Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
* * Az olasz politika változásai a beavatkozástól a mai napig / az Új Nemzetik kiküldött tudósítójától Róma, május 1. / ’Olaszország külső c* bc-HC politikájáéiig na- A» a/okinak a körülínényveknek a hatásai'alatt van, / •amelyek között annakidején a • szilagháborúhoz /•satlakozott. Tudjuk, hogy Olaj/érszi'cs nem égjura-ngy telkesedéssel szántará magát'arbábelsban való részvételre, főtt éppenéster!. mert « hadsereg •nem voll rá elísést-idre^rX 'belgrádi denials körül. t elkövetett diplomáciafi hibák azonban bízni mattá rná .tették Ol^Tországot a bécsi diplomáciával szemben s alkalmatlanságot végzetesen fokozta Matzíndojfíri Zotirád vezérkari főnök tüntető hadigazisimjaival Olaszország tiroli határán. Az olasz politikát tehát úgyszólván a monarchia kezelteellenségeink tábora, felé sodorni. Atöbbit elvégezte, francia és az angol propaganda és nem kiseb eredménnyel a rajongó D'Annunzio. Az olaszoknak azonban csakhamar ifi tolok kellett,hogy a háború nem bizton üzlet. Caporettonál katasztrofális vereség érte Itáliát, amely katonai, politikai és pénzügyi tekintetben is egy válságba sodorta. A polgári hatóság ellátása csak negyven,napra volt biztosítva, az államkincstár üres volt s a' tábol’ első évében kibocsátott hadikölcsöme olyan csekély összeset jegyestele, amely a, szükség- , hez képest teljesen jelentéktelen volt. ■ Ekkor sürgősen kicserélték a renetőembereket. Cadonnától Diaz vette kit a. hadsereg főparancsnokságát, Salandrát Orlandó követte a m mniszterelnöki székben, a pénzügyek rendbehozását é pedig Kittire, a nemzetgazdaságtan egyetemi tanácaira bízták. Ez a három férfi állhatta, meg m us országot alejtőn. Sonninokülügyminiszter igen kiválói szónok én nagy idealista volt, arra az állásralonban, amelyet betöltött és főképpen arra, hogy jó békekonferenciákon Olaszországot képviselje, sem volt teljesen alkalmas. Nem volt alkalmas el-korban azért, mert, alig beszélt idegen/, nyelven.. vAdl-iflini*** viszont, aki jobb diplomata, kisebb energiájú ember és igy történhet©*-t, hogy a szövetségesek békekonferenciája hosszas huzavona után megtagadta v, londoni egyezmény végrehajtását,amelynek alap* jén Olaszország a szövetségeseikhez, és a háborúhoz csatlakozott. Dalmácia, amely leginkább csáfította Olaszországot háborúra, csaknem egészen Szerbiáé lett, amelyet Wilson és Clement.Sau feltűnő melegséggel dédelgetett. Orlando belebukott ekőbor kudarcba és utóda ,Silli pénzügyminiszter" lett, aki nagyszerű szolgálatokat tett hazájának, de utóbb elhibázta a dolgot, túlságosan engedékeny volt a szocialistákkal és a komantunistákkal szemben, amivel tűrhetetlenné tette helyzetét. .A szocialisták és a kommunisták elhatalmasodása végzetes veszedelemmel fenyegette Olaszországot és Kittit fájó szívvel ejtette el a király, az országgyűlés és az egész közvélemény, mert korábbi érdemeit egyáltalán nem felejtették el. Kitti közvetetten utódja Giulitti lett. Giolitti politikája az volt, hogy a délszláv állam kezét ideiglenes szerződéssel, megköt a két állam legveszedelmesebb ütközőpontjának, az adriai, kérdésnek végleges elintézését elhalasztja arra az időpontra, amidőn Olaszország belsőleg eléggé erős lesz a döntésre. Az olasz külpolitika most rövidesen megszabadul a szerbekkel való hivatalos barátság-üdérenyomásától és ismét Franciaországhoz közeledik, amelytől a békekötés