Uj Magyarság, 1944. május (11. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-02 / 98. szám

tek. A Dnyeszter alsó folyása körüli harcokban különösen kitüntette magát a Jordan alezredes vezetése alatt álló 715-ik brandenburgi gránátos ezred. A Dnyeszter felső folyásától délre, valamint Köveitől délnyugatra csapataink kemény harcok során további teret nyertek. Német harci és csatarepülőezredek Kovel térségében a szovjet ütegállásait, páncélos gyülekezőhelyeit és járműoszlopait támadták és sok járművön kívül 23 ellenséges löveget is elpusztítottak. Nehéz német harci repülőgépek erős kötelékei az elmúlt éjjel súlyos és hatásos támadást intéztek a Kovnotól délre fekvő Zdolbunovo közlekedési csomópont ellen. A déli arcvonal több szakaszán az ellenséges vasúti forgalom elleni támadásaikat repülőink eredményesen folytatták. Vitebszk és Polock között visszavertük a bolsevisták helyi jellegű támadásait és tüzérségi tűzzel szétvertük készültségeiket. A magas északon Hoppé százados vezetése alatt egy német közelfelderítő kötelék nehéz sarkvidéki időjárási viszonyok mellett is kiválóan teljesítette feladatát. A keleti arcvonal harcairól az Interinf még a következőket jelentette: A hónapokon át tartó „mammut-csaták“ lezárulása óta a szovjet fronton most folyó tevékenység lényegében véve,ugyan az arcvonalak» kiegyenesítésére, megfelelő felvonulási terep megszerzésére, az utánpótlás megszervezésére és az új, nagy harcokra való előkészületre szolgál, de nem lehet semmi kétség aziránt, hogy a németeknek és szövetségeseiknek a Dnyeszter alsó folyásánál, az egész Kárpátok előtti terepen, újabban pedig még Kovel területén is megindított támadó műveletei a szovjet hadvezetőszijet tartalékainak idő előtti és egyre nagyobb mérvben történő harcbavetésére kényszerítették. A szovjet azonban nem tudta a német és a szövetséges csapatoknak az előbb említett területeken történő hadműveleteit megakadályozni. A német csapatok a bolsevisták minden törekvésével szemben szilárdan kezükben tartják a kezdeményezést. Az angolszászok áprilisban 1392 repülőgépet vesztettek Egyedül a Berlin ellen intézett legutóbbi terrortámadás 129 gépjükbe került, ami 1200-nál több repülő elvesztését jelenti Újabb német sikerek a nettunoi hídfőnél és a tengereken Berlin, május 1. Az angolszász hatalmak ellen folyó háborúról kiadott vasárnapi hadijelentés ezeket mondotta: A nettunoi hídfőállásban, valamint az olasz déli arcvonalon ellenséges előretöréseket vertünk vissza. Egy olasz gyorsnaszádkötelék naszádjai Nettuno előtt elsülyesztettek egy ellenséges korvettet. Alacsonyan szálló ellenséges repülők Középolaszországban bombákkal és fedélzeti fegyverekkel megtámadtak egy világosan jelzett tábori kórházat. Az 1943 október eleje óta a Balkán nyugati részén a kommunista bandák ellen harcba vetett 1-es kozák hadosztály kiválóan verekedett és az ellenségnek súlyos veszteségeket okozott emberben és anyagban. - A légifegyvernem védelmi erői és a tengerészet légelhárító tüzérsége a Toulon francia kikötő ellen intézett egyik légitámadás alkalmával 15 ellenséges bombázót lőttek le. • Búvár,hajóink az Atlanti-óceán és a Földközi-tengeren ellenséges hajókíséretek ellen folytatott kemény harcokban elsülyesztettek 22.209 bruttó regisztertonna hajóteret kitevő négy hajót, továbbá öt kísérőrombolót; ezek közül két nagy romboló a legkorszerűbb építésű hajó volt. Tengerészeti haderők, valamint kereskedelmi hajók fedélzeti fegyverei és a tengerészet légelhárító tüzérsége az április 11-től 30-ig terjedő időben 101 ellenséges repülőgépet lőttek le. Északamerikai bombázó kötelékek szombaton a déli órákban erős vadászvédelem mellett terrortámadást intéztek a birodalmi főváros ellen. Lakónegyedekben károk keletkeztek és a lakosságnak veszteségei voltak. A német légvédelem lelőtt 129 északamerikai terror repülőgépet, köztük 121 négymotoros