Uj Nemzedék, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-04 / 27. szám
10 — (A magyar— osztrák határon megszűnt a csempészés.) Szombathelyről jelentik: Amikor „Burgenlandot“ elszakították tőlünk, a határmenti községekben új foglalkozási ág keletkezett —a csempészés. Különböző iparcikkeket de különösen cukrot csempésztek a megszállott területről Magyarországba, mert az iparcikkek és a cukor ára jóval olcsóbb volt, mint nálunk. Voltak családok, akik hivatásszerűen űzték ezt a „mesterséget“ és meg is gazdagodtak belőle. Ennek a foglalkozásnak egy másik hajtása volt, az úgynevezett idegenvezetés. Az „idegenvezetők“ a szökésben lévőket és általában azokat csempészték át jó pénzért a határon, akik valamilyen okból útlevelet nem kaptak. A legújabb időben mindkét foglalkozás megszűnt. Ma már inkább tőlünk csempésznek megszállott területre, mint onnan ide. Két évvel ezelőtt tömegével kerültek a bíróságok elé a csempészésből támadt bűnügyek, mostanában pedig csak elvétve kell ilyen üggyel foglalkoznia a bíróságnak. Néhány évvel ezelőtt, éppen a szerfelett elharapózott csempészés megakadályozására, felvetették azt a gondolatot, hogy az osztrák határon lovas őrségeket állítanak fel. Ennek a tervnek a megvalósítása azonban elmarad, mert újabban Ausztriából megszűnt minden csempészés. (Amikor százötven ember fagyott meg Debrecenben. . .) Az időjárás, a Magyar Meteorológiai Társaság érdekes folyóirata most megjelent legutóbi számában közli a régi magyar megfigyelések között, hogy Debrecenben, majdnem százötven évvel ezelőtt, 1685-ben Szent Gergely pápa napján, vagyis tizenkettedikén olyan „rettenetes, kemény, hideg szélvésszel összekeveredett, havazó és fergeteges idő támadott, hogy a Tiszán túl, sivatag pusztaságon feles szekerekkel utazó emberek marhájukkal együtt általa mind összeölettek.“ így írja meg Babocsay Izsák Fata Tarcaliensia című könyvében. Az ő közlése szerint ugyanakkor a „tűrhetetlen gonosz idő számtalan folt juhokat is mindenfelé a mezőbe szorítván, mind pásztorostul, sok ezerekig rakásba fagylalt.“ Ő tudósit arról is, hogy egyedül Debrecenben a „hidegvette“, vagyis megfagyott emberek közül több mint másfélszáz embert temettek el. (Villamos-idill a Szép Ilona körül) Az Uj Nemzedék január huszonötödiki számában hosszabb tudósítás jelent meg ezzel a címmel: „Haragos közlekedési tanulmányút“. A szépilonai kocsiszín környékén Lakó közönség köréből több levelet kaptunk azóta, amelyekben cikkünk minden állítását helyeslik , figyelmeztetnek olyan anomáliákra, amelyeket szó nélkül hagyni nem lehet Egyik előfizetőnk többek között ezeket írja: A Szép Ilona felé irányuló forgalmat teljesen „leépítették“. Aki olyan szerencsétlen, hogy este nyolc-kilenc óra körül várakozik a Szép Ilona körül villamosra, az várhat huszonöt-harminc percig, miközben a legválogatottabb meghűléses betegségeket szerezheti. Nemrég, egy ilyen huszonöt perces várakozást megelégelve, taxiba ültem és végigrobogtam a 14-es kocsi vonalán, be a Belvárosba. Sehol egyetlen villamoskocsit nem láttam a síneken! Este nyolc óra tizenöt perckor! Ezzel szemben hemzsegnek a kocsik a kocsisain környékén, a Budakeszi úton, ahol egész éjszaka pokoli lárma van, csilingelés, kiabálás, kocsik robaja. A színbe beálló, majd onnan hajnalban kiinduló rengeteg kocsi