Ujság, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

3 gok számára fenntartott részének első sorá­ban foglaltak helyet. Amikor Hitler­­vezér és birodalmi kancellár az ünnepségek meg­kezdése előtt a díszpáholyban megjelent, a közönség tomboló lelkesedésének lecsilla­pulta után azonnal a magyar államférfiak­hoz fordult és melegen üdvözölte őket. Az ünnepségek befejeztével Hitler kancellár ugyancsak meleg kézszorítással búcsúzott el Teleki Pál gróf miniszterelnöktől és Csáki­ István gróf külügyminisztertől. A magyar államférfiak ezután megjelentek a Luftgartenben a május 1-i német nemzeti ünnep alkalmából rendezett nagy állami ünnepségen. A magyar államférfiak és kísé­retük, Sztójay Döme, valamint a magyar követség tagjainak kíséretében a régi mú­zeum lépcsőjén felállított díszemelvénnyel szemben az első sorban foglaltak helyet. A magyar államférfiakat és kíséretüket, ahol csak megjelentek, mindenütt nagy lelkese­déssel ünnepelték. A magyar államférfiak délben szűkkörű ebéden vettek részt az Adlon-szállóban, dél­után pedig megjelentek Frick belügyminisz­ternek a magyar államférfiak tiszteletére rendezett teáján. Teleki miniszterelnök fogadta a sajtó képviselőit Teleki Pál gróf miniszterelnök hétfőn délután fél hét órakor az Adlon-szálló kü­löntermében fogadta a sajtó képviselőit. A sajtófogadáson megjelentek Ullein-Re­­viczky Antal követségi tanácsos, a külügy­minisztérium sajtóosztályának vezetője, In­­cze Péter miniszteri osztálytanácsos, a kül­ügyminiszter titkára és Haubert Kamilló dr., a berlini magyar követség sajtóelőadója, továbbá a német lapok főszerkesztői és szerkesztői igen nagy számban, valamint a miniszterelnök s külügyminiszter látogatása alkalmából Berlinbe utazott és a Berlinben működő magyar újságírók. A miniszterelnök hosszabb ideig elbeszél­getett a magyar és a német sajtó képviselői­vel. A berlini magyar követ estebédje Teleki és Csáky tiszteletére Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter h­étfőn este részt vett Sztójay Döme berlini magyar ki­rályi köretnek a magyar államférfiak tisz­teletére a Collegium Hungarcumban rende­zett estebéd­­en. A vacsorán német részről résztvettek Ribbentrop, Cürtner, Irick, Schwerin-Krosigk, Darré, Frank, Kammers, Funk és Meissner birodalmi miniszterek, Slimmler birodalmi vezető, az SS főnöke, Lutze, az SA vezetője, Weizsäcker külügyi államtitkár, Voermann államtitkár, Milch tábornok légügyi államtitkár, Erdmanns­­dorff budapesti német követ, Stenger SS fő­­vezető, Dürnberg báró szertartásmester, a magyar vendégek díszkíséretének vala­mennyi tagja, valamint a külügyminisz­térium több főtisztviselője. Magyar részről az államférfiakon és kí­séretükön kívül megjelent Lu­cin-llrViczky Antal dr. követségi tanácsos, a külügyminiszt­­érium sajtóosztályának vezetője, Kohl La­jos követségi tanácsos és Hardy Kálmán dr. vezérkari ezredes, berlini katonai állásé. A vacsora után fogadós volt, amelyre mintegy háromszázan voltak hivatalosak, valamennyi német minisztérium, a főbb ál­lami hivatalok, a hadsereg, a német poli­tikai, társadalmi, művészi és gazdasági élet kiválóságai közül. A vacsora és a fogadás alatt Gérzy Bar­nabás ismert magyar karmester zenekara szórakoztatta a megjelenteket. A magyar külügyi sajtófőnök ebédje a német és magyar újságírók tiszteletére Ulein-Repiczky Antal követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának veze­tője hétfőn délben ebédet adott a Bristol­­szállóban a német sajtó, valamint a magyar sajtónak a magyar államférfiak berlini látoga­tása alkalmából a német fővárosban tartóz­kodó tagjai tiszteletére. Ebéd közben Ullein-Reviczky Antal követ­­ségi tanácsos meleg szavakkal üdvözölte a német sajtó képviselőit. Hangoztatta, hogy különös