Ujság, 1941. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-17 / 13. szám
4 A Magyar Képírók kiállítása "Az összetartás szép példáját mutatja a Magyar Képírók Társasága, mert tízesztendős lételének folyamán alig változott taglétszámmal jelenik meg kiállításain. Bizonyára a barátság és egymás kölcsönös megbecsülésének érzése az, ami egybeköti őket s alkalmasint világnézeti felfogásuk rokonsága is. Nehéz azonban művészetbeli rokonságot megállapítani olyan két festő között, mint Boromisza Tibor és Imreh Zsigmond. Boromisza szenvedélyes temperamentuma szinte kiköveteli motívumaiból azt, ami bennök sajátosan magyar, már mint boromiszai értelemben, vagyis a művész temperamentumával megtoldottan magyar. Meg kell adni, hogy ritka szerencsés érzékkel tudja kikeresni motívumait a természetben Viharos Balatonja (21). Tavaszi esője (23) egymagában is érdekes motívum, de Boromisza előadásában, minden ami érdekes bennök, megfokozódik formai és szóbeli kifejezésében is. A két elsorolt kép vízfestmény s általában az akvarell látszik annak a festői eljárásnak, amellyel Boromisza leghiánytalanabbá tudja láthatóvá tenni mondanivalóját. Az olajfestők és a nagyobb méret könnyen túlzásra csábítja, mint például a „Tavaszi hidivásár Hortobágyon" elinűt nagyméretű festményén. Érdekes, de kissé zavaros fantazmagória. Boromiszával szemben Imreh Zsigmond maga a nyugalom, a csendes és szelid elmerülés, a beható érdeklődés és a tiszta festői felfogás Ezúttal csupa pasztelképpel jelent meg, tárgyuk szerint egy híján csupa tájképpel. Borongós mély tónusba foglalt finom színekkel jeleníti meg a természetet, a szádalmási völgy lélekzetet tágító mély vedutáját, a fsernádpart zöld világát és az erdős négy lába alatt húzódó színes szántóföldeket (73.). Igazán kiváló tájképfestő. A szem gyönyörködve követi hátrafelé halkuló gyöngéd színeit a tágra kinyitott tájék mélye felé. Finom színérzékének tanúsága szép virágcsendélete is, csak a háttér színét választhatta volna meg szerencsésebben. _ Mér" egy finom festője van a kiállításnak: Nagy Nándor. Visfestményei igen egyéni alkotások. A Balatont jeleníti meg rajtuk víziószerűen a legtisztább festői eszköz kiállítás többi festője közül Bahó Lajos jó akvarellista, Buky Béla egy finom csendéletével (43.) és Halásztanya című vízfestményével, Fáy Aladár érdekes állatrajzainak Karag Gyula a mozdulatot kitűnően megragadó rézkarcánál és kifejező női fejével, Litkey György kevés színnel szerencsésen mindent kifejező „Delelő gulyá“-jával, Muhoray Mihály az ősvilág őserdeinek hangulatát felidéző füzes tájképeivel, K. Nagy Sándor két szarvasbika tusáját ábrázoló pompás színes tusrajzával, Némethy Béla apró színfoltokból összerakott érdligeti őszi tájával és virágoskertjével, Papp Kökényessdyné Szeőke Izabella orgonás-tulipános csendéletével és Ábrándozó című vízfestményével s Szalay Lajos kitűnő tollrajzaival, köztük is a Kivégzés goyai jelenetével tűnik fel. A kiállításnak két szobrásza is van Herényi Jenő csak két vázlatszerű tetszetős kis terrakottáját mutatja be, Bohin Gábor azonban egyebek közt elhozta azoknak a szobrainak gipszöntvényét is, amelyekkel a dob utcai nagy postaépület homlokzatát diszítette. A szóban forgó szobrok körül heves polémika zajlott le nemrég a sajtóban s a művész, úgy látszik, a nagyobb nyilvánosság elé akarta megfellebbezni ügyét, amikor vitatott szobrait lehozta emeletnyi magasságukból. Ha ez volt a szándéka, rosszul számított. Mert