Uj Szó, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-10 / 154. szám

8 Uj Szó Magyarok Tito országában A magyarság kultúrélete az új Jugoszláviában •Az új népi Jugoszláviában min­­­den nép, minden nemzetiség saját anyanyelvén élhet, dolgozhat, műve­lődhet és szórakozhat. Vonatkozik ez éppúgy a magyarokra, mint a szerbekre, horvátokra, vagy szlové­nekre. Minden nemzetiség saját is­kolákkal, saját, napi- és hetilapok­­kal,, könyvekkel, színházakkal ren­delkezik, mindenütt bátran és szaba­don használhatja, és­­ használja is anyanyelvét. " Jugoszlávia dologzó , magyar tö­­megei felismerték ennek az igazi felszabadulásnak a­­­ jelentőségét, részt vesznek Jugoszlávia újjáépíté­sének munkájában és testvéri kö­zösségben élnek együtt a Jugoszláv Népköztársaság többi nemzetiségei­­vel.A felszabadulást követő első na­pokban megindult már a­­ jugoszlá­viai magyarság kultúréletének meg­szervezése. Első lépésként megin­dult a harc az analfabétizmus ellen, tanítók, tanárok önkéntes esti mun­kával kezdték meg az írástudatlan magyarok tanítását. Ezzel párhuzamosan mindenütt megalakultak a magyar kultúregye­­sületek és megkezdték a felvilágosí­tó munkát.. Megjelentek a magyar­­nyelvű lapok is, melyek természe­tesen teljesen egyenlő jogokat, élvez­nek minden más nemzetiség lapjai­­val. A magyar kultúrszövetség „tevé­kenységének egyik legjelentősebb része a könyvkiadás és ezzel a népi kultúra terjesztése a Horthy-fasiz­­mus által elmaradottságban tartott magyar tömegek körében._ A magyar kultúr­szövetség saját kiadóvállala­tán kívül a Híd kiadóvállalat is je­lentős tevékenységet fejt ki. A kiadó­vállalatok kiadványain­a­k jelentősége bizonyítja, hogy a Vajdaságban je­­lentős számú magyar_ olvasó _ van, s. hogy a magyar könyvkiadás he­lyes utakon indult meg. Biztos,­ hogy ezek a jugoszláviai magyar kiadvá­nyok hatalmas felvilágosító munkát végeznek a magyar olvasók táborá­ban, sőt igen gyakran iskolai tan­könyvül is szolgálnak. A magyar könyvkiadók kia­dván­yai kisebb szépirodalmi munkák kiadá­sán felül a legfontosabb társadalmi, gazdasági és tudományos kérdések területéről vett tanulmányokat ölelik fel Az idei év foly­amán Fominor­­y-A nemzeti kérdés«­­című füzete már kétezer példányban jelent meg a­ Híd kiadásában, mint a­­»Korunk kérdései« kiadványsorozat ötödik­ fü­zete. A kiadványsorozatban eddig legnagyobb sikert Károely Edvard »Jegyzetek a nemzetközi fejlemények egyes kérdéseihez« cinsu tanulmányta érte © 1. A jugoszláviai magyar kiadóválla­latok »Élet és tudomány­«, valamint »Népegyetem« című kiadványsoro­zatainak is igen nagy sikere van. A »Népegyetem« sorozatban ezideig rendkívül­­ fontos gazdasági tanul­mányok jelentek me­g: . . Stein­feld Sándortól _ »Az uj Jugo­szlávia­ helyzete«, Kidrics Jforisztól »Tervgazdálkodásunk útján«. A történelmi kiadványsorozatban tízezer példányban jelent meg Jova­­novics Arszó »A népfelszabadító harcok áttekintése« című brossúrá­­ja, valamint Lőrinc Péter »A karúé­kor történetei, című nagy tanul­mánya. , .. ,­­ A jugoszláv-magyar barátsag­­ ne­gyében született, a szépiordalmi so­rozat első kiadványa Csopics Bran­­ko »Partizánmesék« című műve. Igen nagy érdeklődé­s mutatkozik a Híd kiadóvállalat füzetei iránt is. Második kiadás készült például Gor­kij »­/­9V tanultam én« című elbeszé­léséből,' Tmninnek »Az államról«szóló munkájából, valamint a Leninnek »A szakszervezetekről« című tanul­má­ny­ bHld kiadóvállalat a legközelebbi jövőben jelenteti meg Lenin »A tür­késrendszer két válsága« című m­ű­­vét, Hajnal Ernő »Ludas Matyi« című daljátékát, Szergejev *Tudo­mány és babona« című művét. A magyar kultúrszövetség kiadó­vállalatai jó munkát végeznek a könyvkiadás­ terén, felvilágosító és egyben szórakoztató kiadványaik nagy hiányokat pótolnak ott, ahol az új demokratikus tankönyvek még nem jelentek meg. A szövetség anya­gi lehetőségeihez képest a legköze­lebbi jövőben már megindítja a ter­jedelmesebb magyar nyelvű szépiro­dalmi művek kiadását is. A magyar kultúrszövetség munkája a jugoszláv ötéves terv népszerűsítésében Jugoszlávia első ötéves tervének megvalósítása a Jugoszláv Népköz­társaság minden egyes népének, minden nemzetiségének, saját erőik­hez mért, együttes nagy műve lesz. Fontos szerep jut ezen a téren a magyar kultúregyesületeknek is, melyeknek feladata, hogy az ötéves terv életet átformáló, gazdagabbá, jobbátevő tényezőit népegyetemi előadásokon, faliújságokon, élőújsá­­gokban és minden kulturális és mű­soros előadáson ismertesse. A jugoszláviai magya­r dolgozók meg kell hogy értsék: minden to­vábbi munkájuk hozzájárulás a ju­goszláv nehézipar megalapozásához, újabb tömegű szakmunkások kine­­veléséhez és ezáltal nagyobb darab kenyerük és kulturáltabb, jobb élet­­feltételeik megteremtéséhez. A feladat nagyságához mérten kezdték meg a munkát a magyar kultúrszövetség kultúregyesületei. A szuboticai magyar népkör például minden más egyesületet megelőzve látott hozzá a­ jugoszláv ötéves terv alapos ismertetéséhez. Elsősorban népegyetemi előadássorozat kereté­ben tartott átfogó előadást a tervről és ezzel egyidejűleg faliújságokon keresztül kezdte meg ötéves terv ismertetését. A népesebb magyar kultúregyesü­­let­ek közül a noviszádi, a zen­tai,­­a kanizsai magyar kul­tíregyesüle­t vette programjába a terv népszerű­sítését, de követik a példát Jugo­szlávia többi magyarlakta helyisé­geinek kultúregyesü­letei is. A jugoszláviai magyarság kultu­rális élete egyre nagyobb mérték­ben fejlődik és az első jugoszláv ötéves terv sikeres befejezése után a régi Jugoszláviában, majd a ma­gyar fasiszták által elnyomott ma­gyar dolgozók soha nem remélt kul­turális színvonalat érnek el. G.E. Min dolgoznak a szovjet tudósok? Pelageja Kocsína, a Sztálin-díjas akadémikusnő Sok évszázad óta, talán alexand­riai Hypatiától