Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-03 / 1. szám
KCeri^ETtSI A 1 A t: ■er 4..... ........... i. p«&arN«tt*d*Tr« 10.» pengi E«en irre ..................,,.. . 43.20 pen«6 Megjelenik visirnap és ünnepnap utáni napok , kitételével minden nap.ÚJSÁG SvuAmári Endepeeten, vidéken ie a pályendvapeken hitkflinap 16 fillér T*«árn*p ........................... 32 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL VI., Aradi utca 8. TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-84. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENE T JEGYIRODA * VII., Erzsébet körút 43. szám (Royal-épület). Telefon: 222-405 és 422-985. Budapest, 1940 Január 6, szerda és SZABADELVŰ NAPILAP * XVI. évfolyam, 1. szám Mi történt Horthy Miklós kormányzó az újév alkalmából államfők, a diplomáciai testület képviselője, József kir. herceg, a kormány, a hatóságok vezetői üdvözölték. Ung megye közgyűlése Horthy Miklós kormányzót lelkesen ünnepelte. Teleki Pál gróf miniszterelnök rádiószózatot intézett a tengerentúli magyarsághoz A miniszterelnök és Mussolini meleghangú táviratot váltott az újév alkalmából. A belgrádi magyar katonai attasé újévi üdvözletet adott át a jugoszláv hadsereg vezetőinek. A világszerte elhangzott újévi beszédek komor és súlyos szavakkal jellemezték Európa nehéz helyzetét. Suomussalminál a finnek nagy győzelmet arattak, a szovjet csapatok negyven kilométernyire visszavonultak. A Mannerheim-vonal előtt a szovjet csapatok visszavonultak és új állásokat rendeznek be. *■ A szovjet-finn határt három helyen átlépték a finn csapatok. A M u r m a n - v a s u t a t három helyen megrongálták a finn sítalpas osztagok. Petsamo vidékén a negyvenfokos hideg akadályozza a hadműveleteket. Kalll a finn köztársasági elnök sürgős aktív segítséget kért a külföldtől. Anglia és Franciaország elhatározta, hogy sürgősen megkezdi a hadianyag szállítását Finnországba. Angol-német légi ütközet folyt le a skót partok előtt. Egy 8500 tonnás német gőzöst elfogtak az angolok. Az angol király kiáltványt bocsátott ki, amely újabb behívásokkal a katonaság létszámát hárommillió főre emeli. A volt Dél-Tirolban megtörtént az optálás, amellyel az ottani német állampolgároknak dönteniük kellett, hogy Németországba költöznek-e, vagy felveszik-e az olasz állampolgárságot. Bukarest katonai parancsnoka rendeletet adott ki, amely súlyos büntetést helyez kilátásba hadicélokra dolgozó üzemek folytonossága ellen elkövetett bűncselekményekre. Anatóliában a földrengés után most áradás pusztít. Japán és ideiglenes között, a Szovjet halászati egyezményt imm Nagy győzelmet hozott Finnországnak az újév . Négy napig tartó harc után megsemmisítettek a finnek egy zsákutcába csalt szovjet hadosztályt. A kétszázezer főnyi szovjet hadseregnek a Mannerheim-vonal ellen intézett támadását visszaverték. Anglia és Franciaország elhatározta, hogy sürgős segítséget küld Finnországnak. Légi ütközet a skót partok közelében. Hárommillió főre emelik az angol hadsereget Nagy érdeklődés előzi meg Roosevelt szerdai üzenetét . Az egyes országokban elhangzott újévi beszédek lényegükben ugyanazt fejezték ki, mint a karácsonyi szózatok: egyrészt a békevágyat, másrészt a harcra való készséget. A Stefani-Iroda újévi közleménye az olasz népnek Mussoliniba vetett rendületlen bizalmát hangoztatja és visszapillantva az olasz politika tevékenységének 1939-i mérlegére, „az erők nyugalmával üdvözli a beköszöntő új esztendőt“. Lebrun francia elnök újból kiemelte újévi beszédében, hogy a francia seregek „a népek szabadságáért, a civilizációért, a jogért és a haza üdvéért küzdenek". Hitler újévi beszédét, amelyet december 30-án mondott, már közöltük. Berlinben elmaradt a diplomáciai testület szokásos újévi fogadtatása, az apostoli nuncius tolmácsolta a pápa újévi üdvözletét, kedden pedig Vatikánvárosban egy nagykövetségi tanácsos külön kihallgatáson kifejezte a Szentatya előtt Hitler és a birodalmi kormány újévi szerencsekívonatait. Mussolini és Hitler szintén szerencsét kívánó táviratokat váltottak. Göbbels, aki Szilveszter este mondott beszédet, kiemelte, hogy „a német külpolitikának sikerült az angol bekerítő politikát megsemmisítenie“ és hangoztatta, hogy „az új esztendő kemény esztendő lesz“. Berlini politikai