Uj Nemzedék, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-04 / 27. szám

10 — (A magyar— osztrák határon megszűnt a csem­pészés.) Szombat­helyről jelentik: Amikor „Burgen­­landot“ elszakítot­ták tőlünk, a ha­tármenti községek­ben új foglalkozási ág keletkezett —a csempészés. Külön­böző iparcikkeket de különösen cukrot csempésztek a meg­szállott területről Magyarországba, mert az iparcikkek és a cukor ára jóval ol­csóbb volt, mint nálunk. Voltak csalá­dok, akik hivatásszerűen űzték ezt a „mesterséget“ és meg is gazdagodtak be­lőle. Ennek a foglalkozásnak egy másik hajtása volt, az úgynevezett idegenveze­tés. Az „idegenvezetők“ a szökésben lévő­ket és általában azokat csempészték át jó pénzért a határon, akik valamilyen okból útlevelet nem kaptak. A legújabb időben mindkét foglalkozás megszűn­t. Ma már inkább tőlünk csempésznek meg­szállott területre, mint onnan ide. Két évvel ezelőtt tömegével kerültek a bíró­­ságok elé a csempészésből támadt bűn­ügyek, mostanában pedig csak elvétve kell ilyen üggyel foglalkoznia a bíróság­nak. Néhány évvel ezelőtt, éppen a szer­felett elharapózott csempészés megaka­dályozására, felvetették azt a gondola­tot, hogy az osztrák határon lovas őrsé­geket állítanak fel. Ennek a tervnek a megvalósítása azonban elmarad, mert újabban Ausztriából megszűnt minden csempészés.­­ (Amikor százötven ember fagyott meg Debrecenben. . .) Az időjárás, a Magyar Me­teorológiai Társaság érdekes folyóirata most megjelent legutóbi számában közli a régi ma­gyar megfigyelések között, hogy Debrecenben, majdnem százötven évvel ezelőtt, 1685-ben Szent Gergely pápa napján, vagyis tizenkette­dikén olyan „rettenetes, kemény, hideg szél­vésszel összekeveredett, havazó és fergeteges idő támadott, hogy a Tiszán túl, sivatag pusztaságon feles szekerekkel utazó emberek marhájukkal együtt általa mind összeöl­ettek.“ így írja meg Babocsay Izsák Fata Tarcalien­­sia című könyvében. Az ő közlése szerint ugyanakkor a „tűrhetetlen gonosz idő számta­lan folt juhokat is mindenfelé a mezőbe szo­rítván, mind pásztorostul, sok ezerekig ra­kásba fagylalt.“ Ő tudósit arról is, hogy egye­dül Debrecenben a „hidegvette“, vagyis meg­fagyott emberek közül több mint másfélszáz embert temettek el.­­ (Villamos-idill a Szép Ilona körül­) Az Uj Nemzedék január huszonötödiki számában hosszabb tudósítás jelent meg ezzel a címmel: „Haragos közlekedési tanulmányút“. A szépilonai kocsiszín környékén Lakó közönség köréből több levelet kaptunk azóta, amelyekben cik­künk minden állítását helyeslik , figyel­meztetnek olyan anomáliákra, amelyeket szó nélkül hagyni nem lehet Egyik elő­fizetőnk többek között ezeket írja: A Szép Ilona felé irányuló forgalmat telje­sen „leépítették“. Aki olyan szerencsét­len, hogy este nyolc-kilenc óra körül vá­rakozik a Szép Ilona körül villamosra, az várhat huszonöt-harminc percig, mi­közben a legválogatottabb meghűléses be­tegségeket szerezheti. Nemrég, egy ilyen huszonöt perces várakozást megelégelve, taxiba ültem és végigrobogtam a 14-es kocsi vonalán, be a Belvárosba. Sehol egyetlen villamoskocsit nem láttam a sí­neken! Este nyolc óra tizenöt perckor! Ezzel szemben hemzsegnek a kocsik a kocsisain környékén, a Budakeszi úton, ahol egész éjszaka pokoli lárma van, csi­­lingelés, kiabálás, kocsik robaja. A színbe beálló, majd onnan hajnalban kiinduló rengeteg kocsi között