Ujság, 1930. december (6. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-25 / 293. szám

Csütörtök, 1030 december 25 ÚJSÁG A Verschönerungs-Comission jelentése s Igen érdekes az a harminchárom pont, amelyikben a Versohönerungs-Commis­­sion 1827 ben közzétette, hogy húsz esz­tendei munkásságává] mit valósitott meg programmjáltól és mit nem: 1 Uj színház épilése. — Megtörtént. 2. A régi várfalak és kapuk lehordása. •— Megtörtént S A rokkantak palotájának hátsó fa Ián levő privéték eltávolítása. — Nem történi meg. 4. A kovársmiihelvpk eltávolítása a leglátogatottabb utcákból. — Részben megtörtént. 5 A vágóbidaknak a város távolabb eső részeibe való áthelyezése. — Megtör tént. 6. Uj cs. és kir. hajózási hivatali épü­let emelése olvan helyen, amely a forga lomra kevésbé káros — Megtörtént 7. A halpiac szabályozása. — Megtör tént. 8. A fuvészkert áthelyezése a város kö/epérő! az országúira. — Mgtörtént. 9. Uj kir sóhivatal építése a város alsó részében — Megtörtént. 10. A városhoz tartozó puszta telkek bérbeadása, megművelés és termékennvé tétel céljából. — Nagyrészben megtör tént. 11. A hóhérlakás kihelyezése a város határán kívülre. — Megtörtént, 12 Az éptiletfnkereskedők megrend szabálvozáa, — Megtörtént. 13 A szénpiac megtisztítása a mészár székektől és mutatványos bódéktól. — Megtörtént. 14 A vesztőhely elhordása a paraszt piacról és a kaloda elhordása a halpiac ról — Megtörtént 15. Az üllőiuti fasor továbbültetése *— Megtörtént. 16 Uj utak kijelölése a város vonalain kívül — Részben megtörtént. 17. A molnár és halastó befejezése, — Megtörtént. 18. A Dunapart szabályozása és búr kolása — Nagyrészt megtörtént 19 A parkok és utcák fejlődése és ki kövezése -r Megtörtént. 20 A szükséges kivezető csatornák, ki Ó&ilése a városból a Dunába. — Megtör tént. 2t. A dwnnparti sétautak kiszélesítése Nem történt meg. 22 Az utcák és házak szabályozása a városban és külvárosban. — Lehetőség szerint és a helyi viszonyokhoz képes! megtörtént. 23 A Redout építésének befejezése. — Még nem történt meg. 24 A Városligetnek rendes terv szerint való beültetése. — Részben, megtörtént 25. Plébániatemplom építése a Lipót-. és a Ferencvárosban. — Megtörtént. 28. A szervita atyák áthelyezése a lipótvárosi plébánia kezelésébe. — Még nem történt meg. 27. A piarista atyák és gimnáziumok áthelyezése a szervita atyák kolostorába. — Még nem történt njeg. 28 A szervita atyák kertjének meg szüntetése hogy a rokkantak palotájának Szabadabb tér maradjon. — Még nem történt meg. 29 Mérlegház építése. — Még nem tör­tént meg. 30. Városház építése a piaristák kó lostorából és a mostani városház lebon tása. — Még nem történt meg. 31. Általános munkásház építése. — Mun kában. 32. A polgári lövészekért áthelyezése fclknlmasabb helyre. — Restaurálták. 33 A kis Rákospatak szabályozása. — Még nem történt meg. Megalakul a Közmunka­tanács A Józsefváros lassú és fokozatos fej lödése 1870 ben kezdett gyorsabb iramot venni Az 1808 han alakult pesti „Ver schönerungs-Commission“ feloszlott és helyét elfoglalta a Közmunkatanács. amelyet Andrássy Gyula gróf hivott életre. Andrássv Gyula miniszterelnök volt egyúttal a Közmunkatanács első el nőké is. Három év múlva megtörténi Pest, Buda és Óbuda egyesítése, amely azután lendületbe hozta az uj székes főváros fejlődését az egész vonatoni A Köz.munkatanács első teendője Volt a leendő világváros terveit elkészíteni és ezzel véget vetett a régi patriarchinlis világnak, amikor mindenki úgy épitell házat és oda, rhova akart. Ekkor jelöl-A Pannónia szálloda, ezelőtt „Griff" is a Nemzeti Színház a 19-lk században A legrégibb pesti szállá: a Pannón Vili., Rákóczi-ut 5. Történelme, tradíciója, patinája van en nek a kedves, tinóm, előkelő szállodának, melynek falai még mindig a rokokó-, a bi dermeier korok becsületes és ti-zla hangul:) tát varázsolják az agyonkulturáli, technikai vívmányokkal tulspékelt városba. Itt van a főváros szivében, a régi Nem /.éti Színház lebontott falainak a tőszóm szédságában és bár előtte viharzik az élet tempója, bár minden elképzelhető kényelem megvan odabenn — mégis úgy érzi min denki. hogv egy darab szép, dicsőséges múl tat reprezentál a Pannónia. Valamikor, a mull század első felében a Griff-fogadó volt a mostani Pannónia szálló helyén 1808 bán került a 72 szobás kedvelt fogadó Langheinrich András és a Glück család birtokába. Mostani tulajdonosa, C,törte Frigyes m kir. konuányfötanácsos ekkor már tele volt fia latos ambícióval, tudásvággyal és 1874-ben neki is indull a nagyvilágnak, hogy lásson, tapasztaljon, megismerje a szakma fej'ődé­­sél nyugaleurópai sfilusi tanuljon Két évig utazol! az ifjú Glück F ' —es. Bejárta és megismerte Svájcot, Németországot. Angliát. Olaszországot, Hollandiát és fiszakamerikál és amikor hazatért, nagybátyja. Langbein rich András mellett vezetője lett a Pannónia szállodának. Egv évvel később már Glück Frirves a tulajdonosa az előkelő szádónak. Mindenki szereti, tiszteli a fáradhatatlan, agilis, szép te.helsésff! fiatalembert, aki nagy kedvvel és ambícióval fogoft hozzá a szá'ló átépítésé hez. megnagvobbifásához. A 72 szoba he­lyére százlizenölszohás nagyszállót épületeit Glück Frigyes ériékes külföldi tapasztalaiéi­nak felhasználásával és ő volt az, aki a bu­dapesti szállók között elsőnek vezette be a villanyvilágítást és részben a központi fű­tést. Éttermei fogalommá lettek Budapesten. Neki volt mindig a legjobb szakácsa, a Pan­nóniában lehetett mindig a legizletesehb ételeket kapni. És Radics Béla, a kitűnő és nagyhírű cigányprímás remek muzsikája mellett mindenkor nagyon jól érezték ina gokat az igazi magyar urak, akik szerették a jó kosztol és a zamatos, nagyszerű boro kát, akik fenséges, felejthetetlen napokat leütöttek mindig a fővárosban, ha unalmuk han felruccantak néha-néha. A Pannónia élete szoros összefüggésben van a mull szá zad második felének majdnem mindegyik jelentős politikai eseményével, innen indul lak első beszédjüket mesiarlani az ifjú hon alyák és a Pannónia elöli állottak a lég szebb magyar fogatok, amikor a báli szezóti megkezdődön a fővárosban. A Pannónia valóban kedvelt találkozó helye voll a múltban és az a jelenben is a vidék előkelőségeinek, főképpen a főpapság, a földbirlokosok. főispánok és a vármegyék vezelő tisztviselői, országgyűlési képviselők kere-ik fel a Pannóniát, melv kellemesen é­­lökélelesen pótolja otthonuk minden szép ségét és kényelmét Ma már gyakorta talál kozunk az irodalom, a művészei kiváló re prezentánsaivnl is a Pannóniában és kei) veit szállója lett az ipar és kereskedelem elő kelőségeinek is. Minden túlzás nélkül meg lehel állapítani, hogv a szálló nagyon sok politikai és társadalmi esemény színhelye volt. A szálló általában családi jellegű és min' ilyen az egész Nagy V!>'»-*»ro<-záwn jól is mert 1927. évben Gliick Frigyes nag\ áldozatok árán a modern kor igényeinek megfelelően átalakíttatta a Pannónia szálló! az egész, épületben bevezette a központi fü tést és a folyó meleg- és hidegvizet. Égve* szobákat fürdőszobával bövitett és külön fürdőket is szereltetett fel. .Ma már idegenforgalmi szemnontból is egyik legjelentősebb szállója a Pannónia a magyar fővárosnak. És ha a Grassalkovich telken újra felépül- a Nemzeti Színház — a régi szép idők minden hangulata és mosolya visszatér majd erre a környezetre, melynek felvirágzásába, fejlődéséire nem kis mérték j ben avatkozik be Glück Frigyes urr szálló I dája, a Pannónia. ___________7S- _________—fM—h lék ki a mai Nagykörút helyét, amelyet röviddel később már építeni kezdtek. Közben azonban egyre építették « szebbnél szebb középületeket és magán­házakat. 1881-ben építették a sebészeti klinikát, majd az Üllői-ut és Stáció-utca (Baross-ulca) közölt! telken felépítették a bonctani intézetet. Amikor a sebészeti klinika háta mögött a belgyógyászati klinika is elkészült, vasráccsal vették kö­rül a hatalmas telektömböt, amelyből a mai belső klinikai telep lett. A régi Műegyetem 1882-ben építették föl a Muzeum-kőr­­uton a Jőzsef-müegyetemet. A helyen azelőtt a füvészkert volt, amelyet a nyolcvanas években telepítettek ki a Ludooika Akadémia szomszédságába. Rövid ideig itt voll az állatorvosi fő­iskola is. Ide épült a Műegyetem vörös­téglás hatalmas épülete, a melléképüle­tekkel, majd amikor az épületkomple­xum a Műegyetem céljaira kicsinek bi­zonyult, felépítették a Lágymányoson a mai műegyetemi telepet és a régi mű­egyetemet a tudományegyetem bölcsé­szeti fakultásának céljaira engedték át. Ma is ezt a célt szolgálja. Az uj Közmunkatanács tervei alapján csakhamar megindult az építkezés az egész fővárosban. Az Andrássy-utat már 1876-ban megnyitották és 1885-ben ke­rült a sor a Jázsef-kőrut és Ferenc-körut kiépítésére. A Teréz-körut és Erzsébet­­körut ekkor már elkészült, a Józsefváros gyors kiépülése elé azonban váratlan akadály gördült. Évekig tartó építkezési és gazdasági válság volt. Hatalmas va­gyonok urai lettek koldusszegények és az amerikai méretekben megindult épít­kezés egyszerre megállóit. A város min­den pontján abbamaradtak a megkezdett építkezések és hosszú ideig álltak érin­tetlenül az állványokkal körülvett tégla­falak. A kilencvenes években igen nagy erőfeszitésckkel megpróbálták tovább fejleszteni a József-körut kiépítését, azonban tulajdonképpen csak 1896-ban a millenáris esztendőre készült el teljem sin a József-körut. Kiépülnek a körutak .4 József-körut és Üllöi-ut sarkán ál­lott hosszú ideig a Gschwipdt-féle szesz­gyár épülete, amelyik fennállása idején az egész környék fejlődésére bénitólag halott. A szeszégetés szaga és a gyár gő­zölgő kéményei az egész környéken érez­hető volt és az emberek igyekeztek mi­nél távolabb levő helyen építkezni. A "vár környékén csak apró földszintes kis munkásházak voltak. Amikor a gyá­rat kitelepítették a soroksáriuti gyár­övezetbe, annak dacára, hogy a telep hosszú ideig beépítetlenül állott, mégis fejlődésnek indult a környék és a Kis­­faíudy-utcábán kezdtek nagy bérháza­kat építeni. Ma már a Gschwindt-gyár telkén a hatalmas modern mozi mellett gyönyörű bér házak állnak. — Patinás cége a Józsefvárosnak az 1872-ben alapított llovszky János cég, amely 57 európai gyárral és két japán I gyárral tart konzumösszeköttetést. A cég porcellán- és üvegdolgai gyönyörűek és mintaterme látványosság. Vevőköre az egész országra kiterjed. A cég feje a köz­életben, különösen a várospolitikában is közhasznú tevékenységet fejt ki. Fuvarosvllág a régi József­városban A régi Józsefváros hírességét és jelle­gét a fuvarosok és bérkocsisok adták meg. Ezen a vidéken telepedtek le az összes fuvarozási emberek. Egyre-másra épültek a földszintes istállóházak és a kerület lakosságának nagyrésze fuvaro­zásból élt. Aki Pestről vidékre akart utazni, elment a Józsefvárosba, végig­alkudta az összes fuvarosokat és aki a legolcsóbb volt, annak a fogatát vette igénybe. A rendes posta kocsijára tokom kívül különösen a környékbeli falvakba omnibusz járatok indultak a hatvani ka­putól vagy a hatvani vámtól. Négy- és hatlovas határok álldogáltak ott utraké-A Pannónia szálloda zna

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék