Ujság, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-05 / 149. szám

6 Drága nyaralás Az egyik berlini lapban olvasom: a múlt vasárnapok valamelyikén, amikor beköszön­­tö­tt kis időre a nélkülözött kánikula, másfél­­millió ember hagyta el a fővárost és ment kirándulni a környékre. Másfélmillió ember­­— a berlini utcák elnéptelenedtek, a rend­őröknek nem kellett percenként irányítaniuk a forgalmat. Nem csoda, hiszen jóformán minden autosmobil a vidéken száguldott. De nemcsak a gazdagok jártak a környéken, ha­nem Berlinben módjában van minden ke­nyérkereső embernek kiélveznie a hétvégi szünnapot, sőt hozzácsapni a vasárnaphoz a szombat délutánt is. Tessék megfigyelni — amikor a vonat Berlinhez közeledik — kis házak láthatók, faházak, mindegyik tetején zászló. Egész zászlóserdő látható. Köztársa­sági lobogó, régi zászló, vörös lobogó — s mindez szép egymás mellett, békésen, aho­gyan jóindulatú emberekhez illik. Ezek a kis faházak a berlini munkások week-end épü­letei. Szombat délután ideköltözik a család. és gyakran hétfő hajnalig levegőzik itt. Az asszony másfél napra kiszabadul a háztartás unalmas egyhangúságából, a férfi kiszellőzi a bét fülledtségét, a gyerek­ kilélegzik a nagy­város porát. Szombat délután fáradt karavánok indul­nak meg a nyaralótelepent felé , és hétfőn hajnalban friss csapatok vonulnak be Berlin utcáira. Milyen könnyű­ a berlini munkások­nak elviselni a nyár hőségét! Legalább a hét végén jutnak hozzá egy kis felfrissüléshez, árubár az estéjüket is mindig jó levegőn, tölthetik. A berlini földalatti vasút jegyével ki lehet jutni egészen a környékre, majdnem olyan távolságokra, mint amilyen távolság Budapesttől Római-fürdő. A nyár mindig kínos a nagyvárosban, ha hőség van, és pláne kínos az olyan nagy­városokban, ahol kevesebb természeti adott­ság áll a pi­henni vágyók rendelkezésére, de mégis le kell szögezni: a kevesebb természeti szépséggel, kevesebb üdülőhellyel rendelkező Berlinben könnyebb a nyár a dolgozók szá­mára, mint Buda­pesten, ahol egy negyedóra alatt a Duna hús szigetén, félóra alatt egy jó levegőjű hegyen lehet lenni. A berlini nyár mellé talán érdemes oda­írni a londoni nyarat. Azt hiszem, nincs, aki ne tudná, hogy milyen könyörtelen pihenőnap az angol fővárosban a vasárnap és milyen kellemetlen az idegenre, aki véletlenül ott tartózkodik ezen a napon. Sose felejtem el: félórát vándoroltam egyik utcából a másikra, amíg egy éttermet találtam és egy órát jár­tam, amíg egy olyan helyet találtam, ahol felhörpinthettem egy limonádét. London utcáin kísérteties csend honol vasárnap és semmi nyoma sem látszik an­nak, hogy hétköznapokon életveszélyes át­menni ott, ahol nincs rendőr. A jómódú em­berek már szombaton elindultak autóikkal a tengerpartra. Az autókon magukkal viszik az ágyneműjüket is és konyhafelszerelésü­ket Éjszaka valahol a tengerparton megáll­nak és ott alszanak a szabad ég alatt. A mun­kásemberek csak vasárnap reggel indulnak el a környékre, ahová olcsó villamosok, olcsó autóbuszok szállítják ki őket. A Themse partjai benépesednek vasárnap és felvirágo­zott csónakok korzójától hangos a folyó. London ködös, egészségtelen város és mun­kásnegyedei talán csúnyábbak a budapesti munkásnegyedek egy részénél is és mégis a londoni munkás egészségesebben élhet, mint a pesti, mert jobb keresetével könnyen­­ ki­mehet az olcsóbb közlekedési eszközökkel London környékére. Milyen különös és mi­lyen szomorú, hogy a legdrágább nyár a pesti nyár, amelynek legolcsóbbnak kellene lennie. A berlini hivatalnok és munkás felül a földalattira. Pár fillér és kint van a szabad­ban. A londoni dolgozó felszáll a­ villamosra vagy az­ autóbuszra. Néhány fillér és élvezi a szabad levegőt. A párisi hivatalnok vagy al­kalmazott is olcsón kijuthat a Borsba. Csak Pesten, ahol Margitsziget van, Svábhegy van, Gellérthegy van — ott nehéz nyaralni. Nehéz, mert vagy anyagi okok vagy technikai aka­dályok gátolják meg a week-endezést. Pesten vagy nem tudják megfizetni vagy nem tudják megközelíteni az emberek a természet szép­ségeket. Például: ott van a pesti Dunaparttal szemben a Gellérthegy. De nincsen sikló, amelyik fel­vinné az embereket. Például: ott van a Duna közepén a Margitsziget; ki tudja megfizetni a villamosjegyet, szigetjegyet, für­dőjegyet, ha véletlenül családos ember? Egy négytagú család közlekedési eszköze, szigeti belépője, fürdőkabinja hat-nyolc, pen­gőbe kerül és esetleg a család étvágya is meg­jön és azt is csillapítani kell. Tessék kiszá­mítani: két hivatalnoki jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy a délutáni nyaralásra jusson. És talán jobb a lehetőség a Sváb­heggyel, a Hűvösvölggyel?. Nem, nem. A pesti A nyár Európa legdrágább nyara és kár a kér­désért: miért a legdrágább a nyár ottan, ahol nem kell árukat menni a környékre, ahol az emberek orra előtt van a Margitsziget, a Gel­lérthegy, a Svábhegy. Nincs logika. Sós Endre. NAPIREND ÚJSÁG PÉNTEK, 1929 JÚLIUS 5 1929 julius 5. Péntek. (1837: Zichy Jenő gróf utazó született. 1891: B. Paoli osztrák költőnő meghalt.) Kőm. kat.: Zakkar Antal. Gör.: Márta özv. Prot.: Enese. szr.: 27. Szíván. A Nap kél 4 óra 9 perckor, nyugszik 7 óra 59 perckor. A Hold kél 2 óra 9 perckor, nyugszik 7 óra 5 perckor. Nyitvalévői múzeumok: Nemzeti Múzeum­ állattár 9—2. Szépművészeti Múzeum (Üllői­ út 33) modern képtár és modern szobrászat 10—11’2. Iparművészeti Múzeum (Üllői­­út 33. sz.) bútor, fém 13— 142. Erzsébet királyné Emlék­múzeum (Királyi palota) 9—1 és 3—5. Goethe-szoba (Aka­démia) 10—12. Vörösmarty-szoba (Akadémia) 10—12. Tör­ténelmi képcsarnok (Akadémia) 10—12. Fővárosi Múzeum (Stefánia-út) 9 — 1. Aquincumi Múzeum (Szentendrei-út 7) 9—12 és 3—6. Népegészségügyi Múzeum (Eötvös-u. 3) 11 — 1. Néprajzi Múzeum (Hungária-körút 347) 9—142. Királyi várpalota termei megtekinthetők Váló—3. Országháza meg­tekinthető 9—4. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Gróf Károlyi­ utca 8) nyitva 9—7. Akadémia könyvtára (Akadémia­ utca 2) 3—7. Egyetemi könyvtár és olvasó­terem (Ferenciek tere 5/a) 9—2. Kereskedelmi és Ipar­kamara könyvtára (Szemere-u. 6) 9—2. Széchenyi-könyv­­tár (Múzeum-körút 14) 9—4. Technológiai olvasóterem (József-körút 6) 9—1 és 5—8. Vakok könyvtára Ilda-u. 5) 8—12. Erzsébet Népakadémia könyvtára (Szentkirályi­utca 7) 5—8. Természettudományi Társulat könyvtára és olvasóterme (Eszterházy­ utca 14­—16) 9—12 és 3—7. Miniszterek fogadnak: Miniszterelnök, külügyminisz­ter, pénzügyminiszter, gazdasági miniszter és a népjóléti miniszter előzetes bejelentés alapján. Vallás- és közokta­tásügyi miniszter 12—2. Betegh-Huszágh Miklós rendőr­főkapitány fogad 12—2. Hóman Bálint, a Nemzeti Mú­zeum főigazgatója fogad 12—2. — Kinevezések. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Ko­roknál­ István kir. tanfelügyelőt a VI. fizetési osztályba kinevezte ,továbbá Sághy Imre dr. és Nevetős Lajos kir. tanfelügyelőknek a VI. fize­tési osztály jellegét, Böngérffy Kálmán dr., Beyer Ede dr. és Szabó Géza kir. segédtanfel­ügyelőknek pedig a kir. tanfelügyelői címet ado­mányozta, valamint a pénzügyminiszter előter­jesztésére Somogyi Ferenc pénzügyi számvevő­ségi II. oszt. főtanácsost I. oszt. főtanácsossá a VI. fizetési osztályba kinevezte. — Elimerés. A honvédelmi miniszter Ná­­dasdy Ferenc gróf nádasdladányi nagybirtokos­nak a honvédelmi igazgatás érdekeinek hatha­tós támogatásáért, valamint a honvédséggel szemben mindenkor tanúsított önzetlen és kivá­lóan hasznos áldozatkészségéért elismerését fe­jezte ki. — Új egyetemi tanár. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Kar­rier F. Károly dr. egyetemi magántanárt az Er­­zsébet-tudományegyetem evangélikus hittudomá­nyi karán az „Újszövetségi írásmagyarázat és a rendszeres teológia segédtudományai*­ című tan­székre nyilvános rendkívüli tanárrá kinevezte.­­ Július 25-én érkezik Budapestre Don An­­tonio Sancho. A magyar-spanyol bizottság szer­dán délután távirati értesítést kapott Palma de Mallorcából, amelyben a pálmai nagyprépost közli, hogy július 25-én, délelőtt 10 órakor a trieszti gyorsvonaton érkezik Budapestre. Don Antonio Sancho pálmai nagyprépost táviratában meleg szeretettel üdvözli a társadalmi egyesüle­teket, köszönetét fejezi ki a hozzáküldött üdvöz­letekért. A Don Antonio Sancho magyar-spanyol bizottság ezúton is kéri az egyesületeket és a testületeket, hogy csatlakozásukat közöljék a bi­zottság titkárságával (V., Csáky­ utca 19.). Minden külön értesítés helyett. özv. dr. báró Herczel Manóné, szül. Latzkó Klára, Latzkó Andor és neje szül. Otaroff Stella, Latzkó Gusz­táv és neje szül. Máthé Hilda, özv. dr. Schmidt Miklósné szül. Latzkó Irén, Latzkó Vilmos dr. és neje szül. Baum­­garten Jolán mély fájdalommal jelen­tik, hogy szeretett édesanyjuk, özr. Latzkó Károlyiné szül. Popper Josefin­é csütörtökön, folyó hó 4-én hosszas szenvedés­ után, életének 77-ik évében elhunyt. Pénteken, folyó hó 5-én dél­után és 4 órakor temetjük a kerepesi­­úti temetőben lévő családi sírboltba. Dr. Doroghi Ervinné szül. báró Her­czel Heddy és férje Doroghi Ervin dr., Herczel­­Pál báró, Latzkó Willy és Dezső, Latzkó Klári, Schmidt Sán­dor, Latzkó Károly, unokái: Doroghi Ervin György, dédunokája. Csendes részvétet kérünk. Elszomorodott szívvel jelentjük, hogy hőn szeretett testvérünk, illetve sógornőnk és oda­adó rokonunk, özv. Schwab Mórné szül. Szekula Teréz jobblétre szenderült. Drága halottunkat pénte­ken, 5 én délután 4 órakor kísérjük utolsó út­jára a rákoskeresztúri szr. temetőbe. Szekula Gyula (Luzern), Ármin és Zsiga, testvé­rei: Szekula Berta és Steinbach Lotti, sógornői és számos rokonsága. — Magyar zarándokok a pápánál. Citta del Vaticanóból jelentik: A pápa fogadta a legna­gyobbrészt Mária-kongregációkhoz tartozó kétszáz magyar zarándokot, akik között huszonöt pap is a Szentatya elé járult. A zarndokmenetet monsig­­nore Czapik és Bangha páter vezették. Tagjai a többi között Mihalovits tábornok, számos elő­kelőség, tanár, tanító és tanítónő. A Szentatya valamennyi zarándokot kézcsókra bocsátotta. Az­után azt mondotta a Szenatya, hogy örömmel látja ezt a nagyszámú és a társadalom sok réte­gére kiterjedő zarándoksereget, melynek minden egyes tagja Jézus és Mária nevében jött el, mi­után felvette az áldozás szentségét, örömmel látja a megjelentekben a hűt ragaszkodást a Szent­székhez és a római egyházhoz, amely körül a magyar egyház nagy érdemet szerzett. Üdvözli a zarándokokat és velük együtt Magyarországot és mindnyájuknak, valamint egész Magyarországnak apostoli áldását küldi. — Mussolini yachtja. Rómából jelentik. A lapok jelentése szerint az Aurora-yachton, ame­lyet a haditengerészeti vezetőség a kormány­főnek utazásainak céljaira rendelkezésre bocsát, az utolsó felszerelési munkálatokat végzik. A hajó két kis ötvenkét milliméter kaliberű ágyúval is el lesz látva, hogy az esetleges üdvlövéseket viszonozhassa.