Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

Állam és mimkásb­iztosítás­­ A m­unkásbiztosító végleges szer­vécéjének megállapítása döntő stádiumba jutott­- Berno­­lák Nándor az eddig kiszivárgott .Mrek szerint elejti az államosítás, tervet s a,,tisztviselők vá­lasztását akként kívánja címétől ölte túl, hogy a választók egy­harmadr­es^H'én munkaadók, egy­­harmadrészben munkáik és egyharmadrész­­ben az állam által­ kiküldött szakemberek le­gyenek. A minister nézete .eddig az, hogy _ a. munkaadók ott'az állami kiküldöttek a munkás­­választók^esetleges veszélyes irányzatát ellen­­. sulyos fefuják, de megmarad mellette az önkor­­rrrá­lyzat és ezen a réren biztosítjuk a munkás­ság érdeklődését a m­unkásbiztosító iránt. , Bernolák Nándor álláspontjával — eleve kijelentjük — nem értünk egyet s ha mélyebben tekint a való életbe, remélhetőleg ő maga sem fog ahhoz tovább ragaszkodni. A magyar m­unkásbiztosítási törvény, elté­rően az angol és az amerikai szabad biztosítási rendszertől, német mintára a kötelező biztosí­tás alapelvén épült fel s onnan vette át Szte­­rényi hírhedt törvénye azt a rendelkezést is, hogy a tisztviselők választása az önkormány­zat hatáskörébe tartozik. A vita sarkpontja te­hát német eredetű tétel körül forog, ami még nem elég ok arra, hogy ne próbáljunk meg a magunk lábán járni és a be nem vált német rendelkezés helyébe jobbat és magyarabbat tenni. Az eddigi híreik szerint a Bernolák által ter­vezett megoldási mód semmi biztosítékot sem nyújt abban a tekintetben, hogy a munkás­pénztár a jövőben nem lesz forradalmi tűzfé­szek; ennek elhárítására az állami egyharmad­­rész befolyás nem elégséges. Ha a munkaadók teljesen át voltak volna hatva a nemzeti gondo­lattól és érzéktől, akkor a minkásf­iztosítónál már ezelőtt sem foglalhattak volna teret olyan megdöbbentő nagy számmal a destruktív ele­mek. A munkaadók nagy része azonban bűnös kényelemszeretetből vagy még bű­nösebb okok­ból eddig nem viselkedett gerincesen és szemet hunyt a nemzetbontó elemek térfoglalása előtt. Ma a helyzet valamennyire javult a fővárosban. Itt vannak a Baross-szövetség a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége mint a munka­adók megbízható szervezetei, de a többség kétes a fővárosban is, a vidék számos helyén pedig egészen bizonyos, hogy a nemzeti szem­pontból megbízható elemek még az állami egy­­harmadrész érdekeltség mellett is kisebbségben maradnának a megbízhatatlan elemekkel szemben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tisztviselők választása az önkormányzatnak csak­ kicsiny része s ha az adminisztrációt álla­mosítjuk, még mindig marad az önkormányzat­nak nagy kiterjedésű hatásköre, pl. a segélyek és az önadóztatás mértékének megállapítása, a balesetek elhárítására szükséges kötelező sza­bályok megalkotása, a segélyezési és kártala­nítási perekben befolyás a bíróságok összeállí­tására stb. Mindez éppen elég arra, hogy a munkásság továbbra is fokozottan érdeklődjék­­ a m­unkásbiztosító iránt, nem alapos tehát az­ az aggodalom, hogy a tisztviselők államosítása­ esetén az önkormányzat és vele a munkásság­­ érdeklődése megszűnik. Ne feledjük azt sem, hogy a munkás csak a betegsegélyezési járu­léknak fizeti a felét, míg e járulékok másik felét és azonfelül az összes balesetbiztosítási járulé­kokat a munkaadó, az országos pénztár kiadá­sait pedig az állam fizeti. A tisztviselők állami kinevezése mellett is megmarad tehát a mun­kásságnak az önkormányzatban annyi joga, amennyi anyagi érdekeltségével arányos, min­d­­össze a szociáldemokrata pártdiktatúra bukik meg a munkáspénztáraknál örökre. Ez pedig közérdek. Nyomatékosan­­ hangsúlyozzuk, hogy