örömére szolgál, hogy éppen a né­met nép nagy nemzeti ünnepén üdvözölheti a német sajtó képviselőit. Ezen az ünnepen — mondotta — a német nép büszkeséggel tekinthet vissza az elmúlt esztendőre. Ez az év Magyarország számára is nagy és örven­detes sikereket hozott, amennyiben az ország egyes részei, amelyeket a trianoni béke jog­talanul és igazságtalanul elszakított, ismét visszatért az anyaországhoz. Minden magyar tudja, hogy ebben milyen nagy része volt a baráti német és olasz nemzetnek, illetőleg azok gondviselésküldötte vezetőinek. A nem­zetiszocializmus uralomra jutásával megvál­tozott a német sajtó képe is. Legyenek meg­győződve — mondotta a sajtófőnök —, hogy nincs egyetlen magyar nemzeti érzésű újság­író sem, aki nem meleg érdeklődéssel és Hóman Bálint kultuszminiszter vasárnap be­­számolóbeszédet mondott Székesfehérvárott. A kultuszminiszter rámutatott arra, hogy az a po­litika, amelyet szolgál, a nemzeti öncélúság, a keresztény erkölcsiség és a magyar fajvédelem gondolatán épül fel. — Ez a politika — fejte­gette •— célkitűzésében és felfogásában, mód­szerében és eszközeiben egyaránt szociális irá­nyú, nemzeti, keresztény, fajvédő politika, a nagy nemzetpolitikai problémák tekintetében megalkuvást nem ismerő jobboldali reformpoli­tika. Ez a politika tudatosan áll szemben min­den kísérlettel, mely idegen érdekek szolgálatá­ban, osztályok és hivatáskörök, felekezetek és nemzetiségek, városok és falvak, előkelő és ala­csony származású, törzsökös és asszimilált ma­gyarok közé éket verve, visszavonást, bomlást, disszimilációt igyekszik előidézni. Viszont más­felől megértéssel karolja fel a magyar fajba be nem olvadt, de azzal régóta együtt élő állami­ szellemű nemzetiségek népi nyelvének és kultú­­rájának megóvására irányuló törekvést. Ez a politika korlátozni kívánja a szellemi és gazda­sági életünkben mértéktelenül nagy befolyásra szert tett zsidóság térfoglalását. Ez a politika a magyar alkotmány és nemzeti hagyományok alapján áll és célkitűzése és programjája sok tekintetben megegyezik más jobboldali pártok programmjával. Nyílegyenesen halad tovább azon az úton, amelyen Szegeden a mi nagy ve­zérünk, Horthy Miklós és nagynevű munkatár­sai, köztük Gömbös Gyula és Teleki Pál jelöl­tek ki. A kultuszminiszter ezután beszámolt az utolsó hét év kormányzati tevékenységéről, majd kül­politikai kérdésekről beszélt. Mit tett eddig a kormány Azt hangoztatta, hogy politikánk békepoli­tika, a Kárpátmedence és Dunavölgy húsz­ év előtt erőszakosan megbontott békéjének helyre­állítására irányul. Nem jelent ellenséges szán­dékot más szomszédos népekkel szemben. Tör­téneti jogunk elismeréséért küzdünk, de ma­gunk is elismerjük az ország területén lakó nemzetiségek jogát a maguk népi nyelvéhez és népi kultúrájához. Ennek az emelkedett szel­lemű és a magyar múlt hagyományaiban gyö­kerező felfogásnak igyekezett érvényt szerezni kormányzatunk, mikor a Kárpátalja ruszin né­pének jövendő életét a kárpátaljai területi ön­kormányzat keretében kívánja szabályozni és a szlovák és német nemzetiségek anyanyelvének használatát és kulturális intézményeinek műkö­dését az iskoapolitika és szociálpolitika kereté­ben biztosítja, a magyar államnyelv, a magyar történet és állami ismeret tanulásának kötele­zettsége mellett Közjogi szervezetünk — folytatta a kultusz­miniszter — szembeszökő hiányait pótolta Da­rányi Kálmán törvényerőre emekedett három javaslata, a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a felőház jogkörének megállapításáról és a kép­viselőválasztásról. A közigazgatás terén legjelentősebb alkotása ez időszaknak a közoktatásügyi igazgatásról szóló 19­15. évi VI. te. Az itt szerzett tapaszta­latok nagy hasznára lesznek a többi igazgatási ágak területén kidolgozásra váró reformok elő­készítésének. Az 1934. évi I. te. a szolgálatra alkalmatlan tisztviselők és alkalmazottak el­távolítása útján kívánja a jó közigazgatás egyik legfontosabb előfeltételét, a személyzeti szelek­ciót megvalósítani. Szívesen karolta fel a kor­mány az egyházigazgatás javítására és kor­szerűvé tételére irányuló törekvéseket is, a katolikus egyház közoktatási önkormányzatának támogatásával és a református és evangélikus országos zsinatok által alkotott új egyházi tör­vény­ekk jóváhagyásával. Valláspolitikánkban igen nagy gonddal őrködtünk a felekezeti béke fentartásán és megszilárdításán, erélyesen szembehelyezkedve minden békebontó és zava­ros törekvéssel. Pénzügyi kormányzatunk sikerrel küzdött meg a gazdasági válság idején ránk szakadt nehézségekkel. A kultuszminiszter ezután beszélt a gazda­védelmi intézkedésekről, a társulati adó reform­járól, a telepítési törvényről és a hitbizományi reformról, majd rámutatott a kisiparosok, to­vábbá a mezőgazdasági és ipari munkásság ér­dekében tett kormányintézkedésekre, az értel­miségi néprétegek szociális helyzetének javítá­sára, végül szólt a művelődéspolitikáról és is­mertette a közoktatás terén tett intézkedéseket. Befejezésül megköszönte választóinak eddigi bizalmát. A miniszter beszéde után a város különböző társadalmi rétegének szónokai tolmácsolták a lakosság bizalmát. Élénk politikai vasárnap Hóman Bálint ismertette a kormány bel- és külpolitikai tevékenységét. Eckhardt beszámolt a politikai helyzetről ÚJSÁG őszinte barátsággal viseli szívén a német nép sorsát. Német részről Fritzsche miniszteri taná­csos, a birodalmi sajtófőnök helyettese mon­dott köszönetet. Beszédében hangoztatta, hogy a magyarokat Berlinben nem mint ide­geneket, vagy mint vendégeket, hanem mint barátokat fogadják. A két nemzet közötti barátság mindig kifejezésre jutott a kölcsö­nös saj­tómegnyilvánulásokban is. Német­ország mindig nagyra értékelte, hogy a ma­gyar sajtó barátságos érdeklődéssel és baráti­ érzésekkel kísérte Németország sorsának alakulását. Ebéd után a német sajtó képviselői­­és a magyar sajtónak Berlinben tartózkodó kép­viselői még sokáig együttmaradtak barátsá­gos beszélgetés közepette. Német és olasz lapvéle­mények a magyar állam­férfiak látogatásáról Az egész német sajtó nagy érdeklődéssel for­dul a magyar államférfiak berlini látogatása felé. A lapok első oldalon feltűnő szedéssel méltatják a magyar hivatalos látogatás rend­kívüli horderejét. A VÖLKISCHER BEOBACHTER többek kö­zött a következőket mondja: Magyarországban nemcsak­ a bolsevistaellenes arcvonal egyik ki­magasló fegyvertársát látjuk, hanem egyúttal egyikét azoknak a nagyra hivatott fiatal orszá­goknak, amelyek megértik a mostani idők sza­vát és hozzáférhetetlenek a nemzetközi reakció csábításai számára. A BERLINER LOKALANZEIGER: A magyar államférfiak berlini látogatása a felfogásbeli azonosság és a szoros barátság mellett tett bi­zonyságot és bizonyára alkal­mul szolgál arra, hogy a két ország jóviszonyát még jobban el­mélyítsék és előmozdítsák. A BERLINER BÖRSENZEITUNG megemlíti, hogy a magyar és német gazdasági élet kölcsö­nösen kiegészíti egymást és hogy a berlini tár­gyalások során ezeket a gazdasági kapcsolato­kat konkrét formában fogják tovább fejlesz­teni. Az ANGRIFF: Magyar államférfiak már is­mételten ellátogattak Berlinbe, de Teleki gróf és Csáky gróf most olyan pillanatban jön, ami­kor minden hivatalos látogatásnak különös po­litikai jelentősége van. A NATIONALZEITUNG „Épül az új Közép­­európa“ címmel vezércikkben foglalkozik a ma­gyar államférfiak berlini látogatásának jelentő­ségével. Ez a hivatalos látogatás — írja többek között — a magyar—német kapcsolatok kimé­lyült szívélyességét van hivatva kifejezésre