­­ Augusztus 22-én kezdődik a Magyarok Vi­lágkongresszusa. A Magyarok Világkongresszusá­nak végrehajtó bizottsága Petényi Zsigmond báró és Ripka Ferenc dr. főpolgármester elnöklésével ülést tartott. Perényi báró elnöki megnyitójában kiemelte, hogy a világ minden részében élő ma­gyarokat akarják egy táborba összehozni. Vid­­vardy Miklós elmondotta, hogy jelentkezések ér­keztek már Ausztriából, Berlinből és Münchenből, Svájcból, Franciaországból, Hágából, Amster­damból és Rotterdamból, Finnországból, Észt­országból, Törökországból és Bulgáriából. Észak- Amerika megjelenésére a legnagyobb súlyt he­lyezi a bizottság. Ezután egyhangúlag elhatároz­ik, hogy a kongresszust augusztus 22—25-ig tartják meg. — Felállítják Alpár Ignác szobrát. A Buda­pesti Építőmesterek Ipartestülete most tartotta Pucher István elnöklete alatt elöljárósági ülését. A folyó ügyek letárgyalása után precizírozták az ipartestület állásfoglalását a magánépítkezések­­nek állami kölcsönnel való támogatásával és a házadómentességi törvény végrehajtási utasítá­sával szemben. Szóba került továbbá a szakbíró­­ságok felállításának, az építési szakértő kineve­zésének és az építőmesteri jogok érvényesítésé­nek kérdése is. Az elöljáróság végül elhatározta, hogy megrendeli Alpár Ignác szobrát. A szobor­­készítő művész személyét illetőleg döntés azon­ban még­ nem történt, az csak a pályaművek be­érkezése után történik meg. — Arisztokraták párbaja. Wenckheim Lajos gróf két hónap előtt egy bécsi mulatóban össze­szólalkozott Gecmen-Waldeck Maria báró né­metországi származású bécsi lakossal. Az össze­­szólalkozás során össze is verekedtek. Hosszabb becsületbírósági és más tárgyalások után kard­­párbajban állapodtak meg, amelyet az osztrák törvények miatt csütörtökön reggel Budapesten vívtak meg a Santelli-féle vívóteremben. Wenck­heim gróf segédei Salm Hermán gróf és Gagern János báró voltak, míg Gecmen-Waldeck báró segédeiként Nádasdi-Sárközy Casimir és Sleius Ferenc dr. szerepeltek. Wenckheim párbajorvosa Ádám Lajos egyetemi tanár volt. A szembenálló felek hatszor csaptak össze könnyű lovassági kar­dokkal s a párbaj Wenckheim gróf harcképtelen­ségével ért véget. A párbaj után a felek nem bé­­kültek ki. — Cherven Flóris emléke. A Barcsay­ utcai Madách Imre-gimnázium 1902/3. tanévi nyolcadik A) osztálya barátságos találkozása alkalmából 100 pengőt küldött szerkesztőségünkbe Cherven Flóris síremlékére.­­„ . Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy drága jó édesanyánk, özv. Breuer Sándorné szül. Liebtenstein Antónia életének 82-ik­ évében, hosszú szenvedés után, július hó 4-én elhunyt. A megboldogultat július hó 5-én dél­, előtt 12 órakor a rákoskeresztúri izr. te­mető halottasházából kisérjük utolsó útjára. Sohasem múló fájdalommal örökké­­gyászoljuk, ki egész életét nekünk szen­telte. Gyermekei: Róza férj. Schiff Zsigmondné, Irma férj. özv. dr. Lázár Ignácné, Bako­nyi Zsigmond, Ilona férj. Abonyi Ödönné, vejei: Schiff Zsigmond, Abonyi Ödön, menye: Bakonyi Olga, unokái: Schiff Magda, Bakonyi Pista Minden külön értesítés helyetti Sándor Ignác mint férj, Márta, Ferenc, Béla, György és Pál mint gyermekei, özv. Czipszer Józsefné mint anya, Fűzi Márkné Czipszer Irma (Kassa), özv. dr. Dózsa Simonná Czipszer Berta (Makó), Czipszer Morris (Newyork) mint test­vérei, valamint az egész gyászoló család és ki­terjedt rokonság nevében megtört szívvel tudatja, hogy végtelenül jóságos drága szent hitvese, pá­ratlanul önfeláldozó gondos anya, gyermek, test­vér és rokon, Sándor Ignácné szül. Czipszer Janka felhőtlen, derűs, boldog házasságának 27., áldásos szent, bennünket boldogító életének 49. évében e hó 2 án reggel 9 órakor történt hirtelen el­hunytál. Megboldogult drága halottunkat e hó 5-én, pénteken délelőtt­­0 órakor