Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
Icées évre . 440 K — f . Negyesért* . MO K — f, POT ITTÜT AI MA PIT A P Gerlőcsy u. 11. sz. A szerkesztőség telefonszántai* ÍSétro ... 230 K — f. Egy hóra. .. 40 K — f. rUuHNVÄl AHÄaaJLKMr Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető* Egyes ««fa» ára helyben, vidéken és pályaudvaron Felelős szerkesztő: Krüger Aladár dr. 75-31. Szerkesztőség: 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó-2 kor. — Hirdetések 1milliméteres díjszabás szerint. hivatal telefonszámai:5-67,5-63. Reklamáció: 19-25 UHimiiiiiiitiiii!iiiiiiiuiiiiiR«iiiHiitiiiiiiiinifiiiii{!iii!iiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiitmtii!iiiiiiiiitwiiiifi{iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniHiiimfi»«iiiimfiiiiiiiiiiifii!irtmiiiiiiiiiiiuiiiiitiitiiiiiiiiimmiiiiimtumiiiin Budapest, 1921. Ili. évfolyam, 75. (460.) szám. Szombat, április 9L MHimiiiiiiiiiiimniiiiiiitiimim tmimmmminmmriiUüKnnuifHiiHmmmmmmiffiiiirmmiiimmmimrmmmiffmHHimmHifinfnifJiimmiimimiiHiiiin irmiüiineiriHiiminimiieüttiiiiiiumi« Károly király a forradalomról és a forradalmárokról Mindenkinek megbocsájtott, de Károlyit ma is gyűlöli — Egyetlen vágya volt, hogy véget vessen a vérontásnak -y~-~ Bízik a magyarság törvénytiszteletében — Az Uj Nemzedék tudósitóját^e^ SzffljtWfffíSy, április 7* / S XAngaatór A3Kra#d!!5nBelfegyűlési képviselő szerkesztésében mj^menő „Vasvármegye“ cimü lapban egy elöjjjata politikus, aki Károly királylyal 51 agyipteiszágon tartózkodása alatt több alkaloimmj.beszélgetett, a királynak a forradalmakrmes a magyarság iránti érzett szeretetéről a, következőket mondotta el: _ Őfelsége sokat és megható szeretettel beszélt családjáról. Látszik rajta, hogy végtelen szereti gyermekeit. Az utóbbi évek megpróbáltatásairól nem panaszkodik. Csakakkor csillant keserűség a szavaiból, ha arról beszélt, hogy akarata ellenére ily soká külföldön kellett tartózkodnia, holott állandóan erős honvágy kínozza. — Azokról, akik ellene vétettek, bizonyos elnéző mosolygással beszélt a király. Kern haragszik, mert megérteni látszik, hogy a forradalom mámorában sokan nem voltak józanok, mikor cselekedtek. Csak ha Károlyi Mihályról esett szó, akkor látszott rajta, hogy haragszik. Sem bocsátja meg, hogy becsapták és egyes elhatározásait és intézkedéseit hamis színben állították a közvélemény elé. Nagyon rosszul esett neki, hogy aforradalom kitörésekor az országból való távozását oly rosszhiszeműen magyarázta félre a Károlyi-kormány sajtója-Ő is, mint annyi Sok más ember, azért, ment külföldre, hogy megmentse gyermekei biztonságát és félreálljon a forradalom útjaiból, amíg ennek feltartott alkatlan dühe kitombolja magát. Hiszen az, hogy gyermekeim atc vonalát fel akarták siklatni, mutátta, hogy hova fajult t az akkori mámor. Neki uralkodása első percétől az volt a vágya, hogy a vérontásnak véget vessen és, visszahozza a termelő békét, természetes tehát, hogy az volt a célja, hogy a forradalom kavarodása közepete is elkerülje ez összfecsapásokat és a súlyos helyzetek előidézését. Neki — amint ezt mostani utazásával is megmutattam— nem volt és nincs oka, hogy a józan magyarság törvénytiszteletében meg ne bízzék. De a forradalom nem volt józan, arra nem lett volna helyesrábíznia gyermekének, dinasztiájának sorsát. Most minden vágya az, hogy vége legyen a külföldön való élésnek és hogy visszatérhessen a haza földjére, hogy legalább itt nevelhesse gyermekeit. Kormányválság helyett — kisgazdapártválság A kereszténypárt a pártszövetség mellett — Teleki, vagy Bethlen ? — Tárgyalás alá kerül az alkotmányrevizió — Tíz Új Nemzedék tudósítóidtól. — NagyatádiSzabó István, Tomcsányi