a kőben való durva kinagyolásra szánt gipszminták közelről egyálalán nem halnak kedvezően. Jól kőbe zárt kompozíciók, de minden ami forma rajtok, durva és nyers megmintázása s a szobrok egésze még így sem kelti az erő hatását, pedig nyilván azt célozta velük szobrászuk. Boda Gábor tehetségéről jóval kedvezőbb fogalmat ad három mellszobra Azokon látszik, hogy szobrászukban megvan a monumentális elgondolás és kifejezés képessége. fe, *•) ÚJSÁG PÉNTEK, 1941 JANUÁR 1? Hogyan sebesült meg Palotai Tibor, „gascogne-i “ Beszélgetés a nemzetiszínházi különös baleset áldozatával A Nemzeti Színházban szerdán este a Cyrano-t adták. Tudvalevőleg a negyedik felvonás végén a gascognei legények és a spanyolok között harc folyik és Cyrano, a gascogneiak vezére, akit Kiss Ferenc alakít, sortüzet vezényel a spanyolokra. A spanyolok vezére, akinek szerepét Koltay Gyula játszotta, ugyancsak tüzet vezényel. Cyrano csapatában, melyet javarészt szininövendékekből állított össze a rendezőség, az első sorban volt Pulotay István 23 éves másodéves sziniakadémiai növendék. A jelenet után, amikor a lövések eldörrentek, több statisztának el kell esnie a színpadon és így nem keltett különösebb feltűnést, hogy Palotay István is arccal előrebukott. Néhány perccel később lement a függöny és az „elesettek“ felkeltek. Csak egy maradt tovább is fekve és egész testében rázkódva nyöszörgött: Palotay István A színészek hozzárohantak, felemelték és ekkor megdöbbenve látták, hogy bal arcából patakzik a vér. Hátravitték a színfalak mögé és lesltették Közben többen az ügyeletes orvosért siettek, aki látva, hogy komoly sérülésről van szó, kihivatta a mentőket. Néhány perc múlva már a Rókus-kórház műtőasztalán feküdt a súlyosan sérült Palotay István. Két és fél centiméteres vascsavar A Rókusban a tüzetes vizsgálat megállapította, hogy olyan sérülése van a fiatalembernek, amelyet csak úgynevezett szájsebész tud szakszerűen megoperálni, ezért úgy határoztak, hogy haladéktalanul a Park szanatóriumba szállítják. Ott azonnal értesítették Fodor István György dr.-t, a neves szájsebész! Az orvos negyvenöt perces műtétet hajtott végre Palotaya. Előbb azonban a szemtanuktól megkérdezte hogyan történt a sérülés. Valamenynyien azt mondották, hogy színházi puskából vaktöltéssel adtak le lövéseket, véleményük szerint papírszilánk érhette a sérült áilálattól sebesült meg. Ámde műtét közben az orvos kemény tárgyra akadt, amely több helyen áttörte az állkapcsot és amögött beékelődött a csontok közé Kiemelve ezt a kemény tárgyat, kiderült, hogy körülbelül két és fél centiméter hosszúságú vascsavarja látta el a szerencsétlen színésznövendék állkapcsát, mégpedig úgy, hogy laposan ütödött az állkapocshoz és azt több helyen eltörte. Az operáció után injekció hatása következtében Palotay nyugodtan töltötte az éjszakát, így történt Csütörtök este felkerestük a színpad sebesültjét a szanatóriumban. Egész arca kötésben van, amelyen átüt a vér. Nehezen beszél, láza nincs. Mikor azt kérdezzük tőle, fáj-e a sebe — ezt válaszolta: — Fáj, de nem azért vagyok ember, hogy el ne viselhetném! A balesetet így mondotta el: — Szóval arra került a sor, hogy az elnök úr majd tüzet vezényel, a Koltay művész úr pedig visszajövet. Még én súgva mondtam a kollégáimnak: „Fiuk, én katona voltam, tudom, hogy akit elölről meglőnek, az arcra esik. Nehogy hátafelé essetek, mert az nem lenni temészetes." . Azután eldördültek a lövések és én csak azt