Ujság, 1930. július (6. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-27 / 169. szám

ÚJSÁG VASÁRNAP, 1930 JULIÜS 27 Megváltoztatják Pest vármegye útépítési szabályrendeletét A községek Bakosainak temérdek panasza és a szabályrendelet téves értelmezése tette szükségessé a változtatást A „Nagy-BudapcsC egyik legutóbbi számá­ban hosszabb tudósítást közöltünk Cinkota község közgyűlésének lefolyásáról, amelyen kemény támadás hangzott el Erdélyi Lóránt dr. Pest vármegye alispánja ellen. A táma­dásra az adta az okot, hogy Cinkota-Má­tyásföld útépítési szabálytervezetét, amelyet a vármegye közgyűlése már jóváhagyott, az alospán megváltoztatta; arra való hivatkozás­sal, hogy a cinkota-máetyásföldihez hasonló útépítési tervezetek keresztülvitele rengeteg panasznak volt a kulforrása. E panaszoknak egyrésze a belügyminisztériumhoz, tömege pedig az alispánhoz érkezett. A belügyminisztérium vizsgálatot ren­delt cl, amely igazolta a panaszokat, il­letve az alispánnak azt az álláspontját, hogy a szabályrendelet egyik pontja, amely kimondja, hogy a község az út­építés költségeinek 66%-át, a járda­építésnek pedig 100/o-át a lakosságra hárítja át: igazságtalan. Az alispán a „Nagy-Budapest“ múlt számá­ban közölt nyilatkozatában részletesen kifej­tette álláspontját, amelyet azzal támasztott alá, hogy számtalan esetben végrehajtó utján közadó módjára szedték be az „önként fel­ajánlott“ útépítési hozzájárulásokat. Ezt akarja a jövőben elkerülni és nem szándéko­zik azok sorába lépni, akik még újabb ter­hekkel még jobban megnehezítik a községek gondokkal teli lakosságának életét. A cinkotai közgyűlésen kitört vihar után úgy tervezték, hogy az eredeti tervtől eltérően kaviccsal fogják az utakat felhinteni, mert úgyse lett volna elegendő pénz u terv meg­valósítására, ezért tehát nem is fellebbezik meg az alispán határozatát. Cinkota képvi­selőtestülete azonban másképp határozott: az alispáni rendelkezést megfellebbezte a belügy­­miniszterheZ. A fellebbezést arra alapították, hogy Nagykovácsi község s/.abálytervezete pontosan egyezik Cinkota útépítési terveze­tével és a nagykovácsiit mégsem változtatta meg az alispán. Ebből azt a konklúziót von Iák le, hogy amit szabad Nagykovácsinak, azt szabad — dakotának is. A fellebbezésben hivatkoznak többek kö­zött egy vármegyei, határozatra, amelyet Pest vármegye rendes bizottsági közgyűlése 1929. évi május hó 13-án hozott 21.590 közigazgatási és 1.630 kisgyülési 1930. szám alatt. Ez a határozat Pest vármegye szabály­rendeletéről szól, amellyel Nagykovácsi község Tisza István kertváros területére vo­natkozó építési, .járdaépítési, keritésemelési és általában kertváros jellegét mindenben biztosítja. Ezt, a vármegyei szabályrende­lettel hivatalosan meghirdette a vármegye ez év május 22-én megjelent 22. számú hi­vatalos lapjának 313. és kővetkező oldalán. E vármegyei szabályrendelet 5. cs 6. §-ai a kővetkezőket tartalmazzák: »Ugy a beépített, mint a beépítetlen ház­helyek előtt forgalom lebonyolítására alkal­­nas utak és telkek utcai határvonala men­­tén két uréter szélességben gyalogjárdák lé­tesítendők. A Szent László- és Szent István­­utak mindkét oldalán levő telektulajdonosok telkeikből, minden kárpótlás nélkül kötele­sek két méter széles területet gyalogjárók céljára átengedni. Az utak és járdák a község tulajdonát