Uj Magyarság, 1941. október (8. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-14 / 234. szám

KETED, 1941 OKTÓBER 14 5 A bolgár miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Budapesten Fitor Bogdán bolgár miniszterelnök és közoktatásügyi miniszter feleségével együtt október 15-én délelőtt hivatalos látoga­tásra, Budapestre érkezik. A bolgár minisz­terelnök kíséretében lesznek Serafimov Gheorghi miniszterelnökségi államtitkár, prof. Joszov Boris dr. közoktatásügyi államtitkár, Saratov Constantin dr. rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium kulturális osztályá­nak vezetője, Pop Vasilev Stefan, a köz­­oktatásügyi minisztérium kulturális osz­tályának vezetője és Ganchev Kamen kö­­vetségi titkár. A budapesti látogatás kiemelkedő pro­grampontjai lesznek a magyar-bolgár kul­turális egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése, valamint Filov miniszterelnök­nek díszdoktorrá avatása a budapesti tudo­mányegyetemen. Hóman Bálint Székesfehérváron, Lukács Béla Miskolcon, Kölcsey István Zomborban­­ mondott beszédet a Mép értekezletén A Mép székesfehérvári szervezete vasár­nap délelőtt értekezletet tartott. Csitáry Emil főispán megnyitó szavai után Hóman Bálint kultuszminiszter, a város képviselője részlete­sen beszámolt az ország külpolitikai hely­zetéről. Rámutatott arra, hogy Magyarország évtizedek óta nyílegyenes külpolitikát folytat s azok mellett áll, akik vele együtt szenved­tek, akiknek elrabolt területeink jelentős részének visszaszerzését köszönhetjük. Az európai háború a nacionalizmus és bolse­­vizmus jegyében folyik és ez a körülmény eleve meghatározta Magyarország helyzetét, hiszen kormányzó urunk volt az első államfő, aki a bolsevizmus elleni európai összefogást hirdette. Szólott ezután Hóman Bálint a visszatért területek, a belpolitikai helyzet és a köz­ellátás kérdéseiről s ismertette a kormány­zatnak eredményes intézkedéseit. Utána Kallenecker Viktor felsőházi tag javaslatára az értekezlet üdvözlő táviratot küldött Bár­­dossy László miniszterelnöknek és vitéz Lu­kács Béla országos pártelnökenk. A magyar élet pártja miskolci szervezeté­nek ülését Lichtenstein László elnök nyitotta meg. Bornemisza Gábor beszámolója után Molnár Dezső országgyűlési képviselő a társadalom fegyelmezettségéről beszélt. Ez­után vitéz Lukács Béla országos elnök ismer­tette a kormány munkásságát. Hangsúlyozta, hogy a honvédség felszerelése érdekében ezután meg kell hozni minden áldozatot. Részletesen foglalkozott a földmívelésügyi kormányzat feladataival s megemlítette, hogy a kormány mindent megtesz a nyersanyag­­ellátás biztosítása érdekében. Rámutatott arra, hogy a zsidó birtokok igénybevételének meggyorsítására van szükség. Végül meg­állapította, hogy a keresztény magyarság egyre nagyobb százalékban jut szerephez az iparban és a kereskedelemben. Az értekezlet után a pártvezetőség távirat­­üdvözölte Bárdossy Lászlót, G­yörffy-Ben­­gyel Sándort és Lossonczy Istvánt. Vasárnap délelőtt a dél bácskai főispánok és a Mép első ízben kinevezett bácskai tisztség­viselői nagyválasztmányi ülést tartottak Zom­­borban. Deák Leó főispán megnyitója után Kölcsey István, a Mép országos ügyvezető alelnöke mondott beszédet. Ismertette a csonka haza utóbbi húsz esztendejének ese­ményeit és hangsúlyozta, hogy a kormányzó bölcs irányítása mellett a­ nemzet aspirációi jelentős részben valóra váltak. Végül a Mép tisztségviselőinek nemzetépítő feladatait is­mertette. Nagy Iván azt hangoztatta, hogy a Dél­vidék magyarsága továbbra is tartsa meg egységét. Deák Leó főispán a kormány cél­kitűzéseiről beszélt, majd a kisebbségi poli­tika alapelveit fejtegette. Willmann Mátyás a hódsági járás népének csatlakozását jelen­tette be. Petrovics Vildvoj ny. főispán a szerb­ség nevében szólalt föl és hűségükről biztosí­totta a magyar kormányzatot. Sztrilich Sán­dor bejelentette, hogy a bunyevácok beléptek a párt tagjainak soráb­a. Mérő