életveszélyes az át­járás az eléggé sötét úttesten, aludni pe­dig egyáltalán nem lehet a környéken. Miután ezt a kocsiszint nem telepítették ki oda, ahová való, zsúfolva van, túlnagy a forgalma, a sínek éles fordulókkal ágaznak el, ami rettenetes keréknyikor­gást okoz. Ilyen messzire azok mennek lakni, azok vállalják a hosszú villamos­út időpazarlását és sok más kényelmet­lenséget­, akik csöndet akarnak. Szörnyű­ség, hogy helyette idegtépő éjszakai hangkáoszt kapnak, amely rövid idő alatt megőrzi szervezetüket. Már éveket köröz­tek évekkel ezelőtt, aláírták a környék legelőkelőbb villatulajdonosai, gyülésez­­tek, deputációztak, — mindhiába! Egyre több vonalról dirigálják ide a pótkocsis vonatokat, egyre őrjítőbb a lárma és a forgalom.“ Jó volna, ha törődnének a Beszkártnál és a Beszkárt felügyeletére hivatott helyeken azzal is, ami a közön­ségnek fáj! ” (Májusban leplezik le az egri hatvanasok emlékművét.) Egerből jelentik: A volt 60. gya­logezred emlékművét, amely Wälder Gyula műegyetemi tanár építész tervei szerint telje­sen elkészült, áprilisban állítják fel Egerben és májusban leplezik le ünnepélyesen. Az em­­lékműbizottság ezúton is kéri a még kint lévő gyű­jtőívek sürgős beküldését. — (Szent Antal tiszteletére) jubileumi za­rándoklatok indulnak ez évben a magyar fe­rencesek vezetése mellett Páduába. Első zarán­doklat március 28-tól április 8-ig tart, mely a husvi­tbílet Rómában tölti. Részvételi díj 300 pengő. Jelentkezni lehet Paulovits Sándor dr. kommendátornál is. Budapest, IV., Váci­ utca 40. szám.­­ (Amerikai hagyaték örököseit keresik.) Nemrégiben megemlékeztünk róla, hogy Ame­rikában a múlt év elején egy Bokor (Skarlát) János nevű ember halt el, aki után kisebb összegű hagyaték maradt. A Magyar Kiván­dorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda időközben kétségtelenül megállapította, hogy az örökhagyó helyes neve Skarlet János, aki­nek atyja Skarlet József, anyja pedig Bednár Katalin volt és 1873 május tizedikén született Budapesten. A keresztszülők Bednár János és Palkó Regina voltak. Skarlot János anyja, Bednár Katalin özveggyé vált, másodszor egy Bokor nevű emberhez ment férjhez és az örök­hagyó a mostohaapa után vette fel önként az idegenhangzásu Skarlot név helyett a magya­ros Bokor nevet. Miután ezek szerint a hagya­tékra való jogosultság szempontjából a Skar­let-, illetve Bednár-rokonság jöhet csak tekin­tetbe, a Védő Iroda felhívja mindazokat, kik ezt a rokonságukat igazolni tudják, hogy sze­mélyesen a hivtalos órák alatt (délelőtt 9—fél 2-ig és délután fél 4—fél 6-ig), vagy írásban, az igazoló okmányok bemutatása mellett for­duljanak a Védő Irodához (Budapest, VIII., Fiumei­ út 4. szám).­­ (Azzal vádolták meg az Állatvédők Egyesületét, hogy viviszekciós kísérle­tekre ad el kutyákat.) Az Állatvédők Egyesülete vasárnap tartotta közgyűlé­sét, amely állandó viharok és heves jele­netek között zajlott le. A közgyűlés elő­ször az egyesület tiszteletbeli főtitkárá­nak felmondási ügyével foglalkozott. Fel­ért Károly elnök azt indítványozta, hogy csak a felmondási időre járó illet­ményt folyósítsák a főtitkárnak. A köz­gyűlés többsége azonban éleshangú fel­szólalások után megszavazta a nyugdíjat, arra az esetre, ha a főtitkár ellen indí­tott vizsgálat felmentéssel végződik. Fischer Gyula ügyvéd mondott ezután beszédet és azt hangoztatta, hogy az egyesület égisze alatt működő egyik inté­zettől viviszekció céljára kutyát ad­nak el. — Ez az állatvédelem?! Ez sintérség! — kiáltották a vezetőség felé. — Nem lehet igaz! Hol a kutya? — kér­dezték a terem­ másik végéből. Ekkor egy asszony pórázon piszkos fehér és fekete­­foltos kutyát vezetett végig a termen, az elnöki emelvény elé. Nagy lárma támadt, összevissza kiáltoztak: — Ez az állat­védelem ! — hangzott az egyik párt részéről. A másik párt tagjai pedig így kiáltoztak: — Hazugság az egész! Zeőke Antal országgyűlési képviselő kezdett ezután a tomboló lármában be­szélni: - Egy állatvédő, —­ mondta a képvi­­selő —• az Élveboncolás Elleni Ligához levelet intézett, amelyben azt írta, hogy az Állatvédő Egyesületben az összefog­dozott kutyákat a klinikák részére el­adják. ,,,, — Ha ez igaz, — fejezte be beszédét Zeöke Antal. — az elnökség vonja le a konzekvenciát, vagy mi lépünk ki­­ az egyesületből­ Ezt a rendszert a nevünk­kel nem fedezhetjük. — Úgy van! Mondjon le! — kiáltották többen is. Hosszú­ ideig tartott a zaj és­ csak jóval később jutott szóhoz Fol­ért Károly, aki azt hangoztatta, hogy az egész kutyael­­adási ügyről semmit sem tud. _ Nem tartja valószínűnek, hogy megtörtént."­­ — Én egy évvel ezelőtt megírtam eze­­­­ket az állapotokat és ekkor feljelentet-­j­­ek! — kiáltotta Rossi Vilmos állatorvos Végül is Follért Károly szavazásra tette fel a vele szemben felhozott bizal­matlansági indítványt és felszólította a jelenlevőket, hogy aki bizalmatlan vele szemben, álljon fel A teremben nagyon sokan felálltak. Az elnök ezután névsze­rinti szavazást indítványozott, ami ellen többen tiltakoztak. Végül is az elnök ki­jelentette: " Ha valakinek kifogása van a köz­gyűlés határozatai ellen, az felebbezhet, de én is felebbezek. Balandhai Patelt, India népének egyik vezérét diadalmenetben kisérték végig Bombay utcáin, a fogságból valló kiszabadulásai után. Új Nemzedék Szerda, 1951 feb­ruár . EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET A Szombathelyi Premontrei Diákszövetség Budapesten és környékén lakó tagjai legkö­zelebbi összejövetelüket szerdán, február 4-én, este nyolc órai kezdettel a VIII., József­ utca 26. szám alatti Román-féle vendéglőben tart­ják meg. A királyi magyar Természettudományi Tár­sulat állattani szakosztálya február hatodikán, pénteken délután hat órakor a Nemzeti Mú­zeum állattárának üléstermében (VIII., Baross­aién 13) felolvasóülést tart, amelyen Kormos Tivadar dr., Szilády Zoltán dr. és Zimmer­mann Ágoston dr. mutatják be értekezéseiket. A Szülök Iskolája „Iskola és élet“ című sorozatának megnyitó előadását „A szociális nevelésről“ a megbetegedett Lukács Sarolta helyett Rajniss Ferenc, fogja megtartani ma, kedden este 6 órakor (VIII., Mária Terézán­­tér 8.) A Magyar Külügyi Társaság szerdán, 4-én délután hat órakor a társaság tanácstermében (Országháza, XI. kapu) ülést tart, amelynek tárgya Szerafim­­­miovi görögkeleti püspök előadása Die russische Wirklichkeit címmel. 