Ujság, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

20 amelyekből kitűnik, hogy semmi sem új a nap­­ alatt, mert már akkoriban is erősen hódoltak a­, nők a dohányzás divatjának, főleg Orosz­országban. (Löw Imásmnéi.)­­ A dohányzás és szippantás (burnet) — európai kitalálások. Miután eleinte restelked­tek az emberek nyilvánosan dohányozni, a dohánykedvelők részére külön helyiségeket rendeztek be, az úgynevezett Tabagies-kat — főleg Párisban, majd Londonban és Német­országban. Mint történelmi adat érdekességgel bir I. Frigyes porosz király dohányzó kollégiuma, mely minden este összeült. Tagjai a király bizalmasai és átutazó magas társadalmi állású egyének voltak. Rövid agya­gpipákból szívtak a kollégium tagjai és ez idő alatt teljes egyen­jogúságot nyertek, úgy hogy amidőn a király belépett a terembe, nem volt szabad senkinek sem felállnia, mert itt a király is csak olyan tag volt, mint a többi. Ilyenkor, kedélyes dis­kurzus közben, következmények nélkül, sza­badon nyilváníthatták bárkiről és bármiről véleményüket a kollégium tagjai. Az osztrákok által megvesztegetett bizalmasok ezt az alkal­­­­mat használták fel, hogy befolyásol­ják a ki­­­rályt olyan ügyekben, melyek történelmi , szempontból fontosak voltak. Ausztria 1070-ben hozta be a dohány­­monopóliumot és azt 1784-ig haszonbérbe adta, ezután maga az állam vette kezelés­re. Az osztrák dohányjövedék már 1817 előtt is tartott fenn Magyarországon dohánybeváltó­­hivatalákul, de 1817-ben megszüntette azokat és csak szállítók útján fedezte szükségletét, de a felmerült panaszok folytán 1835-ben vissza­tért a termelőktől való direkt bevásárlásra. Magyarországon a dohánymonopóliumot csak 1851 március 1-én vezették be és 1807-ig­­ az osztrák monopóliummal együ­tt kezet élt,­­ ekkor különvált és azóta a magyar kormány önálló kezelése alatt áll. INTERHOTUS St. Maria Pensionatus Bad Homburg (Frankfurt a. M. mellett). Ház urosi, tudo­mányi, ze­nei kiképzés. Korszerű internálni a pyaeypszk mellett. Ivó- ás tab­lókurák. Saját kell tenniszterrel. Kü­lön gyógypénzte, .Ural Kaiserh­ot" a kath. nővérek veze­tése alatt Üdült, vendégek zén­ére. 2002 SZEIMER Lyceum és Infernátus te ínyek lécére Pran­fart a'Main, Uronbergerstrasse rtáz»artft*l iskola, nyelvek, zene, iskolai tantárgyak okta­tása. Szifont felügyelet Ho­polit­ia az UJSAO utazási iro­­lájában, trud, peift, t­r. sébe*-kttiut, Voyal-'Zálló • p Jetben ISKOLA-OTTHON 20,3 Peking. Saarthal, Siti nőben mellett. — Igazgató: dr. VogeL Egészséges és legszebb fekvés sz Alpokra, egészség­es és gyengélkedő fii­k részére. Teljes kénye­­lem és komfort Minden Iskolai tantárgy-oktatás Nyelvek, zene. Lelkiismeretes felügyelet. Nyári és téli tartózkod­ó. Nagy gya­rm­at külföldiek oktatásában. Prospektus sz ujság jtszási irodájában tipeat, VII. Erzsébet-körut. Itoyal-szálln. Garnier Fiuinfernátus 2014 Friedrschstierf of Taunus( íNéro^mr­Tág) Franklerl­au, M. köz­­vetten küzrlAlom, 10—15 éve# f­ok ré.zér.