Uj Magyarság, 1942. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-09 / 79. szám

*JMACYARSÄG___________________________________________ S _______________________________ dia­­dézmátul és szerelemm­­­el menti próbái Mint ismeretes, Heinrich George, a vi­lághírű színész, a Schiller Theater inten­dánsa már hetek óta Budapesten tartóz­kodik és a ír a gyár-német kulturális csere­akció keretében vezeti az ,Ármány és sze­relem“ próbáit a Nemzeti Színházban. Schiller nagy alkotásának budapesti előadása egyike lesz az utóbbi idők leg­nagyobb színházi eseményének, aminek jelentőségét az is emeli, hogy Heinrich George az által újjáélesztett berlini Schil­ler Theatert ugyancsak ezzel a darabbal nyitotta meg és azóta ezt a művet rende­zésében a párisi Comedie Francaide is elő­adta. Heinrich George az európai szín­játszásnak egyik legkiválóbb egyénisége, színpadi alakításai és filmszereplései egy­aránt az első vonalba sorozhatók. Leg­utóbb a „Jud Süss“ és a „Forradalmár“ című filmekben szerepelt s három évvel ezelőtt Budapesten a „Zalameai bíró" cím­szerepét játszotta. Az „Ármány és szerelem“ április 11-én kerül színre. A Schiller-darabot a hét elejétől kezdve jelmezben és díszletek kö­zött próbálja az együttes a főintendáns és Kai Möller segédrendező irányításával. A díszleteket Josef Fennekel, Németország egyik legnevesebb festőművésze tervezte. ...— Dr. Kovács István (Atrium, City, Royal Apollo) A legnagyobb elismerés és dicséret illeti Fekete István ízig-vérig magyar filmjét, amelynek érdekes cselekménye jelentős problé­mákat hoz felszínre s a felmerülő kérdésekre olyan választ ad, ami minden magyar ember helyeslésével találkozik. Propaganda-jellege is van­ a filmnek, de ez nem hátránya, hanem előnye, mert nem rontja, sőt emeli irodalmi és művészi értékét, éleszti a magyar sorsközös­ség, az együvátartozás érzését s egymás foko­zottabb megbecsülésére serkent. Lebiliincselően érdekes, mozgalmas filmtörténet keretében hirdeti ez a film, hogy szűnjenek meg a tár­sadalmi osztályellent­étek s magyar és magyar között ne legyen különbség. A történet hőse dr. Kovács István, a nei paraszti sorból szárma­zott s egyetemi tanár lett belőle. Azt mondja magáról, hogy elérte a legtöbbet, amit ember elérhet: taníthatja nevezete fiatalságát arra, ami volt s elők­észítheti a jövőre, arra az egyetlen útra, amit minden magyarnak kö­vetnie kell. Ezt a derék embert megdöbbentő csalódások érik, attól kezdve, hogy menyasz­­szonya faképnél hagyja, amikor kiderül, hogy szülei egyszerű falusi földművelő emberek. Sorsa majdnem tragikussá fordul, míg azután a kitűnően felépített, drámai feszültséggel te­lített filmtörténet mindenkit kielégítő meg­oldással szolgáltat igazságot és méltó helyére emeli fel a csalódásoktól elkedvetlenedett pro­fesszort, figyelmeztetve, hogy a régi előítéle­­tek­nek vége legyen, mert a városok és falvak népe között nem lehet többé különbség. Páger Antal átszellemülve, mélységes át­érzéssel kelti életre ezt a fajtája szeretetétől fűtött, hivatásának élő magyar típust ki ítéli emelni Tóth. Julikai alakítását, a falusi lányból lett méltóságos asszonyt színészeted­és nélkül, köz­vetlen egyszerűséggel és őszinte átéléssel ele­veníti meg. Simor Erzsi pompás alakítást nyújt, az inzáró városi kisasszony szerepében. Egyforma dicséret illeti meg Ladomerszky Margit, Puskás Tibor, Rajnay Gábor, Kürthy György, vitéz Benkő Gyula, Pataky Miklós, Solthy György, Vaszary Piri, Gobbi Hilda ki­fogástalan alakításait. Bánki­ Viktor, a ren­dező is remekelt. A „Dr. Kovács István” pél­dát mutat arra, hogy a jövőben milyen ma­gyar filmeket kell gyártani. ■» ■ rí r I» Ha­rasilides 7. 