helyezzük a rá­koskeresztúri szr. temetőben örök nyugovóra. Áldott az ő drága emléke! Hagyják már abba Elítélték a félegyházi ügyvédet, az ítélethez nem fér szó, de... egyetlen mondanivaló kívánkozik a félegyházi per alkalmából papírra, mindennél sür­­getőbben: Hagyják már abba! Hagyják már abba, Puskás és Faze­­kas-Szű­cs, tíz éve már, kezdjenek fe* lejteni, eszmélni, megnyugodni. Meg* történt. Szörnyű volt. Bűnösei és áldo* zatai voltak. A bűnösök megbünhöd* tek, az áldozatokat megsirattuk, tíz éve már, gondoljunk másra, likvidál* juk már végre. Védekezzünk ellene, minden igazi eszközzel, tehát preven* tivákkal, politikai bölcsességgel, al­­kotó munkával, olyan életviszonyok s olyan politikai klíma megteremtésével, amely lehetetlenné teszi, hogy még* egyszer felüsse a fejét. De ne úgy, hogy Puskás bíró elé cipeli Fazekas* Szűcsöt, ne úgy, hogy rendőrőrszobára sietünk a feljelentéssel, mert egy mel­­lékutcában találkozunk a tiz év előtt meggyű­lölt házbizalmival, aki ház* bizalmi lett, mikor egy nappal előbb még suszter volt s azt se tudta, mi fán terem a házbizalmi? Évüljön már el. Nem védjük Fazekas*Szücsöt, aki meg tudta védeni önmagát de... ha „csak* ugyan önként kínálkozott fel a kom­­munistáknak“, ami talán csak annyit jelentett, hogy meg akart az állásában maradni, lássa be minden Puskás eb­­ben az országban, hogy ezt a szörnyű lidércálmot egyszer már végre végig kell álmodni. Kipihenni, elfelejteni. Kormányhatalom, hatóságok, az állami apparátus már likvidálták a szé* gyenletes katasztrófát. Bíróságok vé* gigtárgyalták személyenként és ese* tenként a felelősség kérdését, bünteté* seket osztottak, kegyelmeztek. Nem kételkedünk Puskás jóhiszeműségé* ben. Nem kételkedünk engesztelje* tetlen haragja igazában. Nem kételke* dü­nk Fazekas*Szücs védekezése jogos* ságában. Csak abban kételkedünk, hogy helyes*e, érdemes*e, kelbe, ma, tiz esztendő után, életre*melengetni a felejteni nem tudó gyűlölet perzselő leheltetével tized és huszadrangú lo* kális felelősségeket, mikor az ügy igazi felelősségét a maga részéről már likvidálta az államhatalom? Nyugodjon meg végre Puskás, és nyugodjanak meg izgatott társai, akik ma, tíz esztendő után is ássák, kutat­­ják azt, amit még felelősségre lehetne vonni, még ki lehetne ásni tévedésben, idő és emlékezet által betemetett egyéni eltélvedésben. Felejteni ne*­héz, beismerjük, de szükséges. Elsőbb* rendű érdekek követelik ma, mikor az igazi tisztogatáson már átesett ez az ország, a nyugalmat, a türelmet, a megbocsátást, mint a tüzzelovassal éb* rentartását a bosszuállás­­szellemének Mindenütt voltak eltévelyedettek: minden falvában ennek az országnak akadtak megszédült kliensei a zavaros időnek. Ha megtértek, megbánták, ha az igazságszolgáltatás nem tartotta ér­­demesnek felelősségre vonni őket, ha átestek az első idők vizsgálatának két* szeres rostáján, ne ingerelje őket ma* gánszorgalomból uj vád elé a túlbuzgó Puskás. Higyje meg, Hogy nem "érdemes. A felizgatott, sanyargó, élete gyökerei* ben r­egtámadott magyar társadalom* nak nagyobb szüksége van ma békére, mint az izgatott bosszuállás hangula­­tára. Ne kavarják tovább, nem érde* mes. Hogy valamelyik állásban­ bu* vik*e még egy rettegő, meaculpás, sok* szor megtért apró bűnös... amig más* kép nem ad jelt magáról, hunyjanak szemet felette. Talán jogos a bosszú, de nem hasznos többé. Nincs más dolo­guk? Nem éreznek sürgősebb, égetőbb problémáikat? Soha ne feledkezzenek meg a védekezésről, ha a bolsevizmusra gondolnak, de legyenek elég praktiku­­sak ahhoz, hogy ne szemelgessék újra és újra, ami a kosár alján még meg­­maradt. Más dolgunk van, hagyják már abba.

Next