\ \émet, angol, francia, zene és össze* Iskolai tantárgyak oktatása. Szigorú felügyelet. Sport Lelkilsm°re'.e# testi éa szellemi nevelé­, súlyt fektetve az intézet tradicionál­is kultúrájára. Egészséges, napja fekvése révén prin­­­e­kedőknek is alkalm­as. Az ín é­et 1835 óta áll enn. Közvetlen köze­gben Bad Homburr, Bad Nauhaun és Wiesbaden. P­rospektus az Újság utazási Irodá­jéban Budapest, VII. Er**é­bet-körui Royal-szálló Drezda-Losch­witz Sch­övenstrasse 10 Előkelő penz­onétus a város legszebb helyén. — Egész­ égés, déli napos fekvés. — Kitűnő beren­dezés. Idegen nyelvek, felsőbb iskolai tantárgyak és zeneoktatása. Prospektusok „Újság-­utazási iro­d IS dt­ábma B idop­­ít, VII. Erzsébet kiirat (Royal-szálló ’lam­enk A német nyelv tökéletes elsajátítására listi fdi Bfl legjobb alkalmat nyújt hölgyeknek és analt Büftíier Iskola ? ep7ij ssa, SatoSje Tanintézet Berlin, W. 56 O be rffallitruiie 1 O/A 2025 lei­f-piszion­atns Drezda, Werderstrasse 44 Vezetőt Krause Anna A város legelőkelőbb penzionátusa. Továbbképző iskola, nyelvek, túlóra, nyom ontatás és művésze­tek r­ézére. Szigorú felügy.l­et. Spor. flit.n. tánc. Erök­lő berendezés, folyóvíz a szobáikban. Déli fekvés, nagy kerttel. P­ospektus ax „U ság“ utazási 2027 irodájában típust VII. Erzsébet-körut (i Hoyal-szállói Leány-ot hon, Drezda Snekov Gertrud vezetése alatt — A város villanegyedében. családias penzionátus. Iskolai tantárgyak, nyelvek és zene­k oktatása. PrOspektus ÚJSÁG utazási osztályában, I. Budapest, Vll. Krzeeber-körut, Hoyal-szálló épületben áejralai fif-bi-, as­zitk-­esilán­yatthon Carmisch­ Prisnifisch­en (mü­nchen mellett) Nyelvek és zene, valamint iskolai tantárgyak oktatása. tudományos ovábbképzés Házgazdasági oktatás. Sport­­tikalmak. Kíilön osz.i.ál.7 n-bézen tanuló növendékeknek is. Opera és a híres mas­cueai akadémusák látogatása. Kirán­­dulások. Legszi­gorúbb felügyelet lelkiismeretes oktatás, inrospektus az »Ujsá­g“ utazási osztályánál, Budapest, Via Erasebel-körut, Boyd-szálló épüle­tében. ÚJSÁG VASÁRNAP, 19. FEBRUÁR 24 Magyarországon némelyek szerint Abafy erdélyi fejedelem a budai török basától kapott volna először dohányt ajándékba, de Erdély­­ben annak használatát megtiltotta. Mások sze­rint Bornemissza Pál erdélyi püspök hozta be Erdélybe 1508-ban és később Magyarországba. Kőszeg városa 1710-ban megtiltja a zsidók­nak a dohányzást. Ugyancsak a segesvári gyű­lés általános dohányzási tilalmat rendelt el. Az ellene vétőket szigorúan büntették és pedig egy földmives 6, egy pap 12, egy nemes 38, egy főispán 200 forint bírságul fizetett. Aki pedig dohányt termelt, annak a földjét, amelyben a dohány termett, elkobozták. M­üvészélet a harcoló kabilok földjén Afrika homokján világvárosok támadtak — Magyarok az idegen légióban — Állandó csetepaték folynak a sivatagban Oran, február hava. Oran a Szahara tenger-­ parti végállomása. Olyan ez a város az illatos datolyapálmaerdők közepén, mint valami nagy oázis a sivatag homoktengere után. oázis,­­ amelynek aszfaltos boulevardjain villamosok csilingelnek és négyemeletes hotel elé röpeíl az automobil. Lakosai sp­anyolok, franciák, ara­bok, ez a népikeverék éppen idoillik a rill- kabil határra. Artisták, akik bekalandozzák az egész világot, nem tesznek különbséget ember és ember között, szántukra mindenki, aki tapsol, publikum. A nagy varieté, a Grand Casino, körülbelül háromszor akkora, mint a pesti Royal­ Orfeum és esténként úgy megtelik fe­hér, barna és fekete publikummal, hogy há­romszor hetenként, kedden, csütörtökön és szombaton délutáni előadást is tartanak benne teljes esti programmal. Az egyik négytagú zsonglőrszám Barcelonából jött ide Alicansen keresztül repülőgépen, 200 kiló „regm'siffer", a skót táncpár, Phil and Phloza, Buenos­ Ayresből, a Palace-ból, J­og Fuller, a balletek királynőjének tanitványa Párisból, az