Új Világ, 1980. július-december (9. évfolyam, 25-50. szám)

1980-08-08 / 30. szám

Meats & Deli Húsáruház és Delicatessen Sandwich-bar 1215 No. Central Ave, GLENDALE, Tel.: 246-8377 !! SPECIAL !! A HÍRES BENDE-FÉLE Füstölt Gyulai kolbász $ 3.99 lb. Téli és paprikás szalámi $ 4.98 lb. Óriási választék friss marha-, sertés-, borjú-, és bárányhúsban. Finom magyar módra készült és európai felvágottak, kolbászok, sonkák és szalámik. Frissen vágott csirke, kacsa és liba Sajtkülönlegességek nagy választékban Catering 15-től 500 személyig Szeretettel várja magyar honfitársait Süli L. István tulajdonos WINE’n LIQUOR BASKET 135 féle importált sör — 875 borfajta — Likőrök és Pálinkák Egri bikavér — Tokaji aszú — Nemes kadar — Leányka Ajándéknak alkalmas német sör 5 literes "kishordóban"! Zwack Unicum - Barackpálinka - Császárkörte - Bécsi tea­rum Megérkezett a valódi BADACSONYI SZÜRKEBARÁT Megérkezett a STROH INLANDER RUM 160 proof Gourmet ajándékkosarak rendelésre — Complimentary gift wrapping OPEN 365 DAYS A YEAR 8 AM - 11 PM SHERMAN OAKS SQUARE­S 4454 VAN NUYS BLVD. (Van Nuys & Moorpark) 981-6111 POTPOURRI Continental Magyar Delicatessen 2305 Wilshire Blvd., Santa Monica, Calif. 90403 Tulajdonos: ZENTAI ERNŐ és JANETH TELEFON: 829-2377 Újdonság: SÓSKA KONZERV, Újfajta importált MAGYAR BOROK Állandóan kaphatók: ü­letes FELVÁGOTTAK, magyaros módon ké­­szült KOLBÁSZOK, friss HURKA, valódi füstölt SONKA, importált magyar BOROK, FRISS PÉK- és CUKRÁSZSÜTEMÉ­NYEK, STB. FINOM SZENDVICS-KÜLÖNLEGESSÉ­GEK, magyar KÖNYVEK, hanglemezek, HERENDI PORCELÁNOK, kézimunka terítik, blúsok, 4711-es és NIVEA készítmények, héztartési cikkek. Nyitva hétfőtől péntekig 9:30-tól 6:30-ig, szombaton 10-től 5-ig. POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK! a* MEGJELENT SZÉKELY MOLNÁR IMRE új könyve FORGÓ KOMÉDIA Villanásnyi képekben mutatja be az író könyve szereplőit. A színháztörténetek üde, pezsdítő humora mindenkit érdekel. Székely Molnár Imre ötven éves írói és újságírói munkásságának jubileumára jelent meg az érdekes könyv. Ára $ 10.00. Megrendelhető a szerző címén: Székely Molnár Imre 33 Ledbury St., Toronto M5N 2­8 Ont., Canada. VALAMINT AZ ÚJ VILÁG KÖNYVOSZTÁLYÁN, fa 35BEgg Igjtjt ELŐFIZETETT MÁR AZ ÚJ VILÁGRA? HARASZTI ENDRE: (Kanada) "BÁRHOVÁ VISZ SZERENCSÉTEK,­­ A HAZÁT HŐN SZERESSÉTEK!" (Emlékezés Pósa bácsira) m­i emlékszik még "Pósa bácsi"-ra? Kedves baráta­im, honfitársaim, sorstársaim, kinek az agyában, emlékezeté­ben, lelkében kondul meg még egy bájos, csilingelő kis harang e név hallatára? Kinek maradt még a háborún, szabadsághar­con, tengernyi szenvedésen túl ideggócai között egy kis békés zöld szigetecske, mely a régi-régi gyermeklélek vidám optimizmu­sával képes visszagondolni egy rég megszűnt gyermeklapra, "Az Én Újságom"-ra. Ki tud még idézni egy-egy Pósa verset, el­­elrévedezve egy régesrégi elemi iskolás vizsga emlékén?... Nos, Pósa Lajos költő és pedagógus születésének 130. évfordulóján, legalább mi, akik még élünk "Pósa