Uj Magyarság, 1940. március (7. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-30 / 71. szám

SZOMBAT, 1940 MÁRCIUS 99 WMAGRUSSAC A Dunán 60 év óta nem volt ilyen jégnélküli Pócsmegyernél az ár áttörte a gátát, a községet kiürítették­­ A Tisza végig árad — A Tar és a Szamos között román területről átömlő vizek fokozzák a veszedelmet — Különben a Mernéd és a Sajó völgyében a legsúlyosabb a helyzet . Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtit­kár, az árvízvédelem országos kormány­­biztosa a március 29-iki helyzetről a kö­vetkező tájékoztatást adta: A helyzet ma a Hernád és a Sajó völ­gyében a legsúlyosabb. A Hernádon Hidas­németinél a hídtorlasz elindulása után 70 cm-es apadás mutatkozott, a folyó mégis ma egész hosszában áradt és alsó szakaszán a vízállás az eddig legmagasabb magasságot is meghaladja 13 cm-rel. A Sajó felső szakasza apad, lejjebb Felső­­zsolcánál még árad, Ónodnál tetőzik; a nyilvántartott legmagasabb vízszintet 6­-13 cm-rel felülmúlja. A Bodva Szendrő­­nél 20 cm-t apadt, de vízállása még mindig 10 cm-rel a maximum felett van. A Zagyva és a Tarna felső szakaszán apad a víz. Újszász felett az újszász— jászladányi vasútvonal védelme tovább fo­lyik. Lejjebb ugyancsak a Zagyva ellen épül Szolnok második védelmi vonala, a zagyvarékási úton. A Latorca Csapnál jégtorlasz-duzzasztás következtében kiöntött; vízállása 14 cm­­rel meghaladta az eddig észlelt legmaga­sabb szintet. A Duna vízállása Budapesten pénteken délben 687 cm; hatvan év óta nem volt a Dunán ilyen magas jégnélküli árvíz. Pócs­­megyernél a Duna áttörte a gátat. A köz­séget kiürítették. A Garam és az Ipoly egész magyar sza­kaszáról apadást jelentenek. A Vág és a Nyitra még árad, bár kis mértékben. A Tisza végig árad, vízállása magas, de még nem nyugtalanító. Az ármentesítő társulatok jelentése szerint a Tiszán jég már sehol sem áll. A tisza-szamosközi ár­mentesítő társulat jelentése szerint a Túr és a Szamos folyó között a román terület­ről átömlő vizek miatt a társulat területén a helyzet komoly. Itt 250 főnyi katonaság birkózik az árral. Útjaink közül a budapest—­miskolc— kassai állami közúton Hatvan körül oko­zott az árvíz forgalmi akadályt. Ezt az akadályt a mai napon sikerült elhárítani és így Szikszóig ezen az úton a forgalom zavartalan. A szikszói árvíz, amely a mis­kolc—kassai vasúti fővonalat is megron­gálta, Szikszó községnél az utat használ­hatatlanná tette. A budapest—balassa­­gyarmat—kassai állami közúton Újpest és Dunakeszi között, továbbá Sződliget és Vác között 4—5 km hosszúságban az utat víz borítja. A budapest—szeged—belgrádi állami közút Kistelek után 6 km hosszú­ságban használhatatlan. A budapest— mohács—eszéki állami közút töltését Ercsi és Adony között kilenc helyen átvágták az elárasztott mezőgazdasági területek megmentése érdekében. Ercsi és Adony között az út használhatatlan. A budapest —esztergomi állami közúton Tahitótfalu és Dunabogdány között, továbbá Dömös tájékán az árvíz az utat elborította, azon­ban a forgalom ezidőszerint még lebonyo­lítható a­kadt és az ottani nyaralótelep egy része víz alá került. Ellepte az ár az óbudai hajógyári szigetet is, Lágymányos, Óbuda és az újpesti rakpart egyes részein pedig feltört a talajvíz és behatolt a házakba. Egy Váci­ úti ház hét lakását ki kellett üríteni. Pénteken reggel fél nyolc órakor a pócs­­megyeri gát átszakadt és a községet ekkor a víz egyik oldalról elöntötte. A falut mindenkinek el kellett hagynia. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, az árvízvéde­lem országos kormánybiztosa a hír vétele után azonnal a helyszínre indult. Szent­endrénél már elöntötte a víz a budapesti visegrádi utat, a Tahitótfaluról Pócs­megyer felé vezető bekötőúton pedig a honvéd-utászok pontonokon szállították a még Pócsmegyeren levő lakosságot. A köz­ségből 700 embert és 300 állatot mentet­tek ki. A községházára érve, Bonczos Miklós megbeszélést tartott a falu vezetői­vel és ennek során kibontakozott Pócs­­megyernek a fokozatosan növekvő vesze­delem elleni küzdelme. Pénteken reggel a növekvő ár egyszerűen elnyomta maga elől a gátszakadások helyére épített tömést és ezzel a falu védekezése lehetetlenné vált. A község lakossága az utóbbi esztendők­ben gyümölcstermelésre és kertészetre rendezkedett be. Az árviz mindent meg­semmisített. Veszedelemben forog a Tahi­­tótfalu felőli keresztgát is, s ha a Duna szintje még 10 centiméterrel emelkedik, Pócsmegyert a másik oldalról is elönti a víz. A veszélyt rendkívül növeli az abnor­mális szél. Amikor a kormánybiztos a falut elhagyta, a víz már annyira emelke­dett, hogy a községházáról csónakon kel­lett megtennie azt az utat, amelyen szá­ras lábbal jött végig. A katasztrofális helyzetbe került községben most már csak a katonaság és a mentés utolsó munkála­tait végző férfiak tartózkodnak. A Pócsmegyer mellett fekvő Sziget­­monostor községet pénteken ugyancsak el­zárta a víz. A falu élelmezését és a posta továbbítását a honvédség Szigetmonostor és Szentendre között rohamcsónakokon látja el Pócsmegyer katasztrófája Az egész ország aggódó figyelemmel várja az árvízről szóló hivatalos közlése­ket, a vízállásjelentéseket és szinte két­ségbeesett reménykedéssel igyekszik ki­olvasni azokból a legalább némileg meg­nyugtató fordulatokat. Érthető a lázas nyugtalanság, hiszen az utóbbi napokban a felvidéki folyók áradása és ennek foly­tán a Duna és Tisza ismételt megduzza­­dása úgyszólván minden folyóvízmenti te­lepet, tanyát, községet és várost közvetle­nül veszélyeztet, nem is szólva a számta­lan helyen fellépő belvizek okozta ka­tasztrófáról. A kormány közvetlen intéz­kedésekkel, a katonaság és a polgári la­kosság pedig éjt nappá tevő megfeszített munkával igyekszik gátat vetni a veszede­lemnek, mégis a rombadöntött házak, a hajléktalanná­­vált emberek százairól ér­keznek jelentések és az elemi csapás or­szágszerte olyan áldozatokat követel, ami­lyenekre hazánkban évtizedek óta nem volt példa. A Duna áradása a mellékfolyókon levo­nuló víz miatt még egyre tart. Péntekre a vízállás Budapesten ismét 13 centiméter­rel emelkedett. Az erős szél a hullámokat fokozott erővel korbácsolja a védőgátak felé és a töltéseket a víz sok helyen meg­rongálta. Csillaghegy felett a gát átsző­ A patakok áradása újabb víztömegeket zúdít a Sajó és a Hernád felé Szatmár vármegye területén villámlással kezdődött hatalmas hóvihar vonult végig Borsod megyében a bükki patakok ára­dása újabb víztömegeket zúdít a Sajó felé. A Hernád völgyében mintegy 25.000 hold került víz alá. A­ szélvihar a víz ere­jét annyira fokozta, hogy Hernádnémeti közelében a folyó