Uj-Somogy, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

IV. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 120. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkeszti : Dr. THURY ZSIGMOND, Előfizetési érák: Egész évre - - - - 480 K | Negyed évre - - - 120 K Fél­iné ----- 240 K | Egy hóra - - - -1 40 K Hirdetések ára miliméter soronként 4 korona. A mai szám ára 3 korona. Kaposvár, 1922. január 15., vasárnap. 12. ,711.­ szám. képes szófüzések, amelyeknek a magyar nemzeti sajtónkban meleg otthonra szabad találniok. Semmiféle elv nem lehet olyan, amelynél aláírhatnók, hogy ,,a cél szentesin az eszkö­zöket A királykérdés­ét a napisajtó. Újságolvasó embernek lehetetlen észre nem venni, hogy a magyar napilapok a saj­nálatos októberi események óta mérgezett nyilakkal lövöldöznek az ellentábor újság­jaira és politikai férfiaira épúgy, mint a nemzetgyűlésnek ellentétes pártállása tagjai teszik ezt parlamentben, társasvacsorán, in­terjúban és folyosói beszélgetésben egyaránt. A koronás király időszerűtlen visszatérési kísérletei, hiányos előkészítése és az ebből származó további fejlemények vertek kü­lö­nösen éket az eltérő felfogások közé. Vagyis magyarán mondva, addig-addig emlegették innen és tu! „a királykádér kikapcsolását“, míg mindenki belezuhant a kérdés feneket­len mélységébe és ma már egymás húsát tépve­ marva igyekezik az egyik is, a másik is a neki kedvező partra kivergődni, ha a másik alámerül is, belevész is a tátongó ör­vény pokoltorkába. A magyar napi sajtó számottevőbb része rendkívüli alkalmakkor is meg szokta őrizni emelkedett, finom árnyalása tán­iztát. Ha he­vesebb vérű, túlfűtött kedélyű fiatalok el-el­­galoppirozték is magukat egyszer másszor kényesebb kérdések taglalásánál, azért az alapszín megmaradt a magyar sajtóban har­monikusnak, a hang méltóságteljesnek, a ki­fejezés választékosnak, tűrhetően ízlésesnek. A legújabb időkben azonban a királykér­dés olyan szertelenségekre ragadtat még régi, kipróbált publicistákat is, hogy egyenesen féltenünk kell a békeévekben kialakult és az első forradalom előszeléig jól be is vált sajtóüzemünket és sajtómorálunkat. Egyik intranzigens szabadkirályválasztó fő­városi napilap, a .Szózat* péntek reggeli ■várnában pl. olyan kifogásolható kifejezése­ket enged meg (,K. G.a) vezércikkírójának, hogy óva kell intenünk a fiatalabb újságírói gárdát ennek a hangnemnek az eltanulásá­­tól, az olvasóközönséget pedig attól, hogy ezen a cikken keresztül alkosson magának fogalmat a fővárosi napilapok szellemi fel­készültségéről. Tisztelet, becsület az elveknek. A mi pártok felettállásunk nem tesz bennünket el­fogultakká, de még­sem helyeselhetjük azt, hogy a magyar nemzeti sajtóban olyan ir­­modor honosodjék meg, amely csupán elvi ellentét miatt úgy írjon pl. Rakovszky István, volt házelnökről, hogy ne senki", a karlista újságírókról, hogy­­elaljasodott sajtó“, a legitimista tábor híveiről, hogy „gondolko­zás nélküli százezrek naiv nagy tömege s az előkelő városi semmirekellők ama sokasága, amely léhaságánál és munkátlanságánál lógva hive minden kalandnak.Uri clőcsa­­léje“,­­néhány féleszű gyászmagyar“, hazu­dósé, üvöltöző és padotverő gyászmagyar «átlósaik“ „úri puccsvitézik“, „a nemzed rothadás gyülevér pártja“ nem olyan szalon Február 1-én lesz a polgármesterválasztás. Az alispán kiírta a pályázatokat.­­ Január 31-ig lehet pályázni. Tallián Andor alispán ma reggel kiadta a sokak által várt pályázati hirdetményt a vá­rosnál megüresedett állások betöltésére. A nagy nap, a tisztújítás február 1-én délelőtt 10 órakor lesz az alispán személyes elnök­­­lésével. Az évek óta várt akta szövege a következő: Somogy vármegye alispánjától, 1140/922. szám. Pályázati hirdetmény Kaposvár r. t. város­nál: 1. Elhalálozás folytán megüresedett pol­gármesteri, 2. egy újonnan szervezett polgár­­mester helyettesi, 3. egy újonnan szervezett adóügyi számvevői, 4. a három újonnan szer­vezett II. oszt. aljegyzői, 5. egy újonnan szer­vezett irodavezetői, 6. két újonnan szerve­zett iktatói, 7. egy újonnan szervezett kaidói, 8. egy újonnan szervezett irattárnoki, 9. három újonnan szervezett adótiszti, 10. egy újonnan szervezett műszaki tiszti állás, esetleg ezen állások betöltése folytán megüresedő egyéb állások betöltésére pályázatot hirdetek. A betöltendő állások javadalmazása az 1912. évi LVIII. t. c.