egészen Szófia Ko­valev­szkájáig, az emberiség nem is­­m­­ert­ kiemelkedő női matematikuso­kat. A férfi féltékenyen védte azt a monopolisztikus jogát, hogy a tudo­mányt szolgálja. Különösen kitar­tóan védte állásait a­ technikai tu­dományok és a matematika terén. E területekre nőknek tilos volt a be­lépés. És az orosz Kovalevszkaja? Szá­mára vájjon könnyű volt-e belépni e legbelsőbb szentélybe? Nem kel­lett-e a szenvedések és megaláztatá­sok hosszú útját megtennie, hogy végre fényes tehetségét a matema­tika­­­ terén érvényre juttathassa? Ő elsőnek nyitott magának utat erre az addig megközelíthetetlen terület­re. Kovalevszkája után nők is lehet­tek matematikusok. Ma már külön­­böző országokban ismerünk egyetemi tanár, sőt akadémikus nőket, akik a természettudományok vagy a szel­lemtudományok terén működnek. A technikai tudományok terén azonban első ízben lett tudományos akadé­mia tagja a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, Pelageja Kocsina. MIVEL FOGLALKOZIK KOCSM­A• Nem csupán matematikával. Az ő szakterülete a hidrodinamika. Egyes megállapítások a hidrodina­mikáról, azaz a folyadékok mozgá­sának tudományáról ismeretesek voltak már az ókorban is, azonban e tudományág elismert megalapító­jának az Orosz Akadémia tanárát, Leonhard Eulert tekintik, aki első­nek állapította meg a hidrodinamika alapfogalmait. Ugyancsak ő egyebek között a hidraulikus gépek és tur­binák szerkesztésére is adott útmuta­tásokat. Euler után a hidrodinamika egy­re inkább elméleti irányban fejlő­dött. A 19. század hatalmas techni­kai fejlődése oly problémákat ve­tett fel, amelyeket a tudomány, gyak­ran nem tudott­ megoldani. A hidro­dinamikusok például nem tudtak fe­leletet adni oly kérdésekre, mint mekkora a nyomásveszteség csövek­ben, vagy mily nagy a folyadékban mozgó test ellenállása. Éppen ezért a hidrodinamikai a mérnökök szá­­­­mára nem volt jelentős tudomány:­­ tanulmányozása nagy nehézségekkel volt kapcsolatos, gyakorlati ered­­ményeik pedig csekélyek voltak. A mérnökök a gyakorlat útját kö­vették és tapasztalati úton határoz­ták meg a szükséges koefficienseket. A mérnökök eme munkái alapján jött létre egy új tudományág, a hidraulika-. A hidrodinamika alapját logikai felépítés képezte- A hidrauli­kusok ezzel szemben a természet je­lenségeiből indultak ki. A 20. század elején — főleg a gyor­­san fejlődő repülő- -és turbinatech­nika hatása alatt — felmerült a tö­rekvés e tudományok egyesítésére, a­ törekvés arra, hogy a tiszta tudo­mány és az alkalmazott tudomány között megteremtsék a kapcsolatot. A szovjet matematikai iskolákban ez a törekvés mindig erős volt. Ko­csm­a — ennek az iskolának képvi­selője — mestere az elmélet és a­ gyakorlat szintézisének a folyadékok mozgásának problémáival kapcso­latban. A klasszikus elméleti hidrodina­mika a folyadékok síkmozgásával foglalkozik. Kocsm­a a talajvíz moz­gásának kérdéseit oldja meg, a ta­lajvíz filtrációjának kérdéseivel foglalkozik. Elméleti kutató. Neve azonban rendkívül népszerű elsősor­ban az olajkutatók körében. AZ OLAJ MOZGÁSÁNAK KÉRDÉSEI Az olaj filtrációjának, azaz a ta­lajrétegeken­ való áthatolásának ta­nulmányozása a helyes olajkiafono­­zás legfontosabb kérdése. Ennek kapcsán az olaj mozgásának elmé­leti kérdései az olajipar legfonto­sabb kérdéseivé válnak. E tételt szá­mos példával lehet illusztrálni, pél­dául azzal a feladattal, hogyan lehet leggazdaságosabban elhelyezni az olajkutakat. A józan ész, úgy tűnik, azt javasolja, hogyha meg akarjuk kettőzni az olajmennyiséget, meg­kell kettőzni a fúrások számát. Az elméleti kutatók munkái azonban megcáfolják ezt a feltevést. A kérdés matematikai tanulmányozása azt mutatja, hogy túl nagy számú fúrás esetén káros, zavaró körülmények lépnek fel, amelyek az olajmennyi­ség csökkenését vonják maguk után. Kocsm­a munkái, más tudósok mun­káival együtt, még arra is feleletet adnak, milyen távolságban kell egy­mástól lenniök a fúrásoknak. E munkák óriási tudományos 194? július SO, cstttartom és gyakorlati jelentősége min­denki számára érthető. Ez az oka annak, hogy Kocsm­a tu­dományos műve, amely »A ta­lajvizek síkmozgásának néhány problémája­« szerény cím alatt jelent meg, a legmagasabb kitüntetésben, Sztálindíjban részesült. Ugyancsak ezért a szovjet kormány a szerzőt Munka Vörös Zászló rendjével tün­tette ki. Figyelemreméltó Kocsina tudoová­­nyos munkásságának céltudatossága.. A leningrádi egyetem fizikai és ma­tematikai tanszékének elvégzése után Kocsina munkásságának témájául « talaj nedvességének mozgását válasz­­totta. Erről a kérdésről szólt doktori értekezése is. Ugyancsak ennek szen­telte valamennyi önálló tudományos munkáját. AZ EGYETLEN, AMI HIÁNYZIK: 1 1 AZ IDŐ­­ jj Kocsm­a tökéletesen beszél három nyelven, így a kérdésre vonatkozó összes külföldi irodalmat ismeri. — Az egyetlen dolog, ami hiány­­­­zik nekem, — mondja Kocsm­a — az idő. A laboratóriumi munka, tár, olí­jintézet jelöltjei számára tartott előadások, az olajmérnökökkel tar­tott megbeszélések, a Tudományos Akadémia bizottságainak munkájá­ban való részvéttel és a szakirodalom olvasása minden időmet elfoglalja. Pelageja: Kocsina az első nő, ■ aki a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja lett a technikai tudo­mányok osztályá­ban. Méltó helyet foglal el a Szovjetunió vezető tudó­sai között. D. MIHAJLOV mérnök időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig, a második hőhullám tartósnak ígér­kezik. A nyugati hűvösebb légáram­lás átmeneti enyhülést hoz. Helyen­ként záporeső, zivatar, heves szél. MOZIK MŰSORA Siöwfei filmes a mai NAGY-BUDAPESTENt URÁNIA: Halló Moszkva. BUDAPEST: ADY: Kacagó képeskönyv (4, 6. 8). — ÁT*­RIUM: Nem voltam senkié (­5, 7, 9. sa. t. v. 3). — ALFA (Kőbánya): Bocsánat,­­hogy élünk (5, 7, 9. v. n. 3). — ASTORIA (Kőbánya): Alpin* (Vas, VI8. v. n. 4. 6, 8). — BELVÁROSI jobb terem: Bagdadi tolvaj (VM. V26, V?8. v­ ti. Vaz. ba! terem: Egy óra meseországban Vaá, VíD, v. n. */*4, */17. — EODOGRÁF: Hová lettél drága völgyünk (4, 6, 8. v. ni. 2). —■ BETHLEN: Végre együtt­­.145, 1/17. V<91. CAPITOL: Végre egy férfi (4, 6. 8. v. ü. 2). — CITY: Mindenki szeretője (’/ki. Vs6, V28. sz. v. Vs2). — CORVIN: Tanítónő (4, 6, 8). — CORSO: Loowodi árva (V*6, V28, VflO. 51. v. V*4). BÉCSI: Loowodi árva (4, 6, 8). — DÓSSA: Singapuri tá­ncosnő (5, 7, 9. v. v. 3). _ ELIT: Kék fágtyol.V. 6, 8). — ÉVA: Préri réme: Száguldó lovas (6, 7, 9. v. 3). — FÓRUM: Tuskólábú (V*3. 1/17, V*9- v. v. Vs 3). — FLÓRIÁN: Utolsó pillanat (5. 7, 9. V. v. 3). — HÍRADÓ: Újjáéledő Balaton, film a magyar tengerről, A király szabója, színes trükkfilm, Lábnyomok a fedélzeten- rajzfilm. 3. nemzetközi sporthíradó. Mai­rt, Francia és Amerikai híradó (reggel 9-től este 10-ig sz­edte 11-ig). — IPOLY: Fiú vagy lány (5, 7. 9. v. ü. 8). — JÓZSEF ATTILA: Falu rossza, Ka­rácsonyi Margit énekesnő személyes felléptével (4, 6, 8). — KAMARA: Légből kapott vőlegény (1. 6. 8.. s.z. v. ii. 2). — KOSSUTH: Kacagó képeskönyv, Trió Carlos, a vilá­gbir­ű akrobati­kus csoport személyes felléptével (6, 7. 9. sz. V. ü. 3). — LLOYD: Légből kapott vőlegény (5, 7. 9. sz. v. 3).­­ — MARX: Vadon törvénye (5, 7.­ 9. V. v. 3). — OMNIA: A győzedelmes Tom, — Tom Mix II. (5, 7. 9. sz. v. v. 3). — PALACE: Gilda (11, 1. 3, 5, 7. 9). — PÁTRIA: Riói éjszaka (4, 6. 8. sz. t. v. 2). — PARTIZÁN: Vadnyugat királya (5, 7, 9. v. ii. 3,v. — ROXI: Yankee Doodle (2, 4. 6, 8). — ROYAL APPCLO: Az ezüis­ sarkantyú (5, 7,­­>. sz. v. v. 3). — SA­VOLY: Riói éj­­zaka (5, 7, 9. v. ii. 3). — SCALA: Tuskó­lábú (5, 7, 9. sz. v. ü. 3). — SZABADSÁG: Egy balerina szerelmei (5, 7. 9. sz. v. ii. 3). — ÚJLAKI: így történt (5, 7, 9- v. ü. 3).­­ URÁNIA: Halló Moszkva (4, 6, 8). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Szédült éjszaka (4, 8, 8). — ZUGLÓI: Casablanca (5, 7, 9. v. t. 3). KÖRNYÉK: BÉKE (Rákospalota): Kiveszett boldogság (VI. Vs8. v. ni. ,VI­I). — FÓRUM (Pes­tszentlőrinc­: Kék rapszódia (8, 8. v. ti. 4). — KOSSUTH (Pesterzsébeti; Vadnyugat királya (6, 8. v. ti. 4). — ROYAL (Kispest): Gilda (6, 8. v. ti. 4). — SZABADSÁG (Újpest): Az Idegen 0(5 6, 8. v. ti. 4). — SZÉCHENYI (Pestújhely): Teherán Vaz. */*­• v­i. V20). — TAVASZ (Rákospalota): Mindenki muzsikája (8, 8. v. ü. 4). — TÁNCSICS (Cse- Bűn és szeretem (6, 8. v. ü. 7) 9). — ■■íiiiwiiiiiii»ii— ininiiii m ■■iiwinamMwiwwwTinmwn—ii—n—nmiiriinimTWi—i—w------im------------i -------1—rmnrTTri-i ~i-------nirr-i-miiniiinni nnn wi—m — faseTa (JcmeTCKofi Apsrrai A.JM BenrepcKOro »acélénna 1,11 J SZÓ“ szerkesztőség; B­udapest, VII., Erzsébet-körút 9-11.1. Newyork-palota, Telefon Titkárság­: 221— 880, Há osztály : 222 - 053 Kiadóhivatali főnök: 420—786, Kiadóhivatal, Hirdetési osztály: 222-083. 4

Next