Ujság, 1927. december (3. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-24 / 292. szám

14 Állandó ((telt ház» a néphotelben Az ágyrajárás megszüntetése és a nőtlen mun­kások jólétének emelése céljából építtette a fő­város a Népszállót a VI. ker. Aréna­ út 150—152. sz. alatt, az 1912. évben. A szálló három emeletes épület, modern be­rendezéssel, konyhával, étkezőhelyiségekkel, do­hányzó-, társalgó-, olvasóteremmel, könyvtárral, mosodával, kád-, láb- és zuhanyfürdőkkel. Az in­tézet 438 vendég elszállásolására szolgál. Minden vendégnek külön hálófülkéje van, a többi helyi­ségek és felszerelési tárgyak közös használatban vannak. A hálófülkék nagyobb teremben vannak. Minden fülke elegendő arra, hogy ágy, kis szék és ruhafogas helyet fogadjon benne. Ruhaszek­rények és csomagraktár egészítik ki az alagsor­ban a fülkéket. A szállóban a bérleti díjak igen minimálisak és így érthető, hogy összes fülkéi állandóan el vannak foglalva. A temetőkről •­­ A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk 116. szakasza szerint minden község köteles a helyi népesedési és egészségügyi igényeknek megfelelő községi temetőhelyet fen­­t­artani. A főváros a Duna bal- és jobbpartján saját kezelésében köztemetőket tart fenn. Az izrae­litáknak külön temetőjük van, amelynek terv­­lét a főváros adja, a temetőket pedig az egyház­­községek kebelében működő szent egyletek ke­zelik. A főváros által fentartott temetők területének a temetkezési célokra való alkalmassá tétele, az igazgatás és kezelés céljára szolgáló épületek építési költségeinek, valamint az útépítési és a vízcsőhálózat, nemkülönben a rendes fentartás költségeinek számításba vételével állapítja meg a hatóság a sírhelyek árát akként, hogy a kevésbé tehetősek is megfelelő sírhelyhez jussanak és hogy ez az ár az ingyenes temetések költségeit is fe­dezze. A temetők területén a főváros kertészeteket létesített, amelyeknek az a feladata, hogy a sírok díszítésére szükséges virágokat termeljék és a közönségnek jutányosan bocsássák rendelkezé­sére. Úgy a balparti, mint a jobbparti temetők kü­lön igazgatás alatt állanak és azokban 21 tiszt­viselő, 80 altiszt (felügyelő, sirásó) és 390 rész­ben állandó, részben idénymunkás teljesít szol­gálatot. Eredményes munkát végez a járványok meggátlása terén a Fertőtlenítő Intézet A járványok ellen való védekezést és ezek ter­jedésének meggátlását szolgálja a fertőtlenítő in­tézet. Ennek az a feladata, hogy a fertőző beteg­ségek (kolera, tífusz, diftéria, skarlát és gyer­mekágyi láz) fellépése esetén a betegeket a fer­tőző kórházba szállítsa, a beteg lakását, környe­zetét, esetleg az egész épületet fertőtlenítse és ezáltal a betegség tovaterjedésének gátat vessen. A világháború alatt a fertőtlenítő intézet a főváros közegészségügyének megbecsülhetetlen szolgálatot tett. Az intézet fentartási költségeinek felerészét az országos betegápolási alap fedezi. Az intézet az igazgató vezetése alatt 14 főből­­álló tisztviselőszemélyzettel és 105 főnyi fertőtle­­nítővel végzi azt a munkát, amely­­ régebben 280 főnyi személyzet látott el. A sertésközvágóhidat és vásárt (IX. kerület, Gubacsi­ út 6. szám alatt) 1902 május 1-én adták át a használatnak, amely­­lyel egyidejűleg a sertések szúrására