Pál és Ilárusz Grjpitáv lemondásával a kormány helyzete megingott ugyan, Teleki Pál gróf !azonbani .formá- haanyág nem jelentette be J emomiáv S.l, miért mégemindig nem adta t fel a rejpatéhyt, hopr ga ellentétek kiküszöbölésével 3jtmányát ujjáalakítfhatja és helyzetet meg&sö^theti. V A helyzet eulyp^tarja m’mdbnLép'en; la’ KVísh ^sZdia/pár rbhan vám, Amelynek ezHsSsDgfele elemei a JhubmsTt Jä/fvMrrtil erősödött Dömötöréi; és jffmezékjy^fegyatáidi Szabó Istvánt legyéni anitnäöSri^te,ha tefeaiják fogni 'és ezért a Jdrálykérdés 'erőszakos kiélezésével igyekeznek öt a ’nemzetgyűlés guspernenventals elemeitől ejtszigp’telen- Minden azon fortful meg tehát, hogy a M'gülröl uBassayéktől tfiámagUtatfc manőver vészedés- Bigt nagyatádi Szabó István az wtaTse p'iStin'athan felismeri-e elsztenczék ea'rdK&W rontásával —• idesleg kíten séktílfetiV'el r— a nyugodt kormányigást egysedül foldositó párkszövetségfetimegmensta-e p tfeabondSsbttL 'Kormányválság helyett tehát tullajdonbképen a JAsgezia párt válsága következett ide. Ha. Nagy,atád'i'és ,velo a JílsvaizApárt kor, imányzasvépes magja nem tudja tfoneáabfedifeui magát ja psjgteffségwi elemek kfetfesáteotfátte befolyása felől pártszövetségesek , ezzel jjáró felbomlása Teonnyén a nemkiffynlés 'csődjére nez&flieL Ez a csőd pedig- .politikai és gnazdiasági Hetünk JsrfisCsáb jelentené.Kereszténypárti körökben: éppen ezért híznák jsítszvel, hogy a kisgazdapárt megmarad a józanfelnépnton, egyben azonban a maga részéről is gondosamügyel arra, hogy semmiféle szélsőséges 'tudáspont a pártban ne érvényesülhessen. Egyetlenmegoldásnak — a párt-szempontok teljes és az sorsaág érdekében kötelező■ mellőzésével —,& párt* ifszövetség biztosítását tartják. Erre vonatkozóan Malier István az 'Uj 'Nemzedék munkatársának ,a következőket mondotta:— Amíg a kihallgatások meg nem kezdődnek ■fe a kormányzó szempontjának befolyása érezhetővé nem válik, a politikai helyzet nem változik. .I Úgy látszik azonban, hogy nemcsak bennünk, ha* fcpm «■ kisgazdapártban is megvan a hajlandóság a pártszövetség fenntartására, annál is inkább, mivel a mai pártkeretek megbontása egyébként sem kecsegtet semmi kilátással. Minden ilyen irányú kísérlet fölösleges idővezetés volna. — A pártszövetség fentartása semmi alszabályba nem ütközik, ha egyrészt gondoskodás történik a királykérdés személyi részének őszinte elkapcsolásáról és ennek garanciájáról,másrészt léterink, alkotmányjogi rendezése a bizottságokban haladéktalanul megkezdődik. Politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy ezen az alapon Teleki Pál gróf újjáalakíthatja kormányát, bár sokan azt tartják, hogy erre Bethlen István gróf több sikerrel vállalkozhatik. A miniszterelnökj e etek között emlegetik Andráson Gyula grófot, sőt — bizonyára kevesebb alappal — , Gaál Gasztont és Hegedűs Lórántot is. A kormának tri összetételében nagyobb változásra bennen számítanak. Általában arra számítanak, hol az az esetleges miniszterelntökváltozáson kívül emb a külügyi tárca cserél gazdát. Mit kíván a kisgazdapárt? A kisgazdapárt tegnap esti eredkezletén el Határozta, hogy a pártkivámágaina fő megszövegezésére bizottságot küld ,k ki, amelynek tagjaivá nagyatádi Szabó Istvánt, Tomcsányi Vilmos Pált, Mayer Jánost, Kovács J. Istvánt, Gaál Gasztont, Mankó Zoltánt, Örffy Imrét és Schandl Károlyt választották. A szövegezői bizottság ,a kisgaszdapárt kívánságait a párt ma esti értekezlete ,előterjeszti, amely ebben a kérdésben véglegesen dönt. A kisgazdapárt el van határozva, arra, hogy bármiféle pártszövetségben való együttműködését ésbármilyen kormány támogatásit követi,ző kivánságainak teljesítésétől teszi függőve. A párt követeli, hogy a kormányban számarányának megfelelő képviseletet nyerjen.