Uj Nemzedék, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-15 / 167. szám
Előfizetési árak: Egész évre. . 280 K — f. Negyedévre . . 70 K — f. Félévre . . . 140 „ — f. Egy hóra . . . 25 „ — f. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron s 1 korona. s Felelős szerkesztő: Milotay István üzemteszteség és kiadóhivatal. Budapest, IV. kerület, Gerlóczy utca 11. szám. Telefonszámok: Felelős szerkesztő: 75—88 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 75—09, 150—82, 55-82. Budapest, 1920. IL évfolyam 137 (2*15). szám. Csütörtök, julius 15. A lengyel bástya Távirati jelentések közük azokat az előzetes feltételeket, melyek alapjárt* Szovjet-Oroszország hajlandó LengyelorsKiggal fegyverszünetet, illetve békét kAttffTEzek a feltételek mutatják azt a szaprtffgatott helyzetet, mely a len- l.'yel nemzsisf’a vörös offenziva eredményeképpen, iairf&gen. Hogy milyen sikerrel járnak majd a londoni közvetítő-tárgyalások, ebben a pillanatban senki se tudná megmondani, de nem kell hozzá semmi különösebb diplomásai éleslátás, megjósolni, hogy ez a béke, ha létrejön is, nem jelent egyúttal békességetír, sőt még csak nyugvópontot sem jelent gyeseményeknek abban a torlódásában, melt szabályozni vagy megállítani szeretne. Nyilvánvaló dolog, hogy a Gymorös imperializmusnak nem béke kell. Nuki minden béke csak arra jó, hogy annak ájfreában és köpönyege alatt annál nagyobb árerővel és mozgékonysággal folytassa ma iden polgári állami szerkezet megbontását, minden társadalmi gazdasági és erkölcsi rend felforgatását .**■' belülről, a belső anarchia eszközeivel. A hírhedt breszt-oitovszki béke s a nyomában bekövetkezett események elég ízelítőt adtak belőle, hogyan használja fel a szovjet diplomácia és a szovjet propaganda ezeket a szerződéseket új és új belső és külső háborúk előkészítésére. Ez a diplomácia és ez a propaganda nem ismer megállást útjában és nem válogat eszközeiben, nincsenek erkölcsi kétségei,és nem köti magát a lelkiismerethez. -tT?) V ’ ' Azt mernék mondani Mini Iyen békét kap is Lengyelországház adott nehéz helyzetben bármilyen előnyöket tudna is szerezni és bármilyen biztosítékokat belső rendje és külső épsége érdekében, ez a béke épp oly tökéletes kiszolgáltatottságot jelentene a bolseviki felfordulás számára, akár a legteljesebb harc téri vereség, vagy az egész lengyel föld katonai meghódítása. Lengyelország küzdelme a lengyel nacionalista gondolat harca a bolsevizmussal nem érhet véget semmiféle békével, ez a harc tovább fogna tartani minden írásbeli szerződés ellenére is s így az a veszedelem is, mely bennünket, Magyarországot a Szovjetimperializmus formájában fenyeget, szintén nem szűnik meg és nem enyhíti a béke létrejöttével sem, legfeljebb más formát ölt és más alakban tör reánk. . A magyarság, a keresztény és nemzeti Magyarország mély rokonérzéssel, de egyúttal nyugtalansággal szemléli Lengyelország állapotát. Az a közöny és az a félkezű támogatás, melyben az aniánt hatalmak a lengyelség és a polgári világrend harcát részesítik, emlékeztet bennünket saját elhagyatottságunkra a proletárdiktátum rémségeivel szemben. Igazi bennünk, mint ellenségben nem bíztak akkor ezek a hatalmak s nem mertek kezünkbe fegyvert adni, attól tartva, hátha ez a fegyver nem ott áll meg, ahol ők szerették volna s nemcsak arrafelé sül el, amerre ők irányították. Lengyelországgal és a lengyelséggel szemben, melyet ők állítottak talpra "s amely egyik legfontosabb láncszeme, legkitettebb stratégiai pontja az ántant által létesített új világrendnek, elesik minden ilyen szempont. De tavaly óta a világ nagyot változott. Az átlánt hatalmaknak s itt elsősorban Franciaországra gondolunk, látniok kell, mint ostromolja az ár azt az egész hatalmi és politikai szerkezetet, melyet ők a maguk és egész Európa biztonságára, Közép- és Kelet-Európában