Alhamb­­rából, a Caqne d'Or. Siamiinclagn orosz revü­­­csoport Bécsből, jómagam pedig Kairóból, ahol Shepparrfnál vendégszerepeltem hosszabb időn keresztül. Az elegáns városban négy dancingkabara működik alulról világított öregparkettel és van még vagy harminc mozivarieté a kül­városokban. Három operettszínház és a nagy opera a drámai színházon kívü­l majdnem el­feledtetik velünk, hogy itt voltaképen a siva­tag határán vagyunk, Marokkó szélén. A ha­ál önkéntesei Marig, a marseillei művészügynök, aki ide­szerződtetett, búcsúzóul a fülen be­súgta még odaát a vén Európában: — Vigyázzon az ide­genlégióra! ... Idegenlégió. Oran s attól egy kőhajtásra Sidi-ad­-Abbei..., ideát Afrikában nem kell regényt olvasnunk, a regényeket Itt magunk éljük át, telve kalandokkal, hajmeresztő élmé­nyekkel, ha egy kissé belebátorodtunk az élet forgatagába. A Place de la Republicque-n áll a Centrál kávéház, akkora, mint pesti testvére, a New­­york a körúton Telve előkelő humuszos arab­bal és legionistával. Az arab szőnyegen ül és tizenkét cukorral issza gyüszű­nyi feketéjét azután elimázlkozza éneklő, muzulmán mi atyánkját. A legionisták külön asztaloknál csoportosulva kártyáznak. Evezzük, eli­ iszák a zsoldjukat, holnap a sivatagba indulnak, mi­nek a pénz... Feltűnő sok a magyar szó ebben a kávé­házb­an. Intelligens, sovány arcok, a sok küz­delemben kiélesedett, villogó, elszánt szemek Megszólítom az egyiket. Mielőtt felel, lopva körülnéz. — Vigy­ázzon — súgja —itt mindenki detektív, a pincér, a pikkoló az arabok mind A szökött legionista fejére díjakat tűznek ki amit mindenki szeretne megérdemelni. Estére eljövök a kaszinóba. Este aztán elmesélte élményeit, szenvedé­seit. Békéscsabai fiú, aki világgá vándorolt és amikor elfogyott a pénze, utolsó menedékül választotta az éhenhalás előtt a légiót. Még egy éve van hátra, aztán hazamegy a rokonai­hoz gazdálkodni. Holnap indulnak be a siva­tagba, az Atlasz-hegység tövében a kabilok is­mét mozgolódnak. Örök harc, Srűk tűzfészek ez az Afrika, a szenvedések sötét hazája. A légióból sokan szöknek meg, mert Orán­­ban a franciát gyűlölő spanyol szívesen adnak égy­ekik civilgunyót, azonban a legtöbbet el­fogják és kínos sors vár reájuk. Néhány leve­let adott át ismerősei részére a magyar legio­nista, aztán sietett vissza a kaszárnyába. Afrikában, puskatűzben Néhány nap múlva lejárt a szerződésem és Marokkóba, Oudidába utaztam, hogy a S­­­abaret I­ranc-Maroc-ban következő szerződé­­­­semet abszolválhassam Oudjda Orántól csu­pán pár száz kilométerre van vasúton, ami az afrikai viszonyokhoz mérten igazán csekély-­­­ségnek mondható, hiszen itt állandóan ezer és ezer kilométert utazik az ember a vonalon,­­ míg egyik városból a másikba ér. Legnagyobb­­ meglepetésemre Oudjdában a mulatóhelyisé­­get zárva találtam. Az igazgató sajnálkozva jelentette ki, hogy túl az Atlaszon, a spanyol­­marokkói területen dühöng a harc, sőt az ányatörések már idehallatszanak. Oudjda min­den percben hadszíntérré válhat, az artisták szerződéseit ennélfogva nem respektálhatja. Mit volt mit tenni, a portugál zsonglőrök és a skót lánc­pár, meg jó­magam, akik Oudidába voltunk e hónapban szerződtetve, tanácskozásra gyűltünk össze és az igazgató javaslatára elhatároztuk, hogy átkelünk a francia Marokkóból a spanyol Marokkóba és pedig Melittába, ahol a Teatro Alfonzo X­l-len az európai artisták az afrikai zavargások miatt nem érkeztek