Új Pedagógiai Szemle, 2010. január-május (60. évfolyam, 1-5. szám)

2010-03-01 / 3-4. szám

1­2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció - integráció, inklúzió, multikulturális nevelés az óvodában A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése óvodai fejlesztő program alapján folyik, együttműködve a családot segítő szolgálatokkal (Ktv sza­bályozása 121. 5­14., 11/1994. [VI. 8.] MKM-rendelet 39/D §; nevelési tanácsadás). A legtöbb esetben a helytelen családi nevelés és/vagy az ingerszegény szociokulturális háttér az oka a megismerő funkciók és a viselkedési, magatartási problémák kialakulásának. Tudjuk, hogy óvodáskorban a gyerekek különösen fogékonyak a külső hatásokra. Az idegrendszer érésének ebben a szenzitív szakaszában nagy jelentősége van a minden irányú érzékeléses tapasztalatoknak, a mozgásra, beszédre ösztönző környezetnek, ezért a fejlesz­tést optimálisan ehhez érdemes igazítani. Fontos elvárás, hogy az óvodapedagógus a prevenció és a felzárkóztatás során ismerje a gyermeki fejlődés jellemzőit, a szenzitív szakaszok meglétét, és az egyes gyermekhez igazított módszerekkel, eszközökkel segítse a domináns képességstruktúrák fejlődését. A szabad játék, mozgás és valamennyi gyermeki tevékenység a fejlesztés kimeríthetetlen tárházát kínálja a gyerekek köré koncepcionálisan megtervezett óvodai környezetben. A migráns gyermekek támogató nevelése (multikulturális, interkulturális nevelés) A sikeres óvodai beilleszkedés segítése érdekében figyelmet kell fordítani a kapcsolatfelvé­tel, a felkészülés, felkészítés többszintű folyamatára a pedagógusok, a migráns gyerekek és a szülők, illetve a fogadó közösség szintjén. Nemcsak a nyelvismeret hiányából, hanem az érkező gyerek szocializációs, kulturális és vallási különbözőségeiből is adódhatnak ne­hézségek az óvodában. A sikeres, befogadó típusú integrációt segítő tényezők: ■ a gyermek, a család megismerése (kapcsolatfelvétel, családlátogatás, anamnézis); ■ a fejlesztés alapja a gyermek aktuális állapota, mozgása, érzékszervei, figyelme, em­lékezete, memóriája, beszéde, gondolkodása; ■ a gyermek befogadásának gondos előkészítése; ■ az egyéni szükségletekhez igazodó, egyéni képességekre épülő összehangolt fejlesz­tés; ■ a gyermeket fejlesztő szakemberek összehangolt teammunkában dolgoznak; ■ a csoportszervezési formák (egyéni, páros, kiscsoportos), fejlesztő módszerek, eszkö­zök célirányosan adottak. Inkluzív nevelési formában az óvodai nevelésnek/fejlesztésnek biztosítania kell ■ az esélyegyenlőséget, amely egyenlő hozzáférést nyújtó nevelési/fejlesztési módot jelent; * az egyenlő esélyeket, amelyek a gyermek változó szükségleteiből kiindulva a különb­ségek kompenzációját megvalósító befogadó rendszeren keresztül érvényesülnek; ■ az interakciókban megtapasztalt biztonság és kölcsönösség, elfogadás és elfogadottság élményének megtanulását a sokféle ember sokféle módon történő együttélésében.

Next