oly mesterségesen és erőszakosan összetákoltak. Látniok kellene, hogy ez a hatalmi szerkezet inog minden eresztékében, mert az a tényező, mely a legépebb és legbiztosabb oszlopa lehetne, aláásva, meggyengítve és részekre bontva nem teljesítheti hivatását azzal az erővel, mint különben tehetne. nézzük különös fájdalommal és nyugtalansággal a lengyel-orosz eseményeket és Lengyelország helyzetét is. Neki tudjuk, mire határozzák magukat a nyugarti hatalmak ezzel a helyzettel szemben. Azt a azonban tudjuk s hisszük, tudja minden felelős magyar politikai tényező is, hogy mi nem nézhetjük tétlenül a lengvel sorsot. Ha lehet, idegen segítséggel, de miután muszáj, enélkül is készeknek kell lennünk rá, hogy Lengyelország oldala mellé álljunk. Mégpedig nem akkor, mikor már nem lesz Lengyelország, de addig, míg van. Mert a lengyel sors, ma, mint már oly sokszor volt a múltban, megint egy a mienkkel. iiimiimiiliiiiitMiimmmiiiiiiimmiiiiiiiiiiiii Mi készül Löw Immánuel ügyében Miért küldték Numisei Budanenfre ? — i A szegedi főrabbi /ügyében a js/futöbbi híradás arról számolt be, hogy a szegedi vádtanács valósággal tálcán kinála/fel Löw Immánuelnek a házifogságot, hogy nagaibírói vizsgálat lefolyik, megfelelő biztosíték egészében szabadlábon lehessen. A keresztény közvélemény, amely világosan akar lába ebben a dologban teljes tárgyilagossággal fogadta ezt a hírt, mert tudja jól, hogy a bíróság egy pillanatra sem fog letérni az igazság útjáról. A magyar bíróságnak ezzel a konciliáns magatartásával szemben azonban egészen különös dac jelentkezett Löw Immánuel és társasága táborában. A teljesen szavahihető vád alapján letartóztatott rabbi ugyanis egy mártír gőgjével elutasította magától ezt a kedvezményt, kijelentette, hogy így nem fogadja el a szabadságot, fogságban marad, mert azt akarja, hogy az igazság nyissa meg előtte a börtönajtókat. E váratlan állásfoglalás meglepetésszámba menne, ha nem ismernék titkos rugóit, amelyek megmagyarázzák az önérzetnek ezt a példátlan hetvenkedését. . . A zsidó szolidaritás már akkor megkezdi le Halotti munkáját, mikor a rabbit letartóztatták. Hollósy Sándort, a rabbi leleplezőjét igyekeztek elgáncsolni, Nypels Györgyöt, a holland újságírót, a koronatanút pedig saját lapján keresztül fenyegették meg. Az egyik cikk azzal akarta lehetetlenné tenni a holland újságírót, hogy hősenistáknak is eladta a tollát, a másik kisütötte róla, hogy lapja régen elbocsájtotta, nem is tagja a szerkesztőségnek és közönséges agent provokated. Ez azonban csak a düh pillanatnyi csaholása volt. A tervszerű aknamunkát folytatták tovább, míg végre egészen váratlanul ismét megjelent Budapesten Nypes György. A napokban fél Budapest azt suttogta róla, hogy lelkiismerete hozta vissza, mert nem bírta el, hogy az ártatlan Löw még mindig fogva van, — és eljött kiszabadítani őt. Gyanús források azt a hitt terjesztették, hogy Nypels megjelent a vizsgálóbíró előtt, ott teredelmes vallomást tett, hogy őt megvesztegették (!), az egész Löw-ügyből egy szó sem igaz (!) és kéri, hogy a rabbit bocsássák azonnal szabadon. A józan ész megdöbben erre a vakmerőségre, amely azt hiszi, hogy a magyar bíróságot csak úgy füttyszóra neki lehet ugratni egy letartóztatásnak s azután -- az egészet visszaszivni. De emellett felháborítóan naiv maga az a beállítás is, hogy egy nemzetközi újságíró lekiismerete egyszerre csak megszólal, idefut és itt félre akarja tolni az e**ész bíróságot egy zsidó rabbi érdekében. a a fentit hazug beállítással szembeni tény az, hogy Nypels tényleg ismét eljött. Le egészen máskörülmények között. Nem a llkiismerete, hanem a terror kénttszerí tette erre. A nemzetközi zsidó szert . «-íArif/v? cislvzvv.’cil fpliiiflf Tíi a LÖW-ügyre, hófehéren akarta Löwöt kihozni a börtönből és ennek az elérésére — úgy számított — nem kellett