Ignác helybeli pártelnök szavai után Deák Leó főispán ja­vaslatára üdvözlő táviratot küldtek Bárdossy Lászlónak és vitéz Lukács Bélának. Teleki János és Pataky László országgyűlési képvi­selők felszólalása után társasebád zárta be Délbácska első politikai megmozdulását. Antal István: A nemzetek sorsa nemcsak a csatamezőkön, hanem még inkább a bölcsek birodalmában dől el Kassa, október 13. A Széchenyi-emlékév keretében Kassa közönsége vasárnap délelőtt hódolt a leg­nagyobb magyar emlékének. Az ünnepség a nemzeti színházban nagyszámú és elő­kelő közönség jelenlétében a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Madarász Ist­ván megyéspüspök mondott megnyitó be­szédet. Rámutatott arra, hogy Széchenyi vallásossá, jellemessé, műveltté, gazdaggá, naggyá akarta tenni népét, magasabb polcra akarta emelni, mint amilyenen ed­dig volt. Latba vet­ette tehetségét, jellemét, vagyonát, egészségét, fenkölt hittel, val­lásossággal és mély alázattal indult a nemzetnevelő munkára. Nem dicsőségért, nagyravágyásért, nem kitüntetésekért dol­gozott, hanem magáért a hazáért. Népének boldogabb jövőjéért áldozta fel életét. Nagy ember volt, a nagyok közt is ki­magasló. A lelke­ tapssal fogadott beszéd után Antal István igazságügyi államtitkár emelkedett szólásra és ünnepi beszédében többek közt ezeket mondotta: — Az a kor, a történelmi háttér, amely­ben a legnagyobb magyarra való emléke­zés fáklyái most az ország minden sarká­ban felgyúlnak, szembetűnően hasonlatos ahhoz az időhöz és korhoz, amelyben száz­ötven esztendővel ezelőtt az ő halhatatlan életének tüze fellobbant. Európa csaknem ugyanolyan válságban vívódik, mint Szé­chenyi korában s azok a kérdések, ame­lyekre a mai magyar nemzedéknek választ kell adni, szintén csaknem ugyanazok, mint amelyek Széchenyi István nyugtalan lelke előtt is felmerültek. Az egyik kér­dés, mi a magyarság európai hivatása, a másik pedig az, várjon a magyar nép nemzetfenntartó és államvezető tulajdon­ságai erkölcsi, társadalmi, politikai és ha­talmi értékállománya alkalmassá teszik-e e hivatás betöltésére. — Európai hivatásunk a változatlan szentisváni misszió: a magyar birodalom összes anyagi és erkölcsi javainak birtoká­ban biztosítani a népek békéjét és együtt­működését itt a Kárpátok medencéjében, Európa e kritikus pontján kiegyenlíteni az itt ütköző népi erőket, összeegyeztetni az elütő érdekeket, harmonizálni a különböző faji kultúrákat és szellemiséget. A történe­lem azt bizonyítja, hogy ezt a hivatást tel­jesíteni csakis a szentistváni gondolat ke­resztülvitelével lehet. A szentisváni kon­cepció az egységes magyar államot jelenti, amelyet a nemzetfenntartó és államvezető magyar nép a maga autonóm erőinek alkot­mányos eszközeivel a saját akarata szerint kormányoz. A magyarság ebben a hazában nem csupán többségi nép, hanem az állam­­hatalom és a nemzeti szuverenitás jogarát égi és földi törvények alapján kezében tartó erkölcsi egység és nemzeti közösség, amely e kormányzó és igazságosztó jogai tartásához való jogát megszerezte azzal, hogy ezt­et baját ev.vil­e előtt k­arddal elfoglalta, ezer éven át karddal, igazsággal, kultúrával, politikai okossággal megtar­totta s az itt élő, az ide később bejövő né­pek egzisztenciáját, jogait, fejlődését, kul­túráját ugyancsak a magyar faj védelme alatt az igazságosság és a méltányosság szellemében biztosította. — E megállapításnak napjainkban kü­lönös jelentősége van, hiszen dicső hon­védségünk az ország nagy és győzelmes szövetségeseinek oldalán vére áldozatos hullajtásával pecsételi meg a szentistváni történelmi missziót, amely európai, de egyben nemzeti misszió is: európai, mert új, igazságos, szilárd és biztonságos euró­pai elrendeződést akar s nemzeti, mert az új európai elrendeződés keretében egy jogai csorbítatlan birtokában lévő erős, szabad és független Magyarországot akar. Ezt a gondolatot Széchenyi így fejezte ki: „A magyarnak, hogy valami legyen Európában, egyedül magyarnak kell len­nie, ez dicső és nemes öröksége.