meg. A szót tett követte és a Paris—Lyon— Mediterranée hatalmas Limousin-autóbusza az indulásra csakhamar készen állott. Az afrikai autóutak kitűnőek. Vágtatva vettük a sok kanyarodót és pár óra alatt az Atlasz hegység bensőjében szívtuk magunkba az üde hegyi levegőt. Már örvendtünk, hogy a szakadatlanul hallatszó ágyúdörgés dacára is szabad az út, amidőn egy kanyarodónál hirtelen, mintha a földből nőttek volna ki. két kaftánas, humuszos, hosszú, ókori ezüst veretű flintákkal felfegyverzett arab lovas ugratott ki a bokrok közül. — fialt rá —, les passeportess Megmutattuk útleveleinket és amikor ki­derült, hogy portugál, angol és magyar utazó művészekkel van dolguk, mindjárt enyhült a riffkabilok fenyegető magatartása. — Bon­d, azonban: le az utról! összenéztünk, «le az utra!», vájjon mit akarnak ezek? Válasz helyett az arabok a soffőrrel egyetemben szó nélkül betoltak az országúti bokrok közé valamennyiünket. A kocsi a poggyásszal együtt künn maradt. Egyszerre ropogni kezdtek valahol a hátunk mögött a pizslók, majd előttünk is élénk lö­völdözés kezdődött. Erre már nem kellett több parancsszó hanem szó nélkül hasra­­feküdtünk a kaktuszbozótban. A lövöldözés este hét óráig tartott, a lát­hatatlan harcosok a fejünk felett lőtték egy­mást mindezideig. Egyszerre hozzánk lépett egy arab: — Messieurs, vous paavez passert Sebtében fel az autóra és Melilláig meg sem álltunk. Útközben azonban egy kanya­rodónál elénk tűnt egy blokkház, amely előtt három spanyol legionista feküdt arcra bo­rulva Ezt a kis erődilé­g ostromolták meg a kabilok ma délután. Némán levettük a kala­punkat a civilizáció mártirjai előtt,­ nekem pedig eszembe jutott egy festmény, amelyet nemrégen Párisban az «Erposition des Arts decoratifs» kiállításán a Champs Elysées-n láttam. Az volt a címe: marokkói souk Ez a festmény efsu­kabil karavánszerélyt ábrá­zolt, melynek körbenfutó párkányzata tele volt aggatva levágott emberfejekkel. Marokkói dekoráció. Melillában diadalmenetben fogadott ben­nünket a népség és katonaság, a spanyol lel­kesedés nem ismert határt afelett, hogy ép bőrrel megmenekültünk a vérszomjas kabilok karmai közül. A Tenk­o Alfonzo XIII. élel­mes igazgatósága azonnal szerződtette az egész művészcsoportot azzal a feltétellel, hogy a vakid­émfisor kezdete egy prológ le­gyen, amely részletesen mondja el a közön­ségnek minden este, hogyan szabadultunk ki az arabok fogságából. A derék igazgatót ha­zafiasságán kívül élelmes üzleti szempontok is vezették. Tény az, hogy a "direttorok pom­pás bevételei követk­ezt­é­ben elért magas gázsi' bőven kárpótolt bennünket a kiad­ott inci­dens kellemetlenségéért és az oudiban elve­szett szerződés okozta kárért. Ilyen és ehhez hasonló drámai epizódok elég gyakoriak Afrika sötét partvidékén és különösen Marokkó izzó, forrongó homokján Nagyvárosok a sivatagban A francia Marokkó nagyobb városaiban: Casablancában, Mogadinban, Laracheben, Meknésben, Fezben stb.-ben számos varietét és kabarét alapítottak élelmes vállalkozók, a spanyol Marokkóban pedig, mint például Tangerben, Ceutában, Petuanban, Melillában stb.-ben óriási amfiteetrális méretű színháza­kat találunk, sok előkelő dancingot, mely '"mind arra hivtott, hogy a kolonisták unalmát elűzze. Hasonlóan áll a dolog a Szahara túlolda­lán Szenegálban, hol elsősorban Dakar, azután St.