeti egység és megbékélés kormányát 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT A megbékélési nyilatkozat fogadtatása Bonni példa Prágának Példát mutatott a cseheknek a német Bundestag azzal, ahogy civilizált vitában és döntő többséggel elfogadta a cseh-német megbékélési nyilatkozatot. A német pártok, bár számos kifogásuk volt a dokumentummal kapcsolatban, képesek voltak felülemelkedni pártérdekeiken és az ország, a jószomszédság érdekeit helyezni az előtérbe - írja a tegnapi Mladá Fronta Dnes. A lap rámutat: a dokumentum kész, változtatni rajta lehetetlen. A pártérdekek előtérbe kerülése azonban komolyan megronthatja a jószomszédi kapcsolatokat, amelyekre Prágának is szüksége van. Václav Havel államfő és a jobboldali kormánykoalíció vezető politikusai egybehangzóan kedvezően fogadták a dokumentum bonni ratifikálását. Josef Zieleniec külügyminiszter szerint a a megbékélési dokumentum fontos kockája az új és egységes Európa építésének. Véleménye szerint a megbékélési nyilatkozat jelentősége Csehország és az Európai Unió közeledésével csak tovább növekszik. A legnagyobb ellenzéki erő, a Cseh Szociáldemokrata Párt hivatalosan továbbra sem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy támogatni fogja-e a dokumentum parlamenti elfogadását, vagy sem. A szociáldemokraták döntése kulcsfontosságú, mert a jobboldali koalíció kisebbségben van a képviselőházban. A két kisebb ellenzéki párt, a kommunisták és a republikánusok pedig már bejelentették, hogy képviselőik a megbékélési nyilatkozat ellen fognak szavazni, mert azt Csehország szempontjából hátrányosnak tartják. Feloldották a svájci banktitkot Nyilvántartott történelem A svájci bankárszövetség hozzájárult ahhoz, hogy a holocaust áldozatainak svájci bankokban maradt számlái után kutató szakértők a banktitokra vonatkozó törvények korlátozásaitól mentesen vizsgálhassák át a pénzintézetek nyilvántartásait - jelentette be Avraham Burg, a Zsidó Ügynökség elnöke. Jeruzsálemben kiadott nyilatkozatában Burg megállapította, hogy a svájci döntés „áttörést" hozott a kérdésről folytatott Tárgyalásokon, amelyek eddig ellenséges légkörben, kölcsönös vádaskodásoktól tarkítva folytak. A korlátozásoktól mentes vizsgálódás lehetővé tételére a bankárszövetség a Zürichben ülésező Volcker-bizottsághoz intézett levelében vállalt kötelezettséget. E bizottságot azért hozták létre, hogy megvizsgálja a zsidó szervezeteknek a svájci bankokkal szemben támasztott követeléseit; vezetője Paul Volker, az amerikai szövetségi bankrendszer volt elnöke, tagjai Svájc és a zsidó szervezetek képviselői. Burg, aki a zsidó szervezetek egyik képviselőjeként szintén tagja a Volcker-bizottságnak, a napokban még úgy nyilatkozott, hogy a svájciak vonakodnak akadálytalan betekintést nyújtani bankjaik nyilvántartásaiba, mert attól félnek, hogy ezzel fény derülne a náci Németországgal folytatott együttműködésük minden mozzanatára.- "