bombázót. Hans Heinrich König főhadnagy, egy vadászezred századparancsnoka légiharcokban megsemmisített négy négymotoros terrorbombázót. Ellenséges repülőgépek az elmúlt éjjel bombákat dobtak az alsó Rajna vidékére. Nehéz német harci kötelékek az elmúlt éjjel Plymouth, valamint az angol délnyugati partok előtt észlelt hajógyülekezések ellen intézett nagytámadás során hatásos eredményt értek el. Hétfőn délután 2 órakor a német távirati iroda a véderőfőparancsnokságnak a Führer főhadiszállásáról kiadott következő újabb hivatalos jelentését tette közzé: A nettunoi hídfőnél egy rohamcsapat- vállalkozás során több ellenséges kiserődöt felrobbantottunk és védőőrségüket elkeseredett közelharcok során egészen csekély saját veszteség mellett megsemmisítettük. Egy csatarepülő kötelék sikeres támadást intézett tüzérségi és légelhárító tüzérségi állások ellen. Német és olasz vadászok, valamint a légelhárító tüzérek Északolaszország fölött hét ellenséges repülőgépet lőttek le. Április 29 én angol vadászbombázók St. Malo kikötőjében egy ott horgonyzó és felismerhetően megjelölt német kórházhajó ellen intéztek támadást és a hajót fedélzeti fegyvereik több találatával megrongálták. A megszállt nyugati területek helységei ellen intézett támadásai során az ellenség Vaséban kilenc repülőgépet vesztett. Az elmúlt éjjel ,egyes angol zavaró repülőgépek Nyugatnémetország helységeire bombákat dobtak. Az angolszász utánpótlási összeköttetések elleni harcban április folyamán a légierő és a haditengerészet23 kereskedelmi és szállítóhajót sülyesztett el 153.820 bruttó regisztertonna tartalommal. További 34 hajót, összesen 227.000 bruttó registertonna tartalommal, bomba- és torpedótalálatokkal súlyosan megrongáltunk. Ezek közül soknak az elsülyedésével kell számolni. Az ellenséges hadihajók közül 27 rombolót és ki érőhajót, egy aknakeresőhajót és hét gyorsnaszádot elsülyesztettünk, valamint öt rombolót és kilenc gyorsnaszádot megrongáltunk. Az Interinf légügyi tudósítójának értesülése szerint az angolok és az északamerikaiak a német birodalom területe ■és Keleteurópa ellen intézett éjszakai és nappali légitámadások során áprilisban legalább 1392 repülőgépet vesztettek, amelyek közül 1129 négymotoros bombázó volt. A gépeket a német vadászrepülők magyar, bolgár és román vadászokkal, valamint a mindenfelé elosztott légelhárító ütegekkel együttműködésben pusztították el. A Berlin ellen intézett szombati terrortámadás során, mint a vasárnapi német hadijelentés már közölte,, a német védelem 129 támadó gépet, köztük 121 négymotoros bombázót lőtt le. A német távirati iroda megállapítja, hogy az amerikai bombázóparancsnokság ezzel újra 1200-nál is több repülőt,veszített, nem számítva azokat a veszteségeket, amelyek hazafelé és leszállás közben érték a repülőket, s amelyek a tapasztalatok tanúsága szerint minden bizonnyal most is nagy százalékot tetek ki. A Berlin ellen intézett szombati terrorbombázásról még azt jelenti az Interinf légügyi tudósítója, hogy az amerikai bombázó hullámokat már a német terület elérésekor német romboló és vadászgépek támadták meg és e támadások hevessége még fokozódott, amikor a bombázó hullámok a birodalmi főváros közvetlen közelébe értek. Fürkor erősödött a légelhárítótüzelés is. A Berlin és é északnyugatnémetország felett mutatkozó gomolyfelhőzet és az erősen ingadozó időjárási helyzet nem tudta megvédeni az amerikaiakat a súlyos repülőgépveszteségektől. A négymotoros amerikai repülőgépek legénysége percekre sem térhetett magához, mert saját veszélyeztetése mellett minduntalan kénytelen volt végignézni, amint a kötelék gépei egymásután robbantak fel vagy zuhantak alá lángokban, miközben a zuhanó gépek pilótái az utolsó pillanatban ejtőernyővel próbáltak, menekülni. Ez csak részben sikerült nekik, minthogy a végzet többnite váratlanul csapott le rájuk. A bombázó