Ujság, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-01 / 121. szám
Budapest, 1937 kedd, június 1 Ára 120 Ke. XIII. évfolyam, 121. szám ELIIFIZETÉSIXRANC Egy Hónapra....................4.80 pengő Ausztriában egy hóra S Schilling Egyet szám óra Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap ló ült. vasárnap ................................. 32 HU. Hétköznap Wienben .. 24 Grosehen Ausztria egyéb helyein 30 Grosehen Vasárnap....................... 40 Grosehen Megjelenik vasárnap és Ünnepnap utáni napok kivételével minden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi utca 8-10 TELEFON: *1-207-57 1-207-56,1-207-55,1-207-54 Budapest 02, postafiók 282 FIÓKKIADÓHIVATAL KULCSÖVKÖNYVTÁR (Tel.: 1-318-24) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA (Telefon: 1-316-28 és 1-410-84) Erzsébet-kiírt 4*1 (Royal-építet) Végsőkig feszült az európai helyzet a „Deutschland" és Almeria bombázása miatt A spanyol vizeken tartózkodó „Deutschland" páncélos cirkáló fedélzetén 24 matrózt megölt, 83-at megsebesített a spanyol kormányrepülők bombázása. Németország megtorlásképpen hadihajóival bombáztatta Almeria kikötőjét. A bombázás nagy kárt tett a városban és sok halott és sebesült áldozata volt London, Párizs, Genf és Roma páratlan izgalommal várják az eseményeket Ama tizenegy hónap alatt, amióta a Spanyol félsziget egy nép „vérző miréná“-jának tragikus látványát mutatja, nem egyszer lehetett azthinni, hogy a délnyugateurópai latin nemzet testvérharca az egész emberiség öldöklésévé fajul. Közel egy esztendőn keresztül mégis sikerült elkerülni a tátongó szakadékot, Európa felelős vezetői — szinte a végső pillanatban — elég józanok voltak ahhoz, hogy a sötétbe, a megsemmisülésbe való ugrástól visszariadjanak. Míg most, 1937 májusának ezen az utolsó napján, mindenképpen az volt az érzésünk, hogy az emberiség „könyökével súrolja" a katasztrófát. Kétségtelen, 1918 óta sokszor leírtuk és mondtuk azt, hogy a helyzet válságos, végzetesen kiélesedett. De soha ennyire, mint most, még nem fenyegetett elemi erejű kirobbanással. Őis elkerülhetetlen volt, hogy az ember 1914-nek ama „különös nyáréjszaká“jára gondoljon ezen a tavaszutói napon. Emlékezetes, hogy a spanyol polgárháború legelső fázisában azok az államférfiak, akik eleve látták a veszélyt, amit a szembenálló frontok hatalmi érdekeinek ellentéte jelent, nemzetközi mozgalmat indítottak arra, hogy a Pireneusok tüzét elszigeteljék. Ezt a célt semlegességgel, helyesebben a be nem avatkozás elvének kimondásával és gyakorlati végrehajtásával akarták elérni. Hogy a benemavatkozás körül hónapokon keresztül milyen kétségbeejtően szőrszálhasogató viták folytak és hogy közben a spanyol nép hogyan gyilkolta egymást, arról most fölösleges beszélni. Néhány hét előtt mégis létrejött a benemavatkozási megállapodás, amelynek értelmében európai hatalmak egész sora köztük Anglia, Francia, Német és Olaszország — tengeren és szárazföldön haderejével ellenőrzi a Spanyolországba vezető utakat és megakadályozza, hogy oda idegen segítség a polgárháború bármelyik hadviselő fele részére bemehessen. Ilyen hivatalos nemzetközi ellenőrzést fejtett ki a Deutschland német páncélos cirkáló is, amely szombaton Ibizában, a felkelők kikötőjében horgonyzott. Ott történt az, hogy a valenciai spanyol kormány két repülőgépe bombákat dobott a német hajóra, amelynek fedélzetén és helyiségeiben nagy pusztítást okoztak a levetett bombák. Huszonnégy német tengerész halt meg és nyolcvannégy megsebesült a bombázás következtében. A valenciai spanyol köztársasági kormány ugyan arra hivatkozik, hogy a repülők azért dobtak le bombákat, mert a hajó lőtt rájuk, ezt a magyarázatot azonban — mint a párizsi és londoni lapok visszhangjaiból kitűnik — egyelőre sem a francia, sem az angol közvélemény nem fogadja el. A Deutschland ibizai bombázására válaszul német hadihajók ágyúi hétfőn reggel lőtték a valenciai spanyol kormány fenhatósága alatt levő Almeria kikötőjét. Ugyancsak az ibizai tragikus esemény következményeképpen úgy Németország, mint a vele mindenben szolidáris Olaszország otthagyta a londoni be nem avatkozási bizottságot és addig nem hajlandók oda visszatérni, amíg elégtételt nem ad és amíg garanciákat nem nyújt arra nézve, hogy nem fordul elő a jövőben hasonló eset a be nem avatkozás ellenőrzését végző szervekkel. Az ibizai incidens olyankor jött, amikor már egyesek abban kezdtek reménykedni, hogy talán mégis megenyhül az európai légkör és megtalálják a kibontakozás útját. Hiszen a legutóbbi hetekben egymást érték a megnyilatkozások, amelyek európai összefogásról, jóakaratról, megértésről beszéltek. És most mintha minden illúzió megint szétfoszlanék. Kétségbeesésre azonban most nincs ok. Már hétfőn délutánbeszélt egy jelentés arról, hogy Németország Almeria kikötőjének bombázásával a maga részéről befejezettnek tartja a megtorlási akciót és később egy washingtoni távirat is arról szólt, hogy az ottani német nagykövet közlése szerint Berlin lezártnak tekinti immár a retorziót. Bármennyire súlyos is tehát a nemzetközi helyzet, remélni, lehet, hogy megtalálják a békés kibontakozás útját és filizópa nem lesz vérző arénává . .. Alább adjuk táviratainkat a világpolitika drámai eseményéről: első német hivatalos jelentés Berlin, május 31. ,4 német Távirati Iroda jelenti: Hallatlan és alig elképzelhető eset történt. Spanyol bolsevista repülőgépek minden ok nélkül bombáztak egy német hadihajót,amely nyugodtan horgonyzott a spanyol vizeken. A bombázás alkalmával 20 német tengerész hősi halált halt. A német birodalmi kormány az esettel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: Mivel néhány nappal ezelőtt vörös repülőgépek a Mallorca kikötőjében horgonyzó angol, német és olasz hajókat bombázni kezdték és ez alkalommal az egyik olasz tratón a tisztet a bombák megölték, a német hajóknak megtiltották a további tartózkodást Mallorca kikötőjében. Szombaton, május 29-én a Deutschland páncéloshajó az ibizai kikötő előtt horgonyzott. A hajó a spanyol vizeken nemzetközi ellenőrzést gyakorló tengeri haderőhöz tartozik. Ennek ellenére este hat és hét óra között a valenciai vörös kormány két repülőgépe egészen alacsonyra szállva, bombákat dobott a német hadihajóra. Mivel a hajó mozdulatlanul horgonyzott, a legénység a hajó elő részén levő védtelen legénységi helyiségben tartózkodott. A vörös repülőgépek egyik bombája — mint legutóbb is, az olasz hadihajó bombázása alkalmával is történt és amikor tudvalevően a bomba a hajó tisztjeinek étkezőhelyiségébe csapott be — a legénységi étkezőhelyiséget találta el. Plasz halálos és2,1 sebesült áldozata van ennek a bűnös merényletnek. Egy másik bomba az oldalfedélzetet találta el, de csak csekélyebb károkat okozott. A hajó, amely teljesen harcképes állapotban maradt, Gibraltárba ment, hogy ott a sebesülteket partra rakják. A német hadihajóról egyetlen lövést sem tettek a vörös repülőgépekre. Mivel a vörös valenciai kormányt a semlegességi bizottság és a német kormány kétszer is figyelmeztette arra, hogy tartózkodjék a nemzetközi ellenőrzésben résztvevő hajók elleni támadástól, ez a német hajó ellen irányuló újabb bűnös merénylet a német birodalmi kormányt rendszabályokra kényszeríti, amelyeket haladéktalanul közölni fog a semlegességi bizottsággal. Gyászol Németország Későbbi jelentés szerint a Deutschland halottainak száma huszonnégy, a sebesülteké pedig nyolcvanhárom. A támadás tűze érthetően nagy feltűnést és izgalmat keltett egész Németországban. Hitler kancellár a müncheni kiállítási csarnokban értesült a Deutschlandot ért támadásról. Vasárnap nyitották meg ezt a a kiállítást és a kancellárral a megnyitási ünnepségek alatt közölték az első hírt a páncéloscirkáló ellen elkövetett légitámadásról. Az ünnepségek lezajlása után a kancellár beható tanácskozást folytatott Neurath birodalmi külügyminiszterrel. Délután 2 óra 35 perckor külön repülőgépen Münchenbe érkezett Racher főtengernagy, a német haditengerészet legfőbb parancsnoka. A helyzet rendkívül súlyosságát mutatja, hogy Hitler félbeszakította müncheni tar tózkodását és repülőgépen Berlinbe utazott; vele ment Neurath külügyminiszter és Raeder főtengernagy is. Az esti órákban belevonták a tanácskozásokba Blomberg vezértábornagyot. A Wilhelmstrasse egész éjjel ki volt világítva. A kancellár palotájában egymást követték a tanácskozások. A Deutschland páncéloscirkáló megtámadásának hírére Göring vezérezredes félbeszakította weimari tartózkodását és külön repülőgépen visszatért Berlinbe, ahová nyolc órakor érkezett meg. Göring azonnal a kancellárhoz sietett és az éjszakai tanácskozásokon már ő is részt vett. , Hétfőn reggel a német lapok gyászkerettel jelentek meg. A sajtó a hivatalos német jelentéseket szenzációs beállításban közli és vezércikkeit is ennek az esetnek szenteli. A lapok hangoztatják, hogy a Deutschland páncéloscirkáló bombázása hallatlan ki.