körökben sehol sem foglalkoznak azzal a kérdéssel, vájjon az új esztendő meghozza-e a békét. Azt hangoztatják, hogy Németország ellenfelei el sem képzelhetik, milyen „nagymértékben áll Németországnak módjában a győzelem biztosítása“. Arra is utalnak, hogy csupán a német kormány legszűkebb körei tudják, milyen „részleteket“ terveznek a győzelem biztosítására az új esztendőben, mert amit erről a külföldön írnak, az mind csak találgatás. Franco spanyol államelnök újévi rádióbeszédében a békét kívánta, kijelentette, hogy Spanyolország csatlakozott a katolikus egyházhoz és Olaszországhoz, mert bárhogy is végződik a háború, az eredmény katasztrofális lesz“. Károly román király is békevágyát hangoztatta újévi beszédében Cvetkovics jugoszláv miniszterelnök a jószomszédság és a szigorú semlegesség további megtartását emelte ki. Krosszejvanov bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy a bolgár nép szilárdan eltökélte, hogy kívülmarad a mostani veszélyen, békesség és megértés a célja továbbra is. Érdekes Olaf norvég trónörökös rádióbeszéde, amely azt hangoztatja, hogy „Norvégia valószínűleg komolyabb veszedelembe kerül, mint amilyenben bármikor volt. Minden nép számára van hely a világon — folytatta mély emberi érzéssel a norvég trónörökös —, ha észszerűen osztják fel a világ segélyforrásait és mindenütt kölcsönös megértéssel visetternek a különböző nemzetek "sajátságai és érdekei iránt“. Slauning dán miniszterelnök őszintén bevallotta, hogy Dánia beavatkozása a háborúba egyértelmű lenne a dán nemzet halálával. Hull amerikai külügyminiszter is a béke útját ajánlotta minden népnek és azt mondotta, hogy: „ha a béke bekövetkezik, Amerikának is latba kell vetnie befolyását a szilárd és állandó világrend megteremtése érdekében". A Hindenburg ama haditettéhez - amellyel a Mazuri-tavakba egész kozák hadosztályokat süllyesztett el — hasonlít az, ami most Finnországban történt a Kiasta-tavon, a Suomussalmi mellett húzódó fronton. A finnek egy 18.000 emberből álló szovjet hadosztályt hagytak itt ellenállás nélkül előrenyomulni, s ezzel csalták a tó jegére. Amikor a szovjet csapatok a jég közepére értek, a parti erdőségekben rejtőzködő finnek géppuskatűz alá vették őket. Ugyanakkor finn repülőgépek jelentek meg a tó felett és bombázták a tó jegét. A jég beszakadt és az egész gépesített szovjet hadosztály a vízbe fúlt. Négy másik szovjet ezred az erdőbe menekült, itt három ezred teljesen megsemmisült és fegyverei eldobálásával csak a negyedik ezred katonái menekülhettek át a határon. A szovjet csapatok itt negyven kilométert hátráltak és más pontokon is visszavonultak. Most már Finnország területén a legészakibb — petsamói — részt és a karéliai félszigeten a Maribierheu^-vonal f előtti részt kiugye, ahol különben a szovjet csapatok szintén visszavonultak, sehol nem áll szovjet katonaság. Viszont a finn csapatok három helyen átlépték a határt és a Murman-vasutat, a szovjetnek ezt a legfőbb utánpótlási vonalát, amely Leningrádból Murmanszkba vezet, három helyen megszakították. A finnek sok ágyút, páncéltörő és légelhárító ágyút, gépkocsit, tankot (39 darabot) géppuskát, gyalogsági fegyvert és más hadianyagot zsákmányoltak. így tehát a finnek egy kis lélekzet**- hez jutottak, annál is inkább, mert a nagy hideg különösen északon, ahol a hőmérséklet 40 fok alá süllyedt, akadályozza a hadműveleteket. Éppen a miatt a szeretet miatt, amelyet a finn testvérnemzet iránt érzünk, aggódva sorsáért és ismerve az orosz hadsereg számbeli adatait, mindig óvatosan és bizalmatlanul tárgyaltuk a finnek eredményeiről szóló jelentéseket. Most azonban el kell ismerni, hogy határozott eredményekről van szó, ami azonban természetesen nem jelenti meg a döntést és azt, hogy Finn-ország nem kerülhet rövidesen ismét szorongatott helyzetbe. Korai volna tehát kommentárokat fűzni amaz MTI-jelentések kapcsán, amelyek arról tudósítanak, hogy például egy finn repülő egymaga kilenc szovjetrepülőgépet lőtt le, melyek közül négy jobb minőségű volt, mint az ő gépe, vagy hogy egy kikötő bombázásánál a huszonegy centiméteres szovjetágyúk lövedékei közül egy sem robbant fel. Csak annyit lehet elmondani a finnekről, mint általános igazságot: „Segíts magadon és az Isten is megsegít!