kötelékek randje már az Elba térségében vívott légicsata kezdetén szímmel láthatóan raegzavarodott és később fokozott mértékben felbomlott. Az amerikai bombázók visszafordulása Berlin térségéből azt a benyomást keltette, mintha minden egyes bombázó kötelék saját szakállára akarta volna átverekedni magát a német elhárításon, miután az amerikai vadászok teljesen csődöt mondtak. A német vadászrajok ekkor erőteljes és váratlan oldaltámadásokat intéztek a visszatérő bombázó hullámok ellen. Az amerikai támadó hullámok egyes alakulatai már kezdetben feladták az irányt Berlin felé és a német vadászgépek, valamint a légvédelmi ütegek szorongató nyomására bombaterhüket vaktában do 1944 MÁJUS 2 effiai Más . Nem először történik meg életünk folyamán, hogy a nemzet sorsát, jövendőjét a fegyverekre kell bíznunk, hiszen csaknem egész históriánk évszázadai alatt ezt kellett cselekednünk, s minden döntés, minden rövid alkotó korszak előtt a súlyos harcok, nagy áldozatok voltak a bevezetők. Szabadságunkat, függetlenségünket, anyagi és szellemi birtokállományunkat karddal kellett védelmeznünk, s amikor ugyanez elé a szükségesség elé állít bennünket a sors, pontosan, tudjuk, mi a kötelességünk. Vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettes Hódmezővásárhelyen elmondott őszinte, nyílt, katonás beszédében is erre figyelmeztet bennünket, s mi tudjuk, hogy szavai milyen kemény nyomatékot kapnak az eseményektől. Minden szempontnak félre kell szorulnia, minden érdeknek, még a legtermészetesebbnek és legjogosabbnak is elnémulnia a legnagyobb, a haza fennmaradásáért való áldozatok előtt. Nem most, már húsz esztendővel ezelőtt fel kellett volna készülnünk erre a háborúra, mert csak az aluzionisták, vagy spekuláló hitványok hitték azt, hogy a páriskörnyéki békék után a fegyveres béke állapota örök maradhat. Hogy mit mulasztottunk, helyesebben mit mulaszttat-tak el velünk.. . arról most ne beszéljünk. Ezek a napok a cselekvés, s nem a vita és felelősségrevonás napjai. Ezeknek is eljön majd az idejük és a nemzet bizonyára ítélőszéke elé szólítja mindazokat, akik bűnösök. Ma azonban egyetlen kötelességünk van: katonának lenni, a fegyver, vagy a munka katonáinak, s mind a két fronton becsülettel, a legvégsőkig teljesített kötelességgel helytállanunk. Igen, — mint ahogy Rátz Jenő mondotta,— a mostani súlyos és válságos időkben egyetlen szempont és egyetlen vélemény lehet csak döntő tényező és ez a katona szava. Mint évszázadok alatt mindig, amikor puszta létünkért kellett verekednünk, s nemzedékekvéráldozatával kicsikarnunk a sorstól jövendőnket. Nincs többé fontolgatás, a politikai játékosok sakkozásának vége: a fegyveré, a jó, tiszta és becsületes magyar fegyveré a szó ... • Felejteni természetesen nem szabad. A feledékenység sok bajt, tragédiát hozott már reánk, a megbocsátás, a konzekvenciák levonása, a tanul *ságok szem előtt tartása sohase volt különös erényünk, s ha egyszer a veszedelem elmúlt fejünk fölül, mindig hajlandók voltunk magunkhoz ölelni a vétkeseket, s a felmentő ítéletet azzal okoltuk meg , olyan kevesen vagyunk magyarok, hogy még az apagyilkosnak is meg kéne bocsátanunk. A hazárdok, az elvetemültek, az önérdek foltos palástú lovagjai mindig is erre spekuláltak. Hát többé ezt a hibát, ezt a megbocsáthatatlan könynyelműséget nem szabad elkövetnünk. Igaza van vitéz Rátz Jenőnek: vésse jól emlékezetébe mindenki azt, ami 1944 március 19-én történt, mert ezek az események egy vékony kis réteg, egy szűk klikk jóvoltából zúdultak reánk. Miközben a legkeményebb helytállást kellett volna tanúsítanunk, az életérdek parancsolta fegyverbebálták le. A beérkezett kiegészítő jelentések szerint a Berlinig eljutott amerikai bombázók száma alig haladta meg az ötszázat és ebből 25 százalék elpusztult. Amszterdam, május 1. Az angol híszolgálat jelenti: A Berlinbe vezető légiútba szombaton