8. Bérlet III. „Nemzetek­ népdalai“. Jegyek a „Harmónia“ jegyirodáiban: Mária Valéria­ u. 12. (Műbarát). Tel.: 184-501, Rákóczi-út 36. (Szöv. Bolt). T.: 226-437 és a Zeneakadémián. trió ápr. 14. Zenemüv. Főisk. 8. Műsoron: Quantz, Mozart, Bach J. S., Bach Phil. Em. Nagy Frigyes művei kora­beli hangszereken (barokk­ fuvola, viola da gamba, cembalo). (Harmónia). * A Morro Castle elsülyedése filmen. A há­ború kitörése előtt a Newyork és Havana között közlekedő Morro Castle nevű luxus­hajó a nyílt tengeren ismeretlen okokból ki­gyulladt s utasai közül alig néhányan tudtak csak megmenekülni. Ez a tengeri szerencsét­lenség a kiindulópontja a „Csodatevő szere­lem“ című olasz filmnek, amely megdöbbentő élethűséggel és drámaisággal eleveníti meg a hajó elsülyed­ésének tragikus jeleneteit. A film hősnője, egy bolseviki leány, szerencsésen megmenekül és egy mentőcsónakban egy pap­pal kerül össze. A filmtörténet ezután rend­kívül éredekes módon mutatja be, hogyan lesz vallásos, hívő lélek a kommunista elvek­től átitatott, vallástalan és istentagadó „szov­­jetkisasszony“-ból. Ezt a szerepet Conchita Montes alakítja, a férfifőszerepet pedig Ama­­deo Nazarri. Az újdonságot az Esperia-válla­­lat mutatja be. * Az evangélikus nőegyletek országos szö­vetsége április 11-én, szombaton délután 5 órai kezdettel a Gellért-szálló márványtermé­ben jótékonycélú, uzsonnával egybekötött vi­dám délutánt rendez. Közreműködnek Gobbi Hilda, Halmi Lujza, Hazslinszky Hugóné, Sí­pos Erzsébet, Pethes Sándor, Wek­ler Jenő uzsonnajegy ára 4 pengi, a helyszínen vált­ható. Színházfilm, Művészet­­ -- ---- --- , ----—~ Hamis eskü A Tobis ,.Hamis eskü“ című, költői szép­ségű és gondolatokban gazdag filmjének cselekménye a tiroli havasok égig érő csúcsain és a hegyóriások völgyében el­terülő kis faluban játszódik. Anzengruber, a történet szerzője ítéletet mondó szere­pet szánt a természetnek, amely, mint „erkölcsi fórum“ oly sokszor döntően be­folyásolja az ember cselekedeteit. A hegy ormainál meginduló sziklagörgeteg, vagy a megbocsájtást hirdető hajnalok, ame­lyek izzó színekben törnek át a völgyek felett lebegő tejfehér ködön, mesteri mó­don érzékeltetik az emberek fölötti ítélet igazságosságát. Az teszi elfogadhatóvá ennek a filmnek minden kis részletét, hogy az ember talán sehol sem él olyan közel a természethez, mint éppen a tiroli ha­vasok között. A kitűnő rendezés a termé­szeti képek és jelenségek fotografálásával tökéletesen festi alá a főhős drámai össze­ütközését és a hegycsúcsokon fehérlő hó­hoz hasonló tiszta szerelmet, amely lírai színekkel vegyíti a mű drámai hangját. Wilhelm Otto Fischer, Ilse Exl, Eduard Köck, Ludwig Auer, Anna Ext, Leopold Esterle, Ernst Auer és Ferdinand Exl játsszák az érdekes német film főszerepeit. A „Fő a boldogság“ a Simplonban és a Savoy­ban A­ Budapesten is jól ismert népszerű német komikus, Heinz Rühmann játssza a főszere­pét annak a Lena-Bavaria filmnek, amelyet „Fő a­­ boldogság“ címmel mutatnak be. A közkedvelt filmszínész fiatal férjet alakít, akinek sok baja van az anyósával. Az anyós szerepét Ida Wüst, a feleséget pedig Herta Feiler alakítja. A történet bonyodalmai ott kezdődnek, hogy a gyámoltalan férjet köl­csönkért frakkba öltöztetik