Új Pedagógiai Szemle, 1997. január-június (47. évfolyam, 1-6. szám)

1997-01-01 / 1. szám

Montessori-középiskola és a „Földgyermek” gondolat T­anulmányok A Montessori-középiskolai programok története az 1930-as évek elejéig vezethető vissza. Montessori nemzetközi kurzusai hatására a mind több születő óvodai, alsó- és felsőelemi program mellett felmerült a középiskolai program kidolgozásának gondolata is. E gondolatok hatására született meg Hollandiában az első Montessori-középiskola. Montessori 1948-ban publikált híres könyve összefoglalja mindazon gondolatokat, amelyek irányadóak lehetnek a felnőtté válás érzel­mi és intellektuális megközelítésével kapcsolatban (From Childhood to Adolescent). E művében külön fejezetben kiemeli az ún. Földgyermek gondolatot mint a felnőtté válás komplex folyamatát elősegítő tényezőt. 1958-ban az Egyesült Államokban Montessori gondolatai újraélesztésének első lépéseként megnyílt a Whitby School, mely egy új korszak születésének pillanata volt. Montessori 1973-ban angol nyelven megjelent könyve hatására 1975-ben megnyitotta kapuit az első ameri­kai Montessori-középiskola (Near North Montessori, Chicago, Illinois). 1994-re közel száz Montes­sori-középiskolai program működik Észak-Amerikában. Európában jelenleg Hollandia, Nagy-Bri­­tannia és Németország rendelkezik Montessori-középiskolai programmal. A 18 éves korig kidolgozott, teljes Montessori-program szerint működő iskolák (3-5 db 1995-ben) Hollandiában találhatók. Észak-Amerikában a 12-14 éves korosztály számára kidolgozott programok a tanári, iskolamenedzseri rendszeren keresztül elsősorban a 4 éves gimnáziumi képzéshez csatlakoznak (high school). Az iskolai menagement biztosítja a Montessori-középiskolai program és a gimnáziu­mi program átjárhatóságát, a gimnáziumi tanárok Montessori-programokba való bevonását és állandó látogatási lehetőséget. A már említett felmérés szerint (Long, 1994) a megkérdezett és válaszolt iskolák közül mindössze négy volt olyan, mely követte a klasszikus leírást, s 12—15 éves, illetve 15-18 éves ciklusra bontott formában vállalta a képzést. Ezt az utóbbi formát általában a nagy tapasztalattal rendelkező, nagyobb méretű intézmények választották. A válaszok alapján elmondható, hogy általában egy minden tantárgyat oktató tanár kezdte el a középiskolai progra­mot a felsőelemi diákjaival, akit művészeti, idegen nyelvi és zenetanárok segítettek. Ezek a programok általában kiscsoportban indultak (kb. 7-10 fő az első években), s kevés tanár (főállású) dolgozott a programokban (tanár,diák : 1,7). Természetesen a diákok száma az évek előrehalad­tával és a programok sikerével nőtt (22 fő átlagos létszámig), de alapvetően elmondható, hogy a diákok elsősorban a felsőelemi osztályokból kerültek ki. A Montessori-középiskola alapjai A Montessori-középiskola alapját az ott tanuló diákok természetes fejlődési állapo­tából fakadó szükségletei adják. A program kidolgozásakor s a későbbiekben a Montessori-középiskola beindításához alapvetően ezen szükségletek pontos ismere­téből kell kiindulni. A másik lényeges eleme a curriculumok tervezése. Meg kell találni az egyensúlyi állapotot a fiatalok szükséglete és a társadalom igényelte gyakorlati és intellektuális alapokat biztosító ismereteket adó curriculumok között. A curriculumok tervezésében fontos szerepet kell kapniuk az érzelmi és szociális fejlődést elősegítő­ programoknak. A fiatalok szükségletét összefoglalva a következő lényeges pontokat sorolhatjuk fel: 1. a (konkrét) munka szükséglete (óriási az igény a konkrét és komplex munkavégzésre, mely együttesen igényli a gyakorlati és intellektuális ismeretek összességét); 2. saját emberi lehetőségeink tudata (igény a döntésekre, elhatározásokra, a vezetésre); 3. emberi közösség létrehozásának szükséglete (igény a másokkal, a felnőt­tekkel való együttlétre); 4. a felfedezés szükséglete (az élet minden területének megismerése); 5. a természetes környezet szükséglete (kirándulások, szabad programok, hegymászás, sátorozás stb. igénye); 6. a személyiség, az egyéni világkép kialakításának igénye. Ez a pont egyben logikus továbblépési lehetőséget mutat a kozmikus nevelés gondolatához. 58

Next