Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

Qii» 2 koron# Ek«n­évra . F^6^”tósNe árTTe # 110K _ f, pm ITIKT AI NAPIT AP Gerl^SVTu. n. A smrkssztfiség telefonacánal* F&Ssró . . V12$X--f. Egy hóra. • . 48 K — f. ST%Jl*l 1 «ArlLiAT Felelős Rzerk-eszt® ,75-88. Közgazdasági rovatvezetőt Egyes szám­ára helyben, vidéken és pilgumm­on Felelős szerkesztőt Kléger Aladár dr. 75-31. Szerkesztőségi 110-55, 7-20, 7-11. A Irisk­é» 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szériát. hivatal telefonszámai 15-67,5-58. Reklamációi 19-25 IHnmi(il!Í!!iUIHlllilli!!!ltlllllllliiUIUII!i!!UillHil!f!!llllÍliUltlKálllilliHlfflÍllUllitaiilltllllIllllfUllll!lllUUIIUIlllllllllill!lllllllimtHltlíK NiHllUIIltl^liiiiillllUlllilHtlIlllltlllltlllllllUHUlllkUililllUUtl Budapest, 1921/ ÜL évfolyam, 97. (482.) szám. Csütörtök, májas 5. A pokol tornácán Hatszáz éve annak, hogy Dante Alighieri, az óriás, aztálkotó, a költő­ Ra­vennában, keserű száműzetésben meghalt. Magyarország pedig, mely hosszú nyavalya után meg lábbadozik, be se hegedt gébbel, föl se szikkadt könnyel, odaáll az ünneplők sorába és úgy áldoz emlékének, mintha cánón-fia lenne, lelkéből lelkezett gyer­­meke. ^ Aki igazán érzi mivoltát, az tiszt«* azt, aki nem éi, a mást, az idegent. Mindez áll a nem­zetekre is. Talán innen van, hogy a magyar ázsiai népi, turáni fajta, muig e leimtartotta kü­lön valóságátvés szüretté a magáét, mindenkoron testvért becsiftéssel­­ hasonlította lelkébe az európai műveltség nagy alkotásait, melyek a maga nyelvén éltető táplálékává váltak és gőg­gel, vagy dölyftel sohase zárkózott abba a kor­látolt nemzetieskedésbe, melytől még a nagy népek sem idegenkedtek. Francia glóbus, vagy angol glóbus inkább volt, mint „magyar glóbus." M­sket magyarokat a nemzetek fölött lebegő és nemzeteket összekötő szellem fűzött egybe a nagyvilággal. Dante-nak és Shakespeare-nek van magyar történelme, ők a mieink is És most, mikor ok­unk lenne arra, hogy csak tulajdon bá­traikkal bíbelődtünk s célratörő akarattal, ezer­szer szent önzéssel csak jövendőnkre gondol­junk.­ a titókat látjuk, magunk előtt, a középkor és vikar küszöbén Dante Alighieri roppant alakját. Oceanica mente — irta róla az egyik ti­tkon tojász költő —óceáni ész, viharzó tenger — érte­lem, mely mindent átfogott, kincsekkel és isme­retlen csodákkal gazdagon, örvényes szív­, mely­ mindent érzett és a gyengédnek s borzalmasnál­, a rózsaszínnek s feketéinek egyaránt kifejezést adott. A korcs középkori­ latin törmelékeiből, dirib-darab sínhulladék­okból megalkotott egy zenés és zengő, ős­eredeti nyelvet s költői szel­leme minden betűjébe rendkívüli erőt, szemlé­letes kézzelfoghatóságot, domborműszerű biz­tosságot lehelt. Előtte nem volt olasz. Ő az első olasz. Daniéval kezdődik a nemzeti irodalom­ és az a bűvös sugártörés, mely szebbnek láttatja a földi tárgyakat, az a muzsikai és festői írásmód, melyet ma is újnak tudunk, az a bátorsága a lé­leknek, melyet a pogánykor zárt, öntudatlan művészete után a lélekkel és színnel ékes kato­licizmus ad a világnak: a romanticizmus. Ami fény és szépség volt a középkorban, azt Dante hiánytalanul belementette az Isteni Színjátékba. Mint újító its őrző áll előttünk. ,­­ A Föld­ népei úgy olvasták ezt a költe­ményt, mint egyetlen könyvet. Minden egyes sorához könyvek, minden egyes énekéhez könyvtárak csatlakoznak. Amit sok emberöltő érzett és gondolt több mint egy félezer éven át, ezt beletükrözte Dante termináiba, mert nincs