között életveszélyes az átjárás az eléggé sötét úttesten, aludni pedig egyáltalán nem lehet a környéken. Miután ezt a kocsiszint nem telepítették ki oda, ahová való, zsúfolva van, túlnagy a forgalma, a sínek éles fordulókkal ágaznak el, ami rettenetes keréknyikorgást okoz. Ilyen messzire azok mennek lakni, azok vállalják a hosszú villamosút időpazarlását és sok más kényelmetlenséget, akik csöndet akarnak. Szörnyűség, hogy helyette idegtépő éjszakai hangkáoszt kapnak, amely rövid idő alatt megőrzi szervezetüket. Már éveket köröztek évekkel ezelőtt, aláírták a környék legelőkelőbb villatulajdonosai, gyüléseztek, deputációztak, — mindhiába! Egyre több vonalról dirigálják ide a pótkocsis vonatokat, egyre őrjítőbb a lárma és a forgalom.“ Jó volna, ha törődnének a Beszkártnál és a Beszkárt felügyeletére hivatott helyeken azzal is, ami a közönségnek fáj! ” (Májusban leplezik le az egri hatvanasok emlékművét.) Egerből jelentik: A volt 60. gyalogezred emlékművét, amely Wälder Gyula műegyetemi tanár építész tervei szerint teljesen elkészült, áprilisban állítják fel Egerben és májusban leplezik le ünnepélyesen. Az emlékműbizottság ezúton is kéri a még kint lévő gyűjtőívek sürgős beküldését. — (Szent Antal tiszteletére) jubileumi zarándoklatok indulnak ez évben a magyar ferencesek vezetése mellett Páduába. Első zarándoklat március 28-tól április 8-ig tart, mely a husvitbílet Rómában tölti. Részvételi díj 300 pengő. Jelentkezni lehet Paulovits Sándor dr. kommendátornál is. Budapest, IV., Váci utca 40. szám. (Amerikai hagyaték örököseit keresik.) Nemrégiben megemlékeztünk róla, hogy Amerikában a múlt év elején egy Bokor (Skarlát) János nevű ember halt el, aki után kisebb összegű hagyaték maradt. A Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda időközben kétségtelenül megállapította, hogy az örökhagyó helyes neve Skarlet János, akinek atyja Skarlet József, anyja pedig Bednár Katalin volt és 1873 május tizedikén született Budapesten. A keresztszülők Bednár János és Palkó Regina voltak. Skarlot János anyja, Bednár Katalin özveggyé vált, másodszor egy Bokor nevű emberhez ment férjhez és az örökhagyó a mostohaapa után vette fel önként az idegenhangzásu Skarlot név helyett a magyaros Bokor nevet. Miután ezek szerint a hagyatékra való jogosultság szempontjából a Skarlet-, illetve Bednár-rokonság jöhet csak tekintetbe, a Védő Iroda felhívja mindazokat, kik ezt a rokonságukat igazolni tudják, hogy személyesen a hivtalos órák alatt (délelőtt 9—fél 2-ig és délután fél 4—fél 6-ig), vagy írásban, az igazoló okmányok bemutatása mellett forduljanak a Védő Irodához (Budapest, VIII., Fiumei út 4. szám). (Azzal vádolták meg az Állatvédők Egyesületét, hogy viviszekciós kísérletekre ad el kutyákat.) Az Állatvédők Egyesülete vasárnap tartotta közgyűlését, amely állandó viharok és heves jelenetek között zajlott le. A közgyűlés először az egyesület tiszteletbeli főtitkárának felmondási ügyével foglalkozott. Felért Károly elnök azt indítványozta, hogy csak a felmondási időre járó illetményt folyósítsák a főtitkárnak. A közgyűlés többsége azonban éleshangú felszólalások után megszavazta a nyugdíjat, arra az esetre, ha a főtitkár ellen indított vizsgálat felmentéssel végződik. Fischer Gyula ügyvéd mondott ezután beszédet és azt hangoztatta, hogy az