jut­tatni. Az olasz lapok részletes jelentésekben szá­molnak be Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter berlini út­járól. A POPOLO D'ITALLA berlini tudósítója meg­állapítja, hogy a megbeszélések előmozdították a német—magyar barátság további megerősö­dését. Hasonló értelemben ír a TRIBUNA berlini tudósítója is. A földmivelésügyi miniszter Kiskunhalason lép fel Fekete Imre, Kiskunhalas város polgármes­tere kormányzói kitüntetésben részesült. Ebből az alkalomból a város lakossága ünnepséget rendezett, amelyen részt vett Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter, a város képviselője is, aki este a vacsorán hosszabb beszédet mon­dott. Kijelentette, hogyha választásra kerül a sor, ismét Kiskunhalason lép fel. Külpolitikai kérdésekről beszélve megemlítette, hogy Ber­linben meggyőződött: tervezett őszi ruszinszkói bevonulásunkat nem a németek gáncsolták el. Akkor még intakt cseh hadsereg állt volna velünk szemben, tehát sok vérbe került volna a bevonulás. Ellenben a németek biztattak ben­nünket, hogy rövidesen vér nélkül is megszerez­hetjük Ruszinszkót. Az események azt mutat­ják, hogy a németek jó tanácsot adtak. Nekünk a roma—berlini tengelyhez kell simulni. Beszélt még a miniszter a katonás szellem kiépítéséről és a leventeintézményről, majd ki­jelentette, hogy miután a zsidótörvény néhány napon belül telő alatt lesz, a földbirtok politikai célokat most már meg lehet valósítani. A vité­zek és frontharcosok ezentúl fokozottabb mér­tékben fognak részt venni a közéletben. Eckhardt nem hajlandó semmiféle paktumra A kisgazdapárt nagyválasztmánya vasárnap délelőtt ülést tartott, amelyen Tildy Zoltán el­nöki megnyitója után Eckhardt Tibor hosszabb beszédben ismertette a politikai helyzetet. Beszé­dét azzal kezdte, hogy sok veszélyt sikerült el­hárítani a nemzet feje felől, de pozitív irány­ban csak sövény eredményt sikerült elérniök. Keserves, de eredményes harcot folytattak a diktatúrás törekvések ellen. A falu népe érdeké­ben kell elsősorban ragaszkodni a nemzet ezer­­esztendős alkotmányához, mert ez a nemzet éle­­tét másképen, mint a szabadság levegőjében nem­ tudja kifejleszteni. Ami ebben az ország­ban hiba történt, az azért volt, mert nem volt elég hatályos a bírálat, mert a népjogok és sza­badságjogok nem voltak elég intézményesen biz­tosítva, mert a nyíltszavazásos rendszeren ke­resztül a becsületes népakaratot mindig sikerült legázolni. Eckhardt ezután így folytatta: — Ha a Szent István birodalmába vissza­­kivánkozó népek számára szabad életet biztosí­tunk, akkor a szabadságot a magunk népe szá­mára is meg kell adnunk. Több, mint harminc­­esztendős balsiker után vállalkoztunk arra, hogy a titkos választójog problémáját állítsuk a napi politika homlokterébe. Az eredmény nem meg­vetendő, mert ha a titkos választójog nem is úgy jött létre, mint ahogy mi szerettük volna, mégis a nemzetnek nagy rétege jut végre abba a helyzetbe, hogy a maga akaratát szabadon nyilváníthatja. Ma már egyetlen politikai párt sem meri tagadni a népi politika szükségességét. KEDD, 1939 MÁJUS 2 de más kérdés, hogy szívből és jóhiszeműen cselekszik-e, vagy ügyes parasztfogásnak szán* ják. A népi politika kiindulópontja a földké­* dés becsületes megoldása. Eckhardt Tibor ezután kijelentette, hogy föld* birtokpolitikai programmját ma is állja és­ vál­lalná, hogy egy ötéves programm keretében megrázkódtatás nélkül végre tudná hajtani. — A magyar falu és a magyar föld kérdését — folytatta — nem lehet zsidózással megoldani. A zsidókérdés már a hátunk mögött van, gye­rünk hát végre a magyar nép kérdésében, gye­rünk a földreform kérdésével. Ma olyan nem­zetközi helyzetben élünk, amely mellett még he­tekre sem látjuk biztosítva azt, hogy nem tör­ a ki a veszedelmes konfliktus, amelybe előbb vagy utóbb, de mindenesetre akarata ellenére a mi nemzetünk is belesodródhat. Szabad-e megkoc­káztatnunk azt a veszedelmet, hogy megint a frontról hazatérő katonák szuronya hegyével diktáljanak földbirtokpolitikát. A kisgazdapárt ellenzéki marad . A zsidókérdésnél addig, amíg becsülete­sen, józan, építő, fajvédő politika követelte a zsidókérdés megoldását, addig kinevettek, félre­­állítottak, de amikor jöttek a forradalmi sze­lek, akkor ugyanazok, akik minket mint faj­védőket legázoltak, egyszerre felültek az anti­szemitizmus lovára, mert nekik nem az elv, ha­nem az érvényesülés a fontos és az, hogy min­dig az élen lovagoljanak. Eckhardt ezután bőven fejtegette a föld­reform kérdését, a földreform előnyeit, majd kijelentette: elismerik, hogy Teleki Pál gróf jót akar, de a rendszert nem változtatta meg. — A rendszer — folytatta — maradt a régi és mi is maradunk a régiek, kénytelenek vagyunk ellen­zéki politikát vallani. A földbirtokpolitika kér­­désében a kormány részéről mérvadó ember sem velem, sem pártunkkal szóba sem állott. A földkérdésben addig nincs megoldás, amíg velünk, a magyar föld népének pártjával, nem történik kielégítő megegyezés. Ki kell jelente­nem, nem szándékozom tárgyalni és nem va­gyok hajlandó semmiféle paktumra. Sem a ma­gam, sem senki más mandátuma érdekében semmiféle megalkuvásra vagy kompromisz­­szumra hajlandó nem vagyok. A pártválasztmány nagy tapssal és éljenzés­sel fogadta Eckhardt Tibor fejtegetését, majd Tildy Zoltán indítványára a lajstromos megyei választási listák összeállítására bizottságot küldtek ki. Hunder Antal fontos gazdasági tanácskozá­sokra Olaszországba utazott Kunder Antal kereskedelem- és,­­közleke­désügyi miniszter hétfőn reggel személyi titkára, Fluck István és Flórián-Szabó László kíséretében Olaszországba utazott. A miniszter elutazása előtt fogadta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársát, akinek kérdésére a következőkben nyilatkozott Olaszország útjának céljáról és programm­­járól: — Olaszországi látogatásom egyik lánc­szeme annak a szoros, szívélyes és szá­munkra gazdasági téren is nagyjelentő­ségű baráti kapcsolatnak, amely bennün­ket a tengelyhatalmakhoz fűz. Nagy örö­mömre szolgál, hogy a két országot köl­csönösen érdeklő gazdasági kérdések ala­pos megvitatása kapcsán alkalmam lesz a fasiszta Itália nagy nemzeti intézmé­nyeit és a Duce irányítása alatt folyó pá­ratlanul nagyvonalú országépítő munka újabb alkotásait is megtekinteni és tanul­mányozni. — Római tartózkodásom programján több fontos megbeszélés szerepel az olasz gazdasági miniszterekkel és Olaszország más gazdasági tényezőivel. Meggyőződé­sem, hogy ezek a megbeszélések — ame­lyeknek felvételére vonatkozóan a mi­niszterelnök úr és a külügyminiszter úr legutóbbi római útja alkalmával elvi meg­állapodás történt — a két ország gazda­sági és lelki kapcsolatainak elmélyítése szempontjából eredményesek lesznek. Reményi-Sch­neller helyettesíti Kunder kereskedelmi minisztert A kormányzó 1939 május 1-én kelt leg­felsőbb elhatározásával Kunder Antal az iparügyi minisztérium vezetésével is meg­bízott mn. kir. kereskedelmi és közlekedés­­ügyi miniszter külföldi tartózkodásának idejére az iparügyi minisztérium, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­térium ideiglenes vezetésével dr. Reményi- Schneller Lajos pénzügyminisztert bízta meg. Seyss-Inquartot miniszterré nevezték ki Berlin, május 1. (Német Távirati Iroda.) Az Ostmark közigazgatásáról szóló törvény alapján, amely hétfőn lépett életbe, meg­szűnt az ausztriai birodalmi helytartóság. Hitler birodalmi vezér és kancellár Seyss­­inquart eddigi osztrák birodalmi helytartót birodalmi miniszterré nevezte ki.

Next