a minkásbiztosi díj­ kérdése nm a munkások és munkaadók egyszerű magánügye, hanem első­rangú országos érdek. Ma minden intézményün­ket nemzeti szempontból teljesen megbízható alapokon akarjuk kiépíteni, ma még a legfüg­getlenebb szervezetben, a sajtóban is az­ eddigi visszaélések megtorlását sürgetjük­ és a jövő­ben fokozott biztosítékokat követelünk; olyan általános érdekű szociális intézményben tehát, mint a munkásbiztosító, egy percig sem lehet gondolni a régi bűnök forrásainak megtörésére. Azt akarjuk, hogy munkásbiztosítónk teljesítse kötelességét a munkásokkal szemben, de telje­sítse a hazával szemben is. Talán arról lehetne szó mindössze, hogy az államosítást egyelőre próbaidőre hozzuk be, addig, míg a munkásság többségében győzni fog a jobb belátás. Mi is bízunk a keresztény­­szocialista és az ébredő munkásságban, d® nem bízunk a szociáldemokráciában, mely má­jus elsején olyan dacosan megtagadott minden közösséget az új Magyarországgal. Míg a mun­kások nagy tömege még mindig Marxnál és Bo­kányinál tart, míg nem tanul és nem halad, ad­dig pozíciókat ismét átengedni nekik: halálos bűn volna a magyar jövővel szemben. A munkásbiztosító kérdése nem szürke el­mélet, hanem hasn­nkba vágó életkérdés. Aki ezt a gyakorlati oldalt nem veszi észre, az lehet nemesszivü emberbarát, lehet nagyszerű tudós, de nem eléggé előrelátó politikus. n NI I MU»1 x^jrwrnV' Előfizetési árak: Szerkesztőségi V., Honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: ÍV. Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K — f. DOT ITTIK’ AT KI A DTT A D Gerlóczy-u. 11. sz. A szerkesztőség telefon­szá­mait Félévre ... 220 K — f. Egy hóra. . . 48 K — f. * v/T­il A 1AA1 ll/Tkl iLifli Felelős szerkesztő: 75*88. Közgazdasági rovatvezetői : Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron Felelős szerkesztő : Krüger Aladár dr. 75-31. Szerkesztőség­­ 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó-2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint hivatal telefonszámai: 5-67,5-68. Reklamáció:19­ 25 liiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiuiiiimiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiintimiiiiiiiiuiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiH Budapest, 1921. ill. évfolyam, 99. (484.) szám. Vasárnap, május 8. iiniiiiiiiiiiiiiiiuijjjjiHHiiiiijiiiiiijiHMiiiiiiin A német monarchisták szakítani akarnak a berlini kormánnyal Elég volt a pártok gazdálkodásából *— Személyében felelős államfőre van szükség — Bothmer gróf véleménye szerint a bajor belpolitika egy éjszaka alatt megváltozhatik —­ ’Az Új Nemzeték tudósítójától — München, május 5. A német .A birodalom valamennyi állama közül Bajafor­szánban a legfeltettebb 66 leg-­­rowebb^IT monarchista­ mozgalom. A bajor m­omarchisták egy része Bothmer Károly gróf vezetésével külön pártban, a bajor király­­pártban tömörül. A monarchisták felfogásá­ról és a párt céljáról Bothmer gróf a követ­kezőt mondotta az Uj Nemzedék részére: — A bajor királypárt állandóan az érdek­lődés előterében van és nem egyszer támadják is, ami elegendő bizonyíték arra, hogy Bajor­országban és azon túl is a falvak és városok népének széles rétegeiben tovább él a vány a monarchia restaurálása után. A németországi monarchista mozgalom nincs egységesen meg­szervezve és nem alapszik a kölcsönös meg­egyezésen. Ennek oka éppen az, hogy a­ mon­archikus államforma utáni vágy különféle okra vezethető vissza és egészen ellentétes érdekek fűzik hozzá reményeiket. Közös kíván­ságuk csak egy van: szakítás a jelenteni a ber­lini birodalmi kormánnyal és annak kudar­cokkal teli politikájával. — A monarchikus eszme legaktívabban