egyesület égisze alatt működő egyik intézettől viviszekció céljára kutyát adnak el. — Ez az állatvédelem?! Ez sintérség! — kiáltották a vezetőség felé. — Nem lehet igaz! Hol a kutya? — kérdezték a terem másik végéből. Ekkor egy asszony pórázon piszkos fehér és feketefoltos kutyát vezetett végig a termen, az elnöki emelvény elé. Nagy lárma támadt, összevissza kiáltoztak: — Ez az állatvédelem ! — hangzott az egyik párt részéről. A másik párt tagjai pedig így kiáltoztak: — Hazugság az egész! Zeőke Antal országgyűlési képviselő kezdett ezután a tomboló lármában beszélni: - Egy állatvédő, — mondta a képviselő —• az Élveboncolás Elleni Ligához levelet intézett, amelyben azt írta, hogy az Állatvédő Egyesületben az összefogdozott kutyákat a klinikák részére eladják. ,,,, — Ha ez igaz, — fejezte be beszédét Zeöke Antal. — az elnökség vonja le a konzekvenciát, vagy mi lépünk ki az egyesületből Ezt a rendszert a nevünkkel nem fedezhetjük. — Úgy van! Mondjon le! — kiáltották többen is. Hosszú ideig tartott a zaj és csak jóval később jutott szóhoz Folért Károly, aki azt hangoztatta, hogy az egész kutyaeladási ügyről semmit sem tud. _ Nem tartja valószínűnek, hogy megtörtént." — Én egy évvel ezelőtt megírtam ezeket az állapotokat és ekkor feljelentet-jek! — kiáltotta Rossi Vilmos állatorvos Végül is Follért Károly szavazásra tette fel a vele szemben felhozott bizalmatlansági indítványt és felszólította a jelenlevőket, hogy aki bizalmatlan vele szemben, álljon fel A teremben nagyon sokan felálltak. Az elnök ezután névszerinti szavazást indítványozott, ami ellen többen tiltakoztak. Végül is az elnök kijelentette: " Ha valakinek kifogása van a közgyűlés határozatai ellen, az felebbezhet, de én is felebbezek. Balandhai Patelt, India népének egyik vezérét diadalmenetben kisérték végig Bombay utcáin, a fogságból valló kiszabadulásai után. Új Nemzedék Szerda, 1951 február . EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET A Szombathelyi Premontrei Diákszövetség Budapesten és környékén lakó tagjai legközelebbi összejövetelüket szerdán, február 4-én, este nyolc órai kezdettel a VIII., József utca 26. szám alatti Román-féle vendéglőben tartják meg. A királyi magyar Természettudományi Társulat állattani szakosztálya február hatodikán, pénteken délután hat órakor a Nemzeti Múzeum állattárának üléstermében (VIII., Barossaién 13) felolvasóülést tart, amelyen Kormos Tivadar dr., Szilády Zoltán dr. és Zimmermann Ágoston dr. mutatják be értekezéseiket. A Szülök Iskolája „Iskola és élet“ című sorozatának megnyitó előadását „A szociális nevelésről“ a megbetegedett Lukács Sarolta helyett Rajniss Ferenc, fogja megtartani ma, kedden este 6 órakor (VIII., Mária Terézántér 8.) A Magyar Külügyi Társaság szerdán, 4-én délután hat órakor a társaság tanácstermében (Országháza, XI. kapu) ülést tart, amelynek tárgya Szerafimmiovi görögkeleti püspök előadása Die russische Wirklichkeit címmel. 