Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-03 / 1. szám

KCeri^ETtSI A 1 A t: ■er 4..... ........... i.­ p«&ar­N«tt*d*Tr« 10.» pengi E«en irre ..................,,.. . 43.20 pen«6 Megjelenik vi­sirnap és ünnepnap utáni napok­­ , kitételével minden nap.ÚJSÁG Sv­uAm­ári Endepeeten, vidéken ie a pálye­ndvapeken hitkflinap 16 fillér T*«árn*p ........................... 32 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ VI., Aradi­ utca 8. TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-84. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKIADÓHIV­ATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS ME­NE T JE­G­YIR­O­D­A * VII., Erzsébet­ körút 43. szám (Royal-épület). Telefon: 222-405 és 422-985. Budapest, 1940 Január 6, szerda és SZABADELVŰ NAPILAP * XVI. évfolyam, 1. szám Mi történt Horthy Miklós kormányzó az újév alkalmából államfők, a dip­lomáciai testület képviselője, József kir. herceg, a kormány, a hatóságok vezetői üdvözölték. Ung megye közgyűlése Horthy Miklós kormány­zót lelkesen ünnepelte. Teleki Pál gróf miniszterelnök rádiószózatot inté­zett a tengerentúli magyarsághoz A miniszterelnök és Mussolini meleghangú táviratot váltott az újév alkalmából. A belgrádi magyar katonai attasé újévi üdvöz­letet adott át a jugoszláv hadsereg vezetőinek. A világszerte elhangzott újévi beszédek komor és súlyos szavakkal jellemezték Európa nehéz helyzetét. Suomussalminál a finnek nagy győzelmet arattak, a szovjet csapatok negyven kilomé­ternyire visszavonultak. A Mannerheim-vonal előtt a szovjet csapatok vissza­vonultak és új állásokat rendez­nek be. *■ A szovjet-finn határt három helyen átlépték a finn csa­patok. A M u r m a n - v a s u t a t három helyen megrongálták a finn sítalpas osztagok. Petsamo vidékén a negyvenfokos hideg akadályozza a hadműveleteket. Kalll a finn köztársasági elnök sürgős ak­tív segítséget kért a külföldtől. Anglia és Franciaország elhatározta, hogy sürgősen meg­kezdi a hadianyag szállítását Finn­országba. Angol-német légi ütközet folyt le a skót partok előtt. Egy 8500 tonnás német gőzöst elfogtak az angolok. Az angol király kiáltványt bocsátott ki, amely újabb behívásokkal a katonaság létszá­mát hárommillió főre emeli. A volt Dél-Tirolban megtörtént az optálás, amellyel az ottani német állampolgároknak dön­teniük kellett, hogy Németországba költöznek-e, vagy felveszik-e az olasz állampolgárságot. Bukarest katonai parancsnoka rendeletet adott ki, amely súlyos büntetést helyez kilátásba hadicélokra dol­gozó üzemek folytonossága ellen elkövetett bűncselekményekre. Anatóliában a földrengés után most áradás pusztít. J­a­p­á­n és ideiglenes között, a Szovjet halászati egyezményt imm Nagy győzelmet hozott Finnországnak az újév . Négy napig tartó harc után megsemmisítettek a finnek egy zsákutcába csalt szovjet hadosztályt. A kétszázezer főnyi szovjet hadseregnek a Man­ner­­heim-vonal ellen intézett támadását visszaverték. Anglia és Franciaország elhatározta, hogy sürgős segítséget küld Finnországnak. Légi ütközet a skót partok közelében. Hárommillió főre emelik az angol hadsereget Nagy érdeklődés előzi meg Roosevelt szerdai üzenetét . Az egyes országokban elhangzott új­­évi beszédek lényegükben ugyanazt fejezték ki, mint a karácsonyi