éreztem, hogy balarcom elzsibbad, majd melegség önt el. Kezemmel akaratlanul eltakartam bal arcomat és előredőltem, összeszorílott szájjal vártam, mert tudtam, hogy a lövések után néhány perccel vége van a felvonásnak és lemegy a függöny. — Hogy el ne felejtsem, nem papírral lőttek le, mint ahogy eleinte hittük, hanem vascsavarral. Itt volt nálam Kiss elnök úr, Szilassy rendező úr, Liszt titkár úr, sok kolléganő és kolléga, valamenynyien azt erősítgetik, hogy feltétlenül ki kell nyomozni, miképpen kerülhetett a vascsavar a vaktöltés elé, amelyből így a véletlen — mert csakis a véletlen lehetett — éles töltést formált. — Voltam én mindenféle — mondja azután és legyint — még olajügynök is. Fogtechnikus-gyakornok is voltam, — mintha előre tudtam volna, hogy baj lesz az arcommal. De hiába voltam akármilyen pályán, a vágyam a színészet felé űzött. Pillanatra megdöbben és elhallgat. Azután inkább önmagához szól: — Azt mondják, olyan kitűnő ember a tanár úr, hogy úgy össze tudja ragasztani az állkapcsomat és kijavítja az államot, hogy a sebesülésnek nyoma sem marad. Ebben a pillanatban kopogtattak. Hegyi Aranka lépett be, aki nagy részvéttel érdeklődött a baleset hősének állapota felől. A művésznőnek első dolga volt a pulzust megfogni, azután fellélegzett: — Na, fiacskám, nem lehet komoly baj! Katonadolog az egész, egy csepp lázad sincs ... az. .. Az arany szerepe a politikában és a közgazdaságban A világháború előtt az arany, mint a pénznek úgyszólván egyedüli alapja, a gazdasági élet menetét, fejlődését döntően befolyásolta, de a politikai élet kialakulásában is sokszor döntően fontos, végzetes szerepe volt. A nemzetközi pénz- és hitelügyet egységesen az aranyra építették fel, ami fellendülésüket kétségkívül megkönnyítette és az arany befolyását a gazdasági és a politikai életben igen megerősítette. A régebbi időben az ezüstnek nagyobb szerepe volt, mint valutaalapnak, azonban a múlt század hetvenes évei óta az arany mindjobban előretört, az ezüstöt jóformán teljesen kiszorítva. A mai nagy világégés harcaiban az aranyat mint a liberális élet pillérét állítják be s szembe helyezik vele a totális államokat, melyek a gazdaságot, a termelő munkát, a pénzt, az „arany béklyóitól" meg akarják szabadítani. Az aranynak ezt a szerepét a mai világ közgazdasági harcaiban igen tanulságosan tárgyalja egyik nemrégen megjelent érdekes mű.* A német szerző a legnagyobb hátrányt az arany szabad áramlásában látja. Ha az arany egy országból eltűnik, viszont másokban felhalmozódik, közgazdasági ingadozások keletkeznek, melyek a forgalmat érzékenyen megzavarhatják, esetleg meg is béníthatják. Arany, pénz, illetve hitel nélkül nem lehet nyersanyagot beszerezni, gyártani, viszont a fogyasztó sem tudja a kész árut, melyre szüksége van, megvenni. Az egyes országok gazdasági, politikai és katonai „potential‘‘-ja a meglévő és rendelkezésre álló aranyalap nagyságától függ. Igaz, hogy külföldi hitelekkel, kölcsönökkel idegen országokból is lehet a szükséges nyersanyagot beszerezni, anélkül, hogy a saját devizakészleteket vagy az aranyalapot gyengíteni kellene. De ezeket a külföldi hiteleket a hitelező országok sokszor politikai célok elérésére is felhasználják. A politikai viszonyok változása következtében a hitelező ország vagy országok a kölcsönök, különösen a rövid lejáratúak felmondásával az adós államot igen nehéz helyzetbe hozhatják, más szóval mondva, politikailag befolyásolhatják. Jelenleg a világ aranykészletei Amerika felé gravitálnak. 