Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-07 / 232. szám, péntek

8 Kultúra Megemlékezést tartottak Rázga Pál sírjánál 1849 pozsonyi mártírjai ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya kö­zös szervezésében tartott ünnepsé­gen tegnap a Kecske-kapui evangé­likus temetőben az 1848/49-es szabadságharc pozsonyi mártírjai­ról emlékeztek meg. Rázga Pál sír­jánál Fónagy Zoltán történész, a bécsi Collegium Hungaricum igaz­gatója mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy az 1848/49-es for­radalom és szabadságharc törté­nelmünk egyik legnagyobb jelen­tőségű eseménye, s egyben nemze­ti mitológiánk legismertebb s talán legszebb fejezete. „A »csudák éve« megteremtette a polgári társada­lom, a polgári alkotmányos állam intézményeit, nemzedékek sorsát meghatározva. Emlékezete - mél­tán -máig nemzeti büszkeségünk egyik fő forrása” - mondta. E megállapítást a következő ma­gyarázattal tette árnyaltabbá: „A szabadságharc komoly áldozato­kat követelt Magyarországtól em­beréletben és anyagi javakban. A legyőzött ország áldozata azonban nem volt értelmetlen. A szabad­ságharcot ugyan leverte a túlerő, de a társadalmi átalakulás vívmá­nyait: a jobbágyfelszabadítást, a törvény előtti egyenlőséget és a közteherviselést nem lehetett meg­semmisíteni. A heroikus katonai teljesítmény, a forradalmi idők vív­mányai - amelyek révén a magyar­ság a török elleni harcok óta elő­ször nyerte el Európa rokonszenv­­ét - a vereség ellenére is annak tu­datát erősítették, hogy a nemzet az önrendelkezés kivívását a körül­mények kedvezőre fordulásával si­kerrel kísérelheti meg” - emelte ki beszédében Fónagy Zoltán, hozzá­téve, hogy ez a tudat és erő vált a nemzet kitartásának alapjává az önkényuralommal szembeni ellen­állásban. „1848 emléke, március 15-e emléke szilárd vonatkozási pont, kiapadhatatlan erőforrás maradt az azóta eltelt másfél év­század során is” - hangsúlyozta a történész. Haynau első egyházi áldozata Rázga Pál evangélikus lelkész volt, akit 1849. június 18-án akasztottak fel Pozsonyban. Rázga örömmel üdvözölte az 1848-as európai for­radalmakat. , h­árom szó járja be a világot... - hangoztatta egyik pré­dikációjában - igen, ismeritek az egyenlőség, a testvériség és a sza­badság igéinek szent csengését, amelyeknek ítélete oly eldöntő ha­zánk jelene és jövője, egy új, jobb korszak, a népek és uralkodók ju­talma szempontjából.” A megemlékezésen közreműkö­dött Boráros Imre, a Komáromi Jó­kai Színház színművésze és Gaál Jenő, a Szlovák Filharmónia ének­művésze. (tb) Rázga Pál sírkeresztjénél Fónagy Zoltán történész mondott ünnepi beszédet Jobbra Krasztev Péter, a Magyar Intézet igazgatója (Fotó: MKKI) RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 40. számában feltett kérdésre 468 méter a helyes vá­lasz. E héten az 500-500 koronát özv. Kovács Margit vajári, Plánko Julianna tornaijai és Juhos Rózsa nádszegi olvasónk nyerte. Gra­tulálunk! FELHÍVÁS Tisztelt Publikum, kedves Bérleteseink! A kassai Thália Színház a 2005/ 2006-os évadban új köntösben, fel­újítva várja a nézőket. Biztosak va­gyunk benne, hogy nem csak a kül­ső, hanem a tartalom is előnyünk­re változik. És reméljük, most is számíthatunk a színházlátogatók megtisztelő támogatására és ér­deklődésére. Olyan műveket adunk elő az előttünk álló évad­ban, amelyek nem csupán szórako­zást, hanem tartalmas időtöltést is jelentenek. Bérletvásárlás Kassán, a szín­ház elővételi irodájában (Timon u. 3.). Tel: ++421-55-6225866, ++421-55-6233643 Fax: ++421-55-6225867, ++421-55-6233643 E-mail: thalia@slovanet.sk, thalia@dodo.sk A gyermekek, diákok és nyug­díjasok részére a Márai Stúdió­ban 50%-os kedvezményt bizto­sítunk. A bérletvásárlásnál rész­letfizetést is lehetővé teszünk! Nagyszínpad Dés-Geszti: A dzsungel könyve, musical Szomory Dezső: Hagyd a nagypa­pát, vígjáték Spiró György: Kvartett, komédia Moliére: Fösvény, vígjáték Márai stúdió Pam Gems-Faragó Zsuzsa: Piaf, monodráma Machiavelli: Mandragora, vígjáték Gyermekbérletek Dés-Geszti: A dzsungel könyve, musical Csukás István: Ágacska, mesejáték Grimm: Hófehérke és a hét törpe, bábjáték Bérleten kívül ajánljuk: Egressy Zoltán: Vesztett Éden, dráma ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 7. Schlanger András rendező játssza a Komáromi Jókai Színház ma esti bemutatójának főszerepét Szerepcsere a Waterlooi síkon Lengyel Menyhért A Water­looi csata című vígjátéká­val kezdi az évadot ma este a Komáromi Jókai Színház. Az előadás rendező-fősze­replőjével, Schlanger And­rással beszélgettünk a film­­világról, a zenés előadá­sokról és a kezdődő kapita­lizmusról. ZSELINSKY MIROSLAV Mit érdemes tudni a darabról? Lengyel Menyhért a húszas-har­mincas évek egyik legsikeresebb szerzője volt. Nemcsak Magyaror­szágon, hanem Párizsban, Lon­donban, Hollywoodban is szeret­ték. Nemzetközi hírnevét Taifun című darabjának köszönhette, melyet több nyelvre lefordítottak, és számtalan színház műsorára tűzte. Ezt követően meghívták Amerikába, ahol filmíróként is ne­vet szerzett magának. A Waterlooi csata című darab is a filmszakmá­hoz kapcsolódik. A történet a hú­szas években játszódik, bár 2005- ben is nagyon időszerű. Egy súlyos anyagi gondokkal küzdő magyar filmvállalat pénzt keres fennmara­dásához, majd egy amerikai szél­hámos beszáll az üzletbe, és bele­kezdenek egy történelmi szuper­­produkcióba. A Waterlooi csata megfilmesítésébe. A forgatáson kiderül, hogy mindenki mindenki­nek hazudik, amiből kitűnő komi­kus szituációk adódnak. Félig film, félig színház, mindez nagy­szerű dalokkal. Tóth Tibor mondta egy inter­júban nemrég, hogy az előadás nem operett, hanem „vígjáték zenével”. Miért fontos ezt hang­súlyozni? Nagyon szeretem a zenét a szín­házban, de nagyon fontos az elő­adás viszonya a zenéhez. A három felvonásban összesen körülbelül öt percnyi ének van - ami nem sok. Azt a lehetőséget kerestem, hogy miként működik a zene egy olyan előadásban, ami se nem operett, se nem musical. A dalok inkább afféle zenei tréfaként je­lennek meg, az előadás ettől még igyekszik prózai maradni. Engem a színház maga érdekel. A tavalyi komáromi rendezésem, a Gazdag szegények kapcsán is az volt a leg­érdekesebb, hogy hogyan lehet a klasszikus nyelvezetű Jókait egy expresszív, musicales formában úgy eljátszani, hogy az mégis megőrizze a lényegét, hogy embe­ri sorsokról szóljon. Büszke va­gyok, hogy lassan az ötvenedik előadásnál járunk a Gazdag sze­gényekkel, de arra még büszkébb, hogy sok diák nézi, és nagyon jól szórakoznak rajta - tehát sikerült az ő számukra is érthető módon megfogalmazni egy magyar klas­­­szikust. Most is arra voltam kíván­csi, hogy egy ilyen típusú történe­tet hogyan lehet eljuttatni a néző­höz. Ennek