2-3000 penső DeMöityvMO-001 emsMsúoe urtezony vállalatnál, klubnál telefonkezelőnek vagy pénztárba, esetleg férjével házmesteri állást * vállal. Leveleket »Szorgalmas« jelige alatt főkiadó továbbit. MŰVÉSZET Helvey Laura meghalt — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Tegnap este tíz órakor a Kéthly-klinikán hosszas szenvedés után meghalt Helvey Laura, a Nemzeti Színház egykor körülrajongott büszkesége, a színház örökös tagja Az Uj Nemzedék már napokkal ezelőtt megírta, hogy a művésznő állapota reménytelen és tegnap este hosszas vívódás után a halál be is következett. Helvey Laura 1852 december tizedikán született Aranon. Iskoláit szülővárosában, majd Budapesten végezte el s minthogy nagy hajlamot érzett a színi pályára, 1867-ben az akkori színi tanodába lépett, ahol Szigeti József és Gyulai Pál volt a tanár. A záróvizsgán a, Faust Margitjának "börtön jelentéből olyan nagy feltűnést keltett, hogy Gyulai Pál ajánlatára a Nemzeti Színház azonnal szerződtette. Nagy segítségére volt pályáján tehetségén kívül tüneményes szépsége, amely valósággal lázba hozta a közönséget. A Nemzeti Színház aranykorának egyik legürnyepelitebb művésznője volt s az idősebb nemzedék még ma is csodálattal gondol vissza egy-egy alakítására. Ő is azok közül a művészek közül való volt, akiket a tiszta hivatás vitt a színpadra. Leghíresebb szerepe volt a Fedora, Ofélia, a Proletárok Elzája, Sarah grófnő, Magdolna, a Fourehambault család Marieje Évekkel ezelőtt nyugdíjba vonult s azóta csak ritkán lépett föl egy-egy szavalóvestélyen. Halálának hírére a Nemzeti Színházra kitűzték a gyászlobogót. Temetéséről még nem történt intézkedés. * (Ma este lesz a díszhangverseny a Vigadóban Horthy Miklósné nyomorenyhitő akciója javára.) Megemlékeztünk már arról, hogy a Horthy Miklósné nyomorenyhitő akció javára a svéd énekművészet két büszkesége Larsen-Todsen Nanny kamaraénekesnő és Ollmann Martin svéd királyi kamaraénekes egy rendkívüli filharmóniai hangverseny keretében föllép. Ez a díszhangverseny ma este nyolc órakor lesz a Vigadóban. Larsen- Todsen Nanny asszony, aki betegsége miatt kénytelen volt némteken lemondani a Tannhaeuser előadását, már teljesen felépült és hangja a régi fénnyel cseng. A hangversenyen közreműködik még a Filharmóniai Zenekar is Dohnányi Ernő vezetésével. A díszhangversenyen megjelenik Horthy Miklós kormányzó is családjával, és a diplomáciai testület sok tagja. A műsoron szerepel a Lohengrin Grál legendája, a Tristán és Isoldából Isolda, halála, a Bajazzók nagy áriája és Weber egy műve. * (Előadás a mnemotechnikáról.) Február hatodikén este hét órakor a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében Holló József érdekes előadást tart Mnemotechnika címmel. Holló József előadó estjén megismerteti azokat a bámulatosan könnyű szellemi módszereket, amelyek segítségével fejlesztheti mindenki emlékező tehetségét. Az előadó ez alkalommal is megmagyarázza azt a módszert, amelynek segítségével negyven-ötven összefüggéstelen szót megjegyezhetünk s amely módszernek a segítségével az összes szellemi funkciók élénkítését és javítását el lehet érni. Az érdekesnek ígérkező előadásra jegyeket a Zeneakadémián lehet váltani az előadás napján délután hat órától kezdve. * (Szinyey-Merse Pál emlékünnep.) Tegnap délután Szinyey-Merse Pál halálának évfordulóján a Szinyey-Merse Pál Társaság emlékünnepet rendezett a Magyar Tudományos Akadémián Csók István elnöklésével. Az ünnepségen megjelentek a család képviselői, Kertész K. Róbert helyettes államtitkár és igen sok művész. Az elnöki megnyitót Csók István mondotta, majd Sidló Ferenc tér*jesztette elő titkári jelentését. Rózsaffy Dezső felolvasta