Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-23 / 18. szám

SZERDA, 1940 JANUÁR 24 ÚJSÁG I VÉSZI JÓZSEF I 1853-1940 I . Két éve, hogy nyugalomba vonult nyolc­vanéves korában. Ebből a nyolc évtizedből ötvenöt évet a szabadelvűség és demokrácia harcosainak első sorában töltött el. Szép és irigyelt volt pályafutása, mert mint harcos publicista mindig csak azt írta s mint poli­tikus mindig csak azt mondotta, amit világ­­szemlélete diktált neki. Ebben a világszem­léleti harcban voltak nagy sikerei, de érték vereségek is, azonban a vereségek sosem te­rítették le annyira, hogy a harcot végleg el­veszettnek tartotta volna. Ama harcosok kö­zül való volt, akik önmagukból, saját hitük­ből merítik az erőt és rendíthetetlenül bíz­nak mindaddig magukban, mint a világszem­lélet megtestesítőjében, amíg a további harcra a legkisebb lehetőség kínálkozik. És Vészi József volt akkora hadvezéri tehetség, hogy még ezeket a lehetőségeket is kierőszakolta a mindenkori politikai viszonyokból. Az igaz­ság mértékével mérünk, s­ a szemlélődéseink alapján megállapítjuk, hogy pályafutása szinte szemléltetőn mutatja a magyar szabad­elvűség felfelé ívelő és hanyatló irányvona­lát. Nem hibája, hanem érdeme, hogy alkal­mazkodni is tudott a megváltozott korszel­lemhez. De az alkalmazkodás ilyenkor is a kombattáns közíró bölcseségének követel­ménye volt: egy mostoha helyzetben is hasz­nosan dolgozni, még ha kevés eredménnyel is, annak az eszmének a szolgálatában, ame­lyet egyedül üdvözítőnek tartott. Nem festene hű portrét róla, aki csak po­litikai és közírói érdemeit méltatná, amikor egyéniségét megörökíti. Mert Vészi József azonfelül, hogy harcos publicista és poli­tikus volt, lelkes és üdvös eredményekben gazdag pártfogója volt a magyar íróknak és magyar irodalomnak. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az újabb magyar írónemze­­dékre ő hívta fel az európai nagy kultúr­­­épek figyelmét és az újabb magyar iroda­lomnak ő volt szálláscsinálója a nagy ide­genben. Szívügye volt éppúgy a magyar iro­dalom, mint a magyar szabadelvűség. És ahol e világszemlélet és a magyar irodalom leg­jobb harcosairól szó esik majd, ott az ő nevét az elsők közt kell majd emlegetni. Pályafutása Vészi József 1858 november 6-án Aradon született A budapesti tudományegyetem böl­csészeti karának volt hallgatója Már fiatal ko­rában észrevették írói tehetségét. Verseket irt, melyek közül több Jókai szépirodalmi lapjá­ban, az Életképek­ben jelent meg. Gyulai Pál, Greguss Ágost és Heinrich Gusztáv tanítványa­ként jelent meg az irodalmi pályán. Hogy költőből hogyan lett újságíróvá, azt ő maga így mondotta el: .. .Aznap jöttem ki a katonaságtól, még uniformisban voltam és valami megmagyaráz­hatatlan ösztön a mai Esterházy­ utcába kül­dött, pedig kerülő útra mentem. Itt találkoz­tam egy ismerős civillel, akinek tisztelegtem, mire ő megkérdezte: — Maga ismer engem? — Hogyne ismerném. Ön Vutskits Miklós dz aradi szerkesztő — Igen, az vagyok. Hát maga kicsoda, hon­nan jön, mit csinál, miből él? — Filozófiát hallgatok az egyetemen. Ma telt le az önkéntesi évem — Nem akar újságíró lenni? — Nézze, sza­ladjon a Lovag utca 11. szám alá a szerkesz­tőségbe, engem onnan épp az imént dobtak ki Ha idejében érkezik talán felveszik Magától értődik, hogy a fiatal Vészi lóhalá­lában rohant a Lovag­ utcába, ahol a Pester Correspondenz cimű­ kőnyomatos lap szerkesz­tősége volt Itt kipróbálta egy Schwartz nevű szerkesztő, hogy tud-e ortográfiát s miután a felvételi vizsga sikerült, alkalmazták Minden reggel hat órakor kellett bejárnia s diktanda után írt híreket Majd beküldték az ország­­gyűlésbe, ahol egyszer kétszer segített a Pester Lloyd politikai munkatársainak. Ezek látták, hogy ügyes és használható, mire beajánlották Fáik Miksának. Fáik Miksa szerződtette a Lloyd-hoz és megtette rendőri riporternek. md­en idügyennek gyomorszorítós melltartó nélkülöz­hetetlen Német újságíróból magyar szerkesztő Utóbb a Pester Lloyd parlamenti rovatának volt egyik munkatársa, de amellett szépiro­dalmi írásokkal, könyvkritikákkal is gazdagí­totta a lap tartalmát Az egyházpolitikai har­cok idején kivált a Pester Lloyd szerkesztősé­géből és 1894 ben átvette a Pesti Napló vezeté­sét Két évig volt e tan vezetője, aztán egyszer csak azzal lepte meg az olvasóközönséget, hogy tizenhat munkatársával együtt új lapot indí­ tott meg: a Budapesti Naplót. Fel kell jegyezni róla, hogy ő hivta fel a figyelmet Prohászka Ottokárra s ugyancsak ő adott helyet először lapjában Ady Endre költeményeinek, ő hozta Adyt Nagyváradról Budapestre, a maga szer­kesztőségébe. Sok szellemi csatát is vivott Ady Endre elis­mertetéséért. A politika mezején A múlt század utolsó éveiben a szabadelvű­párt programmjával mandátumhoz jutott a szászsebesi kerületben. A következő ciklusok­ban az Óbudai kerületet képviselte a Házban. Mandátumáról önként lemondott, amikor a Fejérváry-kormány megalakulásakor átvette mi­niszteri tanácsosi ranggal a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetését. Sajtófőnöke lett az ország legnépszerűtlenebb kormányának, mint mon­dotta, azért, mert az általános titkos választó­jogot akarta hozni. Amikor a Fejérváry-kormány megbukott, Vészi Berlinbe költözött, ott, híven magához, megalapította a Jung Ungarn című folyóiratot, melyben hivatott emberként irányította reá a külföld figyelmét Magyarország problémáira. Akkoriban jelent meg az ő fordításában Katona József Bánk bán­ja németül, melyet aztán Reinhardt hozott színre Berlinben s ő fordította le németre Kriza János erdélyi népköltészeti gyűjteményét, a Vadrózsák­at. A Pester Lloyd főszerkesztője két évig dolgozott Berlinben, akkor aztán visszatért Budapestre, megalapította a Buda­­pester Presse című politikai napilapot, de rövid idő múlva mégis visszatért a Pester Lloyd-hoz, melynek 1913-ban főszerkesztője lett. Azóta ebben a munkakörben dolgozott, büszkeségére a publicisztikai gárdának, mely a politikai írásművészet mesterét látta benne A Lloydnál és külföldön kifejtett működésével nagy szol­gálatot tett hazájának. Hetvenkilencedik évének alkonyulatán, 1937 októberében úgy érezte, hogy pihenésre van szüksége , és hatvanévi írói és újságírói mun­kássága után lemondott főszerkesztői tisztéről. Az újságíró kortársak társadalmi életében munkával járó szerepet vállalt, m­íg az öregkor nem figyelmeztette, hogy erejét a sokszerű munka után egy feladatra kell összpontosítania. Régebben évekig elnöke volt a Budapesti Uj­ságírók Egyesületének. 