Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-07 / 232. szám, péntek
8 Kultúra Megemlékezést tartottak Rázga Pál sírjánál 1849 pozsonyi mártírjai ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya közös szervezésében tartott ünnepségen tegnap a Kecske-kapui evangélikus temetőben az 1848/49-es szabadságharc pozsonyi mártírjairól emlékeztek meg. Rázga Pál sírjánál Fónagy Zoltán történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történelmünk egyik legnagyobb jelentőségű eseménye, s egyben nemzeti mitológiánk legismertebb s talán legszebb fejezete. „A »csudák éve« megteremtette a polgári társadalom, a polgári alkotmányos állam intézményeit, nemzedékek sorsát meghatározva. Emlékezete - méltán -máig nemzeti büszkeségünk egyik fő forrása” - mondta. E megállapítást a következő magyarázattal tette árnyaltabbá: „A szabadságharc komoly áldozatokat követelt Magyarországtól emberéletben és anyagi javakban. A legyőzött ország áldozata azonban nem volt értelmetlen. A szabadságharcot ugyan leverte a túlerő, de a társadalmi átalakulás vívmányait: a jobbágyfelszabadítást, a törvény előtti egyenlőséget és a közteherviselést nem lehetett megsemmisíteni. A heroikus katonai teljesítmény, a forradalmi idők vívmányai - amelyek révén a magyarság a török elleni harcok óta először nyerte el Európa rokonszenvét - a vereség ellenére is annak tudatát erősítették, hogy a nemzet az önrendelkezés kivívását a körülmények kedvezőre fordulásával sikerrel kísérelheti meg” - emelte ki beszédében Fónagy Zoltán, hozzátéve, hogy ez a tudat és erő vált a nemzet kitartásának alapjává az önkényuralommal szembeni ellenállásban. „1848 emléke, március 15-e emléke szilárd vonatkozási pont, kiapadhatatlan erőforrás maradt az azóta eltelt másfél évszázad során is” - hangsúlyozta a történész. Haynau első egyházi áldozata Rázga Pál evangélikus lelkész volt, akit 1849. június 18-án akasztottak fel Pozsonyban. Rázga örömmel üdvözölte az 1848-as európai forradalmakat. , három szó járja be a világot... - hangoztatta egyik prédikációjában - igen, ismeritek az egyenlőség, a testvériség és a szabadság igéinek szent csengését, amelyeknek ítélete oly eldöntő hazánk jelene és jövője, egy új, jobb korszak, a népek és uralkodók jutalma szempontjából.” A megemlékezésen közreműködött Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház színművésze és Gaál Jenő, a Szlovák Filharmónia énekművésze. (tb) Rázga Pál sírkeresztjénél Fónagy Zoltán történész mondott ünnepi beszédet Jobbra Krasztev Péter, a Magyar Intézet igazgatója (Fotó: MKKI) RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 40. számában feltett kérdésre 468 méter a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát özv. Kovács Margit vajári, Plánko Julianna tornaijai és Juhos Rózsa nádszegi olvasónk nyerte. Gratulálunk! FELHÍVÁS Tisztelt Publikum, kedves Bérleteseink! A kassai Thália Színház a 2005/ 2006-os évadban új köntösben, felújítva várja a nézőket. Biztosak vagyunk benne, hogy nem csak a külső, hanem a tartalom is előnyünkre változik. És reméljük, most is számíthatunk a színházlátogatók megtisztelő támogatására és érdeklődésére. Olyan műveket adunk elő az előttünk álló évadban, amelyek nem csupán szórakozást, hanem tartalmas időtöltést is jelentenek. Bérletvásárlás Kassán, a színház elővételi irodájában (Timon u. 3.). Tel: ++421-55-6225866, ++421-55-6233643 Fax: ++421-55-6225867, ++421-55-6233643 E-mail: thalia@slovanet.sk, thalia@dodo.sk A gyermekek, diákok és nyugdíjasok részére a Márai Stúdióban 50%-os kedvezményt biztosítunk. A bérletvásárlásnál részletfizetést is lehetővé teszünk! Nagyszínpad Dés-Geszti: A dzsungel könyve, musical Szomory Dezső: Hagyd a nagypapát, vígjáték Spiró György: Kvartett, komédia Moliére: Fösvény, vígjáték Márai stúdió Pam Gems-Faragó Zsuzsa: Piaf, monodráma Machiavelli: Mandragora, vígjáték Gyermekbérletek Dés-Geszti: A dzsungel könyve, musical Csukás István: Ágacska, mesejáték Grimm: Hófehérke és a hét törpe, bábjáték Bérleten kívül ajánljuk: Egressy Zoltán: Vesztett Éden, dráma ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 7. Schlanger András rendező játssza a Komáromi Jókai Színház ma esti bemutatójának főszerepét Szerepcsere a Waterlooi síkon Lengyel Menyhért A Waterlooi csata című vígjátékával kezdi az évadot ma este a Komáromi Jókai Színház. Az előadás rendező-főszereplőjével, Schlanger Andrással beszélgettünk