kidöntötte a távíró­póznákat. Műszaki csapatokat kellett ki­küldeni, hogy a Kassa—Sátoraljaújhely és a Kassa—Gönc közti összeköttetést helyreállítsák. A borsodmegyei árvíz sújtotta községek közül eddig Ónod szenvedte a legtöbb kárt. A község 3500 katasztrális holdnyi területéből 2200 hold került víz alá, de a községnek Mohi határában lévő 1000 holdnyi birtokát is víz borítja. A község utcáin csak csónakokkal és katonai pon­tonokkal lehet közlekedni. Az áradat eddig 50 házat súlyosan megrongált, ezek közül tíz már összedőlt. Egyes há­zakból csak az utolsó pillanatokban tud­ták kimenteni a lakókat. A községben hatósági konyhát állítottak fel, a vár­megye pedig gyorssegélyt oszt szét a rá­szorulók között. Az ónoddal szemben fekvő Sajóhídvég és Sajóköröm községek­kel, amelyek a Hernád és a­ Sajó össze­folyásánál fekszenek, minden összekötte­tés megszaladt. A sajóvölgyi bányákhoz vezető utakat és iparvágányokat mind elöntötte a víz, úgyhogy a bányákat nem lehet megközelíteni és azokból a termékek elszállítása is lehetetlenné vált. Az eddigi jelentésük szerint a vármegye területén mintegy 80.000 katasztrális hold került víz alá. A főispán az újjáépítés céljából rendkívüli megyegyűlést hív egybe. Szatmár vármegye területén pénteken villámlással kezdődött hatalmas hóvihar vonult végig. A belvizek egyre nagyobb területet öntenek el. Péchy, Szabolcs fő­ispán bejárta az árvízsújtotta területeket. Streicher Andor alispán Győrteleken maga irányította az országúton átcsapó egy­méteres víz levezetését. Méhteleknél az Eger-patak hídját elvitte az ár. Utászok segítségével ideiglenes hidat építenek. Fehérgyarmaton 49 családot kilakoltattak. Vámosorosziban hat ház összedőlt. A la­kosság ingóságait csónakokon katonák mentik. A megye területén körülbelül 80.000 hold áll víz alatt. Ujszász, Szolnok és Szeged küzdelme az árral Ujszászon harminchat órája emberfeletti küzdelmet vív a Zagyva egyre emelkedő vizével a kivonult katonaság és a falu lakossága. A vasúti töltés, amely a falut védi, egyre gyengül, a víz pedig emelkedik. A csütörtökről péntekre forduló éjjel az erős szél felkorbácsolva a hullámokat és az emberek bokáig érő vízben dolgoztak. Szolnok második árvédelmi vonala csü­törtökön a késő esti órákban oly nagy veszélyben forgott, hogy a városban tar­tózkodó árvízvédelmi kormánybiztos a helyszínre rendelte az alispánt a munkála­tok személyes irányítására. Egész éjjel fáklyavilágítás mellett folyt a megfeszített munka, amelynek során a műút magassá­gát közel egy kilométer hosszúságban egy méterrel emelték. A körülzárt János­­hida, Alattyán és Jásztelek községek kör­gát­jait sikeresen védték, Jászberény tanya­világát azonban az éjjeli órákban oly gyorsan lepte el az ár, hogy a lakosság nem tudott menekülni és a házak tetején várta a mentésükre érkezőket. A Szolnok­ról kivonult utászzászlóalj egész éjjel dol­gozott. Ismét válságosra fordult a helyzet Sze­ged környékén is, ahol nemrég sikerült megállítani az áradás terjedését, de a több nap óta tartó esőzés és szélvihar követe­keztében a hullámok újra lazítják a gá­takat. Csorván a gát átszakadt és a víz feltartóztathatatlanul ömlik a környékre. Csanád és Torontál megyében is veszé­lyessé vált a helyzet. Szegeden nagyobb bajtól még nem kell tartani, de az árvíz­­védelmi hatóságok