szózatok: egyrészt a békevágyat, másrészt a harcra való készséget. A Stefani-Iroda újévi közle­ménye az olasz népnek Mussoliniba vetett rendületlen bizalmát hangoztatja és vissza­pillantva az olasz politika tevékenységének 1939-i mérlegére, „az erők nyugalmával üd­vözli a beköszöntő új esztendőt“. Lebrun francia elnök újból kiemelte újévi beszédé­ben, hogy a francia seregek „a népek sza­badságáért, a civilizációért, a jogért és a haza üdvéért küzdenek". Hitler újévi beszé­dét, amelyet december 30-án mondott, már közöltük. Berlinben elmaradt a diplomáciai testület szokásos újévi fogadtatása, az apos­toli nun­cius tolmácsolta a pápa újévi üdvöz­letét, kedden pedig Vatikánvárosban egy nagykövetségi tanácsos külön kihallgatáson kifejezte a Szentatya előtt Hitler és a biro­dalmi kormány újévi szerencsekívonatait. Mussolini és Hitler szintén szerencsét kívánó táviratokat váltottak. Göbbels, aki Szilvesz­ter este mondott beszédet, kiemelte, hogy „a német külpolitikának sikerült az angol bekerítő politikát megsemmisítenie“ és han­goztatta, hogy „az új esztendő kemény esz­tendő lesz“. Berlini politikai körökben sehol sem foglalkoznak azzal a kérdéssel, vájjon az új esztendő meghozza-e a bék­ét. Azt han­goztatják, hogy Németország ellenfelei el sem képzelhetik, milyen „nagymértékben áll Németországnak módjában a győzelem biztosítása“. Arra is utalnak, hogy csupán a német kormány legszűkebb körei tudják, milyen „részleteke­t“ terveznek a győzelem biztosítására az új esztendőben, mert amit erről a külföldön írnak, az mind csak talál­gatás. Franco spanyol államelnök újévi rádióbeszédében a békét kívánta, kijelen­tette, hogy Spanyolország csatlakozott a ka­tolikus egyházhoz és Olaszországhoz, mert bárhogy is végződik a háború, az ered­mény katasztrofális lesz“. Károly román ki­rály is békevágyát hangoztatta újévi beszé­dében Cvetkovics jugoszláv miniszterelnök a jószomszédság és a szigorú semlegesség további megtartását emelte ki. Krosszejvanov bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy a bolgár nép szilárdan eltökélte, hogy kívül­­marad a mostani veszélyen, békesség és megértés a célja továbbra is. Érdekes Olaf norvég trónörökös rádióbeszéde, amely azt hangoztatja, hogy „Norvégia valószínűleg komolyabb veszedelembe kerül, mint ami­lyenben bármikor volt. Minden nép szá­mára van hely a világon — folytatta mély emberi érzéssel a norvég trónörökös —, ha észszerűen osztják fel a világ segélyforrá­sait és mindenütt kölcsönös megértéssel vi­sett­ernek a különböző nemzetek "sajátságai és érdekei iránt“. Slauning dán miniszter­elnök őszintén bevallotta, hogy Dánia be­avatkozása a háborúba egyértelmű lenne a dán nemzet halálával. Hull amerikai kül­ügyminiszter is a béke útját ajánlotta min­den népnek és azt mondotta, hogy: „ha a béke bekövetkezik, Amerikának is latba kell vetnie befolyását a szilárd és állandó világ­rend megteremtése érdekében". A Hindenburg ama haditettéhez -­­ amellyel a Mazuri-tavakba egész kozák hadosztályokat süllyesztett el — ha­sonlít az, ami most Finnországban történt a Kiasta-tavon, a Suomussalmi mellett hú­zódó fronton. A finnek egy 18.000 emberből álló szovjet hadosztályt hagytak itt ellen­állás nélkül előrenyomulni, s ezzel csalták a tó jegére. Amikor a szovjet csapatok a jég közepére értek, a parti erdőségekben rej­tőzködő finnek géppuskatűz alá vették őket. Ugyanakkor finn repülőgépek jelentek meg a tó felett és bombázták a tó jegét. A jég beszakadt és az egész gépesített szovjet had­osztály a vízbe fúlt. Négy másik szovjet ezred az erdőbe menekült, itt három ezred teljesen megsemmisült és fegyverei eldobá­­lásával csak a negyedik ezred katonái me­nekülhettek át a határon. A szovjet csapa­tok itt negyven kilométert hátráltak és más pontokon is visszavonultak. Most már Finn­ország területén a legészakibb — petsamói — részt és a karéliai félszigeten a Maribier­­heu^-vonal f előtti részt kiugye, ahol külön­ben a szovjet csapatok szintén visszavonul­tak, sehol nem áll szovjet katonaság. Vi­szont a finn csapatok három helyen átlép­ték a határt és a Murman-vasutat, a szov­jetnek ezt a legfőbb utánpótlási vonalát, amely Leningrádból Murmanszkba vezet, három helyen megszakították. A finnek sok ágyút, páncéltörő és légelhárító ágyút, gép­kocsit, tankot (39 darabot) géppuskát, gya­logsági fegyvert és más hadianyagot zsák­mányoltak.­­ így tehát a finnek egy kis lélekzet­­**- hez jutottak, annál is inkább, mert a nagy hideg különösen északon, ahol a hő­mérséklet 40 fok alá süllyedt, a­kadályozza a hadműveleteket. Éppen a miatt a szeretet miatt, amelyet a finn testvérnemzet iránt ér­zünk, aggódva sorsáért és ismerve az orosz hadsereg számbeli adatait, mindig óvatosan és bizalmatlanul tárgyaltuk a finnek ered­ményeiről szóló jelentéseket. Most azonban el kell ismerni, hogy határozott eredmények­ről van szó, ami azonban természetesen nem jelenti meg a döntést és azt, hogy Finn-­­ország nem kerülhet rövidesen ismét szoron­gatott helyzetbe. Korai volna tehát kommen­tárokat fűzni amaz MTI-jelentések kapcsán, amelyek arról tudósítanak, hogy például egy finn repülő egymaga kilenc szovjet­repülőgépet lőtt le, melyek közül négy jobb minőségű volt, mint az ő gépe, vagy hogy egy kikötő bombázásánál a huszonegy centi­­méteres szovjetágyúk lövedékei közül egy sem robbant fel. Csak annyit lehet elmon­dani a finnekről, mint általános igazságot: „Segíts magadon és az Isten is megsegít!“ A külföld segítsége eddig ugyanis még nem nyilvánult, m­eg hatásosan. Anglia és Francia­­ország az ú­jabb jelentések szerint most kezdi meg a hadianyag és gépek szállítását Finn­országba. Kallio, a finn köztársaság elnöke újévi beszédében megköszönve az eddigi segítséget, maga is sürgősen kért aktív, hatá­rozottabb segítséget, mert arra — mint mon­dotta — Finnországnak igen nagy szüksége van. Minthogy az idő tiszta, a szovjet­­repülőgépek kedvező látási viszonyok mellett újra, meg ú­jra végigbombázták Helsinki kör­nyékét és Finnország több más városát és községét. A bombázásnak ismét sok polgári lakos esett áldozatul. Az angol-francia segít­ség megérkezésének azért is nagy jelentősége volna, mert fokozná a finn városok légi vé­delmét. A finneknek ugyanis alig kétszáz repülőgépük van és nincs elég légvédelmi ágyújuk. Anglia h­ír szerint határozottan el­szánta magát, hogy felkarolja a finnek ügyét és ezzel függ össze az a jelentés is, hogy a Moszkvából Angliába visszatért brit nagykövet szabadságát, tekintettel a jelen­legi angol-szovjetorosz viszonyra, bizonyt talán időre meghosszabbítják. /­ Az 1940-ik év első napja éppoly nyu­­godtan telt el a nyugati harctéren, mint az elmúlt év utolsó napjai. Csak a jár­őrök mentek ki a vonalból és itt-ott repülő­gépek szálltak fel felderítésre. Az erős szél, a havazás, a fagy és a jégza­jlás még az eddi­ginél is alacsonyabb mértékre szorította a haditevékenységet. Újév napján két német repülőgép szállt a Shetland- és az Orkney­­szigetek felé. A német gépeket három angol repülőgép támadta meg. A félóra hosszat tartott harc során az egyik német gépet le­lőtték, a másikat menekülésre kényszerítet­­ték. A tengeren az aknák tovább robbantak és egy 5700 tonnás és egy 8000 tonnás an­gol gőzöst, meg egy 960 tonnás norvég teherh­ajót elsüllyesztettek Esíg 8006 tonnás német gőzös nyilván aknarobbanás miatt az Északi-tengeren elvesztette hajócsavarját és menthetetlen. Egy kávéval és ércekkel meg­rakott 8500 tonnás német gőzös meg egy angol cirkáló zsákmánya lett. Bajba jutott egy görög hajó is az aknák miatt. A Taco­­mát pedig, azt a német teherhajót, amely néhány nappal ezelőtt kifutott Montevideo kikötőjéből, majd visszatért a kikötőbe — e cselekedete miatt segédcirkálónak minősí­tették Montevideóban és keddig haladékot adtak neki az elindulásra. Ehhez azonban a hajónak semmi kedve sem volt, mert a ki­kötőn kívül az angol Ajax és Achilles hadi­hajók lesnek reá, így tehát a Tacomát az uruguayi hatóságok internálták Az angol hajógyárakban most már úgynevezett ,,bal­­lonhajókat ” gyártanak. Ezeket állítólag nem lehet megtorpedózni s nem futhatnak ak­nára sem. A támadó- és a védőfegyverek ugyanis mindig párhuzamosan fejlődnek egymással. A szárazföldön most a védő­fegyverek — a Maginot-vonal és társai —­ vannak előnyben, a tengeren egyelőre a tá­madók. A találmányok azonban mindig holt­versenyben érnek célt. Anglia szélesvonalú fegyverkezést folytat. Az angol király hétfőn aláírta azt a kiáltványt, amelynek értelmé­ben a katonai hatóságok behívhatják a 19 és 23 éves angol polgárokat, így az angol ka­tonaság létszáma 2.750.000-re emelkedik. Jgo még a 27 és 28 éveseket is behívják és így márciusban a brit birodalomnak három­millió katonája lesz. Kanadában, ahonnan újabb csapatok érkeztek Angliába, felállít­ják minden idők legnagyobb repülőkiképző központját. Ilyenek a béke kilátásai 1940-ben. 5. Az események természetesen a T­­vol- Keleten is erősen éreztetik hatásukat, ami — amint Abe japán miniszterelnök új­évi beszédében mondotta — semmiféle opti­­mizmusra sem ad okot. Japán egyre nehe­zebb gazdasági helyzetében, aminek a két­százhetven képviselő ellenzéki mozgalma csak egyik tünete volt, igyekszik a Szovjet­­tel és Amerikával valahogy rendezni gaz­­das­ági kapcsolatait. A Szovjettel sikerült ideiglenes halászati egyezményt kötnie, ille­tőleg a már megkötöttet meghosszabbítania és teljesítette ennek feltételét, a mandzsúriai vasút vételára utolsó részletének a megfize­tését. Az ideiglenes egyezmény értelmében ennek kétharmadáért a Szovjet árut vásárol Japántól és Mandzsúriától. Kínai jelentés szerint a japánok havonként átlag ötvenezer embert vesztenek Kínában. Halottaik száma a japán kínai háború kezdete óta 1.40O.COO. Ugyanakkor a kínaiak a saját jelentésük szerint kétmillió embert vesztettek. Ára 16 fillér

Next