után elhidegült. A Franciaországhoz való közeledés egyik legfeltűnőbb jelensége ,az a beszélgetés,, amelyet az Iji tervi utól szörnyem idegenkedő Giuleti folytatott minap a francia külügyminisztérium félhivataloslapjának, a Thitps.nek a munkatársával. Ebben a beszélgetésben az olasz miniszterelnök mentegette magát azért, hogy a beavatkozás eldöntése előtt ragaszkodott Olaszország semlegességéhez. Most úgy magyarázza magatartását, hogy nem ellenezte a beavatkozást,, csupán ’kominak t irtotta. Rómában ,a franciatolasz kör nagyot, gyakran tart összejövetelt és felolvasást. Általában az olasz kormány és közvélemény minden alkalmat megragad, hogy Franciaországi iránt őrzett rokonszenvével tüntessen. Az újraéledt szeretem azonban nem egyoldalú. A franciák egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, amikor megmutathatják, mennyire örülnek az elhidegült jóbarát megtérésének. A Truhr-vidéki megszálló csapatokhoz beosztott olasz megbízott nagyon előkelő francia kitüntetést kapott. Az exkluzív francia szépművészeti akadémia tagjai sorába választotta Éttere 'Utó velencei festőt, a francia kamara SOO.OOO frankot szavazott meg arra, hogy rrómában palotát vásároljanak történeti és művészettörténeti intézet, céljára. Ankré Michel, a kiváló francia műtörténetíró hat előadást tartott "Rómában a francia művészetről. Mindezek olyan jelenségek, amelyek kétségtelenül azt mutatják, hogy afrancia-olasz barátság egyre jobban elmélyül, ami nemcsak méltóbb Olaszországhoz, hanem érdekeinek is jobban megfelel, mint a szerbekkel való barátkozni. • D. Ch. Barackvirág Irta: Gáspár Jenő. / A műteremben ketten ülöff. Szánthó Pál, az /ünnepelt festő és a barátja/A nagy ablakon vágyóévá ömlött be a tavaszi napsugár, s mintha megrészegedett volna el saját fényétől, pajzánkodva, szinte kacagvigteancolta végig a falakat. Kint a napsütésbenvágyakozva tárták ki ágaikat a fiák, mint fiatal lányok, kik ölelésre nyújtják karjaikat ismeretlen Hutnok hajnalán. S a tavasz láthatatlan táncát jött járta közöttük, s amerre libbent aranyréj imánya, virágok pattantak elő a megfeszült rügyekből. Szánthó,Pál ezen a mámoros, bódító tavaszi napon érezte magát a legnagyobbnak. Előtte halomba rakvafeküdtek als újságok, amelyek mind az ő dicsőségei zengték. Ünnepelték, mint korszakalkotó művészt", kinek neve fontos állomás a művészet történetében . Hatalmas vásznain titángondolatok döbbennek a lelkünkbe, méretei szédítőek, kifejezésmóflja zord és fönséges, színei komorak és még lA/.ö'dk, mint az égen csatázó folhök. A férfi, az ■erős, a gigászi férfi hatalmas szellemének ereje sugározza be képeit,amelyeken nincs csömlő lia, puha-"merengés, sanem csak mindent legázoló, diadalmas" élet..“ Igen. Kptegrár kapta meg az állam nagy daját, élete" minden művének legnagyobb jutalmát. . amint most olvasta az újságok kritikáját és látta, mint igyekeznek megfejteni irt ő művészete zordonságának titkát, szája körül két keserű vonás jelent meg és hosszan nézett ki a lombosodó és világnyitó tavaszba. Barátja figyelmesen tekintett rá. — Pált A festő oda se hallgatott Csak nézett el a mámoros fák fölött, es a dombtető felé, hol rózsásfehéren barackfák ringatództak a napfényben. S ahogy nézett bele a virágbaborult tájba, keserű vonásu szájáról lassan szakadt le a szó: ___ A barackfák virágoznak. Aztán egészen,.váratlanul a barátja felé fordul!,' — Mit tartasz le az én