és elviszik a vezérigazgatója estélyére, ahol elvész a fele­sége számára ugyancsak kölcsönkért ékszer. A történet nyomán az a kérdés merül fel, hogy mi a legnagyobb kincs az ember életé­ben s mi a feltétele a boldogságnak, amiért élünk, dolgozunk és húzkodunk. A Tobis filmje azt kívánja igazolni, hogy a boldog­ságot a jó házasság, a családi élet és az ott­hon nyugalma hozza meg az ember számára. A mozgalmas vígjáték csütörtökön a pesti Savoy és a budai Simplon mozikban kerül műsorra. * Bolgár filmbemutató Újvidéken, Magyar­országon , most mutattak be először hangos bolgár, filmet éspedig Újvidéken „vetélytár­­sak” címmel. A bolgár újdonság cselekménye az első világháborúban játszódik s hősei a falusi tanító és egy módos gazda, akik sze­relmi féltékenységből egymás ellenségei lesz­nek, de a háború vihara bajtársakká teszi őket. A bolgárok népszokásai és jellegzetes tájai tárulnak elénk a filmben, amelyet­ a kö­­zeljövőben, Budapesten is bemutatnak. * A Move díszhangversenye. A Move szép­mívesek operacsoportja április 11-én, szom­baton este fél 8 órai kezdettel a budapesti vármegyeháza tanácstermében díszhangver­senyt rendez. Közreműködik Németh Anna,­az Ope­raház tagja, S. Groh Klára hegedű­­művésznő, továbbá Eyssen Irén, Laurisin Irén, Füzy Matild, Zeöld Károly d­r., valamint a bu­dai ferences leányénekkar., * Heinrich George előadása Budapesten. A magyar-német társaság rendezésében április 13-án, hétfőn délután 6 órakor az országház delegációs termében Heinrich George, a kiváló német színész, a berlini Schiller Theater intendánsa előadást tart. Óriási siker! Prolongálva ! Karády- Bajor- Csortos- Páger együttesének pompás filmje A szűz és a gödölye Ejuxrír ■"■«jürjUHH - 1 .............­­.i rszTORTfík, 1942 ÁPRILIS 9 Karády-film a Royal Apollóban és a híradékaim A Royal Apolloban már napok óta játsszák, a körúti és a belvárosi híradó­mozikban pedig csütörtökön kerül a kö­zönség elé Karády Katalin „Tábori leve­lezőlap“ című legújabb filmje. A népszerű filmszínésznő a magyar filmiroda rövid­filmjében eredeti módon adja elő Fényes Szabolcs, a neves zeneszerző háborús da­lát, amelynek poétikus szövegét Zalábén Horváth János írta. Úgy a zene, mint a szöveg kitűzően tükrözi a magyar anyák és asszonyok érzelmeit, akik féltő gond­dal várják vissza a harctéren küzdő hozzá­tartozóikat. Karády Katalin búgó hangja kitűnően érvényesül ebben a művészi ha­tású rövid­filmben, amelyet bizonyára szí­vesen fogad a finom árnyalatokat kedvelő moziközönség. Új könyvek Dékány István: A magyarság lelki arca. Egyetlen nagy és meglepő szintézisbe foglalja össze Dékány István egyetemi tanár a ma­gyarságismeretre vonatkozó kutatások kriti­káját és a magyarság jellemképének rendsze­res kísérleteit. A könyv legérdekesebb feje­zetei a néplétek alapérzéseivel és a magyar­ság értelmi sajátosságaival foglalkoznak, egyúttal a tudós szerző kimutatja azokat a változásokat, amelyeket a hagyományos ősi magyar lélekben a városélet, az üzleti er­kölcs és az új idők szelleme létrehozott. Dé­kány a társadalomtudományi irodalom leg­jobb nevű művelője, új, időszerű és úttörő lélektani munkáját a tudományos világ és a nagyközönség egyforma érdeklődéssel fogad­hatja. A. Francé-Harrar: Megátkozottak. Raoul Francénak, a világhírű magyar származású tudósnak felesége, Anne Francé-Harrar ismert írónő és legújabb regényében, amelyet Mécs Alajos ültetett át magyar nyelvre, egy ame­rikai iparmágnás családjának, beteg lányá­nak és beteg fiának drámai sorsát írja le. Az­­ izgalmas témát Anne Francé-Harrar az igazi író eszközeivel alakítja, értékes és lebilincse­­lően szórakoztató regényében. Ez a könyv az utóbbi évek német könyvpiacának legnagyobb sikerei közé tartozott a Rossini Stabat Materje a belvárosi fa­­plébániatemplomban. Rossini születésének 150-ik évfordulója alkalmából a­ budapesti olasz követség és a magyarországi olasz kul­túrintézet védnöksége alatt rendezett előadás­sorozat keretében április 9-én délután 6 óra 30 perces kezdettel a belvárosi főplébánia­­templomban előadják Rossini Stabat Mater­­jét. Vezényel Berg Ottó, Bodó Erzsi, Tutsek Piroska, Pataky Kálmán és Littasy György közreműködésével. Az érdeklődők a meghívó­kat az olasz kultúrintézetben (IV. Eskü­ út 5) délelőtt 10—12 óra között vehetik át. * May Károly-emlékkiállítás Bécsben. Bécsben most ünnepelték May­ Károly, az ifjú­ság vagy regényírója születésének 100-ik év­fordulóját. Ebből az alkalomból a bécsi keres­kedők otthonában kiállítást rendeztek, ame­lyen szemléltető összeállításban mutatták be a May Károly életére és műveire emlékeztető anyagot. Kiállításra került hű utánzatban a May Károly kertjében álló „Beerenfett“-villa, valamint egy vadnyugati őrház fegyverekkel, bőrökkel, ruhákkal, vad­ásztrófeákkal és tűz­hellyel. A falak mentén levő üvegszekrények­ben indián ruhákat, eredeti fejdíszt, fegyvere­ket és egy teljes indián női viseletet mutat­nak be a látogatóknak. Nagy érdeklődést kel­tett a May Károly műveiben sokszor említett „ezüst puska’’. Sok tárgy emlékeztet a Keletre is, amelynek országait és népeit May Károly oly élénk színekkel írta le műveiben. A kiál­lítást kiegészíti sok eredeti kézirat, amelyet May Károly özvegye bocsátott a kiállítók ren­delkezésére. * A pécsi nemzeti színház igazgatói állása betöltésre kerül. A pályázat feltételei a pol­gármesteri hivatalban tudhatók meg. Pályá­zatok legkésőbb április 20-ig nyújtandók be ugyancsak a polgármesteri hivatalban. * Jótékonycélú műsoros est. A dunagőz­­hajózási társaság dalköre az üzem hadba­­vonultjainak felsegélyezésére az egyesület dísztermében szépen sikerült műsoros estet rendezett. Az énekkar Kézdi-Krén Géza ve­zényletével pompás műsort énekelt végig, Grebesits Ferenc dalokat adott elő, Gárdos Kornélia pedig Erdélyi József és Gyóni Géza verseket szólaltatott meg. Bevezető beszédet Banikovics Rudolf, a dalkör ügyvezető­ elnöke mondott. * Aria- év dalest. Rokonszenves képességű fiatal énekesnő, Vargay Anny ária- és dal­estet rendezett a zeneművészeti főiskola ka­maratermében. Operaáriákat, operettrészlete­­ket, dalokat szólaltatott meg és kellemesen csengő szopránhangjával, közvetlen előadás­módjával nagyon szép, értékes hatást keltett. Bemutatkozását a közönség igen melegen fogadta. A hangversenyen Szántó Gyula, az ismert rádióénekes működött közre. * Bemutatás előtt a „Kádár kontra Kere­kes.“ A fővárosi mozik műsortorlódása kö­vetkeztében vidéken mutatták be először a közönségnek a „Kádár kontra Kerekes’’ című filmet, amelyben Tolnay Klári játssza a női főszerepet, ő az ügyvédbojtár-kisasszony s partnere az örökös anyagi zavarokkal küzdő, könnyelmű fiatalember, akinek szerepét Szi­­lassy László alakítja. Mellettük kitűnő ko­mikus színészeink: Vaszary Piroska, Makláry Zoltán, Pethes Sándor és Ferenc, Mély Gerő, Batari Nándor, Köpaczi-Boócz Lajos és Misoga László játszanak hatóbb szerepeket.

Next