Uj Nemzedék, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-29 / 72. szám

Yasürnap, Í925 március 25. Ui Nüinsgclélt EEME/y zwwffl'!' y. v untm .tp -.""«'.«e-' v* 1 ' „Megindult a föld alattunk-bűneink miatt“ Az egervidéki nép az ostorosi templom meggyalázását tartja a pusztító földrengés okának A nép kiűzte a községből a garázda legényeket — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ostoros, március 25. Királyi zászlókat lenget a szél. De a bíbort és a skarlátot elfödi rajtuk a gyászfátyol. Alatta pedig nem az öröm hozsannázó tömegű ujjong himnuszos énekével, hanem bűnbánó csoport, mely siránkozva jár az utcák romjai között. — Uram, irgalmait nekünk! . . . így megy ez már hetek óta, nap-nap után, muska­ után Ostoroson. Mióta a föld megin­dult alattuk és az Isten ujja elsodorta a falut. Óesztendő utolsó estéjén történt, hogy a szentegyházban néhány istentelen vakmerő tábora perdült. Másnap meg újévkor összeve­rekedtek a templomban heves legények, he­vesi legények bicskával szaladtak egymásba. A templomot bezárták, Egerből pedig megjött az üzenet a szentéletű főpaptól. Úgy hirdet­ték ki a zárt templom ajtaja előtt a falu né­pének. Nagy sírás között hangzott a prófétai szózat: „Nem félitek az Isten rettentő haragját, aki eltörli a föld színéről a hitetlenek temp­lomait. . Alig fordult meg ezután háromszor a hold Ostoros felé. És megindult a föld, megborzon­gott alattuk. A falu házai, mint kártyavár omlottak össze. Legelőbb a szentegyház, hol nagy résen át meg is nyílt a föld. Szánalmas és borzasztó látvány a romba­­dőlt falu. A végtelenül szomorú képet nem enyhíti a csonka falak között játszó verőfény és tavaszi délelőtt sem. Noha a romokat ők­ jórészt eltakarították és az építőrmunka is hellyel-közzel megindult, mégis olyan ez a község, mint egy nagy siralomház. A főtéren az összeomlott templom az istenítélet rettentő jele. Hajójában, bent meghasadt a föld. Talán éppen ott, ahol a legények a bicskát egy­másba verték ... — Nem vót ilyen mirajtunk — mondja az ősz, szikár Timók András, a volt törvénybiró — és szeme könnybe lobbad az öreg ma­gyarnak — A födi mozgott — mesél­­ tovább — mikor megfordult alattunk. E már mdsoccor vót. Úgy hajnal tájt gyütt. — Azt hittük, — folytatja Timókné asszony — hogy sohse lesz vége. A népek az uccára szaldtak. Ki sirt, ki jajgatott. A barmok is elszabadultak, oszt úgy futkostak a községben szanaszért... — úgy gyütt a felvégről erre mifelénk — veszi át a szót Timók. — Ott már vége vet min­dennek, mikor itt rázódott alattunk. Én először csak azt hittem, hogy nekem esett valami ba­jom. Úgy megfordult velem a világ. Istálló körül dogoztam, oszt szaladt az asszony sirán­kozva, hogy gyüljek már elő. . . — Igaz is, — kezdi újból Timókné — ott 13­ 'dörgött az ólak körül, mikor itt elől rajtunk Tót a veszedelem ... — Hát nem én tehettem róla , — csitt az Öreg. — Hát persze, hogy nem, — mondja sebesen Timókné — de olyankor az ember az eszét is elveszti... Utána megkértem az öreg Timókot, hogy vezessen el egy kicsit a faluban. Jött is szíve­­sen. Egészen közelről még vigasztalanabb volt a pusztulás képe. Némely helyütt utcasorok mentek tönkre és a családok most is a gyorsan összeábdalt fakunyhókban vannak fedél alatt Az újjáépítést nagyon késlelteti, hogy most a szép napokkal elérkezett a nagy munka ideje is. Mindenki a földeken dolgozik. A templom elé érkeztünk. Most javítják. Addig is rögtönzött oltáron tartják az isten­tiszteletet. A szomorú időkben itt gyülekezik a falu apraja-nagyja a vasárnapi misére. Csupa bágyadt bánatos arc. Az asszonyok ol­vasóval körültekert imakönyvvel várakoznak nagy áj­tatossággal. A férfiak szótlanok, levett kalappal állnak Isten szabad ege alatt a leg­gyönyörűbb templomban. Még nem kezdődik a mise. Körülveszik. Mindegyik panaszolja a baját — Isten csapása volt ez — mondja az egyik. — Egerben is nagy vét a pusztítás — felel a másik. — Itt vót a legnagyobb — erőlködttek most ketten is. — E se lett vólna — jegyzi meg csöndesen a harmadik Úgy kerülgettek valamit, ami szivüket nyomta. Mintha restelleni valójuk lenne. Én vittem rá a szót a duhaj legényekre. — Szóga legények vótak. Debrösek, — jegy­zik meg csöndesen. — Ide ugyan többet be nem teszik a lábu­kat — mondják egyszerre vagy öten. Mintha megkönnyebbültek volna. Szépen sorjában elbeszélik, hogy miért bicskázták meg egymást a legények a templomban. És amikor a templomot bezárták, mindenki rosz­­szat sejtett: — Hát, hogy is lehetne el a nép templom, nélkül — mondja csendesen az öreg Timók — soh'se vét az! Anélkül csak rossz származhat. — Igaz az! — Erősítődnek a többiek. El­mondják, hogy amikor a föld először megin­dult és a templom összeomlott, a bicskás le­gényeket agyon akarták verni. Csak a falu papjának közbelépése mentette meg őket Most már nincsenek itt. —• Úgy volt, hogy magunk űzzük el őket — magyarázza az egyik gazda. — De nem várták meg. Tan-Van­nak már hat határán is. — Az ám — mondja egy fiatalabb — otthon vannak. Mulatnak Debren. — Ott nincsenek — válaszol megyőződéssel az iménti — ott jártunk. Kikértük volna őket. Megkérdeztem már, hogy miért kérték volna ki őket. Egy pillanatra, csönd lett. Az emberek ma­guk elé néznek. Ismét megszólal az aki imént vitte a szót. » — Már csak azért, hogy tőlünk hallják meg a szót. Ide többé nem gyülettek! — De hát megszöktek — tette hozzá rezignál­tam Megint elhallgattak. Csöndet az öreg Timók András törte meg. Tarka keszkenőjével meg­­törölte a szeme alját: — Csak azért mi is bűnösök vagyunk. Meg­indult a föld alattunk, bűneink miatt . . . Senki sem szólt egy szót sem. Közelből csi­­lingelés hallatszott. Az oltár csengője. A pap jött az utcán át a térre teljes ornálásban. Előtte két ministráns, aki csöngetett. Mély tisztelettel­­ engedik az oltár felé. Áldást oszt. Mindenki térdreborul. Megkezdődik az Istentisztelet. Bánatosan, tompán felzeng az ének. Előbb az öreg ajkán, majd mindenkién és fenségessé magasztosul a nagy áhítattól az egyszerű kórus: Kersztények sírjatok, Mélyen szomorkodjatok . .. Az emberek könnyeik drága gyöngyével har­­m­atozzák a keresztjáró idők szívbemarkoló szenténekét. Aki látta ezt az egyszerű, szabad ég alatti istentiszteletet, sohasem fogja elfelejteni. Ostoroson megtanultak imádkozni! .... gyermeke a legjobb táplálkozás és gondozás mellett is sápadt és sovány, nem fejlődik kellően. Ez azonban a gyermek a reggeli és ansonnatejhez 2—S lété­­zett kávéskanál Ovomaltinet kap, állapota már az első hetek után javal, test­­súlya szemmel láthatóan gyarapszik, rendsze­res használat mellett pedig a gyermek viruló fejlődésnek indul. A­ dobozonként 37.400 és 64.600 korona forgalmi adóval végett hallható gyógyszert.*iakben, drogériákban, lőszer- és csemegtekereskedésekben.­­ Mintát és ismertetést ingyen küld a Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt., Buda­past loo­iostátivá­l --------------—yinspig *1)­*■■» -----------— Németország pártolta bizottságot ajánl a Rajna-vidék semlegesítésére — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Paris, március 28. Az Echo de Paris szerint Németország a szövetséges kormányokkal folytatott diplomáciai tárgyalások során fölvetette azt az eszmét, hogy pártatlan bizottságot szervezzenek, amely a rajnai területek semlegesítésének felügyeletével foglal­­koz­k­­. Äitiiäiiüiiiiid lü4äil Mw<bC a köztisztviselők fogyasztási szövetkc­­zcf€nek vezetősége ellen A tagok­­elnyomd része visszautasítja az ellenzék vádjait A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szö­vetkezete holnap tartja közgyűlését, amelyen a szövetkezet tagjainak csekély része hadat akar üzenni az igazgatóságnak, annak az igazgatóságnak, amelyik a szövetkezetét naggyá és hatalmassá tette. Ez a próbálkozás, amely az úgynevezett ellenzék részéről nyil­vánul meg, már régebbi keletű. Még az el­múlt év folyamán propaganda indult meg, amely odairányult, hogy új szövetkezetet kell alakítani. Akkoriban a gazdasági élet csodál­kozással vette tudomásul, hogy amikor a köz­­tisztviselőknek majdnem négy évtizedes múlt­tal rendelkező, hatalmas apparátusi­ és tő­kéjű szövetkezetük van, amely a maga hiva­tásának köztudomás szerint igen jól megfelel, új közalkalmazott szövetkezet létesüljön. Az új szövetkezet létesítése azért is érthetetlen volt, mert a szövetkezet mellett újabb közal­kalmazotti szövetkezet megalakítására semmi szükség sem volt. Ez az új szövetkezet a régi szövetkezet anyagi erejével, üzleti rutinjával és nagy apparátusával úgy sem tudott volna kontúrrál­ni. Amikor az új szövetkezet létesítésének a gondolata megbukott, a kevésszámú ellenzék más módszerhez folyamodott és most már a szövetkezet vezetőséget akarta a szövetkezet tagok előtt pellengére állítani és azzal érvelt, hogy a vezetőség megrövidítette a szövetkezet tagjait, továbbá, hogy az igazgatóság a fo­gyasztási szövetkezetből olyan hatalmas szét­ágazó üzletkörrel és üzemekkel bíró vállala­tot létesített, amelyet a köztisztviselők kis tá­bora nem tudott fentartani. Ezek a vádak ter­mészetesen maguk is megdőlnek, hogy ha fi­gyelembe vesszük a szövetkezet egész konstruk­cióját és működését. A szövetkezet, bár a nagybankok közül már egynéhány tett is aján­latot a szorosabb nexus létesítésére, teljesen megőrizte anyagi függetlenségét és így el­esik az a vád is, hogy az igazgatóság a szö­vetkezetből részvénytársaságot akar alakítani. A szövetkezet igen minimális üzleti rezsivel dolgozik és ezért árusít nemcsak tagoknak, hogy tagjainak minél nagyobb visszatérítést tudjon adni. A holnapi közgyűlésen, értesülésünk szerint, az ellenzék akciója kudarccal fog végződ­ni, mert a szövetkezet tagjainak túlnyomó része teljesen meg van elégedve a mostani vezető­séggel, elsősorban pedig Schneizer Ferenc tá­bornokkal, akinek nevéhez fűződik a köztiszt­viselők fogyasztási szövetkezetének, a megszer­vezése és széles alapokra való fektetése. a Hindenburg levélben kérte Ludendorffot, hogy ne jelöltesse magát elnöknek A francia sajtó is biztosra veszi Jarres megválasztását — Az Új Nemzedék tudósítójától. — München, március 28. H­inden­burn tábornagy levelet intézett Ludendorff tábornokhoz, amelyben nyo­matékosan kéri, hogy ne jelöltesse magát a­­birodalmi elnökségre. Hangsúlyozza Hindenburg, hogy ő eddig még semmit sem kért Ludendorfftól, most azonban a birodalom érdeke megköveteli, hogy ezzel a kéréssel hozzáforduljon. Ludendorff a levél ellenére is ragaszko­dik jelöltségéhez. T. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, március 28. A sajtó egyre élénkebben foglalkozik a küszöbön álló német elnökválasztással. A lapok többsége számol azzal, hogy Jarrest választják meg a német birodalom elnö­kének. A Matin facsimilében közli a német nemzetiek egyik röpiratát, amelyet a kö­vetkező v­ers diszít: Morgenrot,, Morgen­rot, Waehlt die Flagge schwarz-weiss-rot. Das macht den Franzosen rot! Waehlt am, 29. Dr. Jarres! — Válasszátok a fekete­­fehér-vörös zászlót, ettől fog meghalni a francia, válasszátok meg Jarrest! A Ma­tin hosszasan fejtegeti, hogy a birodalmi elnökválasztást nyilvánvalóan a reváns szelleme irányítja. Minden biztonsági tárgyalás ellenére is a német közvélemény a franciák esküdt ellensége. Hasonló megállapításra jut az Echo de Paris is, amely azt írja, hogy Herriot Németország érdekeit mozdítja elő. A Victoire Jarrest a­ Hohenzo remek emberének mondja. Neki van a legna­gyobb eshetősége, ha azonban a német monarchist­ák kísérletet mertek volna tenni a trónörökössel, őt már az első for­dulón megválasztanák.­ ­. Megint elsöpört öt várost a forgóvihar — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Buenos-Ayres, március 28. Santa Fe tartományban rendkívül heves forgóvihar dühöngött, amely teljesen rombadöntötte Olasson, Sah Jurac, Diax, Barrancas és Laredoca városokat. A táviró és telefonössszeköttetés teljesen megszakadt, úgy hogy még nem sikerült pontos részleteket szerezni a szerencsétlenségről. Annyi bizonyos, hogy ennek a tornádónak is rengeteg emberélet és anyagi érték esett­ áldozatul. T. Fontos pénzügyi reform készül a pénzügyminisztériumban Illetékmentes lesz a részvényösszevonás — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés legutóbbi ülésein tár­gyalt és elfogadott appropriációs tör­vényben felhatalmazást, kért a kormány arra, hogy a szakminisztérium­ok és a gazdasági minisztériumok tárcáju­k kere­tében fontos reformokat valósíthassanak meg. Érte­sít­­ésünk szerint a miniszté­riumokban most folyik az a munka, amellyel a­z általános felhatalmazás alap­ján végrehajtható részletes intézkedése­ket előkészítik. A legtöbb rendelet ter­mészetesen a pénzügyminisztériumban készül. Maga az appropriáció­s törvény előreláthatóan holnap jelenik meg a hi­vatalos lapban. Mihelyt a részletes ren­­deletek elkészülnek, összehívják a szaná­lás ellenőrzésére kiküldött 33-as bizottsá­got és valamennyi rendeletet a bizottság elé terjesztik. A pénzügyminisztériumban már körül­belül készen van a váltóilleték újabb sza­bályozására vonatkozó rendelet. Az új rendelet 0,1—0.2 százalékra szállítja le a válóilletéket. Készül a mérleg­rendelet­ is. A végleges megoldás mégis a kettős rendszer lesz: aranykoronában és papír­­koronában is fel kell tüntetni a mérleg­ben az üzleti eredményt, a­­Követel­­ést „Tartozik“ tételeket. Szabályozzák végre az értékpapírok te­rén mutatkozó­­visszás állapotokat is. Kü­lön rendelet intézkedik arról, hogy milyen minimális névértéke lehet valamilyen részvénynek, egyben pedig meghatározza a kormány azt is, mekkorának kell lennie annak az összegnek, amelyet az újonnan alakuló részvénytársaságnak, mint mini­mális alaptőkét ki kell mutatnia.____ Az új rendelkezés következtében termé­szetesen számos vállalat kénytelen lesz összevonni a részvényeit, hogy elérje a meghatározott legkisebb névértékét. Mi­vel a rész­vény összevo­n­ás­ra — még a jó konjunktúra idejéből — aránylag magas illetéket ró az­ állam. Most a kormány rendeletileg illetékmentességet biztosít a részvénytársaságoknak a papírok össze- Minesánál.

Next