Bajorországban nyilvánul meg, mert csak itt van egész Németországban a gyakorlati föde­ralizmus politikáját programoiként valló párt. Ennek a pártnak ellenfelei Bajorországon kí­vül levő érdekcsoportokra támaszkodnak. Egy­részt, a régi német tisztikar jön itt számításba újonnan alakult testületeivel, másrészt a nagy­­porosz irányzat a maga vallási ellentétével a protestánsok és Délnémetország katolikusai között. Ezek a körök porosz-német császári bi­rodalom helyreállítására gondolnak, azaz az u.i monarchiát katonai és politikai id­őbiro­dalom formájában képzelik el. Ennek a pro­pagandának hatása alatt a régi bajor tiszti­kar körében nagyon meggyengült a Wittels­­bachokhoz való hagyományos ragaszkodás. , . Általában meg kell állapítani, hogy el­lentétben a régi dunai monarchia területén mutatkozó monarchikus mozgalommal. Német­országban ez a mozgalom alapjában politikai és álamjogi jelentőségű, amelynél az u. n. le­gitimisták csak alárendelt szerepet játszanak. Az emberek megelégelték a pártok gazdálko­­dását és személyében felelős államfőt akarnak, a­ki alkotmányos ellensúlya a ma mindenható parlamenti pártoknak. Világos, hogy egy ilyen ál­lamformának nem okve tétlenül szükséges dinasztiákhoz kapcsolódnia.­­ A bajor királypártot azzal vádolják, hogy franciabarát politikát űz, mert ez a jelszó ígér legtöbb sikert Németországban egy politikai irányzat ellen való harcban, amely irányzatban a berlini kormány legve­szedelmesebb ellenfelét látja. A bajor király­­pár­t a német nemzeti politika egyik felada­tának tartja, hogy Európa érdekközösségének állandó hangoztatásával a béke és­ megértés atmoszféráját előkészítse. Ha a párt nem tartja a poroszokat egyedül jogosultaknak arra, hogy a német érdekekről ítéletet mond­janak, ezt a történelmi tények és politikai ta­paszt­­alatok alapján teszik, amelyeket tulaj­donképen Bajorországon kívül is ismerni illene. — Pillanat­nyilán csekély a monarchia helyreállításának reménye Bajorországban. Ám azok a meglepetések, amelyek a­ mai vi-­­szonyok között mindennap várhatók, Bajor­ország belpolitikájának képét egy éjszaka alatt teljesen megváltoztathatják. A bajor ki­­rálypárt működése jelenleg csak abból áll, hogy készen van egy időpontra, amelyben egész erejével felléphet olyan monarchia ér­dekében, amely nemzeti királyság lesz. A S©s?gjy©S csapatok felvonultak a porosz határra .— Az Uj Nemzedék tudósítói­tól. — Bécs, május 7. jelentés szerint a len­gyel csapatok csafotosulása, a k­eletpor­oszországi Jiatáron JijlUffn befejeződött. A lengyel csapatok mIBB&ffiatt lövészárkokat ástak és hadállásokat építettek. A lengyel korridorban szintén nagyobb csapatösszevonások észlelhetők. Bizonyosra veszik, hogy a lengyelek a korridoron keresztül haladó, német vasúti forgalmat legközelebb elzárják. Az ántánt tárgyal Korfantyval, a németek meg­verik Boroszló,­­ május 7. Az ántánt telepsziléziai bizottsága tárgyalni akar Korfantyval, aki önkér­nyesen diktátorrá kiáltotta ki magát. A német Védöörség viszont nagyobb területet visszafoglalt a lengyelektől és Korfanty­ csapatait több helyütt megsérte és elkergette. Korfanty a nyugati lxa­­tgimakh­oz intézett, kiáltványában a dcmarkáciö® R'ound megállapítását követeli.­­ i. —r— »tp-M ............ . . ....... A munkásbiztosító államosítását köve­telik vasárnap fél 11 órakor a Pet­őfi­téren a keresztény munkások és az Ébredők. Mindenki ott legyen! A szövetségesek Ószendében értekezletet tartanak —­­Az Új Nemzedék tudósítóidtól. — , Bács, május 7. A Deutsche Allgemeine Zei­tung jelentése ezek­­ént Sforza gróf kijel­entette, hogy a szövetséges­ hatalmak legközelebb. íij extte IsaUIta io0nk m*& Qstmdeken* ^

Next