a két világháború kö­zötti világnak van egy, a nézők és a színészek által nagyon kedvelt játszási stílusa, amit leginkább az édes, aranyos, bájos, szívmelen­gető és a kicsit bárgyú jelzőkkel ír­hatnánk le. Ha ilyennek látunk egy előadást, hajlamosak va­gyunk elrévedni, és eszünkbe sem jut, hogy ez a mi világunkról szól. Pedig A Waterlooi csata valósága, és a 2005-ös közép-európai való­ság rengeteg közös vonást mutat. Mindkét esetben arról van szó, hogy a kezdődő kapitalizmus ho­gyan őrli fel az emberi értékeket, hogyan küzd mindenki az egzisz­tenciájáért, és azért, hogy a pénz utáni hajsza közben legyen némi magánélete is. Bár volt egy sikeres rendezése az előző komáromi évadban, mégis elmondhatjuk, hogy most mutatkozik be az itteni publi­kumnak - színészként. Erről a fura helyzetről, amibe Benkő Géza távozása miatt kerül­tem, már elég sokat cikkezett a sajtó. Mivel nem az ő művészi tel­jesítményéről, hanem a magán­életéről van szó, nem is tartom he­lyesnek ezt a felhajtást. Egy szó, mint száz: maradt egy főszerep, és mivel magam is színész vagyok, hát elvállaltam. Jó ötletnek tűnt, hogy egy olyan ember ugorjon be, aki ismeri a darabot, és az elejétől benne van a próbafolyamatban. Minden szerepnek van egy saját igazsága, története. A drámai konfliktus lényege, hogy ezek a különböző igazságok ütköznek egymással a színpadon, vagy ahogy Hegedűs Géza bácsi mond­ta: a színház az, amikor valaki vagy valakik valamit akarnak, és valaki vagy valakik ezt nem akar­ják. A színésznek az a dolga, hogy azonosuljon az egyik szerep igaz­ságával, és a többiekével ne törőd­jön, a rendezőé pedig az, hogy senkivel ne azonosuljon, viszont mindegyiket ismerje. Látható, hogy ez egy kicsit tudathasadásos állapot, nem hiszem, hogy még egyszer megismétlem: nehéz egy­szerre hideg fejjel rendezni és me­leg szívvel játszani. Schlanger András a Lengyel Menyhért-darab egyik jelenetében * (Dömötör Ede felvétele) Hétről hétre, Délidő, Téka, Kultúra világa, Világosság, Randevú, Térerő, Őszidő, Hazai tájakon A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 7 órakor kezdődik publicisztikai magazinunk, a Hét­ről hétre. Ma a Csallóközben, Csi­­csón találkoznak a Magyar Koalí­ció Pártjának vezetői a Fidesz el­nökével, Orbán Viktorral. Az aradi vértanúk emlékművének felavatá­sa után a két pártelnök a Fidesz és az MKP együttműködésén túl a je­lenlegi magyar kormány kisebb­ségpolitikájáról és a határon túli magyarokat érintő kérdésekről is tanácskozik majd. A találkozóról 8 óra után hallhatnak részleteket. A héten a kormánykoalíció pártjai megegyeztek a jövő évi költségve­tés tervezetében. Műsorunknak ez is témája lesz, csakúgy mint az MKP küldöttségének fehérorosz­országi útja. A belorusz ellenzéki pártokkal folytatott megbeszélé­sekről A. Nagy László nyilatkozik majd. A Hétről hétre vendége 10 óra után Végh Izabella, a Csema­dok Pozsonyi Városi Választmá­nyának titkára lesz, akit a XIX. Vá­rosi Kulturális Napokról kérde­zünk majd - a programok ismerte­tésén kívül azonban szólunk az el­múlt évek tapasztalatairól és az eseménysorozat finanszírozásáról is. Természetesen magazinműso­runk állandó rovatai is jelentkez­nek. A műsorvezető-szerkesztő Molnár Judit. 11.30-kor kezdődik társalgó műsorunk, a Délidő, melynek vendége ezúttal Dohá­nyos Róbert, az SZK Kulturális Mi­nisztérium a Kisebbségi Kultúrák Főosztályának főigazgatója és Gogh Ferenc, Nagyfödémes pol­gármestere, a Csallóközi-Mátyus­­földi Regionális Társulás alelnöke lesz. Hallgatóink az adás ideje alatt hívhatnak bennünket ismert telefonszámainkon (02/54 414 511, 02/572­73 666). 13 órakor kezdődik a Téka irodalmi maga­zin. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának szervezésében Múlt és jövő címmel a közelmúltban rendezték meg Alsósztregován a Madách Napokat. Az esemény helyszíne természetesen a kastély volt. A műsor bemutatja a kas­télyt, valamint arra keresi a vá­laszt, hogyan ápolják az alsósztre­­govaiak Madách Imre és a Madách család emlékét. 13 óra 30 perctől új sorozatot indítunk. A Kossuth Rádióból jól ismert Aranyemberek című portréműsort hallhatják eb­ben az időpontban kéthetente. 14 órakor hírek, majd Slágerhullám nem csak fiataloknak. 15 órakor jelentkezik a Kultúra világa. Ri­chard Wagner Tristán és Izolda cí­mű operáját az idei Bayreuthi Ün­nepi Játékokon is bemutatták - a műsorban erről Varga Józseffel beszélgetünk, aki szinte már törzsvendégnek számít a német városban. 15.30-tól népzene szól. A 16 órai hírek után a Köszöntőt közvetítjük. Adásunk a 17.30-kor kezdődő Napzártával ér véget 18 órakor. Vasárnap is reggel 7 órakor in­dul adásunk. Az első órában híre­ket mondunk, ismertetjük a leg­frissebb sporteredményeket, fella­pozzuk az évfordulónaptárt, összefoglaljuk a hét politikai törté­néseit, és a londoni BBC heti gaz­dasági szemléjét közvetítjük. A 8 órai híreket követően A hét Lon­donban címmel a BBC világszol­­gálatának vasárnapi magazinmű­sorát közvetítjük. A 9 órai hírek után katolikus egyházi műsorral várja hallgatóit a Világosság. A na­pi evangéliumról Herdics György lelkiatya, a Remény főszerkesztője szól a hallgatókhoz, valamint be­számolunk a Pozsonypüspökin tartott ifjúsági lelki napról. 9 óra 40 perctől a zenei szerkesztő aján­latában új magyar slágerek forog­nak. 10 óra 10 perctől délig Ran­devú. Folytatjuk Lúdas Matyi tör­ténetét, és ismertetjük az elkövet­kező napok, hetek ifjúsági rendez­vényeit. A műsorvezető-szerkesz­tő Csenger Ferenc. A déli harang­szó után hírek, majd heti jegyze­tünk, a Napjaink hangzik el. 12.15-től nótacsokrot közvetí­tünk. 13 órakor jelentkezik a Tér­erő, melyet ezúttal a szabadkai rá­dió készít. 14 órakor híreket mon­dunk, 14.05-kor kezdődik a Kalei­doszkóp. Műsorunkban előbb be­számolunk a Dunaszerdahelyen rendezett 3. Nemzetközi Vámbéry Konferenciáról, nyilatkozik műso­runknak a Vámbéry Polgári Társu­lás most leköszönt elnöke, Ho­­dossy Gyula, valamint Vásáry Ist­ván professzor, a Vámbéry Tudo­mányos Kollégium elnöke. A to­vábbiakban megszólalnak egy gu­lyásfőző verseny résztvevői, s megtudhatják, hogy a buszsofő­rök nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is jó­ barátokként tartanak össze. 15 órakor őszidő. A műsorban a nádszegi Szent Er­zsébet Egészségügyi és Szociális Központ lakói szólalnak meg, va­lamint Hamar Márta, az érsekúj­vári Anton Bernolák Könyvtár dolgozója beszél arról, hogyan foglalkoztatják az idős embere­ket. A Hazai tájakon 15.30-kor kezdődik. Megismételjük az 1981 júniusában elhangzott műsort, melyben a szirénfalvi éneklőcso­portot mutattuk be. 16 órakor hí­reket mondunk, majd a Köszöntőt közvetítjük. A Napzárta 17.30-kor kezdődik. Adásunk 18 órakor ér véget. (MTL)

Next