Uj Nemzedék, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-11 / 34. szám
A S ./„!! V.út szov jelszeres fellépése a közalkalmazottaknak az... Szterényi József báró: Tévedes! Ezt a szót nem is használtam. Ereki Károly: Akkor közbeszólásként hallottam, de a képviselő úr felszólalása váltotta ki. (Óriási zaj.) Szterényi József báró tagadólag int.Homonnay Tivadar: Beletörött a fúrója. (Derültség.) Rukovszky István: Jó reggelt! * Ereki Károly: Jogom van mindenkinek a felszólalását* kritizálni. Elnök (csenget): A részletes vitánál csak a javaslathoz lehet felszólalni. Ereki Károly: Szterényi képviselő úr is a részletes vitánál szólalt fel. Hornyánszky Zoltán: Ne vitatkozzék az elnökkel. Ereki Károly: Hát akkor majd alkalomadtán fogok Szterényinek válaszolni. (Leül.) A második szakaszt a Ház változatlanul fogadta el A harmadik szakasznál az előadó módosítást ajánl. . . Szilágyi Lajos: Helyesli az előadó módosítását, de ehhez ő is fűz módosításokat. Schlachta Margit: A végkielégítés nem célszerű, mert az elbocsátott tisztviselő, aki el van adósodva, le van rongyolódva, félév alatt elköltené. A nyugdíj a megélhetésre kevés, a meghalásra sok. A rengeteg végkielégítés kifizetésére a körteány kénytelen lenne a bankjegyforgalmat növelni és ezzel egy év múlva majd a mai árak kétszeresét fogjuk fizetni mindenért. Ezt a javaslatot már két év előtt kellett volna benyújtani. S két év alatt az emberi ész nem tudta a kérdést megoldani, amint a javaslat is bizonyítja. A tisztviselő-kérdést az emberi szívnek kell megoldania, ha erre az ész nem képes. (Zajos helyeslés az ellenzéken). Fel kell rázni a vagyonos tisztviselők lelkiismeretét, álljanak félre és adjanak helyet a vagyontalanoknak. Beszéde végén több módosító indítványt nyújt be a szaszhoz. Hadházi Zsigmond indítványozza, hogy a szakasz rendelkezéseit terjesszék ki a bírákra és az ügyészekre is. Cserti József szintén azt hangsúlyozza, hogy elsősorban a vagyonos tisztviselőket, a nők közül pedig azokat kell elbocsátani, akiknek kenyérkereső férjük van. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Az előadónak és Szilágyi Lajosnak első javaslatát elfogadja, második javaslatát azonban nem. Schlachta Margit javaslatát nem fogadja el, Hadháziéhoz hozzájárul. A Cserti által indítványozott megkötéseket az adminisztráció szempontjából nem tartja célszerűnek. U| $Sem£íed@gc XXXXXXXXXXXXXX2000QOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX2QOCOCI Pogány népbiztos vezérkari főnökének bűnpere — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ma délelőtt 10 órakor nyitja meg Kapustyák Rezső ezredes a Farkas Jenő vezérkari alezredes bűnügyében megindított tárgyalást A tanuk kihallgatása következik. Először Franzen József főhadnagyot hallgatják ki. Elmondja, hogy árkas alezredesnél szolgált a kommün alatt Czegléden. Telefonösszekötő tisztnek osztották be. Farkas egy ízben megfenyegette, ha nem végzi rendesen kötelességét, lelöveti. Apáthy hadbíró: Miért történt ez? Franzen: Azt mondta Farkas alezredes úr, hogy nem tűr amerikázást és ha nem tartom fenn a rendes összeköttetést, lelövet. Farkas, a vádlott indulatosan int. Apáthy hadbíró: Kérem, őrizze meg higgadtságát. (Franzen felé): Mit tud még? Franzen: Azt tudom, hogy a politikai megbízottakkal tegeződött, különösen Steinbrükkel volt jóban. Schmidt ügyész: A jóbarátság miben nyilvánult meg a tegeződésen kívül? Franzen: Abban, hogy csak az ő társaságukat kereste, a tisztekkel sohasem érintkezett Apáthy hadbíró: Hogyan történt a fenyegetés! Franzen: Az alezredes úr megfenyegetett, hogyha szabotálok a telefonösszeköttetésnél, főbelövet. Apáthy: Ha valaki tendenciózusan rosszul akarja vezetni a hadműveleteket, szüksége van akkor is jó telefonösszeköttetésre? Meggyőződött erről a főhadnagy úr? Lengyel védő: Nem gondolja a főhadnagy úr, hogy voltak olyanok is, akik hazafias magatartásból kétlaki szerepet játszottak! Komolyan vette ön a fenyegetést? Franzen: Én komolyan vettem. Most a vádlott intéz kérdéseket a tanúhoz. Farkas: Ugyebár, ön vezette be és szerelte le július 10-én a telefont . Franzen: A dátumra nem emlékszem. Farkas: A főhadnagy úr mindössze tíz napig szolgált alattam. Mikor és hol látott engem az irodán kívül politikai megbízottakkal? Franzen: Én végighallgattam több telefonálást. Konkrét esetekrenem emlékszem-Franzen főhadnagy kihallgatása után Czebe Ferenc dr. kihallgatása következik. A siófoki hadtestnél együtt volt Farkassal, ő mint trónreferens volt beosztva. Rövid ideig voltak együtt. Farkas azt a benyomást tette rá, hogy a kommunizmus híve s ezért a régi bizalmas viszony is megszakadt közöttük. Czebe: Mindjárt a jelentkezés után eltiltotta Farkas, hogy rendfokozat szerint szólítsuk egymást A vezérkari tisztek olyan elkeseredettek voltak, hogy többen kértük a gödöllői parancsnokságtól Farkas vezérkari főnök visszahívását. Apáthy hadbíró: Tudott ő az Önök ellenforradalmi szervezkedéséről? Czebe: Nem hiszem. Szmick ügyész: A szabotálást kifogásolta annak idején az alezredes úr? Czebe: Csak nálam. Farkas (Czebéhez): Ön valóban trénreferens volt, vagy pedig a tiszti étkező vezetője? Czebe: Rövid ideig vezettem az étkezőt is. Farkas: Mikor én Siófokra megérkeztem, ön készített nekem lakást. Emlékszik erre? Czebe: Csak felajánlottam. Farkas: Nem. Ön vezetett oda és ott is laktam. Ezután az irhában ezt mondtam, hogy politikai megbízottal egy házban nem lakom. — Az együttlakás ellen tiltakoztam. Czebe (határozottan): Ez a beszélgetés nem történt meg. Farkas• Emlékszik arra, hogy a tisztikar üdvözölte Fiedler népbiztosát, amikor Siófokra jött? Czebe: Erre nem emlékszem. Kapustyák ezredes elnök Farkashoz: Kérem a teljes kérdéseket feltenni. Így úgy látszik, mintha a tanú lenne a vádlott. Czebét megesketik, utána Sztojakovics Döme alezredes kihallgatása következik. Apáthy hadbíró: Az ezredes úr egy jelentést is adott be ebben az ügyben 1920. október havában. Mit tud Farkas alezredes kommün előtti viselkedéséről? Sztojakovics: Kombinációba volt véve, hogy Farkas alezredes a cenzúrához kerül, ez azonban meghiúsult. Apáthy hadbíró: Igyekezett ő is színtelen állást vállalni, hogy ne kerüljön vezető helyre? Sztojakovics: Határozottan az volt a benyomásom. Szmick ügyész: Mit tud az alezredes úr arról, hogy Farkas alezredes úr a hadügyminisztériumban a régi rezsimet kompromittáló iratok után kutatott? Sztojakovics: Erről nem tudok. Lengyel dr. védő: Ön az első jelentésben kifogástalan úriembernek nevezi Farkas alezredest. Fenntartja ezt most is? Sztojakovics: Korlátozás nélkül fenntartom. Én mindig annak ismertem. Lengyel dr. védő: Emlékszik arra, hogy Farkas alezredes egy ízben csürhének nevezte a vörös hadsereget? Sztojakovics: Emlékszem. Sztojkovics előzetes megesketése után Kelemen István százados kihallgatása következik, akit a vádirat szerint Farkas alezredes a politikai megbízott kezére juttatott. Kelemen századosi vallomásában elmondotta, hogy Czegléden egy gyűlés alkalmával ismerte meg Farkast. Kecskeméten az ellenforralom napjaiban nyíltan hangoztatta a tanú, hogy nem harcol a fehérek ellen. — Ezt a politikai megbízott és a legénység előtt is kijelentettem — mondotta Kelemen. — A legénység magatartása azonban mind fenyegetőbb lett. Petka őrnagy urat kértem meg, intézze el a dolgot, hogy ne legyen bajom. Azután együtt felmentünk Farkas alezredes úr elé , azt mondotta, hogy ez a politikai megbízott elé tartozik. Nem is történt semmi bántódásom. Apáthy hadbíró: Szóval ön nem is volt letartóztatva? Akkor mi igaz abból, hogy Farkas alezredes rendeletére tartóztatta önt le Feldmann politikai megbízott? Kelemen: Ez nem így volt. Lengyel dr. védő: Ha ön tudta, hogy Farkas kommunista érzelmű ember, miért fordult hozzá? Kelemen néhány szóval elmondja, mi történt közte és Feldmann politikai megbízott között. A megesketés után Kónyi ezredes kihallgatása következik. Budapest hétszázmilliót kért a közegészségügyi intézményeire Ötvenmillió korona a közkórházak ezévi költségelőirányzata — Az utcatisztogatás 87 millió koronába kerül — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A főváros a közegészségüggyel kapcsolatos intézményeire az 1928. évi költségelőirányzat szerint 200 millió koronát költ. A kórházak fenntartásából a fővárosra nehezedő kiadások állandóan nagyobbodnak. Az alig elviselhető terhek csökkentésének kérdésével állandóan foglalkozik a közegészségügyi osztály. A tökéletes megoldás azonban még mindig késik, bár a népjóléti minisztérium részéről megígérték, hogy a most meginduló tárgyalások alkalmával a főváros közkórházainak fenntartására nagyobb összegű támogatást kap. A kórházépítési program végrehajtásáról az építkezési nehézségek miatt szó sem lehet. Elmaradt a megígért államsegély is. A főváros a folyamatban lévő kórházépítési munkálatokat sem fejezheti be a nagy anyaghiány és a beszerzési nehézségek miatt. A népjóléti és a pénzügyminiszteri, múlt év őszén megtartott ankéten megígérték a főváros vezetőségének, hogy az új Szent János-közkórház területén épülő tüdőbetegpavillonok építési munkáinak befejezésére tízmillió koronát kiutalnak. Az összeg kiutalására vonatkozólag ezideig nem történt intézkedés. A munka megszüntetése miatt ém állandóan romló befejezetlen pavillonok rövidesen tönkremennek. Nagy anyagi gondot jelent a fővárosnak a Zita-kórház fentartása is, a főváros tanácsa a múlt évben kétszer is elrendelte a kórház bezárását s nem is gondoltak arra, hogy a romladozó pavillonok karbantartására nagyobb összegű kölcsönt felvegyenek. A népjóléti miniszter közbelépésére azonban a kórházat továbbra is fentartják. A kórház férőhelyeire a gyógyintézeti ápolásra szoruló betegeknek feltétlenül szüksége van. A kórház helyreállítási munkáinak költségét a népjóléti minisztérium vállalta. A javítási munkálatok befejezésével a nyolcszáz beteg számára való kórház ismét teljesen használható lesz. Itt helyezték el a pozsonyi egyetem gyakorlóosztályát is. A főváros egyik fontos közegészségügyi szerve a fertőtlenítő intézet. Az intézetet 1892. évben az akkor pusztító járvány idején alapították. Az intézetnek egy igazgatója, 194 végleges és 184 ideiglenes fertőtlenítő munkása van. Az intézet évenként tízmillió koronájába kerül a fővárosnak. Másfélmillió koronát költ a főváros évenként a tüdőbeteggondozó intézetekre. Ilyen intézet van a Dévay utcában, a Szent Endrei úton és a Mázsa-téren. A Kistemplom utcai intézetet, mely eddig állami kezelésben volt, most véglegesen átveszi a főváros. A népjóléti miniszter évenként negyedmillió korona segélyt ad a fővárosnak a tüdőbetefigondozó intézetek fenntartására. Ugyancsak közegészségileg fontos működést végez a bakterológiai intézet. Elhelyezése és berendezése azonban nem felel meg tökéletesen a tudományos követelményeknek. Az új intézet fölállítására vonatkozó tervek máris készülőfélben vannak. Az intézet négyszázezer koronába kerül évenként. Budapest közegészségügyének legfontosabb támaszai a fürdők. A Rudas-fürdő már négyszáz éves. Háromszázezer korona évi jövedelmet hoz a fővárosnak. Naponként átlag ezren látogatják. A fürdőjegyek ára 40—30—20—15 korona. A Széchényi-fürdő építését 1913-ban befejezték. A tüdőnek egy 950 méter mély és 72 Celsius fok meleg artézi forrása van. A fürdő 1,3 millió koronát jövedelmez. A főváros legnagyobb fürdője a Szent Gellért-fürdő. A szállóval egybekötött monumentális épület a háború alatt készült el. A fürdő felépítése tizenkilencmillió koronába került. Az évi tiszta jövedelme 4,2 millió korona. A fővárosnak népfürdője is van a Palotaiúton. A két ingyes Dunafürdő másfélmillió koronába kerül a fővárosnak. Ugyancsak a főváros közegészségügyéhez tartoznak a köztemetők. A farkasréti temető 1894. évben létesült, nyolcvanholdas területen. A németvölgyi temető busz hold, a törökkei ötvenhárom hold. A főváros egyesítése előtti időből való budai temetőket mind lezárták. A pesti oldalon két temető van. A kerepesi temető 240 hold, a rákoskeresztúri temető 460 hold. A múlt év őszén újból megállapította a tanács a sírhelyek árát. Ez évben a kerepesi temetőben egy sírhely TOO—12.000 korona. A hatvan évre szóló kettős díszsírhely harmincezer korona. Az új köztemetőben az elsőosztályú sírhely 2500—5000, a másodosztályú 500—3000, a harmadosztályú 10—100 korona. A farkasréti temetőben a legolcsóbb sírhely 20 korona, a legdrágább 8000 korona. A dunabalparti temetőkre 4,8 millió koronát költ a főváros. A jobbparti temetők kiadásait fedezi a bevétel. A főváros megváltotta a temetkezési vállalatokat is és a községi temetkezési üzemet létesítette. Az üzem forgalma negyvenhárommillió korona évenként. A tiszta haszon 1,12 millió korona. 1919 március 1-én a közkórházakban lévő gyógyszertárakat, szegényházakat, árvaházakat és szeretetházakat látják el önköltségű áron gyógyszerrel A vagyoniig teljesen elkülönített önálló üzem évi forgalma 15 millió korona. Budapest utcáinak és a terek tisztogatása évenként 87 millió koronába kerül. A köztisztasági hivatal 15.016.604 négyzetméter kocsiutat és 214.296 négyzetméter gyalogjárót is tisztíttat. Az üzemben egy igazgató, ■ tizennégy tisztviselő, 46 altiszt, 30 gépvezető, 110 előmunkás és 981 rendes munkás dolgozik. 1922 február 11.