lefolyt légisarcokban résztvett amerikai bombázók legénysége teljes mértékben egyetért abban, hogy eddig ilyesmit még sohasem éltek át. A német vadászrepülők százával szálltak fel egyszerre támadásra. Valósággal eléberohantak az amerikai repülőgépeknek és keresztül-kasul repültek a bombázó kötelékeken, ugyanakkor parisg géppuskák számlálatlan tömegei okádták a tüzet mindkét rést véghezvinnünk, s felkészülnünk a kikerülhetetlen küzdelemre, az egész nemzetet felülről, mesterségesen akarták a gyávaság állapotába taszítani. Folyton azt magyarázták nekünk, hogy kisnemzet vagyunk, porszem, melyet a história kegyetlen vihara oda fujhat, ahova akar, de ostoba következetlenséggel még ennek a megállapításnak következményeit se vonták le. Nem kapaszkodtunk meg a földben, nem igyekeztünk megerősíteni magunkat, hanem egy megvadult órainga bizonytalanságával lengtünk ideoda, mindent megtéve azért, hogy a történelmi vihar csakugyan elsöpörhessen bennünket, minél könnyebben. A belső rothasztás bűnösei nincsenek többé útban, s jólesik hallani olyan felelős helyről, mint ahonnan Rátz Jenő vasárnap elmondotta, hogy a tisztogatás tovább folyik, s az egyszer már megkezdett úton félelem nélkül haladunk arra, amerre egyetlen érdek: a nemzet fennmaradása parancsolja. Igen, „ma már nem lehet magyarázkodni, nem lehet utólagos mentségeket találni, mindenki vállalja cselekedetének következményét” annyi férfiassággal, amennyi telik tőle ... mammam nemzeti munka ünnepét bensőséges érzésekkel ülte meg a német birodalom valamennyi Budapesten tartózkodó polgára május elsején. Ez a nap valaha , a nemzetközi, forradalmiság fenyegető szenvedélyeket elszabadító dátuma volt, s azok, akiket, a marxi tanok"apostolai vörös lobogók alatt tüntetni kiszabadítottak napfényes reggelén a városok utcáira, egy véres leszámolás mementóját juttatták az igazi munka, a rend, s a becsületes emberi fejlődés híveinek eszébe. Milyen nagy utat kellett megtennie a világnak, mennyi tévedést, botlást elkövetnie, hogy a rombolásnak, a fenyegetésnek és pusztító, égető forradalomnak ebből a napjából az alkotó munka nemes és büszke emléknapja váljék! A nemzeti szocialista Németország mutatta meg az emberiségnek ezt a csodát. Május elseje azóta nem félelmetes többé, mióta a nacionalizmusban megújhodott germánság vezére új értelmet adott neki, s megmutatta, hogy a dolgozó ember méltóságához, e tisztesség megszerzéséhez nem kell előbb a világot felgyújtani. Emlékezünk rá, hogy a béke esztendőiben a derűnek, a fényes nyugalomnak, s az eredményesen végzett munka öntudatának milyen büszkesége ragyogott a beláthatatlan tömeg arcán, amely a tavasz és munka áldott ünnepén Berlinben, s a német nagyvárosok százaiban felvonult, ajkán annak a férfinek a nevével, aki új értelmet adott életüknek, s az emberi jogok teljességével ajándékozta meg őket. Ma, amikor ötödik esztendeje folyik már az emberiség történelmének legnagyobb háborúja, látjuk csak igazán, mennyire igaz az, amit a birodalmi németek budapesti munkaünnepén Veesenmeyer követ mondott, hogy: „a német népnek a totális háború keretében kifejtett erőfeszítése csak a nemzeti gondolattal eltelt szívű dolgozóknak a Führertől teremtett erkölcsi alapja segítségével vált lehetségessé a. oldalról. A német vadászok ekkor ismét kötelékekbe rendeződtek és újból kezdték a támadást.Egy vadászfalka magában háromszor lendült újra támadásra. Lisszabon, május 1. Mint az angol hírszolgálat közli, a Berlin ellen intézett támadásban résztvett repülők közül az egyik lövész visszatérése után kijelentette, hogy a berlini légvédelmi tüzérség ,,szörnyű tevékenységet fejtett ki“. Az volt az érzése, hogy Berlinben minden utcán, minden házban, sőt minden lakásban vannak légvédelmi ágyak. Egy rádiós arról számolt be, hogy a német vadászok egyetlen pillanatig sem haboztak saját légvédelmük zárótüzébe berepülni.