az 1930. évi Szinyegjutalom odaítéléséről szóló jelentést. Az emlékünnep Csók István zárószavaival ért véget. * (Rövid művészi hírek.) A Teréz körúti Színpad szombaton este mutatta be új műsorát, amely, bár feltűnőbb vendég nincs főszereplők között, mégis igen mulatságos és ötletes. A főbb szerepeket Salamon Béla, Rajna Alice, Gárdonyi Lajos, Boros Géza és Herczeg Jenő játssza. Az Operaházban ma Rosier Endre betegsége miatt műsorváltozás van. A Cosi fan tutte helyett a Hoffmann meséit játsszák. A Szent István Akadémia második osztályai február hatodikán délután öt órakor (Vili.a Szentkirályi utca huszonnyolc) ülést tart. Ezen az ülésen foglal széket Petenhoffer Antal. Az Új Színház csütörtökön este nyolc órakor tartja Kelemen Viktor Botrány a Savoyban című vígjátékénak sajtófőpróbáját. A bemutató pénteken este nyolc órakor lesz. • A szegedi Városi Színház ma este mutatja be Harsányi Zsolt Család című háromfelvonásos színművét, a darab főszerepeit Peéry Piroska, Kiss Manyi, Táray Ferenc, Gyöngyösy Erzsi játsszák. Rendező Németh, Antal. Balázs Árpád, akinek a közelmúltban zajlott le nagysikerű nótaestje, legközelebbi hangversenyét március elsején este fél hat órakor tartja a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Magyary Imre és cigányzenekara kíséretében. Népszerű nótái mellett irredenta dalait és Petőfi-dalait adja elő. Esztergomban vasárnap este mutatták be nagy sikerrel az Izabella című operettet, amelynek szövegét Brenner Antal városi főjegyző felesége írta, zenéjét pedig Ammer József belvárosi karnagy. Vasárnap délután nagy részvét mellett temették el Vágó Bélát, a Belvárosi Színház elhunyt művészét és rendezőjét. A Magyarországi Tanítók Eötvös-alapja hétfőn délelőtt az Akadémia nagytermében Eötvös József báró halálának évfordulója alkalmából emlékünnepet rendezett. Az ünnepséget a magyar „Hiszekegy“ vezette be, majd Rákos István királyi tanácsos elnöki megnyitója után Herczeg Ferenc mondott emlékbeszédet Eötvös József báróról, aki Széchenyi elvét — „a nevelésnek minden mást alá kell rendelni“ — váltotta valóra. Ma a legfőbb, amit tehetünk, ha együtt igyekszünk tartani a magyarságot. A magyarságot egyedül a szeretet válthatja meg. Ez a munka, ennek a szeretetnek az elhintése a magyar tanítóságra vár, amely soha sem volt méltatlan Eötvös József báróhoz, az első és legnagyobb magyar tanítóhoz. A közönség Herczeg Ferenc ünnepi beszédét lelkes tapssal fogadta. Azután a Budapesti Férfi-Dalegylet, majd Sajó Sándor alkalmi ódája következett. Az elnök zárószavai után a Himnusszal fejeződött be az emlékünnepség. A SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA: Operaház: Hoffmann meséi (D bérlet 16 sz., fél nyolc). — Nemzeti Színház: A bécsi menyasszony (E bérlet 21. sz., fél nyolc). — Kamaraszínház: Azra (háromnegyed nyolc). — Vígszínház: Liliom (nyolc óra). — Magyar Színház: Lámpaláz (nyolc óra). — Belvárosi Színház: A család esze (nyolc óra). — Új Színház: Nincs előadás. — Városi Színház: Ernani (A bérlet, fél nyolc). — Király Színház: Az okos mama (nyolc óra). — Fővárosi Operettszínház: Gróf Rómeó (nyolc óra). — Andrássyúti Színház: Tihamér, stb. (kilenc óra). —Teréz körúti Színpad: Őfelsége anyósa stb. (kilenc óra). — Bethlen-téri Színpad: Farsangi kacagtató műsor (fél hat és fél kilenc órakor).