Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-09 / 75. szám

1­v A Ismét kisért 8 cseh-délszláv korridor terve Belgrad, áprili S. A délszláv állam politikai köreiben a teandstbi magyarországi eseményekkel trapesolitesaite­* ismét felvetették a­ cseh-délszláv korridor famfteremtésének tervét. Ebben az ügy­ben ,tárcsállás is volt Belgrádiján, amelyen Panics merniszetelnök, Kalina cseh és Simon francia Bot­aszott részt. Csehország­­ a délszláv állam területi ötezőkapcsoltaét biztosítékul tekinti a Xilbsburgok restaurálásának újabb megkísérlése Mellen és Németország esetleges imperialisztikus törekvéseivel szemben. Belgrádi politikai körök­ben­­remélik, hogy a szövetséges hatalmak hozzá­­járulnak a csen­dészlév korridor nogvalesi tá­­sához. Jr­­c Bál írta: Háy János. A raétfynbá­l élőtt, egy órával határozta el magát a járámrósági jegyző, hogy megnősül. v­alanui nagyon könnyű, súlytalan és vidám do- topnak tartotta a házasságot Az ember meglát egy /Tép leány­t, akinek egy kis pénze is van, beleszó­­lva, udvarol neki -és ŰRip-hopp, elveszi feleségül, jf Ennyi az egész !.. ^ / — Purcsa!­­^mondta 'az utcán. — Én most ’ tulajdonszépen uffit is táncolni, hanem házasodni megyek!... Jr : Az ésak nevető kis csillagocskák szikráztak be az éjsszipa bársonyos, fekete csöndjébe. A jegyző uasp.'oij^'viseg volt elégedve az élettel. .fihiaitinn, a bálterem ajtajában a szivének ssra O w a ..Vácony éteszkakerités". Az én csárdásom! perdült ki az öröm tüzelő pirosán az arcára. Egy táncos karján meglátta azt a selymes arcú kis szőke leányt, akit vasárnapokon templom után annyiszor megcsodált Karoncsipte egy arra rohanó rendező­ barátjait. — Te, mutass be annak a kis lánynak! .­­. — Melyiknek, te! ... Annak a kis szőkének..» —* Jó, , gyere! A rv­ndező fütyürészvs korcsolyázott keresetül vele a tejb­en. — Szabad? A leány finom, rózsás mosollyal biccentette meg a fejét. Olyan volt, mint a tavaszi szélben »fel:íi,dol­ fehér Hlioni» .— Agárdy Péter, járásbirósági ,• jegyzői — Nyári Jolánka! 'A­ csárdás után n­elyére kísérte a leányt Most következett a mama. Fekete ünneplő­sen, öreges­­nagy aranylánccal ült a helyén és várta az első fiatalembert, akit a lánya ma este be fog mutatni neki. — Az édes­anyám! A mama táguló, meleg mosollyal fogadta a jegy­ző bemutatkozását A lány elkomolyodó, halk hangon mutatott­­rá a mamája mellett ülő másik lányra: — Ez itt a nővérem!... A lányt a második fordulónál elkérték a jegy­zőtől. Kipirulva, izzadta,’ osont a mama mellé. Most a mama melletti szék is üres volt Valaki, csupa szánalomból a csúnya lányt is elvihette ■Sáncra. A mam­a ölében egy legyező hevert. Kis, par­­fü­millatos báli legyező. A jegyző tolvajmozdulattal elkaparintotta a tán­cosokat bámuló mama öléből a legyezőt. A mel­­lényzsebéből kihalászta a csöpp pöttömceruzát Egyetlen szócska nem sok, hamar rákanyarodik a báli legyezőre, különösen akkor, ha a mama a tán­coló lányában gyönyörködik. Szeretem! — ennyit irt rá a jegyző a legye­zőre és visszacsente a mama ölébe. Mikor már ott pihent a tervező a helyén, akkor látta a jegyző hogy a legfelső cson­tszárnyon kis arany betűkkel egy b­ányaév csillog le: Olga!... Valahogy sötéten ve­halik át most rajta ez a név. Nem olyan­­derűsen, mint ahogyan szerette volna. A legközelebbi csárdásnál, csakhogy valamit mondjon, remegő-íélve odaszól a leánynak: — Nem fáradt, Olgica?... A lány édes­ muzsikásán kacagott fe­l. ... Nem vagyok én Olga! Az én nevem Jolán! A nővéremet hívják Olgának! . . . A jegyző körül megfordul a bálterem. A’ tánco­sok zagyván összevissza kavarognak körülötte. Az egész élet egy nagy, bódult körhinta most a szeme — Micsoda marha vagyok én! — mormogja a fogai között. Szólt valamit! — mosolyog rá a lány. Semmit! — feleli a jegyző, úgy mondja ezt, mintha azt mondaná: A fens egye meg ezt a bitang esőt, nem akar elállani!, . . . Mikor három hónap múlva,megkérte a kis sző!,a lány kezét, az piruló, boldog örömmel bújt a mel­lére. A mama sírt, ahogy ilyenkor szokása egy i­lemtudó