azért teljes készenlét­ben vannak. Budapestien szombat­on 695 centiméteren megáll a Duna áradása A Duna vízállása Budapesten, a lánc­­hídi 0 pontnál mérve, pénteken délben 687 centiméter, délután 4 órakor pedig 688 centiméter volt. Estére elérte a földmíve­­lésügyi mtiinisztérium vízrajzi osztálya ál­tal csütörtökön bejelentett 690 centimé­tert. A vízrajzi osztály tájékoztatása szerint az emelkedés igen lassú tempóban tovább tart és a vízállás a szombati nap folya­mán 695 centiméter magassággal tetőzik. Ez után a magasság után lassú apadás következik és új­ a a Duna német területen lévő szakaszán nagyobb esőzések nem duzzasztják fel ismét a vizet, lassan a normális keretek közé szorul a vízállás. Szendy Károly polgármester most tette közzé jelentését a budapesti árvízvédelmi munkálatokról. Pontosan kimutatta, hogy a fővárosra a tél folyamán lehullott száz­húsz centiméter magas hó és a Duna, negyven centiméteres jegének olvadása mi­lyen intézkedéseket tett szükségessé. A Duna vízállása Budapest belterületén nem okozott és nem okozhat bajt, mert nyolc­­kilenc méter vízmagasságig kellő védelmet nyújtanak a rakpartok és védőgátak, a külső területeken azonban sok helyen kárt tett az áradás. Súlyos a helyzet a Lágymányoson, ahol a határárok zsilipjeit le kellett zárni és a belvizeket szivattyúval emelték át a Du­nába. Albertfalva­ védelme érdekében há­romszáz méter hosszú és nyolcvan centi­ 5 « Strapaina, tartós freskó *A- \ anyagból, rávarrott h ce.Q fist N' Divaling, pupl nett­éi * anyagból, rávarrott, v. ’lm ■ Y két külön gallárra! b g^ ® 111 - Pupfínetting, elegáns _ divatm­intatiban, rávar-1|| \ rótt, v. két külön gal­fecfí­ji m \ / vS Oxfordszövésű sport m \/\ ing, tavaszi kirándulá­­­s sokra különösen alkat-jut." \ Puplining, erőteljes di­­­vatcsíkos mintákkal, rá­*jl| \JT\ ^ varrott, vagy két külön \ jPi­ „Bolln'-ing, különleges­j®| \ pi- *­ség sportszobáiban, _ tartalék-gallérral-------­Uj"-'''"’' \ Puplining, válogatott «ff \ W tavaszi minták, bélelt jM \K mell rávarrott, vagy két­esSa \ P külön gallérral _ __ _ Pu­plining, excluziv esi. M, \ * kos és sima külföldi SgA \m \ anyagból, sportszabás­\ *'■ ban, tartalék­ gallérral V cp ® f: \ Puplining, csinos mintás |||a \T ''' külföldi különlegesség, pBli Vk bélelt mellel, rávarrott, vagy külön gallérra! — :ls­táv Q Jk \ Pupfining, külföldi ;A­­J\ anyagból. A válogatás ’ \ J igényes urak tavkell \ meglepetése _ _ — VII. Rá érzi Mt 72—76. méter magas nyúlgátat építtetett a fővá­ros. A­ Népliget környékén a szegény családokat a kunyhókból és házakból sa­ját biztonságuk érdekében ki kellett tele­píteni. A Zuglót még mindig fenyegeti az árvíz, mert attól kell tartani, hogy a Rákospatak kiönt. Éppen ezért a veszé­lyeztetett pontokon gátakat építettek. A Bonyhádi-út és Kerepesi-út közötti lakott területek védelmére a patak töltését át­vágták. A polgármester az eddigi tapasz­talatok alapján sürgősnek tartja, hogy a védelmi intézkedéseket a főváros vala­mennyi vele érintkező törvényhatósággal egyöntetűen tegye meg és az árvízvédel­met országosan szervezzék meg. Végül köszönetet mond Szendy Károly az árvízvédelmi munkálatok vezetőinek és minden közreműködő munkásának, külö­nösképpen pedig a honvédségnek és a tűzoltóságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék