Uj Nemzedék, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-28 / 245. szám

13__________________Új Nemzedék Csütörtök, 1926 október 28. KÖZGAZDASÁG Ncggveneier fciEomftcr ul ípüéscre wd síBKségc flagprorsiáffnafe tlnszeres isfípSf# prour^gi­oi Ítéli végrehajtoni — N­­­oujr^écióls blDocsfifösa ulfOn a [luiCOMeo meg lette) szerezni a §20 • séges ííjáéi -- az évi beruhszdsi hotség 15-85 millió pengőre rog — Az Uj Nemzedék tudósítójától,­­ Az össz gazdasági élet osztatlan tetszéssel fogadta Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszternek azt a kijelentését, hogy az út építést tartja egyik legfontosabb feladatának. Ennek a problémának nagy jelentőségét ke­reskedelmi minisztersége idejében kifejezésre juttatta Walkó Lajos is aki úgy a kereske­delmi tárca költségvetésében, mint a beruházási programban igen jelentős összeget irányzott elő az útépítés céljaira. A közlekedés terén igen sok hasonlatosság van a m­ai és az 1957-iki állapotok között. Ak­kor is a közlekedési problémák megoldása volt a legfontosabb állami intézkedések egyike s a kiegyezés után sikerült is a külföld érdeklő­dését Magyarország iránt annyira felkelteni, hogy a külföldi tőke szívesen állott rendelke­zésre vasútépítés céljait szolgáló kölcsönök ■nyújtásával. Most az automobilizmus fejlődésé­vel az útépítés nyert ugyanilyen jelentőséget, mert a magyarországi útviszonyok szinte lehe­tetlenné teszik az automobil-közlekedést, amely­nek pedig óriási jelentősége van úgy a lakás-­­mint az üzleti viszonyok szempontjából. Ezen­kívül a nagyarányú útépítés igen sok munka­­alkalmat nyújt nemcsak a kőbányákban, de a cement-, aszfalt-, benzin- és petrolemm­osz­­ban is. A földmunkások nagy tömegén kívül a mérnökök és tisztviselők is nagy számmal juthatnak ezáltal foglalkozáshoz, ami az álta­lános gazdasági helyzet javulását is lényege­sen elősegíti. Olyan rendszeres útépítési programra van szükség, amely húsz éven át legalább évi 2000 kilométer út megépítését teszi lehetővé. Ez a nagyszabású útépítési­­ program évenként kö­rülbelül 75—56 millió pengő beruházását igényli, mely összeget azonban a mai viszo­nyok között már nem lehet az állam bevételei­ből fedezni, miután az adó ilyen nagymértékű emelésére egyáltalán nincsen mód. Az útépí­tés azonban olyan maradandó beruházás, amelynek terheit a mai nemzedék teljes jog­gal háríthatja át az utódokra azáltal, hogy az útépítés céljaira éppen úgy külföldi kölcsönt vesz igénybe, mint ahogyan az 1867. után a vasútépítés költségeinek fedezésénél történt. A külföldi kölcsön út-obligációk kibocsá­tása útján való megszerzése egyáltalán nem ütközik nehézségbe és ezeknek a tőketörlesz­tési és kamatfizetési szolgálatát célszerűen le­hetne úgy rendezni, hogy a terhek felét az érdekelt vásárok és községek, másik felét pe­dig az állam viselné s ezeknek fedezetét meg­lehetne találni bizonyos át- és automobiladó kivetése útján. ............. ■ii"Zilf'i»-»«CTiiiiiii»iMi -Elkészült a kereskedelmi kamara szakvéleménye az ingójelzálog javaslatáról A kereskedelmi érdekeltség szerint a javaslat egyes szakaszai nem kielégítőek ~ Az Új Nemzedék tudósí­tójától.­­A pénzügyminiszter az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület tegnap tartott igazgató-választmányi ülésén mondott be­szédében többek között utalt arra, hogy az ingósd­álogtörvény meg­valósítása, előtt nem szabad elzárkózni és a készülő törvényjavaslatok megteremtik a keretet ah­hoz, hogy a gazdatársadalo­m olyan hi­telhez jusson, milyenre szükség van. Az ingójelzáloghi­telről szóló törvényterve­zetben az igazságügyminiszter a legna­gyobb mértékben honorálta az OMGE- nak Hadik János által behatóan kifejtett nézetét, úgyhogy a törvényjavaslat, ame­lyet a gazdák már megvitattak, nagyjából ki is elégíti a gazda­társadalom kívánsá­gát. Ezt a törvényjavaslatot — mint ismere­tes — az igazságügy miniszter megkül­dött© a többi érdekképviseletnek is s az érdekképviseletek közül a budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara az ingójelzá­logról szóló törvényjavaslat tárgyában most terjesztette elő szakvéleményét. Eb­ben a szakvéleményben a többek között utalás történik arra, hogy ha egy jogin­tézmény sok embernek, vagy mondjuk a többiségnek nem kell, még mindig érdekes szolgálatokat tehet egy figyelemreméltó kisebbség körében, természetesen mindig feltételezvén azt, hogy a többségnek nincs ártalmára. A Kereskedelmi Kamara, amely az igazságügy­i mi­nisztériu­mba­n tartott ta­nácskozásokon általánosságban m­ár hozzászólott ehhez a kérdéshez, most a részletesen kidolgozott szakvéleményében sorról sorra veszi az ingójelzálogról szóló törvényjavaslat egyes tételeit és minde­nekelőtt megállapítja, hogy a javaslat­nak a felszerelésre vonatkozó h­atároz­­­aányai helyesek és célszerűek, de egyút­tal kifejti, hogy a harmadik kategó­riába tartozó ingó jelzálogtárgyak kérdése, ahová a feldolgozásra szánt nyersanyag, vagy félárukészlet sorozódik, kifogás alá esik, mivel a felszerelési tárgyakkal el­lentétben a javaslat itt nem mondja ki azt, hogy a nyersanyagot, vagy a féláru­­késtetet dol­ogössze­sségiké­nt, vagy pedig menny­iség­i­leg és minőségileg pontosan meghatározott dologképpen, lehet-e ingó­jelzálogul lekötni. Kimerí­tően tárgyalja a szakvélemény az ingó jelzálog tárgyai­nak és az ingójelzáloghitelezők ügyét, a jóhiszemű dologjogi szerzők viszonyát az i­ngójel­zálogjogban és utal arra, hogy intim kielégítő a javaslatnak az a rendel­kezése sem, amely rosszhiszeműség egyik­­mérvének tartja, ha a szerző valamely iparosnak, vagy kereskedőnek egész el­különített raktári anyag-, vagy árukész­letét szerzi meg anélkül, hogy az ingó­­jdzálogkönyvet megtekintette volna. A törvényjavaslat egyév 3 paragrafusai­­nak bírálása során a kamara többek között hiányolja azt, hogy csak a felek állapod­hatnak meg abban, hogy a zálogtárgyat kár ellen biztosítani kell, holott a bizto­sítást kötelezővé kellene tenni. A szak­vélemény végül utal arra, hogy a ka­mara tárgyilagosan iparkodott rámutatni a javaslat célszerűnek látszó intézkedé­seire és felhívja a figyelmet a hiányokra és azokra a határozmányokra, amelyek felfogása szerint a gazdasági élet és a közhitel szempontjából nem kielégítőek. A gabonapiacon meg­csappant a forgalom — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A gabonapiacon az irányzatban nem történt lényegesebb változás, mert a tengerentúli ter­­ménypiacokról érkezett lanyhább irányzatról szóló jelentésekkel ellentétben a kínálat tar­tózkodó volt s így tehát a külföldi termény­tőzsdék lanyha irányzata nem tudott érvé­nyesülni. A határidős piacon a forgalom meg­csappant s különösen a közelebbi szállítású áru iránt volt csekély az érdeklődés. A már­ciusi búzát 428—430.0­10, a májusi búzát pedig 430.000 koronával jegyezték. A rozs irányzata szilárd, mivel eziránt a cikk iránt iránt élén­ kebb a kereslet. A rozs métermázsáját már­ciusra 336.000 koronával jegyezték. A készárupiacon a külföldi piacok részéről továbbra is élénk kereslet tapasztalható, külö­nösen olasz számlára keresnek nagyobb téte­leket. A jelentések szerint a trieszti termény­­tőzsdén a magyar búzában és rozsban bonyo­lítanak le élénkebb forgalmat. A tőzsdeidő elején a 76 kg.