Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-01 / 100. szám
2 csönfelvételhez folyamodnia. A hiány nagyobb része az állami adósságok szolgálatára át nem utalt pénzeknek újból kölcsönként való felvétele útján fedeztetik. Áttér ezután a jelentés az állami üzemek folyó évi kezelésére és megállapítja, hogy ez a múlt évhez viszonyítva a február végéig terjedő nyolc hónap ideiglenes adatai szerint bizonyos javulást mutat, amennyiben a rendes bevételek 9 százalékkal emelkedtek, míg a kiadások csak 2.9 százalékkal növekedtek, úgy hogy az egyenleg kedvezőbb és azonkívül kevesebb kölcsön is vétetett fel: összesen: 287.7 279.7 270.4 Bevételek: Tényleges költségvetési bevételek .................... 253.4 231.7 230.5 Egyenleg: —34.3 —48.0 —39.9 Hitelműveletek: kincstár által nyújtott Előlegek .................... 42.1 48.0 38.1 Bankoknál elhelyezett kincstárjegyek .... — 5.0 — Az Államvasutak veszteségei jelentékenyen csekélyebbek a tavalyiaknál s a posta, távirda és távbeszélő feleslegei nagyobbak. A vasgyárak azonban nagyobb veszteséget tüntetnek fel. Február végén az adóhátralékok álladéka 282 9 millió pengő volt, az 1935 február 28-i 290,6 millió pengővel szemben. A tartozások az év folyamán 22 millió pengővel 169.2 millió pengőre csökkentek. A külföldi hosszúlejáratú adósság állaga az utolsó negyedben csaknem teljesen ugyanazon a szinorancin maradt (918 millió , márc. 31-én). A belföldi hosszúlejáratú adósság ebben az időszakban 0.9 millió pengővel 110.6 millióra csökkent. A külföldi függő adósság is csökkent 1.1 millió pengővel 349.1 millió pengőre, viszont a belföldi függőadósság 2.1 millió pengővel 345.4 millióra emelkedett. Az 1935 március 31-i állapottal szemben a külföldi függőadósságnál úgyszólván semmi változás nincsen, azonban a belföldi függőadósság 76.7 millió pengővel (26 százalék) emelkedett. Az állami garanciák változatlanul 101.4 millió pengőt tesznek ki. Valuta- és pénzügyek A Nemzeti Banknak az utóbbi negyedévre készített jelentései szerint a bankjegyforgalom 6,11 százalékkal magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában volt. Az emelkedés április két hetében csak 3 százalék volt, ami hozzávetőleg a nagykereskedelmi index emelkedésének felel meg. Az államnak a bankkal szemben fennálló adóssága programmszerűen emelkedik, amint a gazdaadósságok rendezési terve alapján folyósított előlegek igénybevétetnek. Ez az adósság jelenleg 80.5 millió pengő, az 1935 március 31-i 58.5 millióval szemben. A Magyar Nemzeti Bank és az Olasz Nemzeti Bank között — a Nemzetközi Fizetések Bankjának, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére az 1931. év nyarán nyújtott hitelekben résztvevő központi bankok hozzájárulásával — egyezmény jött létre, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank visszafizeti az Olasz Nemzeti Bank részesedési összegét azokból a líra-egyenlegekből, amelyek az Istituto Nazionale per i Combi con l'Estero-nál rendelkezésére állnak. Az egyezmény megkötésének időpontjában az Olasz Nemzeti Bank követelése 1,159.546 aranydollár volt. Ennél a tranzakciónál az átszámítási árfolyam az aranyparitás-árfolyam lesz. A jelentés időszakában ezen egyezmény alapján visszafizetés még nem történt. A Nemzetközi Fizetések Bankjának, valamint a Nemzeti Bankoknak összes követelése ebben az időpontban 16,5 millió aranydollár volt. Az összes forrásokból származó devizabevétel a folyó év első negyedében 32 százalékkal, a kiutalás pedig 24 százalékkal volt magasabb, mint 1935 megfelelő időszakában. Az emelkedés legnagyobb része a klíringszámlákra esik, vagyis nem folyt be tényleg deviza, hanem csak elszámoltatott. A kivitel Németország felé továbbra is emelkedett és a folyó év januárjában rés februárjában a magyar összkivitelnek körülbelül 35 százalékát tette. A pengő elleni kivitel erősen csökkent. Mint ismeretes, az exportőrök kiviteli felárat kapnak pengőben, ami az importőrök részére kiutalt devizák után felszámított felárból nyeri fedezetét. A múlt év novemberében a kiviteli és behozatali felárak egységesülettek, amiről az előző jelentés már részletesen beszámolt. Július—február 1935/34 1834/35 1833/34 Kiadások: millió pengő Tényleges folyó költségvetési kiadások .... 273.7 259.3 255.6 Tényleges folyó kiadások, a havi költségvetéseken felül ............................ — 2.0 — Elhalasztott folyó költségvetési kiadások . . . • — — 1.8 Tényleges költségvetési beruházások .................... 4.6 8.1 8.4 Tényleges beruházások kölcsönökből .................... 4.8 4.6 1.0 Elhalasztott beruházások . —— —A kincstárnak visszatéríttetett ............................ 4.6 6.7 3.6 Javult a gazdasági helyzet A termelésből és kereskedelemből származó bruttó nemzeti jövedelemnek adatai, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak a havi nagy ÚJSÁG PÉNTEK, 1936 MÁJUS 1 kereskedelmi árindexe évi átlagaira vonatkozó adatait ismertetve, kiemeli a jelentés, hogy ezek szerint az adatok szerint a nemzeti jövedelem 1933-ban érte el a legalacsonyabb színvonalát, attól kezdve pedig 1935-ig 21,2 százalékos emelkedést. Ugyanebben az időszakban a nagykereskedelmi index 17,1 százalékkal emelkedett. 1933 és 1934 között az őstermelés, ipar és közlekedés javait, a kereskedelem 1931-ben még mindig hanyatlást mutatott, 1935-ben azonban javult. 1935-ben pengőértékben a bányák termelése az 1929. évi színvonal 92 százalékára emelkedett, az iparé annak 76 százalékára, a mezőgazdaságé 60 százalékára, a kereskedelem és közlekedés pedig 75 százalékára Az 1935. évi összejövedelem az 1929. évi jövedelemnek 68,8 százaléka, az 1935. év átlagos árszínvonal pedig az 1929. évi árszínvonalnak 73,5 százaléka volt. Az idegenforgalom Magyarországban növekedőben van. A Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal becslései szerint külföldi látogatók bruttó kiadásai Magyarországon 1935-ben körülbelül 32,5 millió pengőt tettek, az 1934. évi 26 millióval szemben. 1934-ben majdnem az egész összeg és pedig 25 millió pengő, zárolt pengőegyenlegekből származott, tehát külföldi deviza nem folyt be. 1935-ben a zárolt pengőegyenlegekből származó összeg 17 millió pengőre csökkent. Mostanáig Magyarország többet költött külföldi utazásokra, mint amennyit a külföldi utasforgalomból bevett, jobb likvidítós a bankoknál A jelentés azután áttér a vezető budapesti bankok 1935. évi mérlegeire és megállapítja, hogy ezekből nem tűnik ki tisztán, hogy a pénzintézetek mily mérvben részesültek az üzleti élet bekövetkezett felendülésében. Általában az 1934. év végétől az 1935. év végéig beállott változások nem voltak jelentékenyek A készpénz és rövidlejáratú követelések emelkedtek, míg a zálogkölcsönök és más követelési tételek csökkentek. A leszámítolt váltók valamivel emelkedtek, azonban az egyéb tartozások tétele csökkenést mutat. A jelentések szerint a likviditás javult, a leírások pedig valószínűleg nagyobbak voltak, mint az adatok jelzik. A pénzintézetek mérlegei nem tartalmazzák a Nemzeti Banknál visszleszámítolt váltókat, miért is a leszámítolásokban a jelentések szerint beállott változások nem mutatnak teljes képet. Ismerteti ezután a jelentés a földhitelintézetek fúziójára vonatkozó törvényjavaslatot, rámutatva, hogy a fúzió üdvözlendő, mert javítja a magyar földhitelintézetek helyzetét, az ügyvitel terén is takarékosságot jelent