a filmvilágról, a zenés előadásokról és a kezdődő kapitalizmusról. ZSELINSKY MIROSLAV Mit érdemes tudni a darabról? Lengyel Menyhért a húszas-harmincas évek egyik legsikeresebb szerzője volt. Nemcsak Magyarországon, hanem Párizsban, Londonban, Hollywoodban is szerették. Nemzetközi hírnevét Taifun című darabjának köszönhette, melyet több nyelvre lefordítottak, és számtalan színház műsorára tűzte. Ezt követően meghívták Amerikába, ahol filmíróként is nevet szerzett magának. A Waterlooi csata című darab is a filmszakmához kapcsolódik. A történet a húszas években játszódik, bár 2005- ben is nagyon időszerű. Egy súlyos anyagi gondokkal küzdő magyar filmvállalat pénzt keres fennmaradásához, majd egy amerikai szélhámos beszáll az üzletbe, és belekezdenek egy történelmi szuperprodukcióba. A Waterlooi csata megfilmesítésébe. A forgatáson kiderül, hogy mindenki mindenkinek hazudik, amiből kitűnő komikus szituációk adódnak. Félig film, félig színház, mindez nagyszerű dalokkal. Tóth Tibor mondta egy interjúban nemrég, hogy az előadás nem operett, hanem „vígjáték zenével”. Miért fontos ezt hangsúlyozni? Nagyon szeretem a zenét a színházban, de nagyon fontos az előadás viszonya a zenéhez. A három felvonásban összesen körülbelül öt percnyi ének van - ami nem sok. Azt a lehetőséget kerestem, hogy miként működik a zene egy olyan előadásban, ami se nem operett, se nem musical. A dalok inkább afféle zenei tréfaként jelennek meg, az előadás ettől még igyekszik prózai maradni. Engem a színház maga érdekel. A tavalyi komáromi rendezésem, a Gazdag szegények kapcsán is az volt a legérdekesebb, hogy hogyan lehet a klasszikus nyelvezetű Jókait egy expresszív, musicales formában úgy eljátszani, hogy az mégis megőrizze a lényegét, hogy emberi sorsokról szóljon. Büszke vagyok, hogy lassan az ötvenedik előadásnál járunk a Gazdag szegényekkel, de arra még büszkébb, hogy sok diák nézi, és nagyon jól szórakoznak rajta - tehát sikerült az ő számukra is érthető módon megfogalmazni egy magyar klasszikust. Most is arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen típusú történetet hogyan lehet eljuttatni a nézőhöz. Ennek a két világháború közötti világnak van egy, a nézők és a színészek által nagyon kedvelt játszási stílusa, amit leginkább az édes, aranyos, bájos, szívmelengető és a kicsit bárgyú jelzőkkel írhatnánk le. Ha ilyennek látunk egy előadást, hajlamosak vagyunk elrévedni, és eszünkbe sem jut, hogy ez a mi világunkról szól. Pedig A Waterlooi csata valósága, és a 2005-ös közép-európai valóság rengeteg közös vonást mutat. Mindkét esetben arról van szó, hogy a kezdődő kapitalizmus hogyan őrli fel az emberi értékeket, hogyan küzd mindenki az egzisztenciájáért, és azért, hogy a pénz utáni hajsza közben legyen némi magánélete is. Bár volt egy sikeres rendezése az előző komáromi évadban, mégis elmondhatjuk, hogy most mutatkozik be az itteni publikumnak - színészként. Erről a fura helyzetről, amibe Benkő Géza távozása miatt kerültem, már elég sokat cikkezett a sajtó. Mivel nem az ő művészi teljesítményéről, hanem a magánéletéről van szó, nem is tartom helyesnek ezt a felhajtást. Egy szó, mint száz: maradt egy főszerep, és mivel magam is színész vagyok, hát elvállaltam. Jó ötletnek tűnt, hogy egy olyan ember ugorjon be, aki ismeri a darabot, és az elejétől benne van a próbafolyamatban. Minden szerepnek van egy saját igazsága, története. A drámai konfliktus lényege, hogy ezek a különböző igazságok ütköznek egymással a színpadon, vagy ahogy Hegedűs Géza bácsi mondta: a színház az, amikor valaki vagy valakik valamit akarnak, és valaki vagy valakik ezt nem akarják. A színésznek az a dolga, hogy azonosuljon az egyik szerep igazságával, és a többiekével ne törődjön, a rendezőé pedig az, hogy senkivel ne azonosuljon, viszont mindegyiket ismerje. Látható, hogy ez egy kicsit tudathasadásos állapot, nem hiszem, hogy még egyszer megismétlem: nehéz egyszerre hideg fejjel rendezni és meleg szívvel játszani. Schlanger András a Lengyel Menyhért-darab egyik jelenetében * (Dömötör Ede felvétele) Hétről hétre, Délidő, Téka, Kultúra világa, Világosság, Randevú, Térerő, Őszidő, Hazai tájakon A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 7 órakor kezdődik publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre. Ma a Csallóközben, Csicsón találkoznak a Magyar Koalíció Pártjának vezetői a Fidesz elnökével, Orbán