bácsi" gyermekei, neveltjei közül,­­ legalább mi merengjünk el pár percig a múlton és adózzunk kegyelettel ennek a derék, tehetséges magyar embernek. Tegyük meg ezt, még akkor is, ha pl. a "Budapest Lexikon" "Ifjúsági lapok" címszava alatt nyomát sem találjuk "Az Én Újságom"-nak. Tegyük meg ezt, annak ellenére, hogy pl. — többek között a Klaniczay Tibor féle "Irodalomtörténet" (1965) Pósa Lajosnak csupán egy negyedmondatot áldozva, őt — Szabolcska Mihállyal együtt — "falusiasan együgyű költőnek" nevezi. (174. old.) K­ósa Lajos 1850. április 9-én született Nemesradnóton. Rimaszombatban és Sárospa­takon végezte el a gimnáziumot, olyan kiváló magyar tanárok irányítása alatt, akik egész életére irányt szabtak. Már gyermekértelemmel igazodott Petőfi Sándor halhatatlan szellemiségéhez. Ezen kívül Jókai, Kossuth, Arany János voltak az eszményképei. Tizenhét esztendős volt, mikor Andrássy gróf és Deák Ferenc kiegyeztek a Habsburg-házzal. Budapesten végezte el bölcsészeti tanulmányait, majd egyetlen esztendeig tanárkodott. Ez az év igen jó volt arra, hogy nemzeti érzése, lírai lelkülete valahogy egyesüljön benne a pedagógus lelkesedésével. Úgy érezte, hogy a jövő hazafias ifjúsága lesz majd az, mely — a "márciusi ifjúság" nyomába lépve, — újabb aranykor felé fogja vezetni a hazát, — "oly sok viszály után". Újságíró lett, előbb Budapesten, majd Szegeden, ahol 1883-tól kezdve, hat éven át a színház titkáraként is működött. Úgyszólván csak "mellékfoglalkozásként" kül­dözgetett el egy-egy verset újságok számára. Rövidesen, mégis feltűnt — fiatalnak, öregnek egyaránt — Pósa Lajos költői tehetsége s elsősorban az a mélységesen hívő, magyar érzés, mely költeményeiből áradt. Népdalokat írt, kiváló gyermekverseket, felnőttek számára szánt hazafias költeményeket, melyek — naiv alaptónusuk ellenére — megragadták dédapáink, nagyapáink lelkületét abban az időben, mikor — Andrássy révén — elnyomott, üldözött népből ismét európai hatalom­má erősödött Magyarország, mikor Jókai Mór egyre inkább felhívta az olvasóközönség figyelmét arra, hogy a magyar televény tele van kultúr-őstehet­­ségekkel, mikor a Párizsban tar­tózkodó Munkácsy Mihály ré­vén hazánkról már művészet­­történeti vonatkozásban is dicsérettel beszélt, írt a nyugati világ: mikor Liszt Ferenccel kapcsolatban Magyarország mint a klasszikus zene egyik őshona volt emlegetve, mikor Teleki Sámuellel most már magyar ember is bevonult a nagy felfedezők, utazók romantikus listájára s mikor a Honfoglalás ezeréves évfordulóját készült megünnepelni az ország... e­lső kötete "Költemények" címen jelent meg (1878) s a "Népdalok" ezt tíz év múlva követte. (1888). Általában a gyerekek költőjének számított, de a kritikusok mellett az édesapák, édesanyák, tanítók is csakhamar felfedezték, hogy Pósa verseit hiba volna mindössze a játékos kedvű magyar gyermek bájával, őszinteségével társítani. Nemzedékeket neveltek ezek a versek magyar hűségre, az Istenáldotta magyar anya, apa, haza szeretetére. Mikor 1889- ben