Ujság, 1938. október (14. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

o .■IIIIM ■■»——— életét. Ezt írja nekünk elő őseink üzenete is. A mi feladatunk ebben az utolsó órában az volt, hogy eldöntsük, elmenjü­nk-e meghalni a hazáért, avagy éljünk az új hazában és ott egyedül lévén magunk között, megmentsük ezt a hazát. Nem volt más választásunk. Mindezek megfontolása után a béke mellett határoztam. Töretlen erővel megyünk új állami életünkbe. Münchenben négy nagyhatalom nélkülünk és akaratunk ellenére döntött állami szuvereni­­tásunk fölött és állapította meg új határain­kat. Erre nem volt példa a történelem folya­mán. Magunkra maradtunk valamennyi euró­pai állam között. Északi és déli szomszédaink fegyverben állanak. Minden lehetőséget megfontolva, elhatároz­tuk — nemcsak saját magunk, de az egész civilizált világ érdekében —, hogy megment­jük a békét Súlyos áldozatok árán is. Ebben a sorsdöntő pillanatban hálát kell mondanunk katonaságunknak azért a fegye­lemért, amellyel az állam épsége mellett fel­sorakozott. Egy hajón vagyunk mindnyájan, igyekezzünk ezt a rit szik­én tartani. Népünk ismét fel fog emelkedni, mint már annyiszor és ki fogja heverni ezt a rámért csapást. Kö­rülöttünk sokan ékeket akarnak közénk verni, de ezeknek ügynökeivel egyrészt már leszá­moltunk. Ne higyjetek ezeknek az ügynökök­nek és minden erőtökkel támogassátok újjá­született nemzeti államunkat.­­ A mi új feladatunk az lesz, hogy a megma­radt határokat megvédjük. A mi országunk nem lesz a világon a legkisebb és a legszegé­nyebb sem. Szűkebb határok közé kerülünk ugyan, de­ legalább magunk között leszünk és a megegyezés a szomszédainkkal is könnyebb lesz. Számítok mindnyájatokra, akik itt ma­radtatok ennek az új államnak határain belül, fejezte be szavait Sirovy miniszterelnök és számítok segítségetekre is a további küzdelem­ben. Hadseregparancs A miniszterelnök után Krejesy h­adsereg­­főparancsnok lépett a mikrofonhoz, s rövid hadseregparancsot intézett a katonákhoz. — A kormány kénytelen volt a szomszé­dok túlerejének engedelmeskedni — mondta — és az ország területének egy részét áten­gedni a szomszédállamnak. Ez nem jelenti azt, hogy legyőztek bennünket, ellenkezőleg, bizonyítéka annak, hogy fegyelmezett hadse­regünk van. — Katonák! Ti esküt tettetek a köztársa­ság elnökének arra, hogy az ország határait nem engeditek megsérteni és megcsonkítani. Ez az eskü nem vonatkozik arra a csonkí­tásra, amely most ért bennünket, annál ke­­vésbbé, mert nem magunk határoztunk, ha­nem a túlerő döntött rólunk és nélkülünk. Ennek a tudatnak kellett vezetnie államunk képviselőit, hogy megakadályozzák a felesle­ges vérontást. — Az igazi katonának el kell viselnie si­kertelenségeket is. A mi hadseregünket pedig nem győzték le, nem is verték le. A köztár­saságnak szüksége lesz rátok, főképen a kö­zeli jövőben. Eskütök szentsége fennáll a megmaradó területekre. A hadsereg a maga megfontolt magatartásával tanujelét adta fe­gyelmezettségének. Hadseregünk továbbra is kész az áldozatokra, a mi most már nemzeti közös hazánkért. A cseh rádió jelenti az „ultimátum" elfogadását A prágai rádió Sirovy miniszterelnök beszéde és Krejcy h­adseregfőparancsnok h­ad­­parancsa után rövid közleményben bejelen­tette, hogy a minisztertanács mai határoza­tában kénytelen volt a müncheni határoza­tokról záros határidőn belül dönteni. A kormány áttanulmányozta az összes körül­ményeket és úgy határozott, hogy a béke érdekében ezeket a súlyos áldozatokat is meghozza. Elhatározta a kormány a nagy­hatalmak nyomására, hogy teljesíti az ulti­mátumban foglalt nehéz feltételeket. A kor­mány egyúttal erélyes tiltakozását jelentette be a világ közvéleménye előtt a világtörté­nelemben párját ritkító és távollétében meghozott drákói ítélkezés­ek­en. E közlemény felolvasása után a prágai rádió bejelentené, hogy a tiltakozás és fáj­dalom jeléül pénteken és szombaton a rádió nem­ ad szórakoztató műsort, csak félórán­ként az eseményekről közöl híreket. Készen áll tízezer angol frontharcos London, szeptember 11­. (Havas.) A brit légió (volt angol frontharcosok) 10.000 tagja készen áll arra, hogy megkezdje a nemzet­közi rendőri szolgálatot a szudétaném­et vi­déken a népszavazás tartama alatt. Az illető rendőrség tagjait a brit légió különböző helyi szervezetei válogatják ki. A nemzetközi rend­őrség tagjai nem viselnek majd sem egyen­ruhát, sem fegyvert. Egyetlen megkülönböz­tető jelvényük előreláthatólag csak egy kék­­arany színű korszakig lesz. Ez a légió színe. ÚJSÁG SZOMBAT, 11:38 OKTÓBER 1 külpolitikájának étkeire A müncheni négyhatalmi megegyezés óriási jelentőségét csak az utókor fogja teljes valóságában felmérni. A világtörté­nelemben most először hárítottak el egy nagy háborút „bírói ítélettelA világ ve­zető négy nagy államának képviselői állam­férfim bölcseséggel elintézve a súlyos pro­blémát, egyúttal példát statuáltak arra, hogy a legmélyebb ellentéteket is át lehet hidalni, a legfenyegetőbb veszélyeket is el lehet hárítani, ha megvan a tárgyaló­felekben a helyes ítélőképesség, a készség, a jóindulat és a bizalom egymás jóindu­latában. Szinte a jövő előrevetített képe ez, ama korszaké, amikor a nemzetek vi­szályaikat nem bízzák többé a fegyve­rekre, hanem az érvek mérlegelése után az igazságnak megfelelően hozott bírói döntésre. Az egész világ fellélegzett, hogy ily módon sikerült elkerülni a Szörnyű vérontást, emberéletek, városok, gazdasági értékek irtóztató pusztulását, amely az egész európai civilizációt gyökerében semmisíthette volna meg. S ami még na­gyobb jelentőségű­vé teszi a müncheni ese­ményt, az a nagy dinamizmus, amit magá­ban rejt. Ugyanis mint Chamberlain ki­jelentette, ez csak kezdet és az egymás jó­indulatának megismerése után, most le­hetőség lesz a többi súlyos nagy probléma megoldására és így végre az úgy áhított igazi, tehát igazságos béke megvalósítására. A nagy viszálynak ilyen módon való elintézése annál nagyobb örömmel tölt el bennünket, mert nemcsak az emberiség és az emberiesség érdekét sikerült meg­menteni, hanem győzött az az elv is, hogy a jognak és az igazságnak kell érvényesül­nie az erőszak helyett. A csehszlovákiai magyar nemzetiség önrendelkezési jogának kérdése ebben a megvilágításban került Európa napirendjére. Azzal pedig, hogy a nagyhatalmak képviselői ezt az elvitatha­tatlan jogot elismerték, meg is történt az első konkrét lépés a magyar igazság érvé­nyesítése felé. Ezért a kétségtelen sikerért teljes elismerés illeti Imrédy Béla kormá­nyának külpolitikáját, amely céltudatosan, határozott eréllyel és rugalmassággal k­ép­­viselte a magyar álláspontot. Ezeknek az elmúlt napoknak a története megmutatta, hogy nem volt hely­­esen az olasz-német orientáció és hogy egy nemzetnek, ha szavát hallatni akarja, ki kell építenie ere­jének eszközeit is. Ezért igen nagy jelentő­sége van a kormány széleskörű honvé­delmi programmjának és intézkedéseinek, amelyeknek terheit minden m­agyar ember készséggel vállalja. A magyar nemzet há­lája és köszönete illeti meg Mussolinit, a nemzet nagy barátját, aki annyit fárado­zott a magyar igények érvényre juttatá­­sáért a nemzetközi politikában. Ugyanez illeti meg Hitlert, aki elősegítette a Duce-val együtt a magyar kérdés megoldását az­által, hogy csak az esetben volt hajlandó biztosítani Csehszlovákia új határait, ha a magyar követelés is rendeztetik. Chamberlain egyéniségét többször mélt­­tattuk már e hasábokon. Kiemeltük ön­zetlen béketörekvését, méltatva önfelál­dozó fáradozását az európai béke meg­mentéséért. De Daladier is bebizonyította államférfim józanságát, amikor a francia közvélemény egyik részének ellenállása dacára részt vett a müncheni találkozón és oly rokonszenvesen képviselte a francia álláspontot, hogy megnyerte a maga szá­mára a német szíveket és lefektette a fran­cia-német együttműködés érzelmi alapját. «­ Az a tomboló ünneplés, amelyben Cham­berlaint és Daladiert hazatérésük után nemzetük részesítette, nemcsak a szörnyű katasztrófától való menekülés örömének a kitörése, hanem benne van a helyeslés, az öröm és a lelkesedés azért is, hogy az annyi év óta elnyomott igazság végre ér­vényesülhet,­­ hogy ennek az igazságnak ez a két államférfin szintért módot adott a megnyilvánulásra. Mert iustitia est fun­damentum regnorum — valóban az igaz­ság a birodalmak alapja, de nemcsak a birodalmaké, hanem az egész világ rendjéé is, nélküle nincs béke és békés haladás. Illúziókba természetesen nem akarjuk ringatni magunkat. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar probléma rendezése még sok diplomáciai küzdelmet és tárgyalást követel meg. De az eredmény nem ma­radhat el. A magyar közvélemény ebben a küzdelemben egységesen áll a kormány mögütt és minden erejével segíti, hogy a jogos magyar célokért, a szudétanémet lakossággal való egyenlő elbánásért, az önrendelkezési jog biztosításáért és a magyarlakta területek visszacsatolásáért folytatott fáradozása eredményes legyen. Az igazság azonban a másik vállatkozás­­ban sem lehet részleges. Nemcsak a cseh­szlovákiai magyarság részére, hanem a Csehszlovákiába kényszerültt többi nem­zetiség számára is követeljük érvényesü­lését. A baráti Lengyelország iránt válto­zatlan együttérzéssel viseltetünk. Erőivé és elszántsága, amelyről eddig bizonysá­got tett, csak újabb erőt sugal belénk is, hogy a lengyelekkel sorsközösségben, megnyugvás nélkül fáradozzunk jogos nemzeti érdekeink kielégítéséért. Az igazság a müncheni egyezménnyel elindult a maga útján. Szombaton a prá­gai kormány is meghajott a tények előtt és magáévá tette a müncheni megállapo­dásokat. A szombatra virradó éjszaka éjfélkor megkezdte határmenti területei­nek kiürítését és ezzel az egyezmény végrehajtását. Most már sürgősen ren­dezni kell a csehszlovákiai magyar nem­zetiség kérdését is. Napiparancs a német­­birodalmi csapatokhoz: „Október 1-től kezdődően a német hadsereg bevonul" Berlin, szeptember 30. Strauchitsch vezér­­ezredes, a hadsereg főparancsnoka a csa­patokhoz a következő napiparancsot intézte: Október 1-én kezdődően a német hadsereg bevonul Csehországinak Ve­zérünk által felszabadított német terü­leteire. A német hadsereg abban a büszke örömben lép a megváltott te­rületek földjére, hogy a német fegye­lem és rend hirdetője és mint legfel­sőbb parancsnokának eszköze, mos­tantól kezdve a német fegyverek erős védelmét nyújthatja német test­véreinek. Szudéta~sz2!tosg­­ácsait nem vonulhat be A szudétanémet párt sajtóirodája jelenti­­ Drezdából. A szudétanémet szabadcsapat­ bayreuthi parancsnokságának utasítása nél­­­­kü­l a szabadcsapat tagjainak sem egyenként, sem csoportokban nem szabad a határt át­­lépn­iök, nem bevonulniok. A nemzetközi bizottság első ülése Berlin, szeptember 30. Franciaország, Anglia és Olaszország berlini nagykövetei, akik az éjszaka aláírt megegyezés értelmé­ben a nemzetközi bizottság tagjai, megér­keztek Berlinbe. A nemzetközi bizottság pénteken délután ü­lt össze első ízben. Délután öt óra tájban Weizsücker báró külügyi hivatali államtit­kárnál megjelent az olasz, a brit és a fran­cia nagykövet. Csehszlovákiát Mastny berlini csehszlovák követ képviseli. A bizottság elnökévé Weizsücker külügyi hivatali államtitkárt jelölte ki. Weizsücker­­ köszönetet mondott kollégáinak és azt a meg­­­győződését fejezte ki, hogy a tárgyalásokat a­­ barátság és kiegyezés szelleme fogja eltölteni. A bizottság albizottságot nevezett ki a ka­tonai kérdések tárgyalására s ez nyomban foglalkozott azoknak a feltételeknek a meg­állapításával, amelyek mellett az I. sávhoz tartozó terület átadása súrlódás nélkül meg­történhetik. A nemzetközi bizottság teljes ülésén azután a katonai albizottság javaslatait elfogadta. Az illés lezárása előtt a bizottság tagjai azt a meggyőződésüket juttatták kifejezésre, hogy az érdekelt országokban, valamint minden más országban is semmit sem mulasztanak el, ami alkalmas a bizottság munkálatainak sikeres befejezéséhez szükséges légkör fenn­tartására. Szendy Károly érdekes légvédelmi nyilatkozata Szendy Károly, Budapest polgármestere az Újság­nak a csütörtöki légvédelmi gyakorlatról a következőket mondotta: " Az eddig tartott légoltalmi gyakorlatok közül a csütörtök délutáni érte először teljesen váratlanul a főváros közönségét. A meglepetés ellenére a lakosság nagy része általában ko­molyan és fegyelmezetten viselkedett. Mint a főváros polgármestere és felelős légoltalmi vezetője, rá kívánok azonban mutatni arra, hogy a hatósági intelmek és felhívások, ki­­tanítások és gyámkodás ideje már elmúlt, ma már a közönség önvédelmének kell zökkenő nélkül működnie. • . .A hatóságok sokszor közhírré tették azo­kat az elemi rendszabályokat, amelyeknek be­tartása mindenki hazafias kötelessége. Min­denkinek be kell látnia, hogy a légiveszély nem egyesek baja, hanem olyan közveszély, amelynél a fegyelmezetlen magatartás, a ható­sági rendelkezések be nem tartása nemcsak egyes személyi ket, hanem az egész lakosság élet- és vagyonbiztonságát is veszélyezteti.­­ Mindezideig a rendőrhatóság enyhén és kíméletesen bírálta el a mulasztásokat, ezután azonban a törvény teljes szigorát fogja alkal­mazni azokkal szemben, akik megszegik a szabályokat. Felkérek mindenkit, támogassa a hatóságokat, mert minden intézkedés Buda­pest lakossága érdekében történik. Mussolini diadalmenete Rómában Róma, szeptember 30. Róma ünnepi díszben várta a hazatérő Dueét. Az egész város lobogó­­díszbe borult, a kirakatokban mindenütt a Duce képe látható. A hivatalok és üzletek zárva ma­radtak egész délután. Különösen ünnepi képet nyújtott a Termini-pályaudvar és környéke. A pályaudvar tornácát nemzetiszinti és fascista zászlók ezreivel ékesítették. A Palazzo Vene­­ziához vezető útvonal is teljes díszben csillo­gott. Az ír lámpák fehér fénnyel ragyogtak és az útvonal mentén százezrekre menő tömeg várta Mussolinit. A pályaudvar elötli téren a római helyőrség csapatai és fascista osztagok vonul­tak fel. A Duce fogadtatására kivonult a fascista kormányzati rendszer minden számottevő egyé­nisége. A diplomáciai testület is olyan nagy­számban jelent meg a pályaudvaron, mint ami­lyenre még alig volt példa. Ott volt a pályaud­varon Villarti Frigyes báró krizináli magyar kö­vet és vitéz Szabó László alezredes, római ma­gyar katonai attasé. Ott volt még Mackensen német, lord Perth angol, Garcia Condé spanyol, D’Lugotzemski lengyel nagykövet, Blondel fran­cia ügyvivő, Krisztics jugoszláv követ és Albá­nia ügyvivője. A Duce vonata fél hat órakor futott be a Ter­­mini pályaudvarra. A leszálló kormányfőt első­nek Starace párttitkár üdvözölte. A Duce elvo­nult a díszkülönítmény sorfala előtt, majd üd­vözölte a megjelent diplomatákat és előkelősé­geket. Amikor Mussolini kilépett a pályaudvar­előtti térre, a sokaság szűnni nem akaró lelkes Duce, Duce kiáltásokban tört ki. A Duce gép­kocsija a tömeg üdvrivalgása közben haladt a pályaudvartól a Piazza Esedran és a Via Na­­zionalen át a Piazza Veneziára, amelyet szintén tízezrekre menő tömeg töltött meg. Itt is üte­mes Duce, Duce kiállások köszöntötték az olasz kormányfőt, aki a szakadatlan ünneplés köze­pette megjelent a palota erkélyén és Starace üd­vözlése után harsány hangon a következőket mondotta: — Bajtársak. Emlékezetes órákat élte­tek át. Münchenben mi az igazságos bé­kéért dolgoztunk. Ahát nem ez az olasz nép eszménye­? — kiáltott fel a Duce. — Igen! Igen! — zúgta egy emberként perce­ken át a tömeg, miközben Mussolini még sokáig felemelt kézzel állott a palota erkélyén. Még hosszú ideig tartott a néptömeg mámoros lelke­sedése és a miniszterelnökségi palota környéke csak az esti órákban nyerte vissza szokott képét. Bárditól leütötték Kína 78 éves első miniszterelnökét Sanghaj, szeptember 30. Tangsaoji 78 éves kínai államférfi ellen merényletet követtek el. A merénylők az agg államférfit egy k­érddal le­ütötték. Tangsaojit kórházban ápolják, de élet­­benmaradásához nincs remény. Tangsaoji a kínai köztársaság első miniszter­elnöke volt 1912-ben, később pedig tagja lett a Kuomintangnak. A merényletnek politikai háttere van.

Next