az életnek olyan szaka, a sorsnak olyan válto­zata, hogy ne találnánk reá feleletet, utalást, tanácsot, vigaszt a költemények e költeményé­ben. Mi, magyarok, ma Dantében a száműzöt­­tet látjuk, aki elvesztetvén hazáját gyötrődve építl ebben a százénekes époszban, homályban és fényben, a pokol, tisztítótűz és paradicsomra énekeiben és haló arccal is feléje fordul. Körfé­­eyezve olvassuk azokat a részleteket, melyek az elvesztett hazára vonatkoznak. Mert, jaj, mi is tudjuk, kik tébolyogt­nk az oláh meg­szállta erdélyi földön, hallottunk csehül be­szélni a magyar műveltség ősi fészkében és láttuk az elrablóit Bánátot, hogy mily sós­nt­­idegen kenyér s mily iszonytató idegen lépcső­kön bandukolni. „Beata Ungheria“ irta Dante. ►,boldog Magyarország“. De most a boldogta­­lati Magyarország köszönti emlékét, mely a pokol bugyrait járja, a tüzes tavak és jeges szörnyűségek országát, a száműzött nép, mely szemét az erdélyi havasokra, a kedves tót fenyvesekre, a bácskai kalászra szögzi és megy nehéz, végtelen útján a purgatórium de­rengése és­­ a paradicsom tűzrózsája felé. A r. Az olasz nacionalisták vezére nyilatkozik az Uj Nemzedéknek Olaszország megújhodásáról és a Magyarországgal való barátságról Az Uj Nemzedék rémiai tudósítóidtól Róma,­­április 10, Aimak­a, élet-h­alálharcn­ak, amelyet a uj fiarkra kelt olasz nemzeti irányzat­­ folytat aji'iígyen elhatalmasodott olasz mai-xi'z­­imweef'es leninizm­ussal, egyre , határozottabban bontakoznak ki a körvonalai. A nacionalisták szent törekvését teljes siker kiséri. Az olas­z nép­nek azok a rétegei, amelyeket m­­ár-már elkábított a moszkvai próféták­nak mérges igéje, magukhoz térnek és kezdik tisztán látni, milyen rossz úton jártak és ennek a felismerése egyúttal a helyes útra tereli őket, ahol az egész olasz­­nemzet egye­sül az országért való becsületes munkában. A nemzeti küzdelem­­Vezére Federzoni Luigi. Újságíró volt és fiatal korában .Carduccinak, a nagy­­költőnek közvetetlen környezetéhez tartozott, akinek szelleme egész életre szóló benyomásokkal és irányítással gazdagította. Amidőn Federzoni meg­sllapította­ az olasz a­latti­­ pártot, már ismert és elismert író­­volt. A pártot az egyre nagyobb mértékben elhatalmasodó nemzetközi szocializmus ellensúlyozására tit­oítot­ta meg néhány írótá­rsi-'­val 1908-ban. Nyomhat,­ azután, hogy belépett, a politikai életb­e, közvetetlen érintkezést keresett a néppel és egyszeribe kész népszónok lett. Gyűlé­seket, felvonulsokat rendezett, de elmerü, a szo­cialisták­ gyűléseire is és­­vitába, bocsátkozott a szo­­cialisták szónokaival. A következő évben beválasz­­tották a kamarába, ahol szintén­­nagy, gzóh­arcokat vívott a szocialistákkal.­­ I Federzoni mm vezető személyiség Olaszország politikájában és szava nem­ csupán a belső politi­kában döntő, hanem a külső politikában i®. Ezért felkerestük őt és megkértük­, nyilatkozzék pártjá­nak eddigi munkásságáról és az o olasz politika helyzetéről. Federzoni kérdéseinkre­­a következő nyilatkozatot tette: Az olasz nacionalista mozgalom, amely 1908-ban indult meg, két általános okra vezet­hető vissza. Az egyik az volt, hogy az ország belső politikájában nemzetellenes áramlatok mutatkoztak, amelyeknek hullámai a háború után csaptak legmagasabbra. Nekünk tehát fel kellett ébresztenünk az olasz nemzet lelkiisme­retét. Crispit választottuk nemzeti eszmé­nyünkké, az ő politikája volt a mi irányítónk a nemzeti érzés újjáélesztésében. A másik ok külső politikai jellegű volt: Bosznia és Hercegovina annektálásig-Ausztria-Magyarország részéről Oh­etország ekkor úgy érezte, hogy a hármas­ szövetségben nem veszik komolyan és izolálják az európai politikában. Ez bírta arra az elhatá­rozásra, hogy Tripoliszban kezdjen terjeszkedő politikát.