2-3000 penső DeMöityvMO-001 emsMsúoe urtezony vállalatnál, klubnál telefonkezelőnek vagy pénz­tárba, esetleg férjével házmesteri állást * vállal. Leveleket »Szorgalmas« jelige alatt főkiadó továbbit. MŰVÉSZET Helvey Laura meghalt — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Tegnap este tíz órakor a Kéthly-klini­kán hosszas szenvedés után meghalt Helvey Laura, a Nemzeti Színház egy­kor körülrajongott büszkesége, a színház örökös tagja Az Uj Nemzedék már na­pokkal ezelőtt megírta, hogy a művésznő állapota reménytelen és tegnap este hosszas vívódás után a halál be is követ­kezett. Helvey Laura 1852 december tize­­dikán született Aran­on. Iskoláit szülő­városában, majd Budapesten végezte el s minthogy nagy hajlamot érzett a színi pályára, 1867-ben az akkori színi tano­dába lépett, ahol Szigeti József és Gyulai Pál volt a tanár. A záróvizsgán a, Faust Margitjának "börtön jelentéből­ olyan nagy feltűnést keltett, hogy Gyulai Pál aján­latára a Nemzeti Színház azonnal szer­ződtette. Nagy segítségére volt pályáján tehetsé­gén kívül tüneményes szépsége, amely valósággal lázba hozta a közönséget. A Nemzeti Színház aranykorának egyik leg­­ürnyepelitebb művésznője volt s az idősebb nemzedék még ma is csodálattal gondol vissza egy-egy alakítására. Ő is azok kö­zül a művészek közül való volt, akiket a tiszta hivatás vitt a színpadra. Leghí­resebb szerepe volt a Fedora, Ofélia, a Proletárok Elzája, Sarah grófnő, Mag­dolna, a Fourehambault család Marieje Évekkel ezelőtt nyugdíjba vonult s azóta csak ritkán lépett föl egy-egy szavalóv­estélyen. Halálának hírére a Nemzeti Színházra kitűzték a gyászlobogót. Teme­téséről még nem történt intézkedés. * (Ma este lesz a díszhangverseny a Vigadóban Horthy Miklósné nyomoreny­­hitő akciója javára.) Megemlékeztünk már arról, hogy a Horthy Miklósné nyo­­morenyhitő akció javára a svéd énekmű­vészet két büszkesége Larsen-Todsen Nanny kam­araénekesnő és Ollmann Mar­tin svéd királyi kamara­énekes egy rend­kívüli filharmóniai hangverseny kereté­ben föllép. Ez a díszhangverseny ma este nyolc órakor lesz a Vigadóban. Larsen- Todsen Nanny asszony, aki betegsége miatt kénytelen volt némteken lemondani a Tannhaeuser előadását, már teljesen felépült és hang­ja a régi fénnyel cseng. A hangversenyen közreműködik még a Fil­harmóniai Zenekar is Dohnányi Ernő ve­zetésével. A díszhangversenyen megjele­nik Horthy Miklós kormányzó is család­jával, és a diplomáciai testület sok tagja. A műsoron szerepel a Lohengrin Grál le­gendája, a Tristán és Isoldából Isolda, ha­lála, a Bajazzók nagy áriája és Weber egy műve. * (Előadás a mnemotechnikáról.) Február hatodikén este hét órakor a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében Holló József érde­kes előadást tart Mnemotechnika címmel. Holló József előadó­ estjén megismerteti azokat a bámulatosan könnyű szellemi módszereket, amelyek segítségével fejlesztheti mindenki emlékező tehetségét. Az előadó ez alkalommal is megmagyarázza azt a módszert, amelynek segítségével negyven-ötven összefüggéstelen szót megjegyezhetünk s amely módszernek a segítségével az összes szellemi funkciók élén­kítését és javítását el lehet érni. Az érdekes­nek ígérkező előadásra jegyeket a Zeneakadé­mián lehet váltani az előadás napján délután hat órától kezdve. * (Szinyey-Merse Pál emlékünnep.) Teg­nap délután Szinyey-Merse Pál halálá­nak évfordulóján a Szinyey-Merse Pál Társaság emlékünnepet rendezett a Ma­gyar Tudományos Akadémián Csók Ist­ván elnöklésével. Az ünnepségen megje­lentek a család képviselői, Kertész K. Ró­­bert helyettes államtitkár és igen sok művész. Az elnöki megnyitót Csók Ist­­ván mondotta, majd Sidló Ferenc tér­*­jesztette elő titkári jelentését. Rózsaffy Dezső felolvasta az 1930. évi Szinyeg­­jutalom