és egyben további lépést jelent az ország bankmechanizmusának, a kormány által is szükségesnek tartott összevonása, valamint a költségek csökkentése tekintetében. Végül beszámol a jelentés az 1935. évi március 24-én aláírt és az 1934. évi római egyezményeket kiegészítő pótjegyzőkönyvek tartalmáról, továbbá az 1934. évi egyezményben feltüntetett évi búza- és lisztkvóta kiegészítő részének átvétele iránt Ausztriával, valamint fizetési egyezmények tárgyában Nagy-Britanniával, Görögországgal, Csehszlovákiával és Romániával e jelentés időszakában folytatott tárgyalásokról. Eltemették Fuad királyt „Meghalt a nép atyja, a mi tiszta és igaz királyunk** — kiáltotta a nép a kairói utcán Kairó, április 30. Az egyiptomi főváros még nem látott olyan gyászpompát, mint amilyennel Fuad királyt temették csütörtök délben. Az elhunyt uralkodót a sivatag szélén épült El Rifai-mecsetben helyezték örök nyugalomra s az Abdin-palotából a mecsetig vezető kilenckilométeres útvonalon közel félmillió ember szorongott, hogy búcsút vegyen a népszerű királytól. A koporsót, amelyet az egyiptomi zászló borított, középen az elhunyt király kardjával, egyiptomi tengerészkatonák hozták ki az Abdin-palotából. A koporsót vivő ágyútalpat telivér arab paripák vontatták. Abban a pillanatban, amikor a gyászmenet elindult, a palota előtti térségen felvonult ütegek díszlövést adtak. A gyalogos zászlóaljak és lovasosztagok katonái levegőbe dobták fegyvereiket. A koporsót kisérő díszőrség egymagában öt kilométer hosszú volt. Az egyiptomi hadsereg valamennyi csapatteste képviseltette magát. Közvetlenül a koporsó mögött a királyi hercegek haladtak s mögöttük az angol főbiztos következett, utána pedig a királyi udvartartás tagjai, a diplomaták, az egyiptomi politikai, gazdasági és pénzügyi élet kiválóságai, stb. stb. Amerre a gyászmenet elhaladt, a százezrekre menő tömeg ősi sirámokban tört ki s a jajveszékelés helyenként valósággal hisztériás jelleget öltött. — Meghalt a király, a nép atyja!— kiáltották. — Meghalt a mi tiszta és igaz királyunk. Az El Rifai-mecset előtt ötven, talpig feketébe öltözött siratóasszony vette át a koporsót. Abban a pillanatban, amikor a koporsót a kriptába engedték, Kairó utcáin a fáraók idejéből visszamaradt ősi szokás szerint hét bikát öltek le s az állatok húsát szétosztották a nép között. Magyarország részvéte Az egyiptomi közvéleményben mély visszhangra talált, hogy Magyarország kormányzója nemzeti szinű szalaggal ékesített koszorút tétetett rá a király koporsójára és hogy háromnapos hivatalos gyászt rendelt el Magyarországon. A magyar kormányt a temetésen Páthy László főkonzul képviselte. Faruk király útban hazafelé Párizs, április 30. (Havas.) Faruk király Londonból Kairóba való útján csütörtök este 10 órakor az úgynevezett Bombay-expreszszel ideérkezett. Farukot a pályaudvar kis fogadótermében Lebrun köztársasági elnök és Flandin miniszterelnök képviselői üdvözölték. Este 11 órakor, amikor az expressz tovább indult Marseillebe, a közönség lelkesen ünnepelte Faruk királyt, Egyiptom alkotmányos királyát. A király pénteken Marseilleből a Viceroy of India hajóval utazik tovább Egyiptomba. Darányi Kálmán - Darányi Ignácról Két miniszter, a földmivelésügyi és igazságügyminiszter beszélt a felsőház bizottsági ülésének telepítési vitájában A felsőház egyesített bizottsága csütörtökön délelőtt folytatta Oswald István elnöklésével a telepítési törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen megjelent Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter és Lázár Andor igazságügyminiszter is. A földmivelésügyi miniszter beszéde Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter szólalt fel elsőnek. —• Többen felvetették a kérdést —– mondotta —, időszerű-e a javaslat, vagy sem. Széchenyi Aladár gróf azt mondotta, hogy negyven évvel ezelőtt, amikor Darányi Ignác telepítési javaslatát benyújtotta, akkor volt aktuális. A miniszter osztotta ezt a nézetet, mert, ha a Darányi Ignác-féle javaslat akkor törvényerőre emelkedik, a háború után a földreform másképpen alakul. Lehet, hogy a telepítés kérdésénél mellékesen politikai jelszavak játszottak közre, de a társadalom is sok hasznos gondolatot vetett fel. Foglalkozott ezután a miniszter az egyes felszólalásokkal. A kisbirtokok megerősítésére és számuk szaporítására szükség van. A kisbirtokososztály a legerőteljesebben beáll a magántulajdon szentségéért harcoló frontba. Nem helyes a kérdést politikai szempontból tárgyalni, bár a tanácskozás során politikai szempontok is felvetődtek. Meggyőződése, hogy amikor még nem dörömböl az ajtókon az erős szükséglet, akkor kell az ilyen javaslatokkal előállni. Amikor az előtt állunk, hogy a legközelebbi képviselőválasztásnál a titkos választójog érvényesüljön, nagyon helyes, ha ezekben a kérdésekben rend lesz. Ez a javaslat láncszeme a gazdaadósság rendezésének, a hitbizományi törvényjavaslatnak. A legnagyobb készséggel járul ahhoz, hogy az érdekképviseletek által előadott panaszok, aggályok és javaslatok honoráltassanak. Reméli, hogy az 1920-as földreform teljes képét megláthatják az OFB likvidálásánál. A LEBOSz-követelések tekintetében a külföldi hitelezőkkel való megegyezés előtt nem lehet teljes nyugalmi állapotot teremteni. Helyes, ha anyagilag és szellemileg megfelelő embereket és arra érdemeseket kíván földhöz juttatni a javaslat. Ellenzéki oldalról merült fel az örökbérletre vonatkozó kívánság, most a miniszter a felsőházra bízta, milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Osztotta Teleszky János aggodalmát, hogy a mezőgazdaság helyzete nem stabil. Azt hiszi, hogy most olyan korszakba megyünk át, amelyet teljesen nem ismerünk és nem ismerhetünk. A függőség kérdésében legfeljebb kvalitatív különbség lehet a bankoktól függőség és az államtól való függőség között. Arra a kijelentésre, hogy a javaslat egyik láncszeme a kormány diktatórikus törekvéseit szolgáló javaslatoknak, a miniszter kijelentette, hogy az ellenzék minden nap azt mondja, hogy a kormány diktatú rára törekszik, a kormány viszont azt mondja, hogy nem törekszik. Az egész világon a háború és forradalmak után bizonyos centrális törekvések érvényesülnek. Ezekre szükség van. Nem helyes az az álláspont, hogy ne a felelős miniszter, de a törvényhozás, vagy a bíróság végezze az egyeztetés feladatát. A szerveknek egészen más szerepük van. A jelenlegi jogi helyzetben az adó- és illetékhátralékok fejében elárverezhető az ingatlan. A jövőben is csak arra kötelezhető a hátralékos, hogy amennyiben egy és negyed évig nem fizette meg az illetékhátralékot, ennek ellenértékét természetben adja le. A népesedési kérdésre, a munkaalkalmak nyújtására, valamint a belső és külső vándorlás kérdésére statisztikai összehasonlításokat nehezen lehet tenni. A miniszter ezután kérte a javaslat elfogadását. Az igazságügyminiszter felszólalása Lázár Andor igazságügyminiszter szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy a megszorítás felesleges, mert az alkotmány jogforrási rendszere szerint természetes, hogy az alsóbbrendű jogszabálynak, amilyen a rendelet, egész jogrendszerünkkel összhangban kell állania. A javaslatot ezután az egyesített bizottság általánosságban elfogadta. A részletes vitában Khuen-Héderváry Károly gróf, Prónay György báró, Purgly Emil, Juhász Andor, Széchenyi Aladár gróf, Liptay László, Kornfeld Móric báró, Pap József, Jankovich-Bésán József gróf, Lázár Ferenc, Somssich László gróf, K. Mándy Samu, Teleszky János, Wekerle Sándor és Waldbott Kelemen báró szólaltak fel. Az I—15. szakaszt az előadó módosításával fogadták el, uj 16. szakaszt illesztenek be és a régi 16. szakasz helyett uj 17. szakaszt fogadtak el, a 17-et és 18-at összevonták. A 29. szakaszig változatlanul fogadták el a javaslatot, a 29. szakaszt Wekerle Sándor módosításával. A többi szakaszt egyes új indítványokkal fogadták el. Végül a földművelésügyi miniszter felvilágosításai után a bizottság a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta és a plénumban való előadásával Khuen-Héderváry Károly grófot bízta meg. 2000 vagon rothadó burgonya, súlyra eladott tojás és egyebek a főváros közélelmezési bizottsága előtt A főváros közélelmezési bizottságának csütörtök délutáni ülésén, amelyen Lamotte Károly dr. alpolgármester elnökölt, Rosta tanácsnoknak a közélelmezési helyzetről szóló jelentését vitatták meg. Pakány Ferenc szerint az élelmiszereket túlságosan terhelik azok a költségek, amelyek a főváros pénztárába folynak be. Deutsch Jenő megállapítása az, hogy a fővárosnak kötelessége az élelmiszerárak kialakulására befolyást gyakorolni. Staub Elemér azt fejtegette, hogy a magas élelmiszerárak elsősorban a természetfeletti erők közrejátszásának következményei. Az export érdekében inkább az ország lakosai hozzanak bizonyos áldozatokat, mert az exportlehetőségek maximális kihasználása az országra nézve egyenesen életkérdés. Azt a furcsa állítást kockáztatta meg, hogy a kereskedelemnek is van némi része az élelmiszerárak megdrágításában. Vass Imre szerint körülbelül 1500—2000 vagon rothadásra ítélt burgonya van az országban, de nem a közvetítő kereskedelem spekulációja következtében, hanem a termelők tartották vissza a burgonyát. Helytelen a tojásnak súly szerinti árusítása, mert ez drágulást idéz elő. Rosta János dr. bejelentette, hogy a burgonya irányárak eltörlését azért indítványozta, mert az úgynevezett Ella-burgonya vidéken mázsánként 5,50 pengő és Budapesten a nagykereskedői ára még mindig 13 pengő. Zsírolvasztó üzem létesítésére a főváros most magánvállalatnak akar engedélyt adni. Eredetileg ezt az üzemet maga a főváros óhajtotta megvalósítani. Usetty Béla dr. helyesnek tartja, hogy a zsírolvasztást nem teszik monopóliumé. Megfelelő garanciákat követelt. Deutsch Jenő, Vass Imre, Sárkány Ferenc és Staub Elemér szólalt fel, majd Temesváry László közölte a bizottsággal, hogy német zsírexport-kontingenst az új vállalat semmikép sem kaphat. A bizottság hozzájárult a zsírolvasztó berendezési engedély megadásához. Az őstermelőknek a jövőben megengedik, hogy a nagyvásárcsarnok előtti téren kívül a ferdinánd téri, valamint a Martinovits téri piacon, továbbá Óbudán, a Kórház utcában és végül a Budagyöngyénél lévő piacon is árusíthassanak. A csehszlovákiai Phönix ügye Prága, április 30. (Zrt.) A csehszlovák kormány csütörtökön hivatalos közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy a csehszlovák hatóságok a legszigorúbban folytatják a vizsgálatot az osztrák Phönix összeomlásával kapcsolatos rejtélyek tisztázása érdekében. A nyomozás kiterjed a bécsi vizsgálatnak arra a megállapítására is, hogy az osztrák Phönix „rendkívüli kiadások* címén 4,5 millió schillinget utalt át titokzatos célból Prágába. Hodzsa miniszterelnök a szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy a csehszlovákiai Phönix új igazgatósága a kormány hozzájárulásával a legközelebbi napokban tisztázni fogja, kell-e és ha igen, mikor továbbfizetni a biztosítási díjakat.