-os tiszavidéki búzát 395— 397.500, az egyéb származású búzát 387.500— 392.500, a rozsot 297.500—300.000 koronával jegyezték. A liszt- és őrleménypiacon a fővárosi mal­mok lisztárai a következők: Búzaliszt dupla­nullás 7220, nullás 7170, egyes 6900, kettes 6780, hármas 6600, négyes 6380, ötös 5900, hatos 4930, hetes 3450, nyolcas 2280, rozsliszt nullás 6750, rozsliszt egyes 430­1 korona. A terménycikkek piacán csak a tengeri iránt t­apaszt­alh­a­tó élénk elei­ kereslet. Az­ új tenge­rit májusi szállításra 250.000 koronával­ jegy­zik. Az árpafélék piacán, továbbá a zabpiacon megcsappant a forgalom, azonban piacon szá­mítanak arra, hogy rövidesen is­mét élénk for­galom fog kialakulni, tekintettel arra, hogy a szomszédos államok piacain igen élénk keres­let tapasztalható, úgy a magyar zab, mint az árpa iránt. A névleges árak nem változtak. A magpiacon a csillag­fürtöt 1920, a bükkönyt 3000 koronával jegyzik ikalogrammonként. Erlélitézsd® Irányzat: ingadozó. A kedvezőtlen külföldi jelentések miatt a spekuláció tartózkodott az üzlettől, úgyhogy az aránylag csekély kínálat is képes volt leszorítani az árnivót. Az értékek nagy része a tegnapi árfolyamoknál olcsóbban indult és csak később mutatkozott helyenként némi javulás. A hadikölcsönök piaca csendes volt. A valutapiacon a frank és a Ufa olcsób­­­bodott. k­mai árfolyamok BANKOK: Magyar Hitel (344) 342. Osztrák Hitel­ (143.5) 142. Angol-Magyar (43) 43. Ma­gyar-Olasz (25) 25. Jelzálog (45) 45. Ha­zai bank (132) 133 128. Iparbank (5) 5­6. Ingatlan (361) 365 360. Földhitel (198) 200 199. Kresk. Bank (1260) 1260. Horv. Jel­zálog (72) 72.25 72.75. Fabanik (4) 4. TAKARÉKOK ÉS BIZTOSÍTÓK: Magyar Ált. (145) 145. Pesti Hazai (2600) 2590 2580. Első Magyar (6700) 6600 6500. MALMOK: . .. Concordia (34) 14 14.5. Első Bpesti (154) 154 152. Viktória, (45) 53 49. BANYÁK ÉS TÉGLAGYÁRAK: Bauxit Tröszt (1585) 1680 1650. Borsodi (68) 65 68. Bánya és kohó (275) 285 280, Magnezit (1510) 1460, Ált. Szén (4310) 4290, Urikányi (1500) 1485 1495, Salgótarjáni (625) 625. VASMŰVEK ÉS GÉPGYÁRAK: Garre-Dan­u­bins (2140) 2110 2130, Kis­tar­csa­i (95) 94,5 93­ 5, Kaszab (130) 125, M. Alt. Gépgyár (17) 16­18, Magyar Acél (126) 120, Schlick (101) 103.5. Hofherr (180) 178 179, Rima (180) 177 179. Lámpa (142) 140 142. KÖNYVNYOMDÁK: Athenaeum (126) 129. Franklin (145) 145. Révai (110) 119. Stephaneum (4­ 5)4­ 75. FAIPAR: Ofa (Zürich) (770) 750 743. Nasici (1535) 1505. KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK: Levante (195) 196 198. Tröszt (466) 458 464. Városi (185) 188. Déli Vasút (221) 212 220. Államvasut (404 400 412. M. F. T. R. (273) 275. CUKORGYÁRAK: • Magyar cukor: (1960) 1935 1940. Georgia (283) 280 284. SÖRGYÁRAK, SZESZIPARI VÁLLALATOK: Részvény serfőző (810)—820. Gsohwindt (470)—465. TEXTILIPARI VÁLLALATOK: Gyapjú mosó (31)—31. 1­­ ,ji 170. Juta (430)—430. Karton (67)—68—67.5. Szegedi kender (480)—480. VEGYI IPARI VÁLLALATOK: Chin­oin (16)..16. Danica (69)— 69.5. Spó­dium (73.5)—76. Hungária műtrágya (154) —155. Török-patika (17)—17. KÜLÖNFÉLE VÁLLALATOK: Dunántúli sertéshizlaló (25)—34. őster­melő (262)—260. Német mezőgazd. (86)—85. ÁLLAMADÓSSÁGI KÖTVÉNYEK: 6% hadik. I—V. kib. (139) 138­. 5VVI hadik. VIII. kib. (122) 120. Pénztárjegy 1916-os (110) 112. -----­­ A belga frank új jegyzése. A belga kormá­y valutájának stabilizálása során „belga“ né­ven új­jpénzyegységet alkotott, amelynek finom­aranysúlya 0.209.211 gramm. A belgiumi tőzs­dén tegnaptól kezdődően már „belgákban“ jegyzik az árfolyamokat. A budapesti valuta­piacon is a belga frank helyett a „belga“ ár­folyamát jegyzik. A belga frankbank­jegyek továbbra is megmaradnak törvényes fizetési eszköznek olyan módon, hogy öt belga frank egy „belgá“-val egyenlő. A Triesti Általános Biztosító Társulat érdek­köréhez tartozó Magyar Jég- és Viszontbiztosító r­észvénytársaság Lúgos János igazgatósági tag elnöklete­ alatt hétfőn tartott közgyűlésén, igazgatóságába a következő új tagokat válasz­totta be és pedig: Apponyi György gróf, Hu­nyadi­ Ferenc gróf, Maillot Nándor báró, Pász­­tély István báró és Szávozd Richard. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok — figyelembe véve, hogy ma már Belgium új pénz­egy­ségét, a belga-t jegyezték — a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest­­1.007260 (0.007255), Berlin 123.30 (123.274), Newyork 518.624 (518.75), London 25130.50 (2514.9), Páris 15.85 (16.0214), Milánó 23.074 (23.424), Prága 15.35 (15.35), Belgrád 9.14 (9.144), Szófia 3.75 (3.75), Bukarest 2.90 (2.82­4), Varsó 57.50 (­37.50), Bére 73.20 (73.06%), Hollandia 207.30 (207.30), Brüsszel 72.124 (14.45). Valuta- és érmeárfolyamok. Az árjegyző­­bizottság tegnap a következő valutaárfolya­mokat állapította meg: Angol font 345650— 347650, belga frank 9906—9846, cseh ko­na 2109—2119, dán korona 18955—19015, dinár 1253 —1263, dollár 71125—71525, francia frank 2205 —2235, hollandi forint 28475—28525, lengyel zloty 7840—8049, leu 394—408, leva 513—520, líra 3220—3300, német márka 16933—16993, osztrák schilling 10045—10085, norvég korona 17705—­ 17755, svájci frank 13760—13810, svéd korona korona 19045—19105. — A nemesfém piacon az üzleti tevékenység jelentéktelen volt. A ma­gánforgalomban az ezüst egykoronást 4800— 7400, a kétkoronást, 9200—9400, a forintost 12— 12.400, az ötkoronást 24—24.600 koronával je­gyezték. — Az ékszer tőzsdén a szinarany gramjáért 47.700—47.900, a húszkoronás aranyért 291.700, a Napoleon-aranyért 278.000 koronát űzettek. Állatvásár. A sertésvásáron tartott volt az irányzat- Árak: zsirsertés öreg fa 17—17.5, Ha 16—16.6, fiatal nehéz 18—18.25, közepes 17.25—17.5, könnyű 15.8—16.5, szedett közepes 16.8—17.2, angol hússertés 16—19, süldő 18—18.5, Szalonnás félsertés 19.5—21, lehúzott hús 19.5, h­ús 21—22, zsír 2.3.5 ezer korona kg.-ként. Az irányzat vontatott volt. A borjúvásáron meg­­élénkült az irányzat. Árak: la borjú 21—22, kivételesen 23. ITa 19—20 ezer korona. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős Madó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. Butor-tii tel kész!rénsnrben. Évtizedek ót? közismert butorhitel* isztáivunktran hajószofMi. ebédlő*. n­i­v/.obák les kedvezőbb 'iz* esi feltételei Eft B g if Kei ess!? edel mi mellett kaphatók á a k sm i?t , ezelőtt K­aláas és Társa fiutor~rnhá a. Vilmos császár-ut 43, Busfa legszebb fzelyi«, a Márton­hegyi-uton, Németvölgyi-új sarkán, villamos mentén, még 1-2 [Susis LeMatts. 30 évi adómentesség! Bővebbet: Építési irodában. Víz Gróf Zichy Jenő­ utca 24. Telefon 98—29. gl?! 11111 iíiii!lÍiiíiíÍHiinií!i liini!^ i iranilíil íTS =E RÉSZLSTIF3ZSYÉSRS =p EE McCREMOSl.HiTÖ! ■ ilMimPBL.l SS LEGUJABtf ILLUSZTRÁLTDISZKÖTESÜ === ~ KI­ADAS ES ~ Több mint három évtizede szállóiee már ez a két szó, ameivel DUSNKItíVICZ HENRIK szinte egy -— csapásra megh­ódi­otta a művelt vilá­g olvasó- —rE ZZZZ közönségét. Mintha ercbe öntött és márvmvbó! •ITM kif nagolt alakok elevenednének meg: i e­ állanak —-~ szemközt ebben a hires re-fényben az elhanyatló, *­­ pogány Róma és a kezdet kezdetén vajúdó kérész- ZZZZ zzzz tény társadalom legendás képviselői. — Közel 2­0 r_— eredeti rajz illusztra­ja a két vastag köteget, mely- — ----- nek ára ege­s­ vászon diszkötesben, külön tokban —’ HZZ 200 000 korooa (16 penge) ZZZZZ ~ felvételkor fizetersde 30.OCO K. = Havi részrét 50.OCO kor. ==. Szállítja ==: p PALLADIS RT. BUDAPEST, fjf EE V., Akadémia-utca 10. = C?* Szíveskedjék egy levelezőlapon === '~zz még ma megrendelni! = flllllllllllllllllllllllllllll Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V, Honvéd-utca 10. (Tel.: 5—67, 5—68, 5—69.) Felelős vezető: StRINGER KÁROLY műszaki igazgatók

Next