mamának. Csak a csúnya látta várt egy percet, amikor egyedül lehet a csapodár jegyzővel. Valahogy el is csípte ezt a percet. Csupyai ,félreálló ajkával a fiú elé állt. Reszkető, furcsa­ melegen egy legyezőt mutatott a jegyző orra elé: — Maga nagy csapodár! . . . A fiú levegő után kapkodott. Valami nagy őszin­teség verekedett a mellében. De csendesen vissza­nyelt magába mindent Meghajolt a csúnya lány előtt, mint egy udvarias rokokó-lovas. — Én már ilyen vagyok, kérem! . . . És a csúnya, öreg lány boldogan futott el egy él­len, szén emlékével­, a legyezővel, amelyre valaki azt a selymes, puha, meleg szót írta rá, hogy: Sze­retem! .... Igazán gonosz más lett volna, elrontani a boldog­o •’ ?■*, / f• « * • a 2 Saaom ai III Nemzedék 1921 április 9. Újabb ellenforradalom tört ki Kronstadt környékén A péterváry­ helyőrséget megerősítették — Lenin könyörög a parasztoknak. Helsingfors, április 8. Az orosz határról jjjKe- Mte­­dettYSek szerint a Kronstadt környjötti lévő erődökből újabb ellenforradalom tört újabb fSBasl&s/egyik legfőbb oka az, hírfeyl,­a szovetkor­­wt&ny/emberiben megtorló int&djmSspket rendelt el ti téfi/tább, ellenforrad.tihmt,fe$tvevői ellen. A spii­­nwfcét volt osztrák t&&bwkez$tx Pétervárról a jám líacáivra, és elmondta, ,hg y Pétervárott a munkásság jjfeyoa izgatott. A ‘tiszti iskola növendékei között te mindennap törtünnek taps , letessetek és ezért ktdamsiitiyip fegyverezték. A szovjetkorrsány megerősítette a pétervári kövérséget, mert valószínűnek tartja, hogy az ellen­­forradalmi mozgalom ismét fellángol. Lenin uianifesztimja a parasztokhoz Reval, április 8. Lenin manifesatumot bocsá­­tott ki a parasztokhoz, akiknek nagy rész­esség­­gel és szinte alázatos hangon magyarázna, hogy azok a gazdasági terhek, amelyeket a janicskor­­mány rájuk rótt, csak átmeneti jelleggel és ígéri, ho­gy a terheket a külső kereskedőterv h­elyreállítá­­sával fokozatosan csökkenteni fogja. VT Azoknak az orosz állampolgároknak, akik a lengyel hadsereggel együtt harcoltak a szovjet had­serege ellen, amnesztiát ígér Lenin. A moskvai kor­mány egyúttal minden intézkedést megtett a kiván­dorlás csökkentésére. ......... A bécsi török ügyvivő­­ a törökök győzelméről . Az Új Neműdést tudósítójától. A Bécs, április kisázsiai görög csapatok tám­adása, aradgöcs néhány héttel ezelőtt azzal a céllal indítottai meg, hogy Angolát, a török nemzeti kormány székhelyét elfoglalják, teljes kudarcot sémáll. Eski-Sehirnél szembetalálták m­tguscat Mámat basa csapataival és a görög ha­dak várós fejjel kerültek ki az összecsapásból. Bécsírm­ taácaifcársma felkereste Dzsevad bég tések ügyvivőt, aki a következő felvilágosítási st­m, a harctéri helyzetről: — A görög hadsereg, amelynek létszáma alig éri el a százezer embert, még tavaly meg­kezdte a Szmirrnától keletre eső területek meg­szállásét. Eleinte csak okkupációs célja volt az előnyomulásnak, csupán később tűzték maguk elé Angordink, Kenud basa székhelyének elfog­lalását, mint politikai célt. A görögök — nem egészen ok nélkül — Konstantin királyt okolják ezért a vakmerő vállalkozásért, amelynek sike­res ker­esztül viteléhez tízszerte nagyobb had­seregre lett volna szükség, mint amekkoráva­ a görögök a rendkívül nehéz terepen megkezdték az előnyomulást Angora elle. Körülbelül féle­­utig el betorlás nélkül eljutottak, az északi szár­nyon elfoglalták Brusszát. Szmirnától keletre pedig m­egszállották az Arigorába vivő vasút­vonalnak Eski-Sehir és Altun-Karatasszár közti szakaszát. Itt találták szembe magukat kémiai basa csapataival. Az ütközet a törökök fényes győzelmével végződött. A görögöknek megbíz­ható jelentés szerint kilencezer halottjuk ma­radt a csatatéren. A pánikszerű visszavonulás­ folyamán a görögök kénytelen voltak Brassót is feladni. Nem tartom lehetetlennek, hogy a török csapatoknak sikerülni fog Szmirnáig bele­­nyomulni. —­ Milyen a viszony az angorai és a konstan­tinápolyi kormány között? — kérdeztül. — A lehető legjobb. A konstantinápolyi kormány teljesen tehetetlen az