Pósa otthagyta Szegedet és Budapesten megalapította "Az Én Újságom" c. ifjúsági lapot, akkor már milliók figyeltek a szavára: pedagógusok, szülők, gyermekek és szigorú irodalmi kritikusok, akik közül igen sok töretlen hívévé szegődött. Jellegzetes, fantáziadús, régi hagyományokon épülő, mégis modern zsurnalisztikát hozó ifjúsági lap volt "Az Én Újságom". A századforduló után alig volt magyar gyermek, aki nem tekintette volna Pósa bácsi lapját, vagy esetleg Altay Margit néni (ki emlékszik még rá?) "Tündérvásárját" élete fontos élményének. 1895-ben — a készülő Millennium hangulatában — Pósa Lajos megindította a "Filléres Könyvtár"című ifjúsági könyvsorozatot és ezt követte két évvel az "Édesanyám" című verseskötet. 1899-ben szétkap­­kodták "Száll az ének” című kötetét is s ebben az időben már nem volt olyan iskolai záróünnepély, ahol anyáink, apáink, nagyanyáink, nagyapá­ink nem szavaltak, hallottak volna verset a mi mindannyiunk drága "Pósa bácsijától". Hihetetlenül népszerű volt! Ezernyi népdala, hazafias és gyermekverse visszhangzott a Kárpát-medencében Csallóköz­től a Székelyföldig, Kassa vidékétől, le az Adriáig! ötvennél több kötete sorakozott a könyvtárak, iskolák, gyermekszobák polcain! 1914-ben, a­mikor Pósa Lajos már hatvannegyedik életévét taposta s háborús izgalommal, csatakiáltásokkal telítődött az ország — összes munkáinak újabb, gyűjteményes díszkiadását adták ki. Nagyszabású ünnepélyeken üdvözölték a már akkor nagybeteg költőt, magyar nemzedékek nevelőjét. Nemzeti ajándékot kezdtek gyűjteni számára. A gyűjtőket munkájuk közepette meglepte mindenki "Pósa bácsi"-jának halálhíre. Vik­tört és tombolt az Első Világháború: harcoltak, nyomorékká lettek, meghaltak Pósa bácsi volt hívei, tanítványai. Akik túlélték a háborút, azok visszatértek Pósa bácsi emlékéhez! Vásárolták könyveit, olvasgatták gyerme­keiknek édesszavú verseit. Az iskoláskönyvekben ismét megjelent Pósa bácsi, úgyhogy — mi, a Trianoni-nemzedék, — azt hittük, hogy Pósa bácsi még él... Azt hiszem, igazuk volt. Mert Pósa bácsi tényleg él, — örökké él! Mint ahogy él minden hazafias magyar költő, amíg létezik Magyarország és amíg vannak még magyar gyermekek, ifjak, lányok, akik szeretik a hazájukat. Csak az hal meg, akit elfelejtettek. Pósa bácsit — sokan vagyunk így — nem felejtettük el és nem fogjuk elfelejteni soha! Egyik-másik verse, szaka­sza, sora mintha egyenesen nekünk, távolszakadt, de magyarnak megmaradt embe­reknek, asszonyoknak szólna. Hadd zárjak e megemlékezést Pósa Lajos "A Haza” című költeményének utolsó verssza­kaszával: "Tudjátok-e mi a haza? Mindnyájunknak szent bölcsője, Őseinknek pihentető Szép virágos temetője. Mindnyájunknak édes anyja, Híven ölel kebelére... Érte éljünk, ha kell haljunk! Áldás minden porszemére! — Bárhová visz szerencsétek, A hazát hőn szeressétek!" 1980. augusztus 8. ADÓ PÉNZÜGYI TANÁCS Business Consultant Dr. Ternovszky Ferenc S-7 volt budapesti ügyvéd 1 3536 Amesbury Road Los Angeles, CA. 90027 661-5392 JWW1st/

Next