képeimről? — Azt, amit mindenki. Csodálatosak. Zordak és fönségesen szépek. — És a .,Tavasz“-ról? — Ez a te legcsodásabb képed. Forró és bájos, mint a fakadó szerelem. És mégis, éppen ezen kép miatt nem értünk téged. Te, aki a „Tavasz"-ra ráfestetted a ‘ legpuhább melegséget, a hogy tudsz a többi képeden oly megrázó lenni, mint a dörgő, vágtató lavina? A festő szája körül még mélyebb és még keserűbb lett ,az a ránc és lemossdólag intett a kezével. — Látod," ott a dombon a virágzó barackfákat? Mikor azt a képet festettem, akkor is ilyen" csodálatos volt a tavasz. Fiatal voltam, tele duzzadó tervekkel és mámoros vágyakkal. Agyamban zsongtak a tervek, mint a méhraj, a szivem tele volt a fiatalság zenéjével s a muzsikától művészivé varázsolódott minden gondolatom. Éreztem, hogy ez életem leggazdagabb, legtermelőbb tavasza. A természet nagy és szent poézisa megfogott s én jártam a mezőket, a szőlőhegyeket, mint egy szép, fiatal s virágzó fákba szerelmes" római isten... Egy nap, mikor ingrészegeseb voltam a napsütéstől,a virágban úszó barackfák alatt megláttam egy lányt. • Fölötte virágtól terhesen álltak a fák, s ö a piros d ajkában egy letört virágos gallyal, szelíden és ön-, •tudatlanul himbálta magát. Gyönyörű volt. Festő • vagyok, deilyen képet azóta sem tudtam elképzelni. Éreztem, hogy itt az alkotás legszentebb, leggazdagabb pillanata. Lázasan időtettem. Szinte féltem, hogy elröppen e tünemény és könyörögtem a lánynak, hogy maradjon ott a fák alatt... Kacagva állott a virágözönben, s mikor készen voltam a vázlattal, érdeklődve szaladt felém. Aztán együtt mentünk hazafelé. Félve kérdeztem: — A neve? — Hívjon úgy, ahogy akar. — Barackvirág,... Barackvirág... Aztán a „Tavasz“ egyszerre nevet szerzett nekem. Megkaptam az aranyérmet. Akkor már, nagyon szerettem a Barackvintent. Minden nap felkerestem. Egy kis budai házikóban lakott édesanyja, vak Más kitüntetés is ért. Az állam kiküldött Parisba ",továbbképzésre. Büszke és boldog voltam. A bucsuzáskor Barackvirág megcsókolt . . . Csókjában a tavasz minden illatát ott éreztem. És boldogan gondoltam arra, hogy ez a lány lesz a feleségem . .— , Párisban szorgalmasan tanultam.-Nagy, óriás akartamlenni, ő érte. De egyszer csak elmaradtak a levelei-s az én leveleimbebontatlanul jöttek viszsza. Ott hagytam Parist és siettem haza. Aházikóban idegenek laktak Tőlük tudtam meg, hogy Barack a virág anyja meghalt, "a lány pedig azóta eltűnt. Eltűnt. Hiába" kerestem, eltűnt, mint a virág, mikor lehull a szirma és nem marad belőle semmi sem.— Nem tudtam dolgozni. Felkutattam az egész várost, de nem találtam Barackvirágot. Egy napon, túljártam László Dénesnél, akkor fejezte be nagy római képét, „Lesbia"-t. Egy római tivornyán látva’táncot jár egy csodaszép hetéra. Lesbia. Minden mozdulata vad vágy és perzselő mámor. S az arca:» Megdöbbenve kérdeztem: — Kiről festetted? — A Fortuna mulató hires táncosnőjéről.' — A neve? « —• Barackvirág. Ö volt. —-. Azóta csak egyszer láttam. A mulatóban. Mint egy mámoros baeliánsnő úgy táncolt. A közönség őrjöngött érte. .Én elrohantam. Azóta- Hiányzik a szívemből " valami. Nem tudok hamvas leányarcot és tiszta, boldog asszonyi kacagást festen! A telkemről mázsás gondolatok szakadnak le és-Azokba fojtom mély, lázongó fájdalmamat. Virágszirmok helyett kezem alól sikoltó, vad fájdalmak születnek meg és tavaszi fény helyett viharfelhők borongnak a vászonaknon. — Ez az én komor művészetem fájdalmas titka. Szállthó Pál elhallgatott és mereven nézett a diadalát ünneplő újságokra. A műteremben csend volt. Kint lágyan csillogott a tavaszi ég, mint attónál s a barackfák közt rózsás fehér fátyol-ruhában lebegett a tavasz , , t unu * f Tr ívta Vasárnap Ui Nemzedék ...... 1. . _______ 1921 május 8. Briand tanácskozott a köztársasági elnökkel a legközelebbi teendőkről Loyd George beszámolt a németek fizetéseiről — Kommunisták tüntettek a behívások miatt —* ‘Az Új Nemzedék tudósítójától. ~ Jiécs, május 7. Parisból jelentik: Jymland ma reggel az Elysés-be ment, hogy Millerand köztársasági elnöknek beszámoljon a helyzetről, és tanácskozásokat. .folytasotta vele a legközelebbi teendőkről. A miniszterelnök" a mai nap folyamán" több megbeszélés korán megállapodott az illetékes angol és olasztényezőkke", hogy a kedvezőtlen német válasz esetén flottatüntetést rendeznek AJmetorpoug ellen. -tenárisban különben - az 1919-es évfolyam Neefuvcsa alkalmával a. kormunisták nagy tüntetést ■rendeztek és ,/pattak a francia kormány ellen. A rendőrség ,számos ,kommunistát ,letartóztatott. Lloyd George beszámol Németország eddigi fizetéseiről London, május 7. Lloyd, George közölte az ■akóházban elmondott beszédében, hogy a jóvátételi bizottság a következő plázamódásl állította össze Németország eddig teljesített fizetéseiről: A fizetés teljes értéke n 160 milliárd aranymárka. Ebből le kell vonni 2280 millió arany márkát, amelyért a szövetségesek élelmiszert és nyersanyagotszállítoltak és egymilliárrdot, amelyet a megszálló hadsereg és a szövetségközi bizottságok fentartására fordítottak. Az áru-sabilitusokat a jóvátételi dívazottság március 11-ig bezáróan rs 10 millió aranymárkára becsüli. Lloyd George beszédének további folyamán ismertette azokat a határozatokat melyek szerint Németországnak a jóvátételt fizetnie kell. Az első részletet, ötvenmillió font sterlinget, huszonötnapon belül kell Némtországiáié megfizetnie. Az adók behajtására külön ánlaatbizottság fog Berlinben ügyelni. Cecil G’lobert sem] kifejtette, hogy Angolország nagy súlyt helyez Franciaország - barátsályára, de attól kell tartani, hogy a franciák, olyan intézkedésekre ragadtathatják magukat, amelyeket Anglia nem helyeselhet. Asquith, kijelentette,,, hogy a ma ismertetett javaslatok jobbak az eddigieknél és hangsúlyozta, hogy a világ gazdasági helyzetét csak úgy lehet helyreállítani, ha az államok, visszatérnek a gaz-dasági szerződések rendszére. Amerika is részt vesz a legközelebbi konferencián ■Zitridt,május7. Az Epoca -Torayí jelentése szerint Izforra gróf kijelentette az újságírók előtt, .hogy: --a . .szövetségesek újabb „értekezletén a wx&ringtoni ,forraany. képviselője", is résztvesz. A kommunisták minden zavarosban halásznak Hédin. május 7.-A kommunisták a felsősziléniai bonyodalmat újabb zavargásokraakarják felé használni. Tegnap, a birodalmi gyűlés után megjelent a komixnunistaBote' Fahne külön kiadása,mely felszólítja a munkásságot, hogy a felsősziléziai általános, sztrájkot egész Németország területére terjessze ki és szálljon szembe a háború uirgdillapánik kísérletével. A külön kiadást a rendőrség rögtön lefoglalta és megfenyegette a lapszerkesztőségét, hogy a rendes kiadást is elkoboztatja, ha a kiáltványt átveszi. Ennek ellenére a lap ma reggeli száma közli a kiáltványt. Ezért ti. lapot elkobozták.