ké­pezik és azoknak kiépítését a község eszkö­zölteti az érdekelt ház-, illetve telektulajdo­nos terhére. Az ut- és járdaépítési költségek, azok el­készítése után, nyomban esedékessé válnak és a fizetési meghagyás kézbesítésétől számí­tott 8 napon belül a község pénztárába ka­matmentesen fizetendők be. A hátralékok utár. a kőzádók módjára közigazgatási .végrehajtási eljárás vezetendő be és közadók után megállapított késedelmi kamat is megfizetendő." A 0. § ezt tartalmazza: „Az utak és járdák jókarban tartása a ház-, illetve telektulajdonos terhe, de a szüksé­gesnek mutatkozó fenntartási munkálatokat csak á község végeztetheti el. A költségek te­kintetében a 6. § rendelkezései az irányadók. Érdekesnek tartottuk a cinkotai útépítési ügy újabb fejleménye után megkérdezni Erdélyi Lóránt dr. alispánt: mi az oka an­nak, hogy Cinkota kérését elutasította a Tors dehozárugyár Újpest, Virág-utc.i 715 (Lorincz-utca sarok).Tel.. Aut. 940—98. Kartellen kívül vállal c szakmában minden munka*. vármegye és ugyanakkor Nagykovácsi ki­vánságát teljesítette. Kérdésünkre a követ­kező választ kaptuk: — Érthető lenne, ha Nagykovácsi „Tisza István kertvárosa“ a község szabályrendelete értelmében készíthetné el az utait, mert ez egy teljesen újonnan épülő város, ahol a község azt Írhatja elő, amit a szabályrendelete meg­enged. Tehát ha valaki leljcsitbeletlennek tartja a feltételeket, nem vesz telket, vagy nem épít. Máskép áll azonban a helyzet Cin­­kotén és Mátyásföldön, ahol a már meglévő ingatlanok tulajdonosait akarják hatalmas te­herrel sújtani. De ez is csak feltevés, mert a nagykovácsiak szabályrendeleténél ugyanaz a helyzet, mint a dakotaiaknál és ugyanezt kell most is mondanom: a jóváhagyott szabályren­deletben szerzett jogok ellenére sem fogom ajánlani a kisgyülcsnek jóváhagyás végett az útépítési tervezetet. A nagykovácsimái is ugyau­­azt az okot, —* a lakosság súlyos megterheléséi — látom fennforogni mint a cinkotainál. Azt pedig ismételten leszögezem, hogy bárminemű beruházás alkalmával a közsé­geknek újból be kell terjeszteni tervezetü­ket, még ha a törvényhatóság által jóvá­hagyott szabályrendelettel is rendelkeznek. — Különben pedig azt is közölhetem, — mondta az alispán —, hogy a legrövidebb időn bdül átdolgozzuk és megváltoztatjuk Pest vár­megye ut- és járdaépítési szabályrendeletét, mert a mostani értelmezése rendkívül sok pa­naszra és a közönség súlyos megterhelésére adott alkalmat... * Főképen azért igyekeztünk ezt az ügyet tisztázni, hogy megnyugtassuk a cinko­­taiakat: ők is ép olyan édes gyermekei a vármegyének, mint Nagykovácsi... B. T. LEVÉL CINKOTÁRÖL. Ez ügyben egyébként a következő levelet kaptuk Cinkoláról: Nagyságos Főszerkesztő Url Én mint az „Újság" 26 éve hűséges előfizetője, tisztelettel kérem, hogy július 20-án közölt: „Nem hagyom elárverezni a lakosság vagyonát“ című cikkre észrevételemet én is megtehessem. Cinkota községnek 26 éve vagyok lakosa, mint önálló fodrász-mester működöm és mint adó­fizető elfogulatlanul bírálom az alispán ur tett nyilatkozatát. Képviselőtestületünk nemhogy elárverezni óhajtja az érdekelteknek vagyonát, hanem sokkal értékesebbé óhajtja emelni, 10 év óta nagyobb fejlődésen ment Cinkota keresztül, mint előző 50 éven át. Budapest tőszomszédságában a leg­maradibb falu volt községünk. Nem épült azelőtt semmi, nemhogy fejlődött volna, hanem inkább hanyatlott és ha egy idegen kijött hozzánk kö­rülnézni letelepülés céljából, nem óhajtott lakosa lenni egy ilyen piszlzos, poros, elmaradt falu­­uak. Ma, ha valaki rég nem volt Cinkotán, nem is­merne reá. Modern strandfürdő díszíti községün­ket. a szemétlerakó telepen gyönyörű Hősök Ligete virít. Számos köz- és magánépület, gyö­nyörű fásitott utak. tüdőgondozó, csecsemővédő intézet és számos más közhasznú intézmény létesült. Most, hogy az úttest és járda elkészítését ter­vezzük. ez az épületeknek sok százalékkal emelné értékét. Emelkedne a lakosság létszáma is, mert szívesen jönne közibéuk újabb cs újabb telepes. Csinos és tiszta községben szívesen lak­nak. A földműves könnyebben eladhatja ter­mékét és nekünk iparosoknak is könnyebbítik a kenyérkeresö lehetőséget, tehát adónkat is köny­­nyehben fizethetnénk. Nem szabad tehát útját állni a fejlődésnek. Az alispán ur, ha közénk jönne, meggyőződhetne erről. Mióta Záborszky Zoltán főjegyzőnk mű­ködik a község felvirágoztatásán az elöljáróság élén, kevés szomszédközség büszkélkedhet azzal, ami itt 10 év óta fejlődött. Tehát a vagyonoknak nem elárvereztctését, ha­nem inkább értékesebbé tételét.célozza az utak és járdák elkészítése. Én sokkal kisebb vagyok, semhogy vitába mernék szállni az alispán úrral, de hiszem, ha meggyőződne irottaim igazáról, talán másképp ítélné meg a helyzetet. Főszerkesztő Urnák nagy tisztelője Cinkota, 1930 julius 22-én. Araslcin Ödön fodrászmester. Soroksárpéteri független lesz! Pest vármegye törvényhatósága a szeptemberi közgyűlésen mondja ki Soroksár és Soroksárpéteri különválását Meglepetést tartogatott Pest vármegye tör­vényhatósága Soroksárpéteri részére. Lzt az ajándékot szeptemberben akarták átnyújtani, illetve ekkor szándékozlak nyilvánosságra hozni a vármegye és a belügyminiszter dön­téséi, amely szerint a közgyűlést követő napon Soroksárpéteri független lesz. A különválást nem előzték meg az ilyen­kor szokásos ngitációk, taktikák és intrikák. Az idő érlelte meg a gondolatot, hogy a kü­lönválásnak be kell következnie. Soroksár­péteri fejlődése amerikai tempóban haladt. Lakosságának száma .12.000 lélek, tehát egy­­harmuddal több, mint anyaközségéé, Sorok­sáré. Mint érdekességet említjük meg, hogy egyetlen koldus sincs a községben. A lakósok önkéntes adakozásából tartják el az esetleg olt élő, elszegényedett embereket. Pest vármegye törvényhaósága, valamint a belügyminiszter i,\. május hónapban már engedélyezte a különválást, úgyhogy csupán a formaságok vannak vissza, amelynek el­intézése a szeptember elején összeülő köz­gyűlésre vár. Amikor ez értesülésünket, feltétlen megbíz­haló helyről megkaptuk, érintkezésbe léptünk Soroksárpéteri több, vezető pozíciót betöltő emberével, akik valamennyien örömmel fo­gadták híradásunkat és szinte kivétel nélkül azzal fejezték be nyilatkozatukat, hogy ne értsük félre örömüket. Nem azért boldogok, mintha valaha is nem lettek volna megelé­gedve az anyaközség vezetésével, mert csu­pán egyetlen dolog volt nekik kellemetlen: hivatalos ügyben Soroksárra bejárni, ami rengeteg időveszteség. í’gylálszik nemcsak Soroksárpéteri volt megelégedve anyaközségcvel. hanem ugyanez a helyzet'megfordítva is. Soroksár mielőtt szárnyára engedi gyermekét, mint jó anyá­hoz illik, kiöltözteti. Pompásan rendbe hoz­ták a községházát, az iskolát és mindazokat a középületeket, amelyek Soroksárpéteri tulajdonát fogják képezni. Úgy halljuk, hogy egyesek akciót szándé­koznak indítani annak érdekében, hogy So­roksárpéteri nevét változtassa meg a belügy­minisztérium Péterifalvára. Sokan ellenzik ezt a tervet, mint mondják azért, hogy ezzel is dokumentálják a volt anyaközségük iránti /szeretetek Boletta-utánzat Újpesten A régi Jancsi-bankók elevenedtek fel a főváros környékén Aligha bitté a magyar királyi_ pénzügyi kor­mányzat, hogy amikor az olyan nagy port fel­vert bolettárendszerl behozza, csakhamar kö­vetője is fog akadni a kereskedelmi, illetve ipari életben. Pedig így van. A miniszternek követője, sőt követői akadtak. Egyelőre Újpesten, de le­het, hogy másutt is, más városban is. Újpesté az elsőség cs ez kétségtelenül büsz­keséggel fogja eltölteni különösen az újpesti asztalosipari, ahol mintegy két hét óta rendszerré vált, hogy a munka-Gyárépület az összes közmüvekkel Újpesten, 3jó öles kövezett udvar, 470 »= munkatermekkel üIS? ei-uagybértieajio sok fizetésének egyrészét boiettüval fizeti a munkaadó. Na. ne lessék megijedni, nem gabonaboletlávul fizetnek Újpesten és nem is azzal a cella], hogy ezzel adót lehessen fizetni, hanem a munkaadók egyszerűen készpénz helyett tizpengős bonokat adnak szombatonként a munkásoknak és ezek­kel a bonokkal egy bizonyos cégnél bevásárlá­sokat eszközölhetnek. Ennek az újpesti bolettának, vagy ha jobban tetszik, bonnak, igen érdekes a története és a mai szomorú gazdasági helyzetre vezethető vissza az eredete. Nehogy pedig a dolognak olyan színezete legyen, mintha az ujságiró fan­táziája szülte volna ezt a boletta-bon rendszert, mindjárt közöljük is a riportot hitelessé lévő adatokat és cüneket. Az egyik bonokkal fizető cég: Löivy Adolf Újpest, Erkel-utca és Nádor-utca sarkán levő butorárugyár. Ez a gyár e gillaoalJtu-ji 30 mun­kást foglalkoztat. Felkerestük a gyár tulajdono­sát, aki az uj fizetési rendszerét igy védte: — Az újpesti asztalosság helyzete az utóbbi időben olyan rettenetes viszonyok közé került, hogy lehetetlen az ipar léle. Az általános hely­zetnél is rosszabb a mi helyzetünk, mírt úgy­szólván teljesen megszűnt a készpénzért való munka. A bútorkereskedők részletre árusítanak és tőlünk is részletre vásárolják a munkát. Ha a részletfizetés ideje elérkezik, nem készpénzzel fizetnek, hanem váltókkal. Ezek a váltók azon­ban nem olyan természetűek, amelyek az úgy­nevezett bankszokásoknak megfelelnének, más­részt pedig sokkal kisebb összegűek, mintsem, hogy cgy-cgy bank leszámítolná azokat. Sok ilyen váltó gyűlik össze, úgyhogy a hét végén, amikor nekem a munkásokat kellene fizetnem, azon veszem észre magamat, hogy készpénz helyett csak váltóm van, vagy legalább is alig némi készpénz folyik be. — Gondolkoztam, miképen tudnék segíteni magamon, illetve a munkásaimon. Két dolog állott előttem: vagy elbocsátom a munkások egyrészét, vagy pedig redukálom az üzemidőt. Közben a dologról másutt is beszéltem és igy vetődött fel az ötlet: — Árok a váltók, amelyeket én nem tudok a bankoknál elhelyezni, elhelyezhetők olyanok által, akiknek nagy váltóforyalmuk van és igy ezeknek szívességből folyósítjuk az én általam kapott váltók ellenértékét is. így különösen nagy váltóforgalmat bonyolít le Róna Lajos fiiszerkeskedő, akinek Újpesten az Ősz-ufca és Erzsébet-utca sarkán vari az üzlete. Természe­tesen szivességbőt nem lelt volna hajlandó vál­tóimat pénzzé tenni. így vetődött fel az ötlet, hogy én munkásaim fizetésének egyrészét — he­tenként és személyenként l(t pengőt — bon­ban fizetem ki. Ezt a bont a Róna Lajos-cég teljes értékében elfogadja, illetve ezért árut szolgáltat ki. Egy másik aszlalosáruüzem is hasonlóképpen cselekszik: Müllcr Lajos Újpest, Auonymus-utca 9. Ennek a bonjait is Róna Lajos váltja be. Beszéltünk a munkásokkal is, akiket megkér­deztünk, hogy mit szólnak az uj rendszerhez. — Két hét előtt azt mondotla a Löwy ur — beszéli az egyik munkás — hogy mit akarunk? Délig akarunk-e csak dolgozni és akkor kész­pénzzel fizet,, vagy tovább is úgy, mint eddig, de ebben az esetben csak egyrészét kapjuk meg u fizetésnek készpénzben, mig ti: pengő értékűt boicttában fizet ki. — Először megijedtünk, hogy mit csinálunk mi azzal a botettáva!1! Azután megmagyarázta, hogy a Hónánál fűszert vásárolhatunk érte. meg élelmiszert. Gondolkodási időt kértünk, össze­gyűltünk a műhelyben és azt határoztuk, hogy elfogadjuk a boléttát, mert mégis csak jobb ez, mintha kevesebbet dolgoznánk. Egy másik munkás már niucscn olyan na­gyon megelégedve az uj rendszerrel, mert szerinte a Róna-cégnél drágább az áru, mint másutt és nagyon messze van a lakásához, úgyhogy fél­napba is kerül, mig a felesége szombatonként, vagy hétfőn vásárlásait elvégezheti. Azt is nehez­ményezi, hogy a lakásához közel levő fűszeres­nél tartozása van és eddig oáafncttc a tíz pen­gőket, amiért viszont újabb hitelt is kapott. Most kénytelen Róna Lajosnál vásárolni és akár van szükséglete, akár nincs, tiz pengőt kell el­vásárolnia. Ugyanekkor a régi tartozásra is kell fizetnie. Beszéltünk a másik céggel is, ahol ugyancsak újpesti botettávaI fizetnek szombatonként. En­nél a cégnél igen rövid, de annál jellemzőbb fel­világosítást adtak: az ilyesmit megcsinálja az ember, mert kénytelen rá, de úgy érzem, nem illik róla beszélni, bár annál mindenesetre jobb, mintha az ember elküldeni a munkásokat.., Azt beszélik egyébiránt Újpesten, hogy az újpesti bolettát még számos más munka­adó fogja bevezetni. A munkások kénytelenek lesznek rjjfogadni, mert ez mégis csak jobb, mint a munkátlanság, amelynek manapság sajnos nagyon is ki van léve a munkásember. Mnidenesetre azért irtuk meg, hogy felhívjuk rá az illetékesek figyelmét, mert könnyen megtörténhetik, hogy ezekkel a magánosok által kibocsátott „bolettával“ vissza­élés fordul elő, amit ma még talán egy rendelet­tel, vagy más módon meg lehetne akadályozni. CSiilíM villany- háztartási cikkek, rádiókészülékek és alkatrészek es legolcsóbban és legjobb kivitelbon B‘ arta * Társa villanyszerelési és rádió­­cikkek nagykereskedése újpesti fiókjában Árpád-ut 60. beszerezhető Képes árjegyzékeinket díjtalanul küldjük! PANNÓNIA ÜH 8&5f 6YÖBI VÖRÖS MISI MUátSAK-ÁJh Kompjárat Újpest Zsilip-utca és Róimifördő között személy- és kocsiforgalomra reggel i> órától idényszerű­­leg szeptember 15-ig negyedórás járatokban. Csatlakozás Újpesten a 87-es villamoshoz, tlómaiíürdön a MFTK Kzemélygőzösökhöz cs a IlEV-hcz. Nagyobb szállítmá­nyok, helybeli vontatások, kirándulások elintézése vé­gett érdeklődni lehet a zsiliputcai xévielügyelőlegünkön.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék