Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-29 / 274. szám, szombat

20 Szalon UJSZO 2014. NOVEMBER 29. www.ujszo.com Az ország középkori politikáját elsősorban nem a vármegyékben körülhordozott véres kard alakította, hanem az uralkodócsaládok házassága Vérvonalak Európa szívéhez Ha felmerül bennünk a „magyar királyi dinasz­tia” fogalma, kivétel nél­kül mindannyian az Ár­pád-házra gondolunk. Néhányan talán még azt is hozzáteszik: igen, ők voltak az igaz magyar ki­rályok, nem úgy, mint ké­sőbb az Anjouk és a Habs­burgok. De ha vesszük a fáradságot, és előha­lásszuk az Árpád-ház csa­ládfáját, azzal szembesü­lünk, hogy uralkodóink felmenői között alig ta­lálni magyarokat. BAKA L. PATRIK írásunk az eddigi feltérképe­zésekkel szemben a hangsúlyt nem csupán az Árpád-házból származó uralkodókra, tehát a férfiágra helyezi, hanem igyek­szik a valóságnak megfelelő je­lentőséget tulajdonítani a di­nasztiába bekerült női ágnak, tehát a királynéknak is. Halkan megjegyezzük, hogy országunk történetét és középkori politiká­ját elsősorban nem a várme­gyékben körülhordozott véres kard alakította, hanem sokkal inkább az uralkodócsaládok között megköttetett házassá­gok. Egy másik cél annak a gon­dolatnak az árnyalása, hogy az Árpád-ház 1301-es, férfiági ki­halásával véget ért volna a tu­lajdonképpeni magyar királyok uralkodása. Az őket követő An­jouk genealógiai és családi szempontból ugyanis éppolyan jogos királyai voltak Magyaror­szágnak, mint az Árpádok. Dinasztikus házasságok A dinasztikus házasság az uralkodócsaládok között, jel­lemzően meghatározott politi­kai céllal létesülő házassági kapcsolat, amely együtt jár az érintett államok közötti szövet­ség létrejöttével. Az ilyesfajta házasság bevett gyakorlat volt az ókortól kezdve a középkoron át egészen a huszadik századig. Napjainkban, a modern, alkot­mányos monarchiák korában már elvesztette jelentőségét. Az Árpád-ház a honfoglalást és az államalapítást követően foko­zatosan betagozódott Európa régi dinasztiáinak sorába. Mint ilyen, gyakorta kötött dinaszti­kus házasságot más uralkodói famíliákkal, időnként azonban alacsonyabb rangú családokkal is házasságra lépett, jellemzően az országon belüli viszonyok el­­egyengetése érdekében. Érdemes elmondani, hogy a bizánci írók művei alapján az Árpád-ház egészen az időszá­mításunk előtti harmadik szá­zadig vezethető vissza. Eszerint még az ázsiai Hun Birodalom megalapozója, Mao-tun fejede­lem is az ősüknek számít, az Is­ten ostorának mondott Atillával és az Európára törő hunok vezé­rével, Balambérral együtt. Ezek a feljegyzések persze mitizáló­­ és a kontinuitást bizonyítani kí­vánó -jellegük révén fenntartá­sokkal kezelendők, a honfogla­ló Árpád fejedelemről azonban, akinek a nevét a dinasztia csa­ládneve is tükrözi, már érdem­leges adataink vannak. Az első Árpádok Taksony fejedelem több szempontból is az általunk vizs­gált dinasztia kulcsfigurája, hi­szen bár első királyaink az ő el­sőszülöttjének, Gézának a le­származottai, az 1046 és 1301 közötti összes Árpád-házi király Géza öccsének, Mihálynak és az ő fiának, Vazulnak az utóda, írá­sunk ilyenformán Taksonyt te­kinti az Árpád-ház „alapkö­vének”, az ő személye jelölné a más házakkal és családokkal még kapcsolatba nem került, „tiszta” dinasztiát. Az ő fiai azonban - mivel Taksonynak nem magyar, hanem besenyő fe­lesége volt - már más néphez is köthetők. A továbbiakban tehát,­­ahogy lépcsőzetesen haladunk előre, az Árpád-házba bekerülő újabb és újabb hercegnők csa­ládfáját egészen Taksony gene­rációjáig igyekszünk felkutatni, hogy diagramjaink mindvégig arányosak maradjanak. Először tekintsük át Géza fe­jedelem leszármazottainak di­nasztikus kapcsolatait. „Gyula [erdélyi fejedelem] nemzett két leányt, egyikük Karold, mási­kuk Sarolt, Szent István király Anyja” - írja Anonymus Gesta Hungarorumában, igazolva Géza fejedelem feleségének ki­létét. Sarolt bekerülése a di­nasztiába a formálódó ország egységét volt hivatott megszi­lárdítani. Mivel azonban ő ugyancsak Magyarország szü­lötte, diagramunkon az Árpá­doknak kijáró színnel jelöltük. Géza nagyfejedelem elköte­lezett híve lett a nyugati keresz­ténységnek, így egyértelmű volt, hogy fiának egy nyugati hatalom hercegnőjét kívánta felségül megszerezni. A választás a kor egyik legjelentősebb családjá­nak sarjára esett, a Liudolf-, avagy Szász-házból származó bajor hercegnőre, Gizellára. Gi­zellán­ (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella leá­nya volt. Apai nagyszülei I. Hen­rik bajor herceg (Liudolf-ház) és Bajor Judit (Luitpold-ház) vol­tak. Mindkét család Bajoror­szághoz köthető, így a két di­nasztiát egyazon színnel jelöl­tük. Gizella anyai nagyszülei a Welf-házból származói. (Békés) Konrád, Burgundia királya és Bellay Adelheid voltak. Bellay Adelheid nem dinasztia sarja, így diagramunkban őt is a bur­gundiak közé soroltuk. Gizella királynéról még elmondható, hogy I. (Madarász) Henrik né­met királynak, a Német-római Szent Birodalom megalapozó­jának volt a dédunokája. Gizella és István gyermekeinek történe­te igen tragikus. Az elsőszülött fiú még kisgyermekként meg­halt, Imre pedig egy szerencsét­len baleset áldozata lett (1031-ben vadkan sebezte ha­lálra). Halálával férfiágon el is hervad az Árpád-ház Géza nagy­fejedelemhez köthető ága. Az alábbiakban, a terjedelmi keretek miatt nem áll módunk­ban hasonló részletességgel foglalkozni az összes király ge­nealógiai kapcsolataival, ehe­lyett inkább néhány meghatá­rozó és érdekes példára térünk ki, és az ábrázolásra szorítko­zunk: IV. (Kun) László és testvé­re, Mária, nápolyi-szicíliai ki­rályné adatait közöljük. Ősök és százalékok Összefoglalás gyanánt meg­jegyezzük, hogy Taksony feje­delemtől III. Andrásig terjedő­en milyen dinasztiákkal került kapcsolatba az Árpád-ház. Csak azokat a házakat tüntetjük fel, amelyekkel a magyar uralkodói család a rokoni viszonyon túl vérségi kapcsolatba is került, tehát a házasságokból utód (ok) is fogant (ak). Közvetlen kapcsolat (király­néink bizonyítottan egyenes férfiági leszármazottai, tehát tagjai a következő uralkodói di­nasztiáknak) : Barcelonai-ház, Courtenay-ház, Hauteville-ház, Laszkarisz-ház, Liudolf-ház, Pi­­ast-ház, Rurik-ház, Száli-ház, Vukanovics-ház. Közvetett kapcsolat (király­néink az előzőeken túl bizonyí­tottan rokoni és vérségi kapcso­latban álltak a következő ural­kodói házakkal): Angélosz­­ház, Ascarida-ház, Bagratuni­­ház, Candiano-ház, Capeting­­ház, Diogenész-ház, Dukász­­ház, Jelling-ház, Jiménez-ház, Karoling-ház, Kilikiai-ház, Ko­­metopoulosz-ház, Komnénosz­­ház, Monomachos-ház, Moszu­­li-ház, Orseolo-ház, Premysl­­ház, Réthel-ház, Széphajú-ház, Welf-ház, Wessex-ház, Yng­­ling-ház. Az Árpád-ház utolsó uralko­dója III. Andrást volt, az ő ága viszont nem folytatódott, hi­szen leánya, Erzsébet zárdába vonult. Más a helyzet azonban IV. (Kun) László királyunk test­vére, Mária nápolyi és szicíliai királyné utódaival, akik közül nemcsak trónkövetelők kerül­tek ki, hanem az ország új kirá­lya, I. (Anjou) Károly Róbert is. Többen úgy tartják, hogy az Árpád-házat követően idegen királyok ültek a magyar trónra. Vajon valóban így van? IV. László király és Mária ese­tében, ha Taksony generációs szintjén vizsgálnánk a család­fát, teoretikusan 4096 őst talál­nánk. Ténylegesen ennél keve­sebbről van szó, hiszen vannak átfedések. 