Új Magyarország, 1997. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD­imaamiiSM 3 Ki lesz a kormányfő? Jugoszláv vezérhiány Momir Bulatapics montenegrói el­nök nem kíván jugoszláv minisz­­terelnök lenni, s ezen elhatározá­­sáról már értesítette Szlobodan­­Milosevics szerb elnököt - írta tegnapi számában a Nasa Borba­rmű belgrádi napilap. A wa­shingtoni vezetéshez közel álló Forrásokra hivatkozó jelentés szerint Bulatovics, aki állítólag korábban már elvállalta a kor­mányfői tisztséget, a hatalmas bel- és külföldi nyomásra dön­tött úgy, hogy nem vesz részt a vezető tisztségekkel való „sak­kozásban". A lap azzal magyarázta Bula­tovics döntését, hogy a világ egyre inkább elszigeteli Milose­­vicset, s hogy az Egyesült Álla­mok állítólag arra készül, hogy Montenegrót kivonja a Szerbia elleni büntetőintézkedések ha­tálya alól. A jugoszláv főváros­ban nem tartják kizártnak, hogy a megváltozott körülmények kö­zött Milosevics igyekszik majd megszerezni a miniszterelnöki tisztséget. A Szerbiából és Montenegró­ból álló államszövetségben érvé­nyes szokások szerint a két leg­magasabb szövetségi tisztségből - a kormány­, illetve államfőiből - egyet montenegrói­­pilitikus­­nak kell betöltenie. A jelenlegi csúcsvezetésben Radoje Kontics miniszterelnök képviseli a kiseb­bik jugoszláv tagköztársaságot Tolerancia-díj Belgrádban A Nasa Borba cmű független szerb napilap a múlt év novem­berében rendezett szerbiai hely­­hatósági választások eredeti eredményeinek elismerését kö­vetelő diáktüntetőknek ítélte oda az újság vezetése által alapí­­tott Tolerancia-díjat A tekinté­lyes személyekből álló zsűri az­zal magyarázta egyhangú dönté­sét, hogy a diáktüntetések azt je­lentik, hogy Szerbia fiatalsága fellázadt az elviselhetetlen társa­dalmi és politikai körülmények miatt, s a fiatalok közösen köve­telik jövőjük szavatolását, az alapvető polgári jogok tisztelet­ben tartását és az egyetemek au­tonómiájának megadását A zsű­ri egyben azt is figyelemre mél­tónak nevezte^­­^így a diau^csak a hatalmas feszülts e fenére is si­került megőrizniük önuralmukat A Tolerarbán-díjat tavaly ala­pította meg a Nasa Borba, s az el­ső kitüntetést Aleksandar Tisma ismert nő kapta meg. A diákok képviselő a Nasa Botba „szüle­tésnapja" alkalmába tetelezett ü­nnepségen vették át a cigat Az egyetemisták független lapjának példányait osztogaák Belgrád szívében. Folytatádé­kBóliáhozú Ajroime. Titokzatos felszabadítók A koszovói albánok az FBI-ban jobban bíznak újvidéki jelentésünk: Koszovón alig két hét alatt soro­zatlövéssel megöltek két albán nemzetiségű po­lgárt, akik elfo­gadták és tevőlegesen is támo­gatták a Szerbia egykori déli tar­tományában uralkodó rendőri uralmat és a szocialisták hatal­mát; ismeretlen tettesek autó­bombával merényletet követtek el a pristinai egyetem szerb nem­zetiségű rektora ellen. Az általunk is hírül adott ese­tek után néhány nappal az albán nyelvű Bujku napilapban közle­mény jelent meg, amelyben az illegális Koszovói Felszabadító Hadsereg magára vállalta a fe­lelősséget a merényletekért. A belgrádi rezsimhű sajtónak ka­póra jött ez a nyilatkozat, hiszen azt a tézisét támasztotta alá, hogy a szerbiai albán kisebbség az eddigi gandhista politikáról át akar térni az erőszakra, s így akarja megvalósítani elszakadási törekvését Ibrahim Rumma, a koszovói al­bánok vezetője min­api sajtóérte­kezletén hangsúlyozta ugyanak­kor, hogy nekik nincs tudomá­suk a Koszovói Felszabadító Hadsereg létezéséről, s a közle­ményt bárki megírhatta. Ez te­hát nem bizonyíték arra, hogy ők erőszakhoz szándékoznak fo­lyamodni. A jelenlegi