“ — Széchenyi második kérdésére, hogy alkalmas-e a nemzet eme missziójának be­töltésére, szintén azt kell válaszolnunk, amit ő: igen, különösen ha megreformálja önmagát lelkileg, erkölcsileg, társadalom­­vezetői eszméiben, nemzetnevelési elveiben s mindazokban a nemzeti, társadalmi és gazdasági intézményeiben, amelyek mai életfunkcióit alakítják és irányítják. A mai államférfiak közül az fogja leginkább megközelíteni a Széchenyi adta mélysége­ket és magasságokat, aki a mai magyar szellemiséget erőteljesebben tudja megtöl­teni a közösség iránti áldozatok és az egy­más iránti szolidaritás kötelességével. Az a magyar államférfiú, akinek lesz ereje és bátorsága leküzdeni az előítéletek, az ér­dekek és az önzés teremtette akadályokat és a naptalan oldalon lévő népi rétegek életviszonyainak felemelésével eléri azt, hogy ebben az országban minél több ma­gyar gyermek szülessék, hogy ezáltal a magyar faji erők ismét teljes intenzitásuk­ban bontakozhassanak ki. Száz évvel ez­előtt Széchenyi ismerte fel elsőnek azt a biológiai törvényszerűséget, hogy a nem­zetek sorsa nemcsak a véres csatamezőkön dől el, hanem sokkal inkább a bölcsek bi­rodalmában, ezért követelte, hogy a ma­gyar nemzeti eszmény hordozója ne egye­dül a hétszázezer nemes legyen, hanem helyezzék a magyar nemzetállam épületét a kilencmillió magyar jobbágy vállára is. A Széchenyi István által kijelölt nemzeti missziót csak mélységes keresztény hittel és izzó fajszeretettel lehet, amely két ne­mes indulat Széchenyi lelkében csodálatos szintézissel egyesült. Ma sincs más kive­zető út a nemzet számára s ha ebben az irányban haladunk, hűséges sáfárai le­szünk a legnagyobb magyar szellemi örök­ségének. --IWW'HWlllli.­.i .­­ A közönség mindvégig figyelemmel kí­sérte és sokhelyt megtapsolta az állam­titkár beszédét. Utána a Széchenyi munka­­közösség vezetője, Péter Ernő méltatta Széchenyi István egyéniségét, s azt kérte, hogy a­­ legnagyobb magyar példája nyo­mán azok, akik segíteni tudnak, tegyenek meg mindent népünk gazdasági, kulturális felemelésére és a szociális igazság érvé­nyesítésére. Vitéz Ujváry Lajos beszélt ezután s bejelentette, hogy Széchenyi esz­méinek megismertetésére és megvalósítá­sára „Széchenyi testvériség mozgalom“ indult meg. Az emlékünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. VEGYEN.. JEHOEVEN OSZTALYSORSJEGYET A főárusítónál Budapest, V. Sst. István-körut 27 Telefon: 123-271 Húzás már október 18-án! WmacKURSAG Különösen a gyermekeket fenyegeti veszély! Az iskolában, az utcán és a játszótere­ken minden egyes lélegzetvételnél meg­fertőzhetik a baktériumok, esetleg köny­­nyen meg is fázhat. Éppen ezért meg kell tanulnia a védekezést: öblögesse száját alaposan O D­O­S-lal naponta többször — tehát nemcsak reggel és este —,és így elpusztulnak a kártékony baktériumok. Az ODOL üde lehelletet biztosít, a gyermek fogai, mandulái és a torka pedig egészségesek maradnak Bulgáriában nincs általános mozgósítás Szófia, október 13. A bolgár távirati iroda, cáfolja a bul­gáriai általános mozgósításról külföldön terjesztett híresztelést. A cáfolat meg­állapítja, hogy a híresztelés ez esetben is valótlanság. Bombát dobtak egy svájci falura Bem, október 13. A svájci hadsereg főparancsnoksága hi­vatalosan közölte, hogy vasárnap este fél tizenegy órakor ismeretlen nemzeti­ségű repülőgépek Thurgau kantonban Sulgentől délnyugatra fekvő Buhwil köz­ségre bombákat dobtak. Egy ház romba­­dőlt, három ember meghalt. A vizsgálat folyik. Megállapították, hogy a bombák egy hetvenéves és egy harminchatéves asz­­szonyt öltek meg, s az utóbbinak tizenkét­­éves fiát. Jelige: „N. N." letétben kezelt, jeligés, N. N. vagy bármely okból és formában bizalmasan tartott osztálysorsjegyéről október 15-ig feltétlenül intézkedjék. Ezen az idő­ponton túl a főárusítók a nagy keresletre való te­kintettel nem tarthatják tovább.

Next