­­ A világháború kitörésekor az olasz nem­zeti párt volt az egyedüli, amely nyíltan szót emelt a semlegesség ellen, m­ert tudta, hogy Olaszország földrajzi fekvésénél fogva nem maradhat semleges. Sürgettük a beavatkozást azért is, hogy Olaszország le ne maradjon az Adriáról, ahogyan lemaradt a Földközi-tenger­ről. Az 1919-iki választáson, amelyen Kitti szö­vetkezett a szocialistákkal, pártunknak mind­össze négy tagja került be a kamarába, de ez a négy ember is sakkban tudta tartani a jobbol­dali liberálisokat. — A kamarában két nagy célért folytattunk kitartó harcot: a belső vétül helyreállításáért és a békekötéskor kielégítetlenül maradt nemzeti as­pirációk megvalósításáért. Mi erős államot aka­runk s a termelésben a maximumot kívánjuk el­érni. Külső politikánkban védekezünk az angol­szász és francia plutokráciát szolgáló jugoszláv terjeszkedéssel szemben. Büszke vagyok rá, hogy ennek a . — Olaszo­ .­.fencéin sz­ra­bén találta­m­ világ srác­á­jával, amelyne ezére Wilson és Clemenceai* volt. Látnunk kellett, hogyan terjeszkedik Jugo­szlávia a magyar nép és a magyar, szabad­ság rovására, látnunk kellett, hogy az antant milyen könnyű­szerrel befolyásolja kormányunkat az or­szágra nézve káros és igazságtalan rapallói szerződés aláírására, hogyan teremtenek új Duna-menti államot, amely az európai béke szempontjából sokkal nagyobb veszedelmet je­lent, mint a volt osztrák-magyar monarchia. Feder Zoni ezután egészen önként, kérdésün­ket be sem várva, Magyarországról , kezdett be­szélni.­­ — Mi őszintén és nemcsak mától fogva, kívánjuk, hogy a magyar nemzettel süves és barátságos együttműködésben élhessünk és erős hitünk, hogy ezt a barátságot nem szabad feláldoznunk olyan népek iránt való szimpátiának, amelyekkel szintén békében akarunk élni. — Őszinte részvéttel néztük Magyarország harcát a bolsevizmussal és szívből örültünk talpraá­llásának, de nagyon sajnáljuk, hogy Ma­gyarország belső viszonyából csak hiányos értesüléseink vannak. D. CH. Lemond ma a német kormány? — 'Az Uj Nemzedék tudósítóidtól. — Bécs, május 4. Berlinből jelentik. A német birodalmi gyűlés mad^uié^^Wytatja tárgyalá­sát a 1 MngliJito'itT­’ íi ni mert a tegnapi mi­­■tiiJi.ll'l'I tanács még nem döntött a birodalmi kormány álláspontjáról Hardin­ggal szemben. Illetékes köikben azt hiszik, hogy a kabinet a ma délutáni ülésen — melyre a pártok vezetőit is bevonják — állását a birodalmi gyűlés rendel­­­kezésére bocsátja. Az azonban teljesen bizony­talan, hogy abban az esetben, ha a parlament hozzájárul a kormány lemondásához, kikből ál­lítják össze az új kabinetet. A független szoci­­ális kis és más parlamenti pártok is óhajtják, hogy a kormány maradjon meg helyén. A német birodalom szövetségi államainak miniszterelnökei a napokban szintén összejön­nek Bern­ben és megbeszéléseket folytatnak a helyzetről. líolísí® lírsnaijs az angol lebüftíz n fflffiai békes HKidöt London, május 4. A felsőház május 5-éval tűzte ki a trianoni,bafaeseefxenes ratifikálásáról * SZdWr"Wr1.",® javaslat tárgyalását. A tárgyalás eredetileg a múlt hétre volt kitűzve, de el kel­lett halasztani, mert Curzon lord a legfelsőbb tanács konferenciáján volt­­elfoglalva..

Next