mást tennie, mint Nypels első vallomását — amelyet eskü alatt tett — visszavonatni. Hogy vitték ezt keresztül? Részben gyalázó rágalmakat szórtak Nypelsre a külföldi sajtóban, részben saját lapjánál léptek fel ellene. A hajsza kellemetlen volt a holland lapnak s állítólag maga a lap — amelynek, úgy látszik, nagyon szivén fekszik a szegedi rabbi ügye — felszólította Nypelst, hogy menjen Magyarországra és simíttassa el a bűnügyért, mert nem tűrik tovább, hogy ebből kifolyólag a külföldi sajtó állandóan üsse őket Vagy agyonüti a Löw-ügyet, vagy vonja le a konzekvenciákat. Erre Nypels Budapestre jött és itt két napig kellemetlen lelki tusák között vergődött. "Végre elment Baracs Marcellhez, Löw védőjéhez. Előbb telefonon beszélt vele, hogy meg akarja látogatni. Baracs azt felelte, hogy legyen szerencséje, de ne vegye rossz néven: a beszélgetésnél egy tanú is jelen lesz. Nypels ebbe beleegyezett Az ügyvéd végighallgatta Nypels „szenzációs visszavoanulását“, amely az ismertetett előzmények eredménye volt és azonnal kocsiba ült vele. Elvitte a vizsgálóbíróhoz, aki hites tolmács útján, egy tanít és az ügyvéd jelenlétében újra kihallgatta Nypels Györgyöt Ebben a vallomásában Nypels állítólag mentegeti Löw Immánuelt és kijelentete, hogy azt a cikket, amelynek alapján a rabbit letartóztatták, sohasem látta és első hiteles fordítását Baross Marcelltől kapta. Erre az állításra, amely nyilvánvalóan kényszer alatt született, a vizsgálóbíró meg sem eskette Nypelst, mert homlokegyenest ellentétben áll eskü alatt tett első vallomásával. Harminc újságíró és képviselő látta és hallotta, hogy az eredeti cikket Szterényi József báró, Sándor Pál képviselők, továbbá Szabolcsi Lajos fordították le számára a parlament folyosóján. Akkor ő keményen állta is a kifejezéseket, főleg azt, hogy a rabbi azt mondotta: megérdemli ez az ország, hogy négyfelé darabolják. Nypels az újabb jegyzőkönyv felvétele után sietve elutazott s mint idegen állampolgár, bizonyára többet törődik saját állásával, mint Löw rabbi elintézetlen ügyével. Nekünk azonban fontosabb Löw ügye s a jegyzőköny, amelynek adatait Nypels az eskü alatt mondotta tollba. Semmi közünk ahhoz, hogy lapjával s a terrorizáló zsidó sajtóval miképpen rendezi apró személyi ügyeit, nekünk az igazság a fontos, amelyet nem lehet egy újságírói pozíció érdekében agyonütni. A független bíróságot nem fogja megzavarni Ítéletében ez az incidens és Löw Immánuelből a nemzetközi zsidó cvrUszlíkitác nem ma tndni márikrt csinálni. - Tóth? János beláclyminisztersége - Bethlen kész tstát terjesztett a kormányáé. N __»árt e!é — A fúzió kész, V*0!flftfy esetleg már ma megalakul. Bethlen István gróf ma délelőtt megkezdte a kabinet összeálatására vonatkozó tárgyalásait. Elsőnek Rabinek Gyula földmivelésügyi minisztert kereste fel, akivel reggel 9 órakor tárgyalt. A dezignált miniszterelnöknek kész miniszteri listája van. Délelőtt 11 órakor nagyatádi Szabó Istvánt,A 12-kor Haller István kultuszminisztert látogatta meg Bethlen István, közben Ferdinándy igazságügyi mniszterrel is tárgyalt. Fél 1 órára Bleyer Jakab nemzetiségi miniszternél, fél 2 órára Korányi Frigyes pénzügyminiszternél jelentette be Bethlen István gróf látogatását. Apponyi külügyminisztersége Az egységes párt közhelyiségében már tegnap este ajd a hírt kolportálták a beavatott progragflra, hogy Bethlen István gróf a miniszteri lista összeállításánál meglepetést tartogat, amennyiben kabinetjében olyan politikusok is helyet foglalnának, akik jelenleg nem tartoznak az egységes párthoz, azonban kinevezésük esetén hajlandók a párthoz csatlakozni. Különösen távozódással és meglehetős idegenkedéssel fogadták a pártban azt a hírt, hogy Bethlen látván gróf a belügyi tárca élére egy pártonkívüli politikust szemelt ki. Ez meglehetős lehangolást keltett a pártba?!. .Viszont