“ A külföld segítsége eddig ugyanis még nem nyilvánult, meg hatásosan. Anglia és Franciaország az újabb jelentések szerint most kezdi meg a hadianyag és gépek szállítását Finnországba. Kallio, a finn köztársaság elnöke újévi beszédében megköszönve az eddigi segítséget, maga is sürgősen kért aktív, határozottabb segítséget, mert arra — mint mondotta — Finnországnak igen nagy szüksége van. Minthogy az idő tiszta, a szovjetrepülőgépek kedvező látási viszonyok mellett újra, meg újra végigbombázták Helsinki környékét és Finnország több más városát és községét. A bombázásnak ismét sok polgári lakos esett áldozatul. Az angol-francia segítség megérkezésének azért is nagy jelentősége volna, mert fokozná a finn városok légi védelmét. A finneknek ugyanis alig kétszáz repülőgépük van és nincs elég légvédelmi ágyújuk. Anglia hír szerint határozottan elszánta magát, hogy felkarolja a finnek ügyét és ezzel függ össze az a jelentés is, hogy a Moszkvából Angliába visszatért brit nagykövet szabadságát, tekintettel a jelenlegi angol-szovjetorosz viszonyra, bizonyt talán időre meghosszabbítják. / Az 1940-ik év első napja éppoly nyugodtan telt el a nyugati harctéren, mint az elmúlt év utolsó napjai. Csak a járőrök mentek ki a vonalból és itt-ott repülőgépek szálltak fel felderítésre. Az erős szél, a havazás, a fagy és a jégzajlás még az eddiginél is alacsonyabb mértékre szorította a haditevékenységet. Újév napján két német repülőgép szállt a Shetland- és az Orkneyszigetek felé. A német gépeket három angol repülőgép támadta meg. A félóra hosszat tartott harc során az egyik német gépet lelőtték, a másikat menekülésre kényszerítették. A tengeren az aknák tovább robbantak és egy 5700 tonnás és egy 8000 tonnás angol gőzöst, meg egy 960 tonnás norvég teherhajót elsüllyesztettek Esíg 8006 tonnás német gőzös nyilván aknarobbanás miatt az Északi-tengeren elvesztette hajócsavarját és menthetetlen. Egy kávéval és ércekkel megrakott 8500 tonnás német gőzös meg egy angol cirkáló zsákmánya lett. Bajba jutott egy görög hajó is az aknák miatt. A Tacomát pedig, azt a német teherhajót, amely néhány nappal ezelőtt kifutott Montevideo kikötőjéből, majd visszatért a kikötőbe — e cselekedete miatt segédcirkálónak minősítették Montevideóban és keddig haladékot adtak neki az elindulásra. Ehhez azonban a hajónak semmi kedve sem volt, mert a kikötőn kívül az angol Ajax és Achilles hadihajók lesnek reá, így tehát a Tacomát az uruguayi hatóságok internálták Az angol hajógyárakban most már úgynevezett ,,ballonhajókat ” gyártanak. Ezeket állítólag nem lehet megtorpedózni s nem futhatnak aknára sem. A támadó- és a védőfegyverek ugyanis mindig párhuzamosan fejlődnek egymással. A szárazföldön most a védőfegyverek — a Maginot-vonal és társai — vannak előnyben, a tengeren egyelőre a támadók. A találmányok azonban mindig holtversenyben érnek célt. Anglia szélesvonalú fegyverkezést folytat. Az angol király hétfőn aláírta azt a kiáltványt, amelynek értelmében a katonai hatóságok behívhatják a 19 és 23 éves angol polgárokat, így az angol katonaság létszáma 2.750.000-re emelkedik. Jgo még a 27 és 28 éveseket is behívják és így márciusban a brit birodalomnak hárommillió katonája lesz. Kanadában, ahonnan újabb csapatok érkeztek Angliába, felállítják minden idők legnagyobb repülőkiképző központját. Ilyenek a béke kilátásai 1940-ben. 5. Az események természetesen a Tvol- Keleten is erősen éreztetik hatásukat, ami — amint Abe japán miniszterelnök újévi beszédében mondotta — semmiféle optimizmusra sem ad okot. Japán egyre nehezebb gazdasági helyzetében, aminek a kétszázhetven képviselő ellenzéki mozgalma csak egyik tünete volt, igyekszik a Szovjettel és Amerikával valahogy rendezni gazdasági kapcsolatait. A Szovjettel sikerült ideiglenes halászati egyezményt kötnie, illetőleg a már megkötöttet meghosszabbítania és teljesítette ennek feltételét, a mandzsúriai vasút vételára utolsó részletének a megfizetését. Az ideiglenes egyezmény értelmében ennek kétharmadáért a Szovjet árut vásárol Japántól és Mandzsúriától. Kínai jelentés szerint a japánok havonként átlag ötvenezer embert vesztenek Kínában. Halottaik száma a japán kínai háború kezdete óta 1.40O.COO. Ugyanakkor a kínaiak a saját jelentésük szerint kétmillió embert vesztettek. Ára 16 fillér