­­ mellékletében, illetve a vonatkozó városi szabályrendeletben foglalt javadalmazásokkal egyenlő. Pályázók, amennyiben Kaposvár város szol­gálatában nem állanak, igazolni tartoznak: 1. Magyar állampolgárságukat, 2. elméleti kép­zettségüket, 3. erkölcsi előéletüket és politikai megbízhatóságukat, továbbá a forradalom és kommunizmus alatti magatartásukat, 4. ed­digi szolgálatukat. Az elméleti képesítés és választhatóság tekintetében az 1912. évi­­ LVIII. tc. 22. § ában, nemkülönben a város szervezési szabályrendeletében foglalt rendel­kezések az irányadók. A meg­választandók megbízatása csak a legközelebbi általános tisztujitásig tart azoknál az állásoknál is, amelyek egyébképpen az 1886. évi XXII. tc. értelmében élethossziglan volnának betöltendők. A kellően felszerelt kérvények 5 koronás bé­lyeggel ellátva legkésőbb 1922. évi január hó 31-ik napjának déli 12 órájáig a város pol­gármesteri hivatalánál adandók be, annyival is inkább, mert a későbben beérkezett kérvé­nyeket figyelembe nem veszem. Kaposvár város szolgálatában állók törzs­könyvi kivonattal is pályázhatnak. A választás folyó évi február hó 1-én dél­előtt 10 órára kitűzött időközi tisztújító köz­gyűlésen fog megtartatni. Megválasztottak állásukat 1922. évi február hó 2-án reggel elfoglalni kötelesek. Kaposvár, 1922. évi január hó 4 én. Tallián Andor, alispán. A hivatalos pályázati hirdetmény csak ki­bővítette, de fel nem nyitotta a zsilipet a korteskedésre, amely már eddig is csende­sen folydogált hetek óta a városban. «umwi«; mnmmmw- mmtmeaamm Sürgessék meg a postapalota fölépítését. A város nem tudja elhelyezni hivatalait — Szűk hivatalos szobák.­ ­ Amerre tekintünk, ahova nézünk, mindenütt a nagy lakásínség súlyos tüneteit látjuk. Talán legnagyobb a lakásínség a — vagonlakókat le­számítva — a városházán. Minden hivatalos szoba túlzsúfolva, sőt még a nagyterem kar­zatára és az első emelet folyosóira is jutott nemcsak hivatalos bútor, de munkába gör­nyedt tisztviselő is. Ezt a nagy szűkösséget a boldog béke óta szenvedi úgy a város tisztviselői kara, mint a városházát ügyes-bajos dolgaikkal felkereső közönség. A számvevőség, az adóhivatal, a leíró, az irattár stb.helyisége oly szűk a sok íróasztaltól, szekrénytől, állványtól, hogy alig mozdulhat benn az ember. Különösen szűk és túlzsúfolt az egyik leg­forgalmasabb és legfontosabb hivatali helyi­sége a városházának az iktatóval egybekötött irattár szobája. Már évekkel ezelőtt sokat tárgyaltak a kibővítéséről, esetleg elhelyezé­séről, de hogy ez nem sikerült a város ve­zetőségének, ennek oka az akkori háborús viszonyokban keresendő. Az irattár szűk volta következtében már az alig 6-7 éves iratokat kénytelen a város ki­szállítani a fiók dossiéba, a padlásra, ahol por lepi, esetleg tán egér is rágja a deportált hivatalos aktákat. A vonatkozó törvények értelmében a városok kötelesek az aktákat a legutolsó keltüktől számított 30 éven át meg­őrizni. De vájjon ily viszonyok következtében ki garantálja az akták épségben maradását. Ha perre kerülne a város valamilyen ügyből kifolyólag valakivel, hogy bizonyíthatná iga­zát az esetleges iratok híján ? A város vezetősége már évekkel ezelőtt több felterjesztést tett a kereskedelmi minisz­tériumba a posta­palota felépítése, esetleg a postának a városházépü­letből való kitelepí­tése ügyében, mert égető szüksége volt a posta által elfoglalt helyiségekre. Ugyanis az irattár elhelyezésére a legalkalmasabb helyi­ség a hatalmas földszinti csarnok, amely tágas, világos, tűzmentes s beleférne a város összes aktája 30 évig visszamenőleg s így legjobban megfelelne a célnak. Furcsa s a mai felfordult viszonyokra jellemző, hogy a város helyiség hiánya kö­vetkeztében a saját hivatalát, a közüzemek igazgatóságát is kénytelen bérelt helyiségben

Next