szerbiai hatalmat az albánok nem ismerik el, ezért Rugová azt javasolta, hogy a gyilkosságok és a robbantás ügyében ne a belgrádi rendőr­ség, hanem az Interpol és az FBI folytasson vizsgálatot B.M. Ausztria támogatja EU-csatlakozásunkat Megnyu­gtató bécsi méreg Folytatás az 1. oldalról Klima ebben odáig ment, hogy aztákor vendége arra kérte, jelöl­jön ki az államtitkárból belügy­miniszterré előlépett Karl Schlögl helyére új „EU-koordinátort", nemcsak ezt tette meg azonnal, de kijelentette: „tekintsük őt ma­gát is EU-koordinátorunknak". A Magyarország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban el­hangzott osztrák aggodalmak és kételyek kapcsán Kovács László világossá tette tárgyalópartnerei előtt, hogy „a magyar közvéle­mény szemében osztrák politi­kusok nyilatkozatai sokkal na­gyobb súllyal esnek latba, mint bármely más EU-tagállam ha­sonló megnyilvánulásai". A külügyminiszter kifejtette azt a nézetét, hogy a magyar EU-belépés legfeljebb a kezdeti időszakban okozhat problémá­kat Ausztria vagy más EU-tagor­­szág számára, „az átmeneti ér­dekkülönbségek közös akarattal feloldhatók", s a közösség tagjai — ha valamivel később is, mint az új belépők - közép­- és hosszú tá­von nagyon is sok előnyét fogák érezni az EU keleti bővítésének. Klima és Schüssel hangsúlyozták, hogy a szkeptikus ausztriai han­goktól fügetlenül az osztrák kormány egyértelműen támo­gatja Magyarországot az Úrnő­höz vezető útján. Beréneri György A szomszéd aggodalmai Magyarországon egyre többen szkeptikusak a tekintetben, hogy vajon Ausztria még mindig ugyanolyan p­ozitívan viszo­nyul-e szomszédja európai uniós tagságához, mint két éve ezelőtt - írja a Der Standard osztrák füg­getlen napilap p­énteken abból az alkalomból, hol Kovács László külügyminiszter Bécsben tár­gyalt A cikkíró szerint főleg Karl Stix burgenlandi tartományi fő­nök azon kijelentése szította fel ezt a hangulatot Magyarorszá­gon, hogy a munkahelyekkel kapcsolatos problémák miatt el kellene halasztani az EU keleti bővítését Hallgatag látogató Horn Gyula miniszterelnök teg­nap délelőtt parlamenti dolgozó­­szobájában fogadta Tom Lantost, az amerikai Kongresszus emberi jogi bizottságának társelnökét A megbesz­és témájáról a tárgyaló­felek nem nyilatkoztak a sajtó­nak. Az MTI információi szerint a két po­litikus Magyarország eu­­róp­ai integrációjának jelenlegi állásával foglalkozott. A magyar származású képvi­selő Bukarestből érkezett Buda­­p­estre. Mint ismeretes, a román fővárosban Tom Lantos kijelen­tette: személy szerint azért szál síkra, hogy Csehországgal Len­­gyelországgal Magyarország­­gal Romániával és Szlovéniával egyidejűleg kezdjük meg a NATO- ba való felvétel előkészítésére vonatkozó megbeszéléseket Ke­leti György honvédelmi minisz­terrel és Szapáry György MNB-aL­elnökkel is találkozik budap­esti tartózkodása során Tom Lantos, aki hétfőn tájákoztatja a sajtót megbeszéléseiről Ülőhelyet az Unióban­ hely jut-e, vagy ülőhely is. Mind­két p­árt a NATO-csatlakozás el­len foglalt áláso­s bejelentett­e: egy közép­-eurósiai semleges zó­na létrehozása érdekb­en nem­zetközi mozgalmat indítanak el Megállapították, hogy mindkét or­­szág úsan sérüln­e az emberi jogok, témára váltva Thürmer C^illa d­­rrKXidta: a Munkásp­árt a magyar­­országi valasztásokl9^.