angol megszál­lás miatt. Két nap­basában van most a tBIGST* nemzet minden reménysége. "A londoni tanács­kozások során is teljes volt az egyetértés a konstantinápolyi és angolai kormányok között, együttesen szabtuk meg feltételeinket, melyeket az antantnak beterjesztettünk. Kormányválság Görögországban a harctéri vereségek miatt Átéli, április 8. A görög kormány helyzete a görög csapatok vereségei miatt megrendült. Gimarisz külügyminiszter a nemzetgyűlés egyik legközelebbi ülésén részletesen nyilat­kozik a külső politikai helyzetről és vapszi­­nten átveszi ezután a mir­isztertanács elnök­­lését. A hadügyminiszter elrendelte az 1801— 1913. évfolyamokhoz tartozó lovassági tisztek és altisztek behívását, mert a hadseregnek na­gyon hiányzanak azok a tisztek, akik Kon­stantin k­irály visszatérése miatt kiléptek a hadseregből. Törökország ki akarja tiltani a görögöket a tengerszorosokból Páris, április 8. A konstantinápolyi kor­mány jegyzéket küldött az antant kormányai­nak és figyelmezteti őket arra, hogy a török­görög konfliktusban semlegességi nyilatkozatot tettek, tehát nem szabad megengedniök, hogy a görögök a tengerszorosokon ,é­s a Márvány­­tenger partján l­övőszert, hadianyagot és csapa­tokat szállítsanak. A török kormány kéri a szövetségeseket, akadályozzák meg, hogy Gö­rögország az am­ánt védelme alatt hadműveleti alapot teremtsen a tengerszorosokban és a Márványtenger partján. Il francia politikusok tákos megoldást keresnek Németországgal. — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, április 8. A Berliner Tageblatt párisi értesülése szerint f­rancia politikai körökben is kételkednek belirte, hogy a jóvátétel kérdé­sével kapcs­olatosan tervbe vett erőszakos rend­szabályok eredményre fognak-e vezetni. Al juk­ácias utal arra, hogy amidőn a kormány­nak bizalmat, szavazott a szenátus, száz sze­nátor tartózkodott a szavazástól. Sokan van­nak, akik a fegyvertelen országba való bevo­nulás helyett szívesebben látnák, ha— Fran­ciaországra nézve előnyös módon — békés megállapodásra, sikerülne jutni a­ németekkel BJHAND ISMÉT TANÁCSKOZOTT FOCH TÁBORNAGGYAL ÉS AZ AMERIKAI NAGY­­KÖVETTEL­ ­Páris, április 8. Briand ,ma Istik?» tanácsko­zott Foc­h marsalul és az Egyesült Államok nagy­követével. Politikai­ körökben nagyon fontosnak tartják ezt a tanícskozást és összefüggésbe hozzák azokkal a jetm­ézfeedéseikkel, amelyeket május 1-éli­élére kültetnek Németország ellen, tra­venakod­­­ettST kötelezettségeinek a megkövetelt mértékben eleget tenni. Kétmillió értékű szeretetadomány haver a fővámpalotában Kézisi­tetlen amerikai csomagok — Egy ré­szüket Pedrow­ kapitány piegszállott területre küldi • — Az Uj Bemainék tudósitójától­ — Az amerikaij^nagyar lapok feltűnő cik­kekben közlik i hogy az Amerikából küldött szeretetcsonagok szétosztása után mintegy nyolcszá*** csomag, a fővámpalotában maradt, mertefli*Helytelen vagy olvashatatlan címzés miatt a csomagot nem lehetett kézbesíteni. Az­­t am­erikai Relief Committee ezzel kapcsolato­san felhívta az amerikai magyarokat, hogy­ akik hozzátartozóiktól az elküldött csomag­ át­vételéről értesítést nem kaptak, panaszaikat küldjék be hozzá, mert az át nem vett külde­mények a kézbesi­tetlen csomagok közt lesz­nek. E híradás kapcsán kérdést intéztünk a Gyermekvédő Ligához a csomagok sorsáról, ahol a következő felvilágosítást adták: — A szeretetha­lóval Magyarországba kül­dött csomagok közül pontosan 287 küldemény maradt vissza, amelyek most a­ fővámpalota pincéjében vannak beraktározva. A kézbesü­­­letlen csomagok közül 123 darab megszállott területre való, ezeknek a címzetthez való el­­juttatását Pedrow kapitány vállalta magára. A többi csomagot a FiGyerm­ekvédő Ligának erre a célra kijelölt bizottsága most bontja fel, hogy a csomagban található nyomravezető adatok alapján a címzett kilétét megismertesse. Egy-egy ilyen csomagnak az értéke leg­­alább húsz dollár és így a fővámpalota pin­céjében heverő csomagok értéke magyar ko­ronában megközelíti a kétmillió koronát.

Next