1937-ben a világ aranykészletének 50%-a Anglia, 12.1% USA és 14.7% Szovjet-Oroszország tulajdonában volt. A brit világbirodalom még ma is vezet az aranytermelésben. A termelés a mai viszonyok között is, évente legalább 1,5 milliárd aranymárka értékre rúg, mellyel Anglia pénzügyi hatalmát alátámasztja. Az aranytermelésben Dél-Afrika (Transvaal) vezet. A világháború természetesen erősen befolyásolta a gazdasági életet. A háborús termelés után egy ideig áruhiány állt be, az árak erősen emelkedtek. Néhány év múlva azonban már túltermelés mutatkozott. A pénz vásárlóereje ismét erősen megnövekedett. Az amerikai dollár világháború előtti vásárlóereje 1920 ban eredeti értékének 44%-ára csökkent. 1925-ben azonban ismét 63% és 1931-ben már 75%-ot ért el... Az államok 1931 - től kezdve iparkodtak ismét valutájukat állandósítani. 1925-ben Anglia, Magyar- és Franciaország, 1926- ban Belgium, 1927-ben Ír-, Lengyel- és Olaszország, 1929-ben pedig Románia és a megszűnt Csehszlovákia állandósítják pénzüket. Az 1929-i newyorki börzekrízis következtében defláció keletkezett, melyet Franciaország a kölcsönök visszavonásával még súlyosbított Anglia viszont letért az aranyalapról, Németország pedig az irányított gazdaságra. A mostani háború ismét megváltoztatta a világ pénzügyi képét. 1935 végén a világ aranykészletének kétharmada már USA-ban van, 1940- ben az arany vándorlása tovább tartott; eddig a világ összkészletének 70 százalékra fokozódott. USA most a délamerikai államokat iparkodik belevonni az arany valuta stabilizálásába. * Hellmuth Wissmann: „Das Gold in Wirtschaft und Politik“. Wilhelm Goldmann Verlag Leipzig, 1940. RM 3.—. 21 amerikai köztársaság elhatározta, hogy pénzét az USA-dollárhoz köti, vagyis látszólag az USA a pánamerikai pénzegységre, vagyis gazdasági és valuta hegemóniára törekszik, melynek pénzpolitikai és stratégiai kihatása is lesz. Az aranyalapra, a szabad gazdaságra való visszatérés egyelőre kétséges, még a „Times“ is azt írta 1940 április 16. cikkében, hogy Európában az áruk nagy részét illetőleg ellenőrzött gazdasággal kell számolni... Wissmann műve sok érdekes tanulságos dolgot közöl. Cs. POLITIKAI ÉSET TELEKI PÁL GRÓF MINISZTERELNÖK csütörtökön kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, akinek jelentést tett az időszerű kérdésekről. A miniszterelnök egyébként a nap folyamán Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszterrel, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel és Lukács Bélával, a MÉP országos elnökével folytatott megbeszélést. ★ AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUMBAN most készül a bányamunkásság helyzetének javítását célzó törvényjavaslat A javaslat újból rendezi a bányanyagbérek kérdését, felemeli a bányanyagbérsegély havi összegét és leszállítja a nyugbérjogosultság korhatárát. A javaslat foglalkozik azzal is, hogy a bányászok részére egészséges családi házakat építsenek. A kérdés rendezésére a kormány százmilliópengős tartalékalapot bocsát a bányanyugbér-biztosítás rendelkezésére. ★ MOST KÉSZÜL A BUDAPESTI 1941. évi országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék. Az elutasított zsidó jelentkezők közül sokan panasszal éltek a Közigazgatási Bírósághoz, amely 401 panasznak helyt adott, 789-et pedig elutasított. A vá lasztójog igazolására szolgáló tanúsítvány kiállítása iránti kérelmeket elutasító határozat elleni panaszokat is elintézte már a Közigazgatási Bíróság, amely 961 panasznak helyt adott, 3856 panaszt elutasított, 508 esetben pedig utasította a központi választmányt, hogy új határozatot hozzon. Minden külön értesítés helyett özv. Horváth Miksáné szül. Bátori Olga felesége, Forgács Zoltánná szül. Horváth Mona és Horváth Zoltán gyermekei. Forgács Zoltán veje és Horváth Zolánné szül. Deák Lívia menye, Herczka József testvére és Forgács Miklós. Forgács Ágnes unokák valamint az egész kiterjedt rokonsága fájdalomtól megtört szívvel tudat áll, hogy a legnemesebb szivü hitves, legjobb apa és nagyapa szerető jó testvér és a legjobb rokon m. kir. kormányfőtanácsos vezérigazgató. r. törvényhatósági bizottsági tag, tartalékos hadnagy, stb. st b. január 1án váratlanul elhunyt Drága halottunkat ma, 17-én, pénteken 1 órakor temetjük ■ rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. Amíg élőnk nem felejtjük el, hogy egész életét családjának, vállalatának, a közéletnek és közjótékonyságnak szentelte. Áldott legyen emléke és nyugodjon békében! Minden külön értesítés helyett. HORVÁTH MIKSA Szőnyegipar Rt. igazgatósága, felügyelőbizottága, tisztviselői kara és munkásai mély fájdalommal jelentik, hogy az igazgatóságnak elnöke, a vállalatnak megalapítja és vezérigazgatója m. ki kormányfőtanácsos, ▼. törvényhatósági bizottsági tag, tartalékos hadnagy, stb., stb január 11-án váratlanul elhunyt A megboldogult egész életében vállalatunk és a magyar szőnyegipar fejlesztése körül fáradhatatlan munkásságot fejtett ki és elévülhetetlen érdemeket szerzett. Közismert jóságával mindig megsegítette az arra rászorulókat. Mindvégig fájdalommal fogjuk nélkülözni az ő irányító, jóságos kezét és soha el nem múló hálával és szeretettel fogjuk emlékét megőrizni. Ma, január 17-én, pénteken 1 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri Szr. temető halottasházából. A Lipótvárosi Társaskör elnöksége, tisztikara, igazgatósága választmánya és tagjai mélységes fájdalommal tudatják, hogy Társaskörünk őszinte, igaz, lelkes és áldozatkész barátja Körünk társelnöke, as. kir. kormány főtanácsot. • Horváth Miksa Szőnyegár Rt. vezérigazgatója, stb. rövid szenvedés után elhunyt. Megboldogult barátunk dísze, büszkesége és odaadó hive volt körünknek és távozásával igen nagy veszteség ér bennünket. Drága halottunk földi maradványait január 1- én, pénteken délben 1 órakor a rákoskeresztúri szr. temetőben helyezzük örök nyugalomra. Emlékét igaz, mélységes kegyelettel és maradandó példaképpen őrizzék meg . Társaskörünk vezetősége megboldogult társelnökünk tiszteltére január 19-én, vasárnap délután 4 órakor Társaskörünk helyiségében gyászütést tart. Szomorú szívvel, a fájdalomtól porig sújtva de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy forrón szeretett Édesanyánk özv. Müller izraelné szül. Fóliák Cecilia a Mindenható akaratából áldásos életének 85. évében tőlünk örökre eltávozott. Örök nyugalomra a németbolyi izr. temetőben helyeztük megboldogult Édesanyánk mellé. Gyászolják gyermekei- özv. Strasser Samuné Müller Rita, dr. Stern Miksáné Müller Sarolta, Müller Lajos, Rajna Mlmosné Müller Irma, menye: Müller Lajosné Blum Olga, vejei: dr. Stern Miksa, Rajna Vilmos, unokák Strasser Frigyes. Müller Emil Várádi József és neje Möller K’á-‚ dr Müller Imre, dr. Müller Ernő, dr. Rajna György és neje dr. Góth Marica, Rajna László, testvérei: Strasser Lipótné Engel Simonné. Áldás és békesség lebegjen nyugvó porai felett.