■ Követeli a földbirtokreform, valamint a kisbérletekről és a házhelyekről szóló törvény sürgős végrehajtását. Ezzel kapcsolatban követeli a közigazgatási reform tető alá hozását. 6. A párt kimondja, hogy az 1020. évi I. törvénycikk alapján áll és ennek alapján követeli azalkotmányrevízió keretébe tartozó törvényjavaslatok sürgős letárgyalását. Ide tartoznak a felsőházi reformjáról, az országgyűlési választójogról és a királyi hatalom revíziójáról szóló törvényjavaslatok, amelyeket a kisgazdapárt a pénzügyi javaslatokkal párhuzamosan kíván letárgyalni. Nagyatádi Szabó és Andrássy a kormányzónál A válsággal kapcsolatban Horthy Miklós kormányzó ma kezdi meg kihallgatásait. Elsőnek nagyatádi Szabó Istvánt hallgatja meg, aki azokról a kívánságokról tesz jelentést, amelyeknek teljesítése nélkül a kisgazdapárt a kormányzásban résztvenni nem hajlandó. Nagyatádi Szabó István után délután öt órakor Andrássy Gyula gróf, a kereszténypárt vezére megy kihallgatásra. Nem csatlakoztak a kisgazdapárthoz az Ébredők A liberális sajtó örömmámorban eszik, amikor „megbízható forrásból“ jelenti, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete csatlakozott a kisgazdákhoz. Liberális körökben már arról is tudni akarnak, hogy az Ébredők Szmrecsányi György helyett Drázdy Győzőt, vagy Jruppert Iterset fogják elnökül megválasztani. A csatlakozás híre, amelyet maga az egyesület „merő képtelenségnek és valótlanságnak“ bélyeges, onnan keletkezhetett hogy a kisgazdapárt tegnapelőtti vacsoráján megjelent Tserkély Tibor, a földmivelésügyi minisztérium segédfogalmazója és ezt a tényt nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter azzal sietettnyugtázni, hogy Herkély Tibor személyében az Ébredő Magyarok Egyesületét üdvözölte. . . . . . . .... -----—r~VTrtmniriTiin riiwn^anni SB. /'"* Sigra^ 8e*6©^ti@tt — TAz Új Nemzetik tudósítójától Szombathely, április 8. Sigray Antal gróf, Nyugatmagyarország kormánybiztosa, ma lemondott. Lemondásának oka az, hogy nem ért egyett a kormánynak IV. Károly király visszatérése körül tanúsítón magatartásával. mégyimcsak ma nyújtotta be lemondását Szirájdi József főispán is, aki elhatározását azzalgdta meg, hogy a kormánynak szabad kezet akar engedni aem az esetre, ha netán valakinek aggályai volnának királyhftség® miatt. Egyelőre elhalasztották a s dén-magyar kereskedelmi tárgyalást A cseh külügyminiszterem véleménye a brucki tárgyalásról — ’Az Új Nemgáért tudósítójától —• Cseh forpsrfful értesülünk, hogy a brucki tárgyalás határozata értelmében összeülő bizottságfiók tárgyalásait egyelőre elhalasztották. A csehHPiövetségben erre vonatkozóan Jindrich Bures sajtóreferens a következő felvilágosítást adta munkatársunknak: — A tárgyaló bizottságok összeillésének idejéről eddig semmit sem tudunk. Valószínűnek tartjuk, hogy a magyar kormány hamarosan módot fog adni arra, hogy a tárgyalást mielőbbmegkezdhessük. A cseh külügyminisztérium hivatalos folyóirata, a Sbornik Zahratens Politiky cikket írt abrucki tárgyalásról. Rendkívül fontosnak tartja a magyar politika elhatározását,amellyel Középeurópa békéjét akarja helyreállani. Majd így folytatja: — Ha nem is szoros barátságot, de megfelelő együttélést remélünk a tárgyalák folytatásától és nem lehet kétséges, hogy a csehszlovák közttársaság részéről az ilyen együttéléshez megnőni az őszinte szándék. A brucki tárgyalás Magyarország nemzetközi helyzetét kétségtelenül megerősíti, viszont a mi külpolitikánk iránya a világ előtt újból megmutatja kitűzött célját: be-,bizonyítja a békeszerződés jogosult voltát (?) és eltörli fis Nur óva ltakandtársáról szóló legendáig