1927 ben a kormányzó a főrendiház örökös tagjává nevezte ki, 1930 ban pedig a Corvin-koszorú díszével tüntette ki Politikai működésének ismertetéséhez tarto­zik még ebben a szűkre szabott keretben, hogy 1929-ben és 1930-ban Magyarország egyik dele­gátusaként részt vett a népszövetség közgyűlésén. Az utolsó napok Vészi József két év előtt történt nyugalomba vonulása óta teljes szellemi frisseségben töl­tötte idejét. A nyáron megbetegedett. Tü­dő­gyulladást állapítottak meg, de ebből néhány heti fekvés után kilábolt. Azóta főleg olvasással töltötte idejét. A vasárnap estéket családi körben töltötte el. Itthon élő leánya, annak férje és uno­kái vették körül. Most vasárnap is ott voltak és az öregúr vidáman, jókedvűen beszélgetett mindegyikükkel. Vejének elmondotta, hogy keddre gépirónőt rendelt magához, megkezdi memoárjai diktálását. Hétfőn reggel a rendes időben ébredt. Jó­ízűen fogyasztotta el reggelijét. Nem sokkal később rosszullét fogta el. Nyomban elhívták háziorvosát, aki az öregúr tüdejében genygócot fedezett fel. Tanácsára elhatározták, hogy a beteget a Park-szanatóriumba szállítják. Mire odaérkeztek, elvesztette eszméletét. Nem egé­szen huszonnégy óráig tartott öntudatlansága , s azután kedd délután három óra előtt csen­desen, örökre elaludtu­lajdonképen geográfusnak kell lenni, mert sem a gazdasági kérdéseknek, távolságok­nak értékelésében s egyebekben, sem fórmai háború lehetőségeinek kérdéseiben alig van fogalma a laikus embernek. A miniszterelnök végül arra emelte po­harát, erősödjön a nemzetben az a belátás, hogy megbecsülje az eredeti szintézist, te­hát a magyar vidék alapértékeit s megbe­csülje azt a magasabb szintézist, amelyet a többi tudományokat összefogó geográfia ad­hat meg. A miniszterelnököt beszéde után hosszasan ünnepelték. s Női nadrág gf.28 belül bolyhos, meleg, téli minő- * ség, kis hibával.......................P­ék Női hócipő ! S0 lényegtelen hibával, egyes szá- i mokban, különböző forma . .­­ . Ismét két bizonyíték, hogy a Divatcsarnok válto­zatlanul többet nyújt, mint amennyit várnak tőle. Budapest, VII., Rákóczi­ út 70—76. A ttözsuunkatanács legújabb „Az ország kormányzása tulajdonképpen geográfia“ Teleki Pál gróf miniszterelnök ünneplése a Földrajzi Társaságban Telekd Pál gróf miniszterelnök tavaly no­vember elsején volt hatvan éves, de szüle­­tésenapjának megünneplése elől a leghatá­rozottabban elzárkózott. Most néhány hó­nappal a jubileumi dátum után a Magyar Földrajzi Társaság u­gy talált módot az ün­neplésre, hogy Teleki-emlékkönyvet adott ki, amelynek díszpéldányát a társaság kedd esti vacsoráján Cholnoky Jenő elnök nyúj­totta át Teleki Pál grófnak. A vacsorán a földrajztudománnyal foglalkozó tudósok se­rege vett részt, akiknek nevében Cholnoky Jenő közvetlen szavakkal üdvözölte a mi­niszterelnököt, akit beszédében Deák Fe­renchez hasonlított. Teleki Pál gróf miniszterelnök azzal kezdte válaszát: már három hónapja, hogy hatvanéves, de most egy csomó sürgönyt kapott és egy virágcsokrot és mindez a Földrajzi Társaság bűne. — Miniszterelnökségem gyökere — mon­dotta Teleki Pál gróf — itt van a Földrajzi Társaságban és a földrajzban, mert azt is mondhatnám, hogy az ország kormányzása tulajdonképpen geográfia Ma, amikor tény­leg igen felelősségteljes helyen állok — mert bizony régen volt ilyen nehéz idő az ország felett, ha nem is látszik ebben a pillanat­ban és nem is érezzük úgy át — ma semmi­nek sem érzem annyi hasznát, mint annak, mit a földrajzban tanultam Láczy Lajosról