Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-18 / 165. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. július 18. | www.ujszo.com A dühös ételfutárok már reggeltől megbénítanák Budapestet A hétvégén folytatódtak a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) módosítása elleni tiltakozások Magyar­­országon. Ma állítólag szintet léphet a tüntetés hevessége. Budapest. „A nép a katáért és a reális rezsiért” címmel tüntetést hirdetett a Futárok a katáért egyesü­let ma reggel hét órára a Margit híd pesti hídfőjéhez. A tüntetés szerve­zői azt szeretnék, ha módosítanák a múlt héten pánikszerűen elfogadott katatörvényt, eltolnák a bevezeté­sének határidejét januárra, és újra­terveznék a rezsicsökkentés csök­kentését. A szervezők nem szeret­nék, hogy bármely ellenzéki párttal azonosítsák őket. Mint oldalukon ír­ják: „Nem akarunk pártok zászlói, beszédei, jelképei és szlogenei alatt vonulni”. A futárok már nem elő­ször tüntetnek a katatörvény ellen, hiszen nagy részüket személyesen is érinti a módosítás, mert jellemzően egyéni vállalkozókként dolgoznak ételszállító cégeknél. A Kutyapárt (MKKP) ma este Szegeden is de­monstrációt szervez. A türelmüket vesztő futárok sze­rint Orbánék átlépték azt a határt amit még eltűrnek, és „nem elég, hogy milliárdokat lopnak, csalnak és visznek külföldre, a pofánkba röhögve emelik meg a saját fizeté­süket”. Azt is kifogásolják, hogy a népre, olyan megszorításokat kény­szerítenek, amelyekre „az ő hazug­ságaikra felépített kampányuknak köszönhetően fel sem lehetett ké­szülni”. Ezért megüzenték a hata­lomnak: A magyar nép most elő­re fog menni, nem hátra, a magyar néppel szemben jelenleg a Fidesz és Orbán Viktor áll. A kisvállalkozók egyszerűsített adózási formáját ed­dig több mint 450 ezren használták, a kormány és a parlament durva be­avatkozása révén szeptembertől már csak legfeljebb 70-80 ezren élhetnek e lehetőséggel. Még a fideszesek több mint har­madának sem tetszik a katatör­vény ügye, és 20 százalékuknak negatívan változott a véleménye a kormányról emiatt - derült ki a 21 Kutatóközpont közvélemény-kuta­tásából, amelyet a Momentum meg­bízásából végzett a katatörvénnyel, illetve a katás adózással kapcsola­tos kormányzati intézkedések tár­sadalmi megítéléséről. Összessé­gében tízből kilenc válaszadó érte­sült a változtatásról, a közvélemény túlnyomó része pedig ellenzi, hogy szeptember elsejétől csak magán­­személyeknek adhatnak számlát a katások. Mindezek alapján az elmúlt hét tiltakozásainak jelen­tős társadalmi támogatottsága van. A kutatás során a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő maga vagy a háztartásában élők közül valaki kisadózott az elmúlt egy évben: ez a 7,8 milliós választó­korú népességből nagyjából 1 millió 300 ezer embert jelent. A magyar társadalom feszültsé­gét csak növeli, hogy augusztustól véget ér a közel 10 éve tartó az ún. rezsiharc, a lakosság akár felét is érintheti az ugraszerűen növekvő gáz- és villanyár. Ezzel párhuza­mosan viszont a miniszterek bérét 650 ezer forinttal emelték meg, ami ilyen helyzetben voltaképpen csak olaj a tűzre... (Tx, Nosz, n) Ez nem szerelmi vallomás, hanem kiállás az egyszerű adózás mellett (MTI) Újra felpörgött az oroszok keleti offenzívája ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz erők ismét ra­­kétacsapásokat mértek a hétvégén a dél-ukrajnai Mi­­kolajiv megyeszékhelyre, va­lamint a északi, északkeleti országrészben lévő csernyihi­­vi és szúrni régiókra. Megér­keztek az első brit rakétaso­­rozat-vetők Ukrajnába. Mikolajiv városát tegnap hajnalban érte a támadás. Az orosz rakéták ipari és infrastrukturális létesítményeket találtak el, a mentést végzők reggel kilenc órára eloltották a tüzeket. Mi­­kolajivot és a megye több települését szombaton is lőtték az orosz erők. A lövedékek lakóházakban, vállalati épületekben és infrastrukturális lé­tesítményekben okoztak károkat. A rendőrség közölte, hogy civil halá­los áldozatai és sérültjei is vannak a támadásoknak. A katasztrófavéde­lem szerint szombaton az orosz erők nyolcszor lőtték Szarni megye és egyszer Csernyihiv megye területét. Repülőgépekről mértek rakétacsa­pást, illetve rakétasorozat-vetőkkel, aknavetőkkel és kézi lőfegyverekkel nyitottak tüzet. Erői átcsoportosítá­sa után Oroszország tehát újrakezd­­te a támadásokat Kelet-Ukrajnában. A washingtoni Hadtudományi Inté­zet szakértői megerősítették az érte­sülést, rámutatva: ha valóban vége a szünetnek, akkor az oroszok a kö­vetkező 72 órában valószínűleg fo­kozzák a támadásokat. Az oroszok Szeverodonyeck és Liszicsanszk el­foglalása után iktattak be operatív szünetet. A moszkvai védelmi mi­nisztérium azt állította, hogy meg­semmisítettek Odesszában egy rak­tárt, ahol az ukránok a NATO-ta­­goktól kapott Harpoon-rakétákat tároltak. Az ukrán vezérkar tegnapi harctéri helyzetjelentése szerint az ukrán ka­tonák visszaverték az orosz csapato­kat a stratégiai jelentőségű, Donyeck megyei Szlovjanszk irányában. Az ukrán nemzeti gárda közben arról adott hírt, hogy egy 19 éves sorkatona egymaga már hat orosz Szu-25-ös repülőgépet és egy robot­repülőgépet lőtt ki az Igla hordozha­tó légvédelmi rakétarendszerrel. Az ukrán vezérkar vasárnapi összesíté­se szerint eddig hozzávetőlegesen 38 300 orosz katona vesztette életét Uk­rajnában. Sir Tony Radakin admirális azt állította, hogy Oroszország a há­borúban elveszítette szárazföldi had­erejének 30 százalékát, ez a magya­rázata az orosz hadsereg küszködé­sének. „Ötvenezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg eddig ebben a konfliktusban, 1700 tank veszett oda, és 4 ezer páncélozott jármű. Egy hó­nap alatt el akarták foglalni a váro­sokat, nyomás alá akarták helyezni a NATO-t, mivel ez nem sikerült, az ukrán hadsereg abszolút hisz abban, hogy az elveszett területeket vis­­­sza tudja foglalni” - nyilatkozott az Egyesült Királyság védelmi vezér­karának vezetője. Megérkeztek Ukrajnába az első, nagy hatótávolságú M270-es típusú rakétasorozat-vető rendszerek - je­lentette be Olekszij Reznyikov uk­rán védelmi miniszter. A tárcavezető hozzáfűzte, „az ellenségnek nem lesz kegyelem”. Szavai szerint az M270- es „jó társaság lesz a HIMARS ra­kétavetők számára a csatatéren”. Nagy-Britannia júniusban bejelentet­te: M270 rakétasorozat-vetőket bo­csát Ukrajna rendelkezésére. E raké­tarendszerek akár 80 km távolságból is képesek célba találni. A Fehér Ház szerint orosz tisztségviselők jártak Iránban, hogy megtekintsék a fegy­verekkel is felszerelhető drónokat az ország középső részén található Ká­sán légi támaszponton. Washington műholdfelvételeket is közzétett arról, hogy a Sahed-191 és a Sahed-129 dró­­nok bemutatórepülést hajtanak végre a támaszponton, miközben egy orosz delegáció repülőgépe a helyszínen tartózkodott. Irán viszont pénteken biztosította Ukrajnát, hogy a teheráni vezetés nem fog drónokat szállítani Oroszországnak. (MTI,Tx­ ú) Civil célpontok. Ukrán katona egy szétlőtt, Harkiv közeli iskolánál. (TASR/AP) Az Izrael felé nyitó Szaúd-Arábiában tárgyalt Joe Biden elnök Mohamed bin Szalmán, Sza­­úd-Arábia koronahercege fo­gadta Joe Biden amerikai el­nököt, a Hasogdzsi-gyilkos­­ság is szóba került. Dzsidda. A 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró ügye is szóba került a Moha­med bin Szalmán szaúdi koronaher­ceggel folytatott megbeszélésen. Joe Biden elnök szerint a trónörökös vis­­­szautasított minden felelősséget a tör­téntekkel kapcsolatban. „Lényegében azt mondta, hogy személyesen nem terheli felelősség. Jeleztem neki, hogy szerintem viszont igen” - mondta. A szaúdi monarchia kritikusaként ismert, Egyesült Államokban élő Hasogdzsit 2018-ban Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán ölte meg egy halálbrigád. Az amerikai hírszer­zés szerint valószínűleg a trónörökös rendelhette el Hasogdzsi halálát. A trónörökös hangsúlyozta, hogy Sza­úd-Arábia intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy megelőzzék a Hasogdzsi meggyilkolásához hasonló „hibákat”, s hozzátette: „az Egyesült Államok is követett el hibákat, bele­értve az iraki háborút”. Az amerikai elnök mindemellett közölte, egy sor jó megbeszélést folytatott a szaúdi vezetéssel jelentős előrelépést elérve biztonsági és gazdasági kérdésekben, de az emberi jogok ügye szintén fon­tos szerepet élvezett. A szaúdi koro­naherceg a tárgyaláson felszólította Iránt, hogy működjék együtt a térség országaival. Biden pedig azt szögezte le, hogy az Egyesült Államok elköte­lezett amellett, hogy megakadályoz­zák Irán atomhatalommá válását. A megbeszéléseket követően az Egyesült Államok üdvözölte az OPEC+ korábban bejelentett termelés növelését. Az OPEC+ néven ismert informális együttműködés a Kőo­laj-exportáló Országok Szervezeté­nek (OPEC) tagjait, valamint Orosz­ország vezetésével a szervezeten kí­vüli nagy olajtermelőket tömöríti. A bejelentések között szerepelt azt is, hogy kivonják az amerikai és más országokból származó békefenntartó­kat a Szaúd-Arábiának Egyiptomtól átengedett Tiran-szigetről, ahol egy 1978-as egyezmény keretében állo­másoztak. Az Akabai-öböl bejáratá­nál található Tiran stratégiai jelentő­ségét az adja, hogy Eilat izraeli ki­kötőjéből a Vörös-tengerre kivezető egyetlen útvonalon fekszik. Washington mindemellett üdvözöl­te Szaúd-Arábia döntését, hogy meg­nyitja légterét az Izraelbe tartó, illet­ve onnan induló polgári repülőgépek előtt, amit korábban ritka kivételektől eltekintve nem engedélyezett. Bár Iz­raelnek és Szaúd-Arábiának nincse­nek egymással diplomáciai kapcso­latai, és Rijád nem ismeri el Izraelt, az utóbbi időben több izraeli-szaúdi megbeszélés zajlott zárt ajtók mögött, elsősorban mindkét állam közös ri­válisa, Irán kapcsán. Szaúd-Arábia már korábban megnyitotta légterét az Izrael és az Egyesült Arab Emír­ségek, valamint az Izrael és Bahrein között közlekedő repülőgépek előtt. Abu-Dzabi és Manáma az úgyneve­zett Ábrahám-egyezmény keretében 2020-ban - az Egyesült Államok közvetítésével - normalizálta kap­csolatait Izraellel. (MTI, az Ökölpacsi a koronaherceg és az amerikai elnök között. A kivégzőosztagot irányító szaúdi trónörökös kezéhez vér tapad... (TASR/AP)

Next