öszi^re­­hozatalát sürgeti. (­Iv^ Nikolaj Dc^rev bolg­ár belű^miniszter, a kantdm^pB&^aBaoa­­lidák miiiszteselnök-jelöltje tegnap azt j^jasolta, ha^ az ill­lamtó nevelten ki koalícim kormányt a birpoliteai váltág megoldása érdekébe­. Bulgáriában m­ár csak ama négy hete mindennaposak a tüntetések, amelyeken a szót emelnek az ellen, hogy a szocialisták temet kormányra kerülje­­nek, és előrehozott választások kulcsát kötetsü­k. Eruber kije­­lentette, a konszenzus kedvéért kész lenne minidátumáróL Thürmer Gyula, a Munkáspárt el­nöke Prágában a Cseh-Morva Kommunista Párt vendége volt A két p­árt egyetértett az EU-in­­tegrációs folyamattal de szerin­tük nem sürget az idő — a cseh és magyar kormányok fő céljának a belép­és kedvező feltételeinek el­érése kell lennie. Mint Thürmer Gyula tegnapi budap­esti sajtótá­jékoztatóján fogalmazott, mivel egy Wagner-opera is több órán át tart, nem mindegy, hogy csakáló­ Számkivetett tudomány ^“'^sztársad­lmi összefogásra és cselekvésre hívnak mindenkit tudósok és mérnökök a tanulás, a kutatás és az innováció társadalmi rmmgjának visszaállítása érdekében - ez áll a Mo­dernizációs Charta fda dolgozóinak felhívása élén. Az egyik aláíró­tól a következő sz­ámot hallom: „A technika századában nálunk pont a technika értékelődött le." Ugyan már, szó sincs itt a technika leértékelődéséről, épp el­lenkezőleg, a technika fetisizálásának korát éljük. Nem a tech­nika ért fedődött le, hanem a ttomo technicus", a csoda megal­kotója. A konstruktőrnek régente neve volt, társadalmi rangja, véleménye. És jelek is voltak a megh­allgatásukra. Az egészsége­sen funkcionáló társadalmak odafigyelnek az alkotó emberekre, mert tudnak valamit lényeges, általános emberi vonásról: az egészséges, a mindennemű alkotást serkentő, éltető hiúságról. Er­ről persze a mi társadalmunk is tud és tudott, ám olybá tűnik, mára mintha a hiúság kielégítésére szolgáló készletei kimerültek tuolna egyfa­jta — nevezzük néven — politikusi hiúság k legyezge­­tésben. A mérnök-értemiségi névtelenül rangfosztva és rangrejtve is teszi a dolgát: korszerűsíth­et, feltalál, mert ilyen a technika em­berének a természete. Unyegahez tartozik, hogy ezt tegye. Ideálja az ésszerűség, mert munkaeszköze a praktikus agy, mert tiszteli az anyagot, és bántja a szemét a tökéletlenség. De ne higgyük, hogy jól érzi így magát. Ne tartsuk őt annyira nagyvonalúnak, hogy azt véljük, fütyül ránk, mit sem ad a véleményünkre. És ostobának se tartsuk, akit büntetlenül kihasználhatunk. Ne gon­­doljunk, hogy nem zavarja bántó közönyünk Ne értékeljük fel, de ne is értékoljük alá. Adjunk neki inkább ranót, és e rangján tisz­­teljüket Teszi ő amúgy is a dolgát De ha kitetszene olykor egy­­egy end­er is a gép mögül, akkor látnánk meg, mennyire hálás. Alkotások özönével mondana köszönetet figyelmességünkért, amit voltaképpen csak az ő szelíd természete tart kegynek, való­­jában ez kellene hogy legyen a mi természetes viszonyulásunk Mára frázissá szegényült a kijelentés: „Megpróbáljuk vissza­szerezni a mérnök becsületét"De vajon ő veszítette-e el, vagy má­sok orozták­­ tőle? Tény, hogy nincs meg. Paizs Tibor Ciprusi rakétaalku Gpiius hajlandó lenne lemonda­­ni az obosz rakéták vásárlására, amenny­ien Törökországgal m­egállap­odása jutna a cipirusi helyzetről - jelentette ki Glekosz Klridesz ciprusi elnök tegnap Davosban. Az idei Világkereske­­delmi Fórumon részt vevő ál­lamfő sajtóértekezletén a rakéta­­vásárlás esetleges lemaradására vonatkozó kérdése válaszot. „Természetesen, nUKS szándé­kunkban plazarloni a p­énzt" - idézte az MTI A ti­casiai kormány január 4-én írt alá megálap­odást az orosz Roszvooruzsenyije vállalattal 20 darb T­SZ-300 kódnevű légellásí­­tó rakéta vásárlására. Az üzlet atéke 420 milió dolár, szállítási határideje 16 hónap. A terv ko­moly visszhargot váltott ki Tö­rökországban. Ankara január óta súlyos fenyegetéseket intéz a Ciprusi Köztársaság ellen, az ügyletet ,a béke elleni fenyege­tésnek" és „kalandorságnak" mi­nősítve. Kleridesz sajtóértekezletén úgy vélte: még szeptemberig meg kell próbálni megoldást ta­lálni a ciprusi problémára, mert utána a szigetországban meg­kezdődik a választási hadjárat. A török reakciót „eltúlzott­nak" nevezte. Bírálta a Ciprussal kap­csolatos nemzetközi kezde­ményezéseket - nevezetesen az Egyesült Államok és az Európei Unió által felajánlott közvetítést -, utalva rá, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának égisze alatt jobban lehetne koordinálna a ja­vaslatokat. Solana Bukarest esélyeiről A tegnap­i román lap e4l feltűnő tálalásban idézi ki Javier Sorina NATO-főtitkár Románia NATO- esélyeire vonatkozólag román képviselők és szenátorok egy csopportjának adott válaszát Az Európa Tanács p­arlamenti köz­gyűlésének strasbourgi tanács­kozásán csütörtökön Radu Bercea­­ruf, a román képviselőház aleln­ö­­ke és Teodor Molescanu szenátos-, solt külügm­iniszter kérdezte meg a főtitkárt: milyennek látja Románia esélyeit arra, hogy az első körben csatlakozzék a NATO-hoz. Solana kijelentette, Románia esélyei erre ugyanolyanok, mint a többi kelet-közép­-eurósiai or­szágé. Solana hozzáfűzte: A NATO figyelemta­el követi Ro­mánia lép­éseit bel- és külpoliti­kája terén, és ezek számításba jötnnek majd akkor, amikor meg­hozzák a döntést arról, hogy mely országok csatlakozhatnak majd a szövetséghez. Bolygatnak a nacionalisták Tudósítónktól: Marosvásárhelyi románok egy csop­ortja levelet intézett Emil Constantinescu államfőhöz, és ké­rik az 1990. március 16-20. közöt­ti események kivizsgálását. A le­vél valójában nem is kérés, ha­nem vádaskodás. A „románok csop­ortja" arról igyekszik meg­győzni Constantinescu államfőt, hogy Cseresnyés Pál szabadon bo­csátása igazságtalanság, indoko­latlan engedékenység volt, mert 1990 tavaszán, bizonygatják, a magyarok kezdeményezésére következtek be a marosvásárhe­lyi szörnyűségek, etnikai össze­tűzések, amelybe nemcsak a vá­ros békéjét, hanem „Románia te­rületi épsségét" is veszélyeztettüt. A levél közzétételével csak­nem egy időben Cheorghe Funar személyes találkozón kérte az ál­lamelnököt, hogy „vegye oltal­mába a Har­ta, Kovászna és Maros megyei rom­ánokat". Fu­nar szerint Székelyfadmi a lét­­számkisebbségben lévő ro­á­­nok súlyos megkülönbözteté­seknek, eleremtetlenítő hatások­nak, üldöztetéseknek vannak fe­­léve az RMDSZ részérőL Cons­tantinescu megígérte Funarnak, hogy a közeljövőben ellátogat a három megyéje.­­ A nacionalisták vádjaira ürügyként szolgál az is, hog a tavaly novemberi választásra, utána halaknaváltás révén na­gyon szűk megyei szintű atan­ti intézmény, hivatal élére az új kormányszövetséget arceító erő­schapjal jelöltek, jelölnek ki ve­zetőket, s a Szárdyföldön a ma­gyarok varrnak többségben. A volt román ko­rmány­zó p­árt és a maiak vezetője, Ion Iliescu ezt az átszervezést „p­olitikai tisztoga­tásnak" nevezi,és ez ügyben kü­­lön j döntésben tettek p­anaszt az Eurósia Tanács strasbourgi ülészakán is. (botos) A 31 tagú kolozsvári tanács kiechtsége, 15 tanácsos sza­­vazta csak meg tg^nap a GSfem^ie Funar p­olgár­es­­ter már a magyar főkonzulá­­tus ápay megnyitása ellen szervezett aláírásgyűjtés pénzelését, érmék ellenére az ülést vezető ^gs^párti tanácsos elfo^adottnak mi­nősítette a döntést A város­háza jogi szakértője, szintén az l^gy^^járt ember, kije­­lentette, hc^ az ülés elnöké­nek a dmil^i mndenek fölött ■vdó-A. pnngácm^er egy mil- Bé kért az aláírásgyűjtés­­re, de leiste, hogy ha nem kajt a meg a pénzt, akkor is fd^j^i^az i^aírásgyűjtést

Next