4096-ból ezért be­szélhetünk az egyetlen Árpád­házi ős, Taksony helyett arány­­lagosan 3-ról. Ez kerekítve 0,07%-ot jelent. Ha nem csupán Taksony szintjét tekintenénk át, hanem számításba vennénk mind a tizenhárom generációt, akkor ugyancsak teoretikusan 8191 őst találnánk. A valóság­ban persze itt is léteztek átfedé­sek, a 13. Árpád-házinak tekin­tendő ős helyett tehát - az ará­nyokra ügyelve - 19-et kellene számon tartanunk. Ez kerekítve 0,23%-nak felelne meg. I. Károly Róbert, aki az An­jouk közül elsőként foglalta el a magyar trónt, Árpád-házi Mária unokája volt, tehát az ő eseté­ben plusz kétgenerációnyi őssel kell számolnunk. Ez 16 384 személyt jelent. Károly Róbert­­­nek ebből - az átfedéseket megint csak nem azonosítva - Taksony generációs szintjén ugyanúgy 3 (0,018%) őse volt Árpád-házi, minden generációt számba véve pedig a 32 767 felmenőből 19 (0,061%). Ezek valóban igen csekély értékek, ám ha IV. (Kun) Lászlónak szü­letetett volna gyermeke, s általa még unokája is, az arány ugyanez maradna. Konklúziónkat egy kérdő mondatba tömörítenénk: Ge­nealógiai téren IV. (Árpád-há­zi) Lászlóval összehasonlítva I. Anjou Károly Róbert valóban idegen királynak számított Ma­gyarországon? Nem kétséges, hogy tizenhá­rom generáció alatt - számok­ban kifejezve - egyre csak szűkült a házat megalapozó ősökhöz fűződő kapcsolat, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a dinasztia elvesztette volna a magyar néphez kötődő öntudatát. Általuk is levonható a következtetés, hogy nem az ősök vére, származása és csa­ládneve emel valakit egy - vagy akár több - nemzetség nagyjai közé, hanem az iránta érzett fe­lelősség és a helytállás. Az Ár­pádok, illetve leány- és férfiági leszármazottaik egyaránt így léptek hőseink csarnokába, ne­künk pedig mind a mai napig így kellene tekintenünk rájuk. A szerző a komáromi Selye János Egyetem hallgatója. A szöveg egy megegyező című tudományos diákköri munka kivonata. Arisztokrata családok, Cseh Királyság FM 10/6 Zichy Mihály: Szent Imre a ravatalon (Képarchívum) SZENT IMRE HERCEG ROKONI KAPCSOLATAI Bellay Adelheid, Burgund Királyság 12,5% Árpád-ház 12,5% Welf-ház, Burgund Királyság 12,5% Luitpold Bajor Hercegség 12,5% Sarolt, az erdélyi gyula lánya 25% Liudolf-ház (Szász-ház), Bajor Hercegségé,5% Besenyő törzs 12,5% Grafikon: UJ SZÓ IV. (KUN) LÁSZLÓ MAGYAR KIRÁLY ÉS MÁRIA, NÁPOLYI-SZICÍLIAI KIRÁLYNÉ Árpád-ház, Magyar Királyság F<1%­ ­ 50% Uras nagyzsupán magyar feleséget?) 1­­<1 °/a Besenyő törzsbéli lány Kun Erzsébet, Szejhán fejedelem leánya Kometopoulosz-ház, Bolgár Cárság Bagratuni-ház, Örmény Királyság I <1% Kilikiai-ház, Kilikiai Fejedelemség I <1% Arisztokrata családok, Örmény államok I <1% Liudolf-ház, Német-Római Császárság I <1% Száli-ház, Német-Római Császárság Nemesi családok, Német-Római Császárság 12% Bolgár herceglány / Adelheid, Piast-ház Piast-ház, Lengyel Királyság I <10/,° Gőgös Sigrid, lengyel-poemrániai hercegnő (?) I <1% Slowianska Emnilda, Lausitz/Lusatia I <1% Obodrita Estrid és Töve, Vend törzsek F. Premysl-ház, Cseh Királyság 1 <1% Diogenész-ház, Bizánci Császárság I <1% Komnénosz-ház, Bizánci Császárság I <1% Monomachosz-ház, Bizánci Császárság I <1% Angélosz-ház, Bizánci Császárság 1 2% Dukász-ház, Bizánci Császárság I <1% Laszkarisz-ház, Bizánc/Nikaiai Császárság H 6% Patrícius családok, Bizánci Császárság 17% Karoling-ház, Nyugati Frank Királyság I­I 10/° Capeting-ház, Francia Királyság I <1% Rollo-ház, Normandia, Francia Királyság I.­­ Franda nemesi csal? □ 4% Welf-ház, Burgund Királyság I <*°/,° Rurik-ház, Kijevi Nagyfejedelemség I <1% Orosz fejedelmi és bojár családok 12% Jelling-ház, Dán Királyság F<1% Dán úri családok F<1% Ynglingi ház, Svéd Királyság F<10% Vukanovics-ház, Szerb Nagyzsupánság I <1% Wessex-ház, Britannia 6 <1<y° Eadgyth Swanneshals, Britannia I <10/,° Moszuli Abu Taglib, Moszuli Emirátus I <10/­° Réthel-ház, Jeruzsálemi Királyság (francia) I <1% Chatillioni-ház, Antiokheiai Fejedelemség (francia) I <1% Hauteville-ház, Sziciliai Királyság F<10/° Szicíliai úri családok P 410/0 Széphajú-ház, Norvég Királyság I <1% Úri családok, Norvég Királyság F<10/,°

Next