Viktorral. Az aradi vértanúk emlékművének felavatása után a két pártelnök a Fidesz és az MKP együttműködésén túl a jelenlegi magyar kormány kisebbségpolitikájáról és a határon túli magyarokat érintő kérdésekről is tanácskozik majd. A találkozóról 8 óra után hallhatnak részleteket. A héten a kormánykoalíció pártjai megegyeztek a jövő évi költségvetés tervezetében. Műsorunknak ez is témája lesz, csakúgy mint az MKP küldöttségének fehéroroszországi útja. A belorusz ellenzéki pártokkal folytatott megbeszélésekről A. Nagy László nyilatkozik majd. A Hétről hétre vendége 10 óra után Végh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának titkára lesz, akit a XIX. Városi Kulturális Napokról kérdezünk majd - a programok ismertetésén kívül azonban szólunk az elmúlt évek tapasztalatairól és az eseménysorozat finanszírozásáról is. Természetesen magazinműsorunk állandó rovatai is jelentkeznek. A műsorvezető-szerkesztő Molnár Judit. 11.30-kor kezdődik társalgó műsorunk, a Délidő, melynek vendége ezúttal Dohányos Róbert, az SZK Kulturális Minisztérium a Kisebbségi Kultúrák Főosztályának főigazgatója és Gogh Ferenc, Nagyfödémes polgármestere, a Csallóközi-Mátyusföldi Regionális Társulás alelnöke lesz. Hallgatóink az adás ideje alatt hívhatnak bennünket ismert telefonszámainkon (02/54 414 511, 02/57273 666). 13 órakor kezdődik a Téka irodalmi magazin. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának szervezésében Múlt és jövő címmel a közelmúltban rendezték meg Alsósztregován a Madách Napokat. Az esemény helyszíne természetesen a kastély volt. A műsor bemutatja a kastélyt, valamint arra keresi a választ, hogyan ápolják az alsósztregovaiak Madách Imre és a Madách család emlékét. 13 óra 30 perctől új sorozatot indítunk. A Kossuth Rádióból jól ismert Aranyemberek című portréműsort hallhatják ebben az időpontban kéthetente. 14 órakor hírek, majd Slágerhullám nem csak fiataloknak. 15 órakor jelentkezik a Kultúra világa. Richard Wagner Tristán és Izolda című operáját az idei Bayreuthi Ünnepi Játékokon is bemutatták - a műsorban erről Varga Józseffel beszélgetünk, aki szinte már törzsvendégnek számít a német városban. 15.30-tól népzene szól. A 16 órai hírek után a Köszöntőt közvetítjük. Adásunk a 17.30-kor kezdődő Napzártával ér véget 18 órakor. Vasárnap is reggel 7 órakor indul adásunk. Az első órában híreket mondunk, ismertetjük a legfrissebb sporteredményeket, fellapozzuk az évfordulónaptárt, összefoglaljuk a hét politikai történéseit, és a londoni BBC heti gazdasági szemléjét közvetítjük. A 8 órai híreket követően A hét Londonban címmel a BBC világszolgálatának vasárnapi magazinműsorát közvetítjük. A 9 órai hírek után katolikus egyházi műsorral várja hallgatóit a Világosság. A napi evangéliumról Herdics György lelkiatya, a Remény főszerkesztője szól a hallgatókhoz, valamint beszámolunk a Pozsonypüspökin tartott ifjúsági lelki napról. 9 óra 40 perctől a zenei szerkesztő ajánlatában új magyar slágerek forognak. 10 óra 10 perctől délig Randevú. Folytatjuk Lúdas Matyi történetét, és ismertetjük az elkövetkező napok, hetek ifjúsági rendezvényeit. A műsorvezető-szerkesztő Csenger Ferenc. A déli harangszó után hírek, majd heti jegyzetünk, a Napjaink hangzik el. 12.15-től nótacsokrot közvetítünk. 13 órakor jelentkezik a Térerő, melyet ezúttal a szabadkai rádió készít. 14 órakor híreket mondunk, 14.05-kor kezdődik a Kaleidoszkóp. Műsorunkban előbb beszámolunk a Dunaszerdahelyen rendezett 3. Nemzetközi Vámbéry Konferenciáról, nyilatkozik műsorunknak a Vámbéry Polgári Társulás most leköszönt elnöke, Hodossy Gyula, valamint Vásáry István professzor, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke. A továbbiakban megszólalnak egy gulyásfőző verseny résztvevői, s megtudhatják, hogy a buszsofőrök nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is jó barátokként tartanak össze. 15 órakor őszidő. A műsorban a nádszegi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Központ lakói szólalnak meg, valamint Hamar Márta, az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár dolgozója beszél arról, hogyan foglalkoztatják az idős embereket. A Hazai tájakon 15.30-kor kezdődik. Megismételjük az 1981 júniusában elhangzott műsort, melyben a szirénfalvi éneklőcsoportot mutattuk be. 16 órakor híreket mondunk, majd a Köszöntőt közvetítjük. A Napzárta 17.30-kor kezdődik. Adásunk 18 órakor ér véget. (MTL)