Új Pedagógiai Szemle, 1997. január-június (47. évfolyam, 1-6. szám)
1997-01-01 / 1. szám
Tanulmányok Montessori-középiskola és a „Földgyermek” gondolat John McNamara (1993)222 pontba foglalva közelíti meg a Montessori-középiskola elméleti és gyakorlati alapjait biztosító feltételek, gondolatok körét. Ezen pontok közül néhány igen fontos a konkrét curriculumtervezések folyamatában: — a hangsúly a diákon van s nem a tantárgyakon vagy a tanáron; — mindenképpen a konkrét élményekre, kísérletekre kell alapozni a tanulási folyamatot; — a diákoknak maguknak kell eljutniuk a következtetésekig; — minden diáknak szüksége van legalább egy olyan pedagógusra, akivel megbeszélheti személyes, tanulási, szociális problémáit. A Montessori-középiskola eredményessége erősen függ a diák-tanár viszony minőségétől. A diákoknak szükségük van arra, hogy tudják, van valaki, aki igazán ismeri és elfogadja őket; — a diákoknak szükségük van a közösségre, s ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a csoportmunkára, közös beszélgetésekre; — a „kozmikus nevelés” gondolatát kell felépítenünk. Ezen az úton juthat el a fiatal a tudatos kozmikus világkép kifejlődéséig; — a fiatalt kell a curriculum középpontjába állítanunk, és olyan nevelési-oktatási helyzetet kell teremtenünk, mely a fiatal érdeklődésére, érdekeltségére, gyakorlati élményeire alapoz a „kozmikus nevelés” filozófiai gondolatvilágából kiindulóan. A Montessori-középiskola tantervtervezési stratégiai Tanári tervezés A középiskolai szintű akadémikus tudás biztosításához elengedhetetlen a megfelelő külső tervezés. Ez a Montessori-pedagógia sajátosságaiból adódóan alapvetően a pedagógus megfigyeléseire alapozott tervezést jelent, melyben korlátlan lehetőségek nyílhatnak az egyes tudományok mélyebb megismerése felé. Az ilyen értelemben vett külső tervezés elsősorban az egyes tudományterületek megismeréséhez vezető utak sokféleségének biztosítását jelenti. Ebben a folyamatban természetesen igen jelentős szerepet kapnak az ún. problémamegközelítési körök. Ezen körök a tanári felkészülést és a konkrét curriculumtervezést egyaránt segítik, a lehető legszélesebb összefüggésrendszerekre építő folyamattervek elkészítését teszik lehetővé. A körök mind a foglalkozás során, mind a konkrét élményeket biztosító alkalmak esetében fontos tesztjei lehetnek annak, hogy az adott foglalkozás mennyire aktivizálja a lehető legszélesebb ismeretrétegeket. A szakirodalom hét alaptevékenységet sorol fel, amelyekből az ismeretanyag kiindul, és ezek a tevékenységek vezethetnek a középiskolai szintű matematika, természetismeret, nyelvi stb. ismeretek felé. Ez a két alapfunkció egy működő farmiskola életében állandóan jelenlévő munkálatokat, mindennapos tevékenységet jelent. Ezek a következők: állattenyésztés, -nevelés, földművelés; önkormányzati tevékenység; házépítés; erdőgazdálkodás; vízgazdálkodás; családi és farmélet. Ezek a tevékenységek a kiindulópontok a további részletes tanulmányokhoz, melyek külső tervezéssel, igen kedvező logikai sorba rendezhetők. 2 McNamara, J.: Appendix: McNamara’s credo for a Montessori adolescent education, The NAMTA Journal, 1993. V. 18., No. 3., 40-43. 3 Kahn, D. (szerk.): What is Montessori Elementary? NAMTA Publication, 1995 (ford. Czingli Viktória), Kim Rita-Németh Károly: A Montessori-pedagógia és a környezeti nevelés. Fejlesztő Pedagógia, 1995. 5., 5-6., 41-49. o.; London Montessori Centre, Primary Teaching Diploma. Németh Károly-Kim Rita: A természetismeret tanításának módszerei a Montessori általános iskolákban. Fejlesztő Pedagógia, 1995. 4. sz. 23-33. o.