Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-14 / 229. szám

xá Péntek PJ£íN@nK£C3ék Motorcipő és vizcsöpp-kocsi• út berlini autókiállitás Csodái !— Az t//' Nemzedék tudósítójától. —Berlin, okt. 3. Lezajlott a tíznapos autókiállitás, német földön a háború óta az első. Elhangzottak a szakvélemények, az ismertetések, melyek naponként a nagy újságok külön mellékletét töltöttéti meg, a belföldi és külföldi kritikák, minden, ami csak vele jár eg ilyen kiállítással. Meg lehet csináljii immár p nérleget. Mindenekelőtt meg ,dell állapítanunk, hogy a lyárítás jelentősége messze tűlött az autóipari érdekeltség keretein. Azt lehet mondani, vizsga volt, amelyen a németek a külföld előtt bizonyították, hogy iparuk sok ága, így az autóipar is, nagyobbat haladt a háború alatt, mint haladt volna négy normális évben. A kiállítás a mai német autógyártásnak különösen három vonását emelte ki. Az első a gyártott típusoiksokfélesége. Alig öt igazán nagyüzemük van a németeknek és rengeteg sok egészen kis üzemük, de minden gyár nagyon sokféle típust gyárt. Ma úgy látszik messzebb vagyunk az egységes típustól, mint valaha, ami nagyon sajnálatraméltó az ár szempontjából. (Ha egy típusból évente 50—100 darabot állítanak elő, akkor pírnak egy darabja kétszer-háromszor annyiba kerül, mint egy ötezres sorozat egy darabja.) Második feltűnő vonás a rengeteg kis kocsi, fmotorbicikli, cyklonette és egy egész pereg — mondjuk: — középteremtmény az autó és a bicikli között. Az autó nem luxus, hanem közlekedési eszköz. Árának tehát olyannak kell lenni, hogy mindenki, akinek szüksége van rá, használhassa. Fő feladata, hogy Városban, utcán, megengedett gyorsasággal, megbízhatóan és kevés benzint fogyasztva fusson. Egyszerűnek kell lennie, hogy mindenki kezelhesse, ne legyen szükséges a soffőr. Ezeknek a követelményeknek felelnek meg az egész könnyű kocsik (már 35.000 M-től felfelé), háromkerekű autók, aztán olyanok, melyek 4 keréken állnak, de induláskor két kerék a levegőbe emelkedik és így a kocsi mintegy biciklivé változik; motorbiciklik, mellékkocsival és anélkül, együléses villamos autók (gyerekkocsikhoz hasonlítanak); úgynevezett motorcipők, melyeken állva utazik az ember a kormányrúdra támaszkodva; ezek könynyük, összecsukhatók és a fogasra lehet akasztani őket. Végül legolcsóbbak a közönséges biciklik az egyik kerék felett kis motorral. Harmadik feltűnő vonás a kiállított karosszériák szépsége. „Mindennek művészi formát adni“, ez a jelszó ma már életté vált Németországban. Ugyanakkor, mikor Amerikában még mindig sem jöttek rá a gyárosok, hogy ugyanazért a pénzért a „doctors-carn“-nak (orvos-kocsinak) szebb külsőt is lehetne adni, mint egy zöldségeskocsiét, ugyanakkor öröm volt végighaladni a sok száz kiállított kocsi frontja előtt és látni, hogy minden egyes darab vonalban, formában mennyire igyekszik a gépszerűséget, az előrehaladást, a levegőellenállás legyőzését kifejezni. Silliouetteben a német autó ma már tökéletes. Ismertetőjel: egy egyenes vonal a hűtő orrától a hátulsó ülés támlájáig. Nem hiszem, hogy a jövő ezen már változtatni fog, mint ahogy nem változott a’^kocsi formája sent az utolsó szálp évben. Úgy látszik, az autó is eltiltott már fejlődésének ehhez a végsőformájához. Voltak aztán szenzációk is a szakemberek számára. A párisi autosalonból már ismert propelleres kocsi, a szó szoros értelmében, mint egy szárnyak nélküli repülőgép. Aztán a kapcsolás nélküli Maybach-kocsi, minden automobilista ideálja: valamennyi sebesség elérhető áttételváltoztatás nélkül, egyedül a gáz szabályozásával. És t’rgyik a tráblás dou-ja, a Rumpler- Jimigfll Katgyarul vízcsepp-kocsi. A kocsi alakjának mintájául ugyanis az eső-vizcsepp szolgált, mely a legkisebb levegőellenállásnak megfelelő alakot veszi fel. Elől egy félgömb, mely hegyes hengerkúpba megy át. Ép fordítottja annak, ahogy a laikus elképzelné. A sofőrülés egészen elől van; a motor hátul; a sárhányók kis szárnyfelületek, úgy hogy a kocsi futás közben nem fekszik egész súlyával a tengelyeken; a kerekek persze tömöttek, a fényszórók a kocsi testébe vannak sülyesztve. Az egész kocsi idegenszerű benyomást kelt; tíz ember közül kilenc nem tudta az első pillanatban megmondani, hogy merre fut. De levegőellenállása annyival kisebb (50 km-nél nagyobb sebességnél ez már erősen tekintetbe jön), hogy kétségtelenül ez a kocsi mutatja a jövendő utat az erős túrakocsik fejlődésében. Sz. B. OQaOOOaOOOOOOGaOOOOQOOOQOOSOOQOQOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOC) A főváros ellátta magát tüzelővel — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Purébl Győző tanácsos, a közgazdasági ügyosztály vezetője, a főváros tüzelővel való ellátásáról a következőket mondotta munkatársunknak: — A főváros számára szükséges tüzelőanyagot a télre teljesen biztosítottuk. A pályaudvarokon éji a rakodótele■peken a hivatalos jelenés szerint 8000 vagon tűzifája van a fővárosnak felraktározva. Ugyancsak biztosítottuk a fovérosi tisztviselők tüzelővel való ellástát is. Október végéig vlamennyi köztirviselő megkapja a tét fa- és szénjárandóságát. A szegényebb néposztásy számára szintén gondoskodtunk el olcsóbb szénről. Nagyobb melyiséget barnaszenet vásároltunk, amelyete azínagyar szénis. Október végéig valamennyi köztitviselő megkapja a tét fa- és szénjárandóságát. A szegényebb néposztály számára szintén gondoskodtunk a^olcsóbb szénről. Nagyobb menyiséger barnaszenet vásároltunk, amelyet^magyar szénnél lényegesen olcsóbb áron adunk el. Az ügyosztály átiratára a szénkormány biztosság elhatározta, hogy a téli hónapokra a szénjegyek szelvényeire járó mennyiséget 50 kilogrammról felemeli egy métermázsára. Tökéletesen biztosítva van az iskolák tüzelőszer szükséglete is. Szénszünet többé nem lesz. Az iskolák számára 800 vagon porosz kokszot szereztünk be, amelyből 400 vagon már a pincékben van, a másik 400 vagon pedig mint tartalék a raktárakban fekszik Gondoskodtunk 500 vagon porosz szénről is, ami ugyancsak a főváros tüzelőszer raktárában van. Ezenkívül kétszáz vagon brikettet, 200 vagon magyar Menet és ugyanalyayi fát hordattunk le az iskolák pincéjükbe. A főváros üzembe helyezte brikettgyárát is,élamely szintén hozzájárul a lakossász olcsóbb fűtőanyaggal való ellátásáhz. A szegényebb néposztály számáraz olcsó fát is biztosítottunk. Ha a Svéjgázhusz koronás irányárból a fafedveskedők nem engednek, akkor a téli pónapokra behozzuk a dézsmarendszert, vagyis minden a fővárosba érkező szállítmánynak húsz százalékát a főváros által megszabott maximális áron ítéli majd a szegényebb néposztály rendelkezésére bocsátaniuk. Ezt a famennyiséget jegyre fogják árusítani. A kórházait tüzelővel való ellátását természetesen szintén biztosítottuk. Ez idén nem lesznek hidegek a várószobák és a betegek nem fognak dideregni a kórházakban. ’— A hivatalos jelentések szerint ez évben 56.950 vagon fa érkezett a fővárosba és ez a mennyiség az év végére hetvenezer vagonra fog emelkedni. Ezenkívül hazai fa is lesz bőven, összehasonlításképen megjegyzem, hogy tavaly összesen csakt ötvenkétezer vagon fát kaptunk. Hanton is felhívom azonban a főváros közönségének tehetősebb részét, hogy még e hónapban szerezze be a szükséges tüzelőfa- és szénkészletet, mert fa téli hónapokban minden valószínűség szerint a fára és szénre is behozzuk a jegyrendszert. Angol-francia tárgyalás a német jóvátételről — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentésű Berlinen át — London, október 13. A Daily Mail jelentése szerint az angol kormány a kereskedelmi körök kívánságára a francia kormánnyal tárgyalást kíván folytatni a német jóvátételi összeg megfizetésének kérdéséről. Daz. Decemberben k s kezdi meg a munkát a kőbányai dohánygyár Ötvenmillió cigarettát gyárt havonta — Rossz az idei dohányterrmés ! — Az Új Nemzedék tudósítójától.• Az utóbbi időben a dohányzók és a kistrafikosok között mind hangosabb a vallasz a nagy dohányhiány miatt.Ma már az a helyzet, hogy a trafikokban hetenként csak egynap, a kiutalás napján lehet füstölnivalóhoz jutni, a közönség akkor is néhány óra alatt szétkapkodja a kedveltebb cigaretta-fajtákat, — Királyt, Hölgyet, Symphoniát, — pedig egy-egy vevő legfeljebb tíz darabot kap belőlük. Egyedül szivarban és pipadohányban nincs hiány. A kistrafikosok a nagytrafikra panaszkodnak, a közönség pedig, amióta híre kelt annak, hogy a dohány beváltási árát felemelik, a dohányhiányban újabb áremelés előjelét látta. Munkatársunk felkereste Tömöry Kálmán államtitkárt, a dohányjövedék igazgatóját, aki a dohányellátásról a következőket mondotta: — A dohányhiány csak ideiglenes. A termelés folyton növekszik. Áprilisban 120 millió korona értékű árut gyártottunk, augusztusban már 174 millió korona értékűt. Huszonegy dohánygyárunk közül csak kilenc maradt meg s az elvesztett gyárak közül kettő, a temesvári és a fiumei többet produkált, mint a megmaradt kilenc, amely az üzem fokozása ellenére sem tudta teljes mértékben kielégíteni a csonka ország szükségletét sem. Az utóbbi két év alatt a gépek számát kétszázhatvannal szaporítottuk, a sátoraljaújhelyi és a debreceni gyárakat is berendezzük a keresettebb cigarettafajták gyártására és december elején az új kőbányai dohánygyárban is megindulhat a munka. Az uj gyár havonkint 1921 oktober 1*. 50 millió cigarettát fog gyártani, és így a helyzet rövid idő alatt lényegesen megváltozik s legkésőbb januárban már, nem lesz hiány-. semmiben. Csak átmenetileg van kevesebb dohány a felszabadult területek ellátása miatt. Baranyába nagyobb mennyiséget kellett küldenünk s ezt természetesen megérezte a főváros. Nagyban folyik a csempészés is kifelé az elszakadt területekre. Ennek az az oka, hogy a jó minőségű magyar dohány aránylag olcsóbb környező államok trafikjánál. — A háború alatt bevontuk a kaavéházak, szállók dohányárusítási engedélyét. Most az engedélyek nagy részét visszaadtuk, mert a helyzet jóval kedvezőbb, mint azelőtt s gondoskodunk arról, hogy csempészett árut ne adjanak el, ami azelőtt nagy veszteséget okozott az államnak. 1 ti — Az idei dohánytermés nagyon rossz, félannyi sem termett, mint tavaly. Az ellátásban azonban ez nem okoz semmi zavart, mert a régebbi évek termése fedezi ennek a szükségletét. — A dohány beváltási árát emelni fogjuk, de csak a jövő évi terméseit, azért, hogy fokozzuk a termelést. Ilyenformán a trafik árának az emeléséről egyáltalán szó sincs. ^vfrvvvTVVfvvfvtvvttTttv Megszűnt a nyelvtartódás láza Budapesten A francia altár nincs divatban — Troubridiffé fia és Willtme kapitány ^megtanult magyarul ''Az Új Nemzedék tudósítójától. A múlt évben összezsúfolva vol*tak a nyelviskolák, minden máso* dik ember Schidler, Schenk s mási csodamódszerek nyelvtanait cipelte a hóna alatt, lázasan tanultak, hogy aztán kéthónapi megfeszített szor* galom után hirtelen abbahagy* ják. A dollár árfolyamát lesték, valamennyien ki akartak vándorolni, fantasztikus terveket szőttek s képzeletükben máris Amerikában vagy ép Ausztráliában látták ma gukat. Kiváncsiak voltunk, milyen ered ménye volt e nagy felbuzdulásnak! s ezért elmentünk egyik Váci utcai nyelviskolába, szétnézni kissé kö* zöttük. A tágas előcsarnokban mindös* sze néhány rövidnadrágos gyerme* ket, pár bakfist láttunk, kik minden bizonnyal inkább szüleik ösztönző* sára semmint kivándorlási szán* dékból olvasgatták a vörösfödeli Berlitz-könyveket. Megkérdeztük az iskola tikárnő* jét, ki munkatársunknak a követ*kezőt mondotta:, — Most is van elég növendékünk, de — ellentétben a tavalyiakkal — többnyire olyanok, kik nem divatból, hanem komolyan foglalkoznak nyelvtanulással. A legnépszerűbb az angol. Utána mindjárt a német jön. Ez azért szokatlan, mert Bu-dapesten az utolsó tíz esztendőben, úgyszólván mindenki franciát tanult, tanítványaink nyolcvan százzaléka ezekből került ki. A háborúi befejezése után változott meg a helyzet, ekkor tömegesen jelentkeztek angolra s azóta ez állandóan így van. — Több antanttiszt is megfordult nálunk, kik magyar leckéket vettek, de — tudomásunk szerint — a tanulásban a legkitartóbb Troudbridge fia és Willtme kapitány volt. — Az ország megcsonkításának a következménye, hogy cseh, szerb és román tanfolyamokat is kénytelenek voltunk felállítani, mert többen jelentkeztek ezekre a nyelvekre, olyanok, kiket foglalkozásuk a megszállt területhez köt .