kimon­dották a főváros egész területére a közvágó­­hidi kényszert. A sertések leszúrására két vágó­­csarnok szolgál, melyek egyike a 684 szúrt ser­tés elhelyezésére alkalmas és forrázókáddal fel­szerelt, 4272 m* alapterületű nagyvágócsarnok, a másik pedig a 324 szúrt sertés elhelyezésére alkalmas, három forrázókáddal és gyorsszúró­­berendezéssel felszerelt, 2136 mm alapterületű, felerészben kiépített kisvágócsarnok. A vágó­­csarnokok között van a sertések további feldol­gozására és a zsírolvasztásra szolgáló, 32 munka­­helyiségből álló négy feldolgozó (munka)­­épület. A vágócsarnokokat magaspálya-szállítóberende­­zések kötik össze a 2800 m5 rakterületű emeletes hűtőépülettel, melyben egyidőben 4582 darab szúrt sertés, 18.500 méter mázsa szalonna és zsír helyezhető el A közvágóhíd további berendezései a kazán- és gépház, a jéggyár, a vízszivattyúk és a víz­torony, a szabadforgalomból kizárt sertések sterilizálására szolgáló párolóberendezések, a munkásöltözők és 1600 sertés számára szállások. A sertésközvágóhíd területén van elhelyezve a zárt (konzum) vásár 780 sertés részére szolgáló szállásokkal. A sertésvágóhíd szomszédságában van a sertésvásár. A sertésvásár 4120 sertés el­helyezésére alkalmas szállásokkal rendelkezik, melynek közelében vonul el a vasúti rakodó. A vásártér bejáratánál van a vásári bizományo­sok részére egyemeletes irodaépület és a vásár­­pénztár. A vásártér korszerű berendezéseit ki­egészíti a vásártér közelében levő boncolóház és a trágyaház. A sertésvásárra az 1926. évben felhajtottak 600.829 sertést, 5421­­süldőt és 740 malacot, m­íg ugyanezen idő alatt a sertésvágóhídon levágtak 579.993 sertést, 5381 süldőt és 702 malacot. :4 MI BUDAPESTÜNK Vasárnap, 1927 december 25 Rendkívüli kiránduló-kedvezmények a Budapesti Helyiérdekű Vasutak vonalaira A Budapesti Helyiérdekű Vasutak igazga­tósága kirándulók részére rendkívül mérsé­kelt kiránduló­­fegyfyzeteket bocsát ki.­ E kedvezményben , minden külön igazolás nélkül mindenki részesülhet, aki tíz utazásra egyszerre váltja meg menettérti jegyét a Bu­dapesti Helyiérdekű Vasutak bármely állomá­sára, megjegyezvén, hogy a helyiérdekű vas­utak 4 vonala közül legalább 3 vétessék igénybe és ugyanazon állomásra szóló jegy ne legyen négynél több. Ez esetben 55 százalékos kedvezményt ad a BHÉV Igazgatósága a menettérti jegy árá­ból. Fent ismertetett füzetjegyek szelvényei a jegyfüzet kiállítási évének december hó 31-éig bármely napon, bármely vonalra és­­ tetszőle­ges sorrendben használhatók, tehát a jegy­füzet tulajdonosa nem köteles a jegyeket oly sorrendben használni, mint amely sorrendben azok a füzetbe egybefoglaltatnak. Fenti rendkívül mérsékelt kiránduló füzet­­jegyeket illetőleg a Budapesti Helyiérdekű Vasutak, forgalmi főnöksége, V., Lipót­ körút 22. III. em. 302. (T. 264—06. számú telefonon is) részletes felvilágosítást ad, de bármely fel­világosítás kapható a Budapesti Helyiérdekű Vasutak bérletpénztáránál is V., Visegrádi­­utca 6. földszint, ahol a kedvezményes füzet­jegyek minden hétköznapon 9—2 óráig adat­nak ki. Ajánlható kirándulások: I. Indulás Budapest-Kerepesi-út állomásról (a Keleti pályaudvar érkezési oldalánál): Mátyásföld. Közvetlen közelben a mátyás­földi repülőtér, a magyar és külföldi repülő­járatok starthelye. — Szentjakab. Strand­fürdő. — Gödöllő. Királyi kastély, gyönyörű parkkal. II. Indulás Buda Pálffy-tér állomásról: Aquincum. Római telep és Cireus romjai, múzeum a régi római kor építészeti és művé­szeti remekeivel. — Római fürdő. Természe­tes gyógyforrás, a Dunában strandfürdő. — Cillaghegy. Budapest környékének legna­gyobb és legkényelmesebb strandfürdője, 3 vízmedence. —­ Forház. A pilisi hegyek kirán­dulásainak gócpontja. — Szentendre. Régi szerb város, a középkorból származó temp­lom. III. Indulás Budapest-Vágóhid állomásról: Dunaharaszti. Modern nyaralótelep, strand­fürdő a kis Dunában. IV. Indulás a Gellért-térről: Kamaraerdő. Lankás hegyoldal, gondozott utakkal. — Törökbálint. Pestkörnyékinek leg­érdekesebb helysége: strandfürdő. Fenti helyekre a vonatok 20—30 percnyi időközökben indulnak. Budapest éléskamrái a vásárcsarnokok A vásárcsarnokok célja a lakosságnak jó, egész­séges és lehetőleg olcsó élelmicikkekkel való ellátását biztosítani. Az intézmény áll: a Köz­ponti vásárcsarnokból, a Rákóczi-téri, a Klauzál­­téri, a Hunyadi-téri, a Hold­ utcai és a Batthyány-téri detailvásárcsarnokokból, továbbá a Belvárosi fedettvásárból és az ezekhez tartozó idényvásárokból. A vásárcsarnokok kezelése alatt van még a Teleki-téri nyílt piac is. A Központi vásárcsarnok az élelmiszernagy­­kereskedés színhelye és a közélelmezés góc­pontja, közvetlen vasúti összeköttetéssel és dunai hajókikötővel. A Központi vásárcsarnok vasúti rakodóját az 1925. évben mintegy 440 folyó­méter hosszra, és pedig a Sóház-utcában és a Közraktár-utcában a Bakáts-utcáig terjedőleg ki­bővítették. A kerületi vásárcsarnokok inkább közegész­ségügyi intézmények, amelyeknek célja az áru­kat, az árusokat és a vevőket az időjárás vi­szontagságai ellen megvédeni és a forgalomba hozott áruk felett felügyeletet gyakorolni. tieepite t icru ete l eliari erteze (1909) A Központi vásárcsarnok épült 1894— 1897-ben 10.400 m5 5,790.289 pengő A Rákóczi-téri vásárcsarnok épült 1894—1896-ban 5.290 „ 2,210.554 „ A Klauzál-téri vásárcsarnok épült 1894—1896-ban 4.030 ,. 1,605.524 ,, A Hunyadi-téri vásárcsarnok épült 1894—1896-ban 3.350 1,613.502 „ A Hold-utcai vásárcsarnok épült 1894—1896-ban 2.630 „ 1,415.153 „ A Batthyány-téri vásárcsarnok épült 1900—1902-ben 3.273 „ 1,256.396 „ . A Belvárosi fedettvásár (átalakítva 1898—1899-ben) 1.285 „ A Belvárosi fedettvásár átalakítási költsége 62.640 g Hétszázötven vizsgálattal ellenőrzik havonta a pesti vízvezeték vizét A közegészségügyi érdekek megvédése céljából állította fel a főváros a közegészségügyi és bak­teriológiai intézetet. Ennek feladata különösen a fertőző betegségek ellen való védekezésnél közre­működni és az erre irányuló hatósági tevékeny­séget tudományos alapokon nyugvó munkálatok­kal előmozdítani. A járványok ellen való védekezés terén szük­séges munkálatokat az intézet minden fővárosi orvosnak díjmentesen végzi. Az intézet a hastí­fusz és diftéria betegségnél kötelező ellenőrző bakteriológiai vizsgálatot tart. A himlőnél kétes esetekben állatkísérlet útján dönti el a diagnózist; igen nagy számban végez vizsgálatokat a dysen­­teria, tuberkulózis stb. körül is. Az intézet bakteriológiai szempontból a fővá­ros ivóvizét havonta 750 vizsgálattal ellenőrzi, megvizsgálja a gyógycélokra szolgáló jeget, kiter­jeszti figyelmét a szennyvizekre, a fürdők és uszodák vizeire,, az élelmiszerekre, különösen a tej és tejtermékekre és a húsneműekre. Az inté­zet az igazgató vezetése alatt egy osztályvezető­vel, két szaksegéddel, két hivatalnokkal és két gondozónővel végzi feladatát. Egységes felszerelést az iskoláknak! A tanszerkészitő műhely és raktár a VII. ker., nagydiófa utcai iskolaépületben 16 helyiséggel rendelkezik. Felszerelésének értéke a háború előtt megközelítette a 200.000 koronát, ma pedig 5.100.000.000 korona értéket képvisel. A tanszerkészitő műhely és raktár célja, hogy a főváros iskoláit a tanítási tervnek megfelelő egyöntetű felszereléshez juttassa, hogy az isko­lák anyagának leltározása és pontos determiná­­lása után az egyes iskolák tanszerhiányának pót­lása tervszerűséggel történhessék; hogy az egy­szerű tárgyak egyszerre legyenek előállíthatók, hogy a gyűjtemények szakszerű összeállítása minden nehézség nélkül megtörténhessék és végül hogy a gyűjteményeket állandóan jó kar­ban tartsa. A tanítási szerek leltározási osztálya az óvo­dák foglalkoztató eszközeinek, valamint az isko­lák­ tanítási eszközeinek és rajzmintáinak leltár­­ba foglalását és azok ellenőrzését végzi. Harminchatezer pengő a tüdővész ellen küzdő inté­zetek támogatására A közkórházakon kívül a főváros tüdőbeteg­­gondozó intézeteket létesített és tart fenn. Ezeknek rendeltetése a tuberkulózis ellen való küzdelem szolgálatában a gümős betegek felkuta­tása, az ilyen betegek gyógykezeltetése, a beteg­nek a maga, vagy a környezete védelme érdeké­ben valamely gyógyintézetbe való helyezése, szük­ség esetén a betegnek és családjának támogatása, segélyezése, valamint a beteg környezetében élők­nek a betegség ellen való védekezésre, a beteggel való bánásmódra és az ápolásra kioktatása. A fővárosnak egy központi és négy kerületi tüdőbeteggondozó intézete van, amelyek egy igaz­gató-főorvos vezetése mellett 4 vezető főorvosból, 6 adjunktusból, 6 alorvosból és 24 gondozónővér­ből álló személyzettel működnek. A főváros ezenfelül pénzsegéllyel támogatja a tuberkulózis ellen való küzdelem szolgálatában álló intéz­teket és erre a célra az 1928. évi költ­ségvetésben 36.000 pengő szerepel. Lóhúst csakis a községi lóhúsüzem hozhat forgalomba A lóhúsüzemet a főváros 1905-ben létesítette, abból a célból, hogy amikor a főváros a lóhús­­nak, mint olcsó hústápláléknak a közfogyasztás céljára való bevezetését engedélyezte, egyben gondoskodjék arról, hogy ez az olcsóbb hús a fogyasztóközönség félrevezetésével ne kerülhes­sen forgalomba. Lóhúst tehát és az abból ké­szült kolbászárukat Budapest területén csakis a községi lóhúsüzem termelhet és hozhat forga­lomba. A lóhúsüzem a IX. kerület, Gubacsi­ út 6. szám alatt, a sertésközvágóhíd mellett épült és termé­keit 33 saját elárusítóhelyen hozza forgalomba. A lóhúsüzem a székesfőváros községi alapjától vagyonilag elkülönített és kereskedelmileg cég­jegyzett községi üzem, amely kereskedelmi szer­vezettel és kereskedelmi módon vezettetik. A lóhúsüzem az 1926. évben 7476 darab lovat vágott és 12,443.52 méter mázsa lóhust és lóhus­­kolbászárut hozott forgalomba, 11,320.722.370 korona értékben.

Next