Uj-Somogy, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-26 / 46. szám
1944 FEBRUÁR 26. UJ.SOMOGY A mai évben 2 és félmilliárt pengőnyi értéket termelt a magyar kézművesipar. 260 ezer önálló kézművesiparos dolgozik hazánkban. Most jelent meg az Ipartestületek Országos Központjának jelentése az 1943. évben folytatott tevékenységéről. A részletes jelentés teljes szélességében feltárja a magyar kézművesipar helyzetét s az érdekes számadatokból újból kiderül, hogy hazánk gazdasági életének a kézművesipar egyik legerősebb és legfontosabb tartópillére. A jelentés elmondja többek közt, hogy a központ kötelékébe 417 ipartestület tartozott s ezeknek össztaglétszáma — tehát az önálló kézművesiparosoké — 260 ezer 675 volt, amelyből 32.800 Budapestre esik, így hát vidéken 8- szor annyi a kisiparos, mint a fővárosban. Más a megoszlás a segédek tekintetében, ugyanis a 289 ezer segédből több, mint 165 ezer kapott állást a fővárosban, míg a 93 ezer tanoncból majdnem 17 ezer dolgozott Budapesten. A kézművesipari termelés értékét az 1943. évben az IPOK két és félmilliárd pengőre becsüli s ez az összeg több, mint 16 százaléka a nemzeti jövedelemnek. A falusi kisiparosság különleges viszonyaival kapcsolatban az IPOK rámutat arra, hogy ezeknek szoros kapcsolata van a mezőgazdasággal s ez tette lehetővé, hogy a megnehezült anyagbeszerzési viszonyok ellenére, helyben tudtak maradni, megőrizték a falu iparát, kultúráját és nem merültek el a nagyvárosok proletariátusában. Az IPOK jelentéséből végül megtudjuk, hogy az ipartestületek tiszta vagyona 12 millió pengő, évi kiadásai 9,5 millió pengőt tettek ki. Az iparos bajtársi szolgálat keretében az ipartestületek és ipartársulatok az elmúlt évben közel 700 ezer pengőt fordítottak a hadbavonult iparosok hozzátartozóinak segélyezésére. S Mkért nincs a Kossuthnak lovasszobra ? Irta: Hegyaljai Kiss Géza. Amerikában 1941-ben tartottak Kossuth-évet. Akkor volt 90 éve, hogy ott járt. Nálunk március 15- én kezdődik a Kossuth éve. 50 esztendeje lesz március 20-án, hogy Kossuth meghalt. A Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítást rendez a Kossuth-kor emlékeiből. A kultuszminisztérium gondoskodik a Kossuth-album kiadásáról és arról, hogy Kossuthról minél többször megemlékezzünk. Mi is örülünk, ha minél főbb nyomai kerülnek elő Kossuth nagyságának. Nem volt még egy magyar ember, akiről annyit írtak volna, mint Kossuthról és akiről annyi emlék maradt fenn a világ különféle táján, mint erről a leghíresebb magyarról. A magyar nép mondavilágában Kossuth úgy él, mint lovas hős, a vezérek vezére. Lovon kerülte körül a világot — így tartják. — Éppen ezért lehetetlennek tartom, hogy ne lenne Kossuthnak lovasszobra. Az ő éltében is talán első örömet a lovak szerezték. Mint az Andrássyak uradalmi ügyészének fiát, bizonyára a legjobb lovak repítik Olaszliszkán, a nagyapjánál, ahonnan delizsánszok bonyolították le a forgalmat az Alföld és a Felvidék között. 6—8 pár ló prüszkölt az istállóban, lovagolni hát így gyer-mekkorában megtanult. Lóra termettnek kellett lennie, mint nemzetének, neki is, a szabadságharc alatt. Egy nagy szürke lovon jelent meg a honvédhuszárok között a párendorfi táborban. Lóra kellett kapnia a schwechati csatában, 1848 október 30-án, mikor a megszaladt komáromi nemzetőrséget kivont karddal igyekezett visszafordítani és a rendet helyreállítani. Valószínűleg lóhátról végezte a dicső csatáknál is a seregszemlét. Sumlába is lóháton érkezik meg Kossuth kormányzó 1849 november 21-én. Az Országgyűlési Múzeum IV. termében látható képen Kossuth lóháton léptet el a gyalogosok sorfala előtt. Balra, a kép sarkán török tisztek kivont karddal. Középen, a háttérben mecset, bástyák. Az első lovas Izmail bég. Utána kényes tartású paripán Kossuth délcegen, lengő strucctollas kalapjában. Kísérete is lóháton, sisakforgóval. Kutahiában, a félholdas Kossuthkertben csinos lovardát kerítettek el a két Kossuth-fiú számára. Ha ő fontosnak tartja, hogy fiai meg WELZL BÉLI központi fűtés és vízvezetékszerelő vállalata irodáját és üzletét az építkezés tartama alatt az udvarba helyezi át. Fő utca 25. - Telefon: 431. tanuljanak lovagolni, maga is naponként lovagolhat. Sétalovaglásra is gyakran mennek. 1851 december 6-án az amerikai fogadtatás ünnepségein lóháton is megjelenik Kossuth az ünneplő lakosság előtt. Fekete attilában és strucctollas Kossuth-kalapban lép a newyorki partra, oldalán karddal és sodorja a hurrázó áradat a Castle Garden termébe. — Mint László százados írja: A teremből a mellette levő sétatérre mentünk ki. Kossuth a számára ott készen álló gyönyörű lóra ült s az ott felállított 20.000 főnyi newyorki nemzetőrséget megszemlélte. Kitűnő lovas és nagyszerű megjelenés lovon. Bosztonban 1852 májusában megint lóháton szemléli a katonaságot, mely annyira tud ügyéért lelkesedni. 1852-ben, az olaszországi magyar légió szervezésekor, megint alkalma van, hogy lóhátról intézze gyújtó beszédeit a koránokhoz. Kár, hogy a parádés tisztelgésekről nem terjedtek el jobban képek a szabadsághősről. Petőfiről lovaskép is van. Miért nincs 100 Kossuth-emlékmű között csak egyi is, ami lóháton örökíti meg a halhatatlan seregtoborzót. Kossuthot a nóta is lovon örökíti meg többször is. Az egyik azt mondja például: Kossuth lova megérdemli a zabot, kétszer körüljárta Magyarországot. 3 ©RICH MARSOM!! GCK&59C A®HÁ RMASFEJ-VÉDJEGGYEL fk&ky ékszerei SZOLID IRAKI KÖTÜI ,nim,nmm main _______rtSÄ":SKSiii-'r.;s, Hány óra hosszait tartottak a nagy csaták? Cézár összes hadműveleteiről megbízható adatok állanak rendelkezésünkre, s általában a rómaiak háborúit pontosan ismerjük. A legtöbb esetben azonban hiányoznak az adatok arról, vájjon egy-egy elhatározó csata, ami a háború sorsát eldöntötte, mennyi ideig tartott? Mikor egy szál karddal a kézben ember-ember ellen harcolt, a harc lélekzete nem lehetett hosszú. Fegyverek megjelenése óta ismerünk csupán több napig, hétig, sőt újabban hónapokig tartó offenzívát. Benary alezredes, német katonai hadító, saját kutatásai nyomán, érdekes adatokkal szolgál régi nagy csaták időtartamára vonatkozólag. A CATALAUNUM- nak testi erejét, mellyel másnapra CSATA is takarékoskodni kellett. A M.RATHONI ÜTKÖZET semmiképpen sem tarthatott tovább 12 óránál. Egyetlen óriási lovasroham döntötte el Kr. e. 490-ben. A középkorban ellenben akadtak olyan hadvezérek, akik mielőtt embereiket csatába küldték, asztrológusaikkal megvizsgáltatták, kedvezően áll-e a nap? Ha a jós rész minden jel szerint reggel 5 órától az alkonyat beajjtáig tartott és nem hiába regél arról a monda, hogy naplemente után a holtak csatáztak tovább a magasban — az elevenen maradt harcosok a sötétség leszállta után visszavonultak — aludni. Az egész napi lovaglás, nyilazás, verekedés ugyanis alaposan igénybe vette a kato-