-f­ouis­ing, mondám városok, melyek min-­­­denike két-két nagy varietét, egész rakás ka­barét és dancingot tud felmutatni. . A külföldi művész, nemzetiségre való lek­irt- s tel nélkül, szívesen látott vendég mindenütt,­­ tárt karokkal szerződtetik el a telepítvényénck gyönyörűségére. Észak-Afika másik két nagy városai Alger és Tunis a művészet szempontjából szin­tén igen jelentőségteljesek. Alger, az „afrikai Páris“, pompás nyem­eseivel és boulevard­jai­­­val az afrikai mondain élet középpontja. Oipera, vígopera, négy operett és revüszinh­áz,­ varieték, kabarék és dancingok vannak benne. Alger színpadjaira csupán világhírű, nagy művészeket szerződtetnek a londoni és párisi impresszáriók, mert az itteni közönség még talán a párisinál is elkényeztetettebb. Algertól Timisig körülbelül 1500 kilométert megy az afrikai gyorsvonat, melyet a bizton­ság kedvéért mindig m­ár őrség kísér, nehogy az arab rablóbandák támadásai az utasok éle­tét veszélyeztessék. Fűtik a szaharai vasutat Érdekes az ilyen hosszadalmas orientálta utazás. Az arabok vegyest ülnek az európai­val a vagonban, amelyben fűtés hiányában lábmelegítő vasakat találunk Ebben a belül üres vaspléhszerkezetben egy darab brikett izzik. Ez az elmés kályha azoknak az arabok­nak kényelmére szolgál, akik a sivatag bel­sejéből, ahol izzóbb a napfény, vetődnek ki a szellős partvidékre, mert a fázékony arab egyszerűen ráteszi meztelen talpát a meleg vasdarabra és így utazik haza, forró homo­kos déli hazájába. Tekintettel arra, hogy az arab igen vallá­sos, szerfelett gyakran imádkozik muzulmán istenéhez. A kupéban egyszerűen oldalba ta­szítja a legközelebbi utast, legyen az európai vagy barnabőrű és helyet csinálván magának, leteríti szőnyegét az ülésre, hogy elénekelje siró hangon Allahhoz intézett panaszos dalát. Amikor az egyik arab abbahagyta, élőbről kezdi a másik és a negyvenórás algeri tunist úl tartalma alatt a vonat bennszülött utasai ily módon gondoskodnak arról, hogy az euró­pai ne unatkozzék. Timis félig arab territórium, mert csupán francia protektorátus alatt 611, uralkodója azonban a tunisi bej. A tuniszi művészélet gócpontja a Casino Municipal. E köré csoportosulnak a varieték, a Pálmárium és a Grand Théatre, a luxuska­­barék és a dancingok. A tuniszi közönség oly elkényeztetett, hogy az igazgatóknak ugyan­csak jó szemmel kell kiválasztaniuk azt az amerikai vagy európai attrakciót, amelyet le­­szerződtetnek. Pénz azonban van bőven és a Casino Municipal 4000 ülőhelyét nap-nap után kiárusítják. Van arab nemzeti színház is, a Kernt­ Eden Théatre, amely kizárólag arab speciali­tásokat mutat be a közönségnek. Messziről jött kigyóbötvelő kapacitások, sötétbőrű énekes és táncos sztárok, barna keblek és szénfekete­ lábszárak tulajdonosai fuvoláznak, zengnek, ringnak az orientálisan hangszerelt muzsika danájánál. Ez a különös, fátyolozott hangú zene maga a Felel sajátszerű karaktere, amely a kis és a nagy dobok finoman ivett nyirety­­lyük zűrzavaros hangszim­fóniájából megté­­petten szűrődik a fülünkbe és hasonló sirámny, mint a barna legények Allah dicsőítő dala a pálmafák alatt, mely lenyűgöz és simogat, aztán felhőkbe száll, mintha siratná ezt a fe­kete földet, az oázisok zöldjét, a homok forró­ságát, Afrika szabadságát. K. L . Ú­tépítéshez csak ORAUNSCHWEIGI gyorsteherau­tó való Kedvező fizetési feltételek. — Ajánlattal szolgál a­ Mintái'wsrke H. Bu­ssing H.-G. Brunssh­weig magyarországi vezérképviselete Budapest, V., Sas­ u. 25. Tel. 998-26

Next