odaítéléséről szóló jelentést. Az emlékünnep Csók István zárószavaival ért véget. * (Rövid művészi hírek.) A Teréz­ körúti Színpad szombaton este mutatta be új mű­sorát, amely, bár feltűnőbb vendég nincs fő­szereplők között, mégis igen mulatságos és ötletes. A főbb szerepeket Salamon Béla, Rajna Alice, Gárdonyi Lajos, Boros Géza és Herczeg Jenő játssza. Az Operaházban ma Rosier Endre betegsége miatt műsorváltozás van. A Cosi fan tutte he­lyett a Hoffmann meséit játsszák. A Szent István Akadémia második osztályai február hatodikán délután öt órakor (Vili.a Szentkirályi­ utca huszonnyolc) ülést tart. Ezen az ülésen foglal széket Petenhoffer Antal. Az Új Színház csütörtökön este nyolc órakor tartja Kelemen Viktor Botrány a Savoyban című vígjátékénak sajtófőpróbáját. A bemu­tató pénteken este nyolc órakor lesz. • A szegedi­ Városi Színház ma este mutatja be Harsányi Zsolt Család című háromfelvo­­násos színművét, a darab főszerepeit Peéry Piroska, Kiss Manyi, Táray Ferenc, Gyön­­gyösy Erzsi játsszák. Rendező Németh, Antal. Balázs Árpád, akinek a közelmúltban zajlott le nagysikerű nótaestje, legközelebbi hang­versenyét március elsején este fél hat órakor tartja a Zeneművészeti Főiskola nagyterméb­en Magyary Imre és cigányzenekara kíséretében. Népszerű nótái mellett irredenta dalait és Pe­­tőfi-dalait adja elő. Esztergomban vasárnap este mutatták be nagy sikerrel az Izabella című operettet, amelynek szövegét Brenner Antal városi fő­jegyző felesége írta, zenéjét pedig Ammer Jó­zsef belvárosi karnagy. Vasárnap délután nagy részvét mellett te­mették el Vágó Bélát, a Belvárosi Színház el­hunyt művészét és rendezőjét. A Magyarországi Tanítók Eötvös-alapja hétfőn délelőtt az Akadémia nagytermében Eötvös József báró halálának évfordulója al­kalmából emlékünnepet rendezett. Az ünnep­séget a magyar „Hiszekegy“ vezette be, majd Rákos István királyi tanácsos elnöki megnyi­tója után Herczeg Ferenc mondott emlékbe­szédet Eötvös József báróról, aki Széchenyi elvét — „a nevelésnek minden mást alá kell rendelni“ — váltotta valóra. Ma a legfőbb, amit tehetünk, ha együtt igyekszünk tartani a magyarságot. A magyarságot egyedül a sze­retet válthatja meg. Ez a munka, ennek a szeretetnek az elhintése a magyar tanítóságra vár, amely soha sem volt méltatlan Eötvös József báróhoz, az első és legnagyobb magyar tanítóhoz. A közönség Herczeg Ferenc ünnepi beszédét lelkes tapssal fogadta. Azután a Bu­dapesti Férfi-Dalegylet, majd Sajó Sándor al­kalmi ódája következett. Az elnök zárószavai után a Himnus­­szal fejeződött be az emlék­­ü­nnepség. A SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA:­­ Operaház: Hoffmann meséi (D bérlet 16 sz., fél nyolc). — Nemzeti Színház: A bécsi menyasszony (E bérlet 21. sz., fél nyolc). — Kamaraszínház: Azra (háromnegyed nyolc). — Vígszínház: Liliom (nyolc óra). — Magyar Színház: Lámpaláz (nyolc óra). — Belvárosi Színház: A család esze (nyolc óra). — Új Szín­ház: Nincs előadás. — Városi Színház: Ernani (A bérlet, fél nyolc). — Király Színház: Az okos mama (nyolc óra). — Fővárosi Operett­­színház: Gróf Rómeó (nyolc óra). — Andrássy­­úti Színház: Tihamér, stb. (kilenc óra). —­­Teréz­ körúti Színpad: Őfelsége anyósa stb. (kilenc óra). — Bethlen-téri Színpad: Farsangi kacagtató műsor (fél hat és fél kilenc órakor).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék