Új Pedagógiai Szemle, 2011. január-december (61. évfolyam, 7-12. szám)

2011-08-01 / 8-9. szám

MÉDIA/SZOCIALIZÁCIÓ | 149 A most következő összeállítás a TÁMOP 3.1.1. 6.2.3 elemi projekt eredményeiből mutat be jellemző részleteket. Reméljük, hogy ezek az írások szervesen és hatékonyan épülnek majd be abba társadalmi és politikai diskurzusba, amely a társadalom differenciáltabbá, sokszínűbbé válásáról zajlik napjainkban. Reméljük azt is, hogy a projekt eredményeiből - kiegészítve más oktatáspolitikai dokumentumokkal - ki tudunk majd adni egy önálló kiadványt, egy tanári segédanyagot (Útmutatót), amely praktikus segítséget nyújthat a pedagógusoknak, iskoláknak a migráns diákok speciális problémáinak kezelésében. A MIGRÁNS DIÁKOK INTER­KULTUR­ÁLIS NEVELÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL14 Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása a multikulturális oktatás és nevelés programját felerősítette, és új dimenzióval bővítette. A kulturális sokszínűség elfo­gadásának hazánkban történelmi hagyományai vannak: a 18. századi Magyarországon, majd az Osztrák-Magyar Monarchia soknemzetiségű világában a hétköznapi emberek mindennapi életének megszokott része volt a más nemzetiségű, más anyanyelvű polgártársaival történő kommunikáció, az együttélés - a kiegyezést követően a magyar állam felvilágosult nemze­tiségi és oktatási politikájának köszönhetően - nagyobb súrlódásoktól mentesen valósult meg. Rendkívül sajnálatos módon a trianoni békediktátum olyan vágányra kényszerítet­te a korábban a birodalomban együtt élő népeket, amely lehetetlenné tette a közeledést, és egy évszázadra a nemzeti bezárkózás és ellenségeskedés politikáját szilárdította meg. Az utódállamoknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása történelmi lehetőséget kínál mindannyiunk számára ahhoz, hogy visszataláljunk a békés, egymást támogató, nyelvi­kulturális sajátosságainkat megőrző, de ezzel együtt barátságos együttélést lehetővé tévő keretek megtalálásához. Ugyanakkor az uniónak a szabad belső mozgást és munkavállalást biztosító alapsza­bályai a magyarok számára is lehetővé teszik, hogy külföldön tanuljanak, dolgozzanak. Részükről is elvárás a befogadó országokkal szemben, hogy gyermekeik az ott élőkkel egy­forma színvonalon tanulhassanak, ne szenvedjék el a kirekesztettség negatív élményeit. A kulturális sokszínűség megismerésének és elfogadásának a hazai iskolák pedagógiai prog­ramjában történő erőteljes megjelenését tehát nem csupán a migráns tanulók befogadása motiválja, hanem - új elemként - a magyar gyermekek felkészítése arra, hogy ebben a sokszínűségben megtalálják, megismerjék saját anyanyelvüket és kulturális értékeiket, és majd később külföldön tanulva, munkát vállalva ők maguk is sikeresen integrálódjanak az ottani befogadó közösségbe. Az interkulturális nevelési és oktatási koncepciók kialakulása összekapcsolódott az olyan oktatáspolitikákkal, amelyek a nagyobb esélyegyenlőség megteremtését tűzték ki célul. Egyidejűleg két nagy súlyú társadalmi jelenségre - kihívásra - kellett választ találni. 14 Részlet az Oktatáskutató és Fejlesztőintézetben, a TÁMOP 3.1.1.6.2.3 elemi projekt keretében elkészült össze­foglaló tanulmányból. Az összefoglaló tanulmány elkészítésében közreműködött Csuták Máté, Jakab György és Dr. Lányi András.

Next