emlékezett meg ezután a miniszterelnök, majd így folytatta: A leg­nagyobb érték, amit magammal vittem az életbe é­s amit tovább adok tanítványaim­nak: ne­lulkorán és meggondolni. — Én soha nem érzek olyan közvetlen kapcsolatot, mint amilyet a magyar paraszt­tal érzek. Ez ad az embernek bizonyos erőt, amely az írott alkotmánynélküli nemzetek­ben ujal meg. Az írott alkotmánynélküli nem­zetben van talán meg az, hogy az embernek meg kell éreznie azt — és ez belső öntuda­tává kell váljék —, hogy ha egy másik magyar ülne le az én helyembe, ugyanazt csinálná, mint én. Mert ilyen esetben az ember a nemzet telkéből valót cselekszik. Én ezt az angol kolóniákban is láttam. Ott a kormányzótól kezdve a kis tisztviselőig abban a tudatban dolgozik a tisztviselő, hogy ő most Angliát, az angol nemzet gondolko­dását képviseli. A magyar józan, a magyar nem siet Éppen ezért tudjuk kivárni ma is, hogy az események megérjenek, leszűrődje­­nek s megvárjuk ezt nyugodtan, mert né­pünknek ez az alaptermészete. — Sajnos, nagyon kevesen értik nálunk, hogy mire jó a földrajzi tudás. Mindenki, aki geográfus, különösen ha végigjárta Finn­országot, az első perctől tisztában volt az­zal, hogy a finnek majd komolyan ellenáll­nak nemcsak az ottani emberanyag termé­szete miatt, hanem az ország földrajzi struk­túrája miatt is Mindenki, aki megnézte a térképet, tudta, hogy az oroszok a Manner­­heim-vonal előtt miért tudtak 10 -12 kilo­méternyire benyomulni és miért állottak az­után ott meg. Ezért mondom, hogy ma is- városrendezési tervei A Közmunkatanács ülésén Bessenyey Zénó dr. elnök bejelentette, hogy a tanács ebben az évben ünnepli fennállásának hetvenedik eszten­dejét. Harrer Ferenc dr. tanácstaggal meghat­ják a tanács legutóbbi tíz esztendejének törté­netét. Bejelentette az elnök, hogy az építésügyi szabályzatot a belügyminiszter az iparügyi mi­niszterrel együtt jóváhagyta és az új szabályzat május 1-én életbe lép. Az átmeneti időre külön intézkedéseket tesznek. Véglegesen megállapítot­ták Dobogókőnek azt a területét, amelyre az új szabályozás kiterjed. A továbbiak során elfo­gadták a soroksári Erzsébet­ utcából kiágazó és Rákoskeresztúr határáig terjedő főútvonalnak, a békásmegyeri Mátyás király-út folytatásában haladó útnak és az Albertfalva—Budafok—­­Nagytétény mellett, dunamenti útvonalnak sza­bályozási tervét. Kimondották, hogy a régi Nemzeti Színház telkének beépítésére, a Berlini­­tér átrendezésére, a belvárosi plébániatemplom környékének átalakít­­ára és a Mátyás-templom melletti terület kialakítására megteszik a kez­deményező lépéseket. A Kossuth Lajos­ utcában és a Rákóczi-út elején több ideiglenes építmény akadályozza a forgalmat. Ezeket eltávolítják és az így felszabaduló területet a kocsiút szélesí­tésére használják fel. Az &13 kerítteti?fosztus rövidesen megárastja a hemiszeretek árát A textilgyárosok már elkészültek az új ren­deletnek megfelelő kevert fonalakból készített kelmékkel. A kevert anyag ellenére ezek a cikkek nem lesznek olcsóbbak, mert a feldolgozáshoz használt gyapjút a gyárak már lényegesen drá­gábban szerezték be Az érdekelt gyárak most az árkormánybiztosságot kérték meg a kevert anyagból készült árucikkek eladási árának megállapításá­ra. Vérbeli párisi